Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-12-07 / 98. szám

Ant. Zákó-Marlán­csik, Zarka Samud, Zlínszky Ján, Zsivora György, Jálics Fer., id. Jankovích Miki, Jankovics Mihály, Jankovics Sánd, Jerney János Jósika Miki. b., Jurenák Pál, Jurenák Józs, Vachott Kornélia k. a. Vachott Imre, Vachott Sánd, Walthner Aloiz, Vass László, Vattay József, Weber Józs., Veitsinger,Wenkheim Béla b. Wodianer Sámuel 5 részv., Vörös Istv. (monostori), Vosazicz J. H., Vrányi Konstantin, Würth Antal. Ezen névsor folytattatni ’s majd czimzetekkel együtt külön is­ kinyomatni fog. Ezen t. ez. Urak és Asszonyságok, folyó december 15én, reggeli 10 órakor, Pest-megye nagy termében tartandó takarékpénztári közgyűlésre ezen­nel alázatosan megkéretnek. Azok is, kik e’ napon a’ teremben, kivannak részvényeket aláírni, megjelenhetnek és székeiket, szavazataikat elfog­lalhatják. KÜLÖNFÉLE. Befeszösségöket alatt valóikra idterjesztők sorába méltán szá­míthatni gr. E­r­d­ő­d­y Kajetánt, ki jánosházi urafialmához tartozó I­oszu-Pe­­reszteg ’s N­oszu-Falu helységekben , az elsőben ugyan a’ mindent megemész­tő idő, másodikban pedig a’ múlt évi tűz által földig hamvasztott mester­la­kokat , a’ bennük létező iskolákkal, újonnan tetemes költséggel volt kegyes épít­tetni. A’ két helység iskolája elég kényelmes , világos és egészséges ; nem­különben a’ mestereknek hivatásuk becses állásához illő szobák ’s egyéb alkal­matosságok, rövideden , a’ két épület kemény anyagból rakatván ’s cseréppel fö­­dezvén , gondos felügyelés alatt, czélszerűségen kívül, azoknak m­indenkép nem­csak kü­l csinossága, de állandósága is eszközölteték. E’ tettleges nemesség, melly annyira a’ kisded pór-nép neveltetése könnyítésire ’s igy az emberiség fó javára hat, több száznak boldogságát eszközölhető földesuraságok előtt köve­tésre méltó példa. Bőkezűségében az istennek szentelt házak is, nagyobb vagy kisebb mértékben , részesek ; különösen kitüntetésre méltó a’ hoszu-falusi tem­plom, mellyet, mint fiók-egyházat, keresztyén buzgóságból, hamvaiból nagyobb díszben önkint jobbíttata ki. Alattvalók áldása illy nagylelkűségre! — Szép és minden elegy nyelvű községünktől követendő példát nyujta Baja város is a’ nem­zeti nyelv rég óhajtott divatozására; folyamodása következtében ugyanis kalo­csai érsek nm. Klobusiczky Péter az isteni tiszteletet hazaszerettei párosí­tandó bajai hívei vigasztalásukra megengedő, hogy a’ helybeli kapisztráni Fe­­rencz rendű atyák templomában, hol ezelőtt német és illyr nyelven hirdettetett az isten igéje , az ezután minden ünnep és vasárnap magyar nyelven tartat­hassák. Mindszent napján tehát czélszerű ájtatossággal valóban elkezdették ezek nemzeti alakon hirdetni a’ sz. evangéliumot, kiknek a’ mindenható segélyivel e’ nemzeti ügyre fordítandó önkéntes fáradságuk híveik lelki javára örvendetes sikert létesiteni. — Kolozsvárott ez őszi időjáráshoz hasonlóra nem igen emlékeznek. A’ legnyájasb ’s kellemes!­ napokat egyszerre mogorva ’s több na­pig esőző idő váltja fel, ’s ismét 3—1 napig sanyarú zivatar után közben épen annyi vidám septemberi napokkal vetekedő meleg van, melly a’ téli ruhát türhet­­lenné teszi, ’s még véknyabb köntös alatt is izzadást okoz. A’ kövezet a’ szó valódi értelmében felázott, és sár ’s locspos úgy ellepe minden utczát, hogy száraz lábbal csak azok mehetnek, kik szárnyon, vagy léguton járhatnának. Fő­beszéd tárgya jelenleg Kolozsvárott egy mágnesi álomjáró betegsége, melly négy hét óta elfoglalva tartja itt a’közfigyelmet. Egy szemtanú szerint nove­lsőjén M­. 17 éves ifjú szokatlan lelki megrázkodás következtében, melly különben is gyön­ge idegzetét rendkívüli erővel rohant­ meg , kemény görcsöket kapott. Ezek néhány nap megújulván, hatod heted napon képzelgése tanulótársai éretlen be­szédi miatt annyira erőre kapott szelleme fölött, hogy alvása közben fölkelt ágyá­ból, sétált, énekelt, nmekben beszélt, szónoki szavalásokat tartott nagy könnyű­séggel és szabatossággal a­­nélkül , hogy természetes ébrenléte alatt minder­ről csak valamit tudott volna. 10—14dik nap körüli állapotsálban kettős, egymástól különző életet lehete nála észrevenni, t. i. alvó, és természetes éber életet, amellyek működései annyira különzöttek nála, hogy egyik vonalát a’ másiktól könnyen meg lehet­ választani. Ha nem tudta éber állapotában az alvó életalatti gondolatit, tetteit, az alvó élet szakaszi összefüggésben voltak agyában. Ez idő alatt fejlő­dött ki és hágott mind magasb fokra álomélete szint azon pontig, mellyet vilá­gos látásnak (clairvoyance) neveznek az álomjáróknál, valamint mágnesseli ro­konsága ’s ahoz nagy vonzalma.Mint legnevezetesb jelenséget kórságának követ­kezőket említhetni : i) Némelly tanulótársit különösen szenvedhető alvó élete alatt, ezeknek szót fogadott, másokat nem türhete közelében, ’s miattuk kór­­jelenetek mutatkoztak nála. 2) Szemei nyílva voltak, de szempilláji mozdulatlan állottak, szemei meredtek voltak ’s nem fordultak, mintha bizonyos homályos üveg­hez hasonló vékony hártya fátyolozta volna el élettelen fényüket; inkább halott mint elő szemei voltak, mi némi borzalmas alakot kölcsönze különben is halál­sápadt arczulatának. 3) Az alvó élet alatt e­rős volt, az ágy szélin és székek fö­lött legbiztosabb tapintattal sétált, a’szobában sem falba, sem személyekbe nem ütközött, az ott levő régi divatu kemencéének öt láb magasságú párkányára, ’s onnan a’ felsőre vandár-könnyűséggel felszökkent, a’felső lapra letelepült’s ott mintegy gondolatokba mélyedve darab ideig mulatott, majd énekelt, gitárját kér­te’s a’szomszéd szobából hallatszó hárántsip (flóta) hangot kísérte. 4) Egyik barátja egykor egy darab mágnest vette zsebébe, meg akarván annak a’ beteg­re hatását próbálni, ’s úgy lépe szobájába. Noha többen voltak ekkor a’ szobá­ban ’s é­ppen másokkal foglalkozott, ennek beléptivel sebesen hozzá vonatott, azt megölelte, miközben minden tagjai annyira hozzá tapadtak, hogy erőszakkal sem lehetett attól elszakasztani, csak miután kölni víz-szeszszelm­ellyedrét, sze­meit ’s orrát megdörzsölték, váltéi mintegy önkénytelenül a’ magneshordozó sze­mélytől. Illy rokonsága volt a’ vassal is, mellyhez mintegy erőszakkal vonatott ’s csak hasonló gyógymód után szakasztalhatott el attól. 5) Kórjelenségit előre megmondotta, valamint azt is , mikép bánjanak e’ szenvedései alatt vele. 5) Egyik tanulótársáról egy nap azt erősíté, hogy az őt most rágalmazza, azt mond­ván róla, hogy betegsége csupa teh­etés. Később találkozván vele igen érzékeny szavakban lobbanta szemére méltatlan bántalmát’s azt monda, ne kívánja még a’ verébliunak is az ő szenvedésit. 7) Múlt héten egyik látogató orvos azt mondván az ablak párkányán levő orvosságról , hogy az illy betegségben haszontalan , rendkívül megneheztelt e’ miatt ’s kérette a’ kölnb­e-tevőket, hogy azon orvost ne bocsássák szobájába többé, mert jelenlétit teljességgel ki nem állhatja. E’ hó 23dikán azt monda, mikép hozzá ma egy herczegasszony fog érkezni. Délután szobaajtaja a’ mindenfelől csődülő látogatók előtt be levőn zárva, egyszerre csak kopogtatnak; ő őrült módra szökött fel ágyából mondván, ereszszék be, mert az az óhajtva várt herczegasszony , ki sok jóval volt életében hozzá. Ez édesanyja vala. Ezen állapotában ismerősit is, csak miután kezével illette őket, ismerte meg, így volt anyjával is, az illetés után kissé elérzékenyült, de görcsei ki­maradtak. 22dikou azt monda, hogy köv­­érjel nagy fájdalmak fogják meglepni, meglehet utolsók, de ha ezen rohammal vegkén nem szűnik meg mostani ál­la­­potja, még négy egész hónapig fog szenvedni. S­gy is történt, mint monda, ’s az­óta többé álomkórsága elé nem került. A’vele történtekről semmit sem tud. Most orvosi szem előtt van ’s nagyon gyenge. De már erőre kezd kapni. Óhajtható, hogy a’ körülre forgott orvosok a’ kóresetet eredetiben ’s kifejlődésiben fel­fogván minden t érdekesb jelenségivel együtt kidolgozva küzlenek, mintát ciré- rékbe avatottak, az érdemes olvasó közönséggel. E. N­. A in ^ b* I R o. (Jackson tábornok halálát hírlik.) Ujyorki lapok oct. 20-ig terjednek; kereskedési és pénzcsarnoki tudósításokon kívül, Jackson tábornok ha­lálát is rebesgetik; e’ hír azonban, úgy látszik, magányos levelen alap­szik, mellyet Louisvilleből philadelphiai kereskedőházhoz intéztek. Philadel­phiában általán­os hitelre talált e’ hír, Ujgorkban ellenben kétségbe von­ják. — A’ fi­ori­diai indiánok ismét több vérengzést követének el a’ fehéreken. — (Peruban uj lázongás.) Ujyorki lapok szerint Santacruz egyik párt­­híve Bolíviában lázadást üte, mellynek czélja volt a’mostani perui elnö­köt megdönteni és Santacruzt ismét elnökségre emelni. 8^an­golo(§*ég. (Több városhatóság a’ kormány ellen nyilatkozik.) Madrid, nov. 1 fitkán : „Andalusiában számos városi hatóság igen ellenséges állásba kezd helyezkedni a’ kormány ellenében, ’s egyenesen megtagada minden adót, egyszersmind sértő feliratokat intézgetvén a’ kormányzó királyné­hoz. A’ cadizi hatóság különösen kitünteté magát kemény kifakadásival. A’föllengősdi lapok fölszólíták a’ népet, hogy azon esetre , ha nov. 20- kán nem nyitandja meg a’ királyné a’ cortest,mulhatlanul fegyverrel kel­lend ügyét végeznie. E’ fenyegetések még nem annyira veszélyesek, mint Espartero azon példátlan hanyagsága , melly szerint 8 nap alatt egyetlen lépéssel sem mozditá előre hadsergét, ámbár minden szükséges élelmi és hadi-szerrel legnagyobb bőségben van ellátva, ’s igy semmi panasza nem lehet a’ kormány ellen. Francziaországból követ érkezék Espartero főha­diszállására azon kérdéssel, hogy váljon reményű­é szerencsés sikerrel bevégezhetni a’ háborút, ha a’ trónkövetelőt szabadon bocsátaná a’ fran­­czia kormány ?­­• Maroto tábornok Madridba érkezék , hol még minded­dig sem mehete véghez a’ ministerség-módositás.“ (A’ cortes föloszlatva.) Nov. 19 kén föloszlatá a’ kormányzó király­né a’ cortest, következő kir. rendeletben: „Minister­­tanácsom által ér­­tesittetvén , miszerint azon nagyszerű események következtében , mellyek a’ nyilványos ügyek állapotját tökéletesen megváltoztaták, szükséges a’ nem­zet akaratját tanácsul híni, mint kormányzó királynéja e’ birodalomnak Ilik Izabella Jöns, lyányom kiskorúsága alatt, kir. nevében és az alkotmány 26ik czikke erejénél fogva, következőket határoztam: 1) A’ cortes föl van oszlatva. 2) Az alkotmány 26ik czikke értelmiben a’tanács egy har­mada megújítandó. 3) Azul cortes 1840. február Izikán gyülend össze az alkotmány ugyanazon czikkénél fogvást a’ birodalmi fővárosban. En, a’ kormányzó királyné. Evaristo Perez de Castro, ministerelnök.“—A’fő­város csöndét pillanatnyira sem zavará meg a’ cortes-föloszlatás. A’kor­mány e’ merész tette azonban igen komoly következményű lehet a’ jelen pillanatban, midőn az elmeingerültség legmagasb fokra van csigázva , és Cabrera még koránsem mutat kedvet fegyverlerakásra. — Egyébiránt a­ kormányzó királyné olly elégületlen mostani ministerivel, hogy csupán job­bak hiánya miatt kénytelen velük küzdeni. Toreno egészen csöndesen vi­seli magát és nem szándékozik ministerség-alakításba bocsátkozni.“ (Espana sorsa iránt még folyvást bizonytalanság uralkodik.) Espa­­na grófot folyvást majd élőnek, majd pedig holtnak nyilatkoztatják. A’ National szerint Andorra-völgyben leleli meg holttestét, ’s öszvérét mel­lette legelve, de ezt maga a’ levelező sem hiszi, mondván, hogy nincs spanyol, ki e’ rabló meggyilkoltatása után öszvérét el ne vitte volna. — ( Két uj minister. A’ kormány katonaságot öszpontosít Madridban.) Madrid, nov. 1 Tibén: „Kíváncsiságunk ki van elégitve, a’ kormányzó királyné két uj ministert neveze ki, az egyik dán Manuel Montes de Oca, a’ másik don Saturnino Calderon Collantes; az előbbi a’ tengerészeti, az utóbbi pedig a’ belügyi tárczát nyeré hatáskörül. Az ellenzés hangosan zúduland föl a’ ministerek ellen, mert mindkettő egyszersmind cortes kö­­vet és a’ mérsékpártiak mellett szokott szavazni. A’ cortes - föloszlatás első tette volt e’ módosított ministerségnek, melly egyébiránt olly gyön­ge , hogy legfölebb csöndes időkben tarthatná főn magát, de most ko­ránsem fogja magát népszerűvé tehetni. — A’ M. Chronicle szerint a’ legújabb madridi hírek igen komolyan hangzanak ; a’ déli tartományok­­ból katonaságot idézett a’ kormány a’ fővárosba a’ lakosság féken tartatá­sára. Mind e’ mellett is bajosan lehe­tend meggátlani a’fővárosban a’zen­dülést , miután az udvar nyíltan veté meg a’ polgárságot, cortest ’s nem­zetőrséget. Sikere nem lesz ugyan e’ szomorújátéknak, de következmé­nyi minden esetre részt árasztandnak a’ fővárosra. A’ kormány bakói szerepet vállal föl, a’ nép pedig gyilkosságokra leend kénytelen vetemül­­ni.“ A’ National következőleg nyilatkozik a’ főváros jelen állapotjáról: ,, A’ tulajdonképi harcz a’ spanyol nép és zsarnokság közt még csak most vévé kezdetét. A’ spanyol nemzet épen azon helyzetben van most, melly­­ben az 1830iki tavasz a’ szabadednü Francziaországot találta, a’ kamra­­föloszlatás pillanatában; de a’ pyrenneken túl alkalmasint gyorsabb leend az események forgása. Minden esetre kívánjuk , hogy a’ siker biztosabb ’s határzóbb legyen, mint nálunk, mert nem ten­é már elég tapaszta­lást Spanyolország ? Vagy talán várni akar, mig a’ rablók és gazfiak egye­sülete utolsó fillérét is elköltendik Vz Anglia. (Nyilatkozat a’ keleti ügy helyzetérül.) London * nov. 15-kén: „A’ keleti ügyre nézve annyiszor megkezdett ’s ismét félbenszakasztott alku­dozások a’ franczia és angol kormány közt a’jelen pillanatban semmi ked­vező sikerrel nem biztatnak , jövendőre pedig komoly meghasonlást vagy összeütközést fognak szülhetni. Azon elkeserültség, mellyet Francziaország itt gerjeszte, bizonyosan megtermendi gyümölcsit, és határzott befolyá­sú lehet Európa egész jövendőjére. Midőn a’ franczia kormány elfödni tö­­rekvék szövetségét az egyiptusi basával, mint török tartomány kormány­zójával, akkor nem volt elkészülve Anglia szilárd ragaszkodására drei*

Next