Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-02-23 / 16. szám
1839. felie szám. FOGLALAT: Magyarország és Erdélykinevezések és előléptetések; budapesti napló: a’ bécs-budai vasút ügye; magyar játékszini előadások, ’s a’ t.; gőzhajótársasági határzatok ; kisdedovó intézet; gazdasági egyesület; különféle: a’ rég Győr alul elment, temesvári adakozások ’sa’t. Amerika (részletes tudósítás a’ veracruzi csatáról;sa’t.) Spanyolország (a’ ministerelnök Madridban; elegy; ’sa’t.) Anglia (a’ ministeri szellemű válaszfelirat mind a’ két házban elfogadva; parliamenti viták; a’ politikai pártok helyzete Angliában parliamentnyitáskor; a’ gyarmnai minister lemond hivataláról; ’s a’t.) Francziaország (Persil hivatalától megfosztatva; ’s a’t.) Lengyelország, Belgium; - — • • , , . •... -r-i=rfTrr-»^ag;---rr-~;----1------is-. ;r -nr.Ti»-;---r" j t - r . T" irrir-irrn-r^„;rr-• f, — ----- - J—r"~’ümr I a §■ yair ország és Epatély.) cs. ’s ap. kir. fölsége f. é. február 9iki határzatában Pauliki Gusztáv szomolnoki huza ellenőrt, ki huzamosb ideig mint tüzakna-ügyelő volt átengedve a’ török kormánynak, a’ portától magasztalt jó alkalmazása tekintetéből dijmenten valóságos cs. királyi bányásztanácsossá; Milvius Józsefet Siglisberg mellett, Selmeczbánya közelében, ideigl. gazdasági ügyelővé; ’s ugyanazon gazdasági hivatalnál 2dik ideigl. ellenőri állomást alapítván, ada első ellenőrré Thuránszky Ferencz eddigi másodellenőrt nevezni méltóztatott. — A’ m. kir. udv. kamra Vidra Mihály oberbieberstollni bányászirnoksági napdíjnokot körmöczbányai bányászirnoksági járulnokká alkalmazó. Kam. tud. Legfelsőbb helyen azon biztossághoz , melly Záránd, Közép- Szolnok és Kraszna vármegyék ’s Kővárvidéknek visszakapcsoltatását eszközlés végett küldetett ki, a’ m. kir. udv. kamra részéről Luby Imre kamrai tanácsos, Erdélyország’részéről pedig gr. Rhédei Ádám kincstárilök , Bedeus József tartományi főbiztos , és Horváth Ferencz , publico-fiscalisi ügyek rendes igazgatója, neveztettek ki. sík. Fels. királyunk nemzeti iparunk lelkének, a’ kereskedésnek, emelésére ghymesi gróf Forgách Miklós sír folyamodtára as Zabolcs mgyei Mándokvárosban tartandó 4 országos vásárra szabaditékot adni méltóztatott, mellyek lsője Judica vasárnap utáni hétfőre, 2ka Péter Pál, 3ka Simon és Judás hétben, 4ke pedig Advent Iső vasárnapja utáni hétfőre határoztatok. Pesten folyó febr. 17-én délutáni 5 óra tájban született hazafias emberiségi tettei által országszerte ismeretes Károlyi György grófnak Zichy Karolina gr. hitvesétől második fia, ki febr. Ilkén Victor, Pál, István, Antal és Simon nevet kapott a’ keresztvízen. A’ nmm. k. kamra Szentes Lajos tiszántúli kerületi ügyvédet mármarosi kam. ügyvéddé provisorie nevezte ki. Budapesti napló. A’ m. kir. helytartó tanács f. hó Síkon 5457 sz. a. költ határzatában Sina György b. szabadságot kapa valamint Bécs, Győr és Gönyő, úgy Gönyő és Buda közt is vasúti élőmunkákhoz kezdésre, melly okból a’ vasútvonal hosszában fekvő hatóságok föl vannak szólítva mind azon dologhoz értőket, mérnököket ’s egyéb e’ czélból a’ vállalkozó által megbízandó férfiakat munkálkodásikban a’ fönálló törvények értelmében gyámolítani. E’határzat reményleti, hogy az óhajtott vasútvonal csakugyan létesülend. — F. hólfitkán este 9 óra tájban érkezik meg a’ jég Dunánk felső részeiről ’s másnap délelőtti 11 óráig nagy részét lepé el fővárosink közt a’ folyamnak. Most már Bécstűl Pestig egészen tiszta a’ Duna, ’s a’ gőzhajózás néhány nap múlva megnyílik; Zrínyi ugyanis 25kén Pozsony felé induland ’s a’ Fischamendnél telelt Nádor, Árpád és Maria Anna is el kezdik pályájokat. A’ hajóhíd berakatását jövő héten szándék megkezdeni, hogy az elővásár előtt meg lehessen nyitni a’két város közti szakadatlan közlekedést. — Egressy G., Fáncsy és Szigligeti jelentik, miszerint a’hirdetett „Drámafüzér“ nem jöhet ki ez úttal, mivel a’ közönség nem pártolá azt elegendő előfizetéssel, ’s hogy kiadását jobb időkre kénytelenek halasztani. Sajnos, hogy részvétlenség miatt nem létesülhetett e’czélszerű vállalat, melly olly nagy mértékben fogott volna használni nemzeti szinművészetünk emelésire. Némi vigasztalásul azonban halljuk, miszerint ugyane’ czél elérésire Nagy Ignácz „Színmívtár“ czim alatt eredeti ’s idegen eredetiből fordított jeresb színmüvek gyűjteményét szándékozik megindítani egyes ’s különösen megszerezhető füzetekben, mellyek mindegyike egy eredeti vagy fordított színmüvet foglaland magában. Minden füzet árn ivszám szerint leend meghatározva, ’s 12 illy füzet egy kötetet fog képezni, mellyhez tartalomjegyzék ’s czímlap járuland. Az első füzet f. e. máj. utolján fog megjelenni.— Nemzeti színpadunkon f. hó lóikén ,Adorjánok és Jenők“ Jósika Miklós szomorújátéka adaték szép számú közönség előtt, melly némi tetszéssel fogadá e’ czélszerüleg változtatott művet; Egressy (Örs) szokott jelességgel adá a’ boszuszomjas Adorjánt, ’s mellette kedvesen mírködik Lendvayné (Lenke), Udvarhelyi (fekete lovag) szerep-nemtudása azonban botránkoztató vala, ’s igen ártott hatásának; liiikán „Aggszínész és leánya“ , ez ismétlés kissé hamar történt, annyival is inkább, minthogy e’darabot leginkább Megyeri mesteri játéka teszi élénk hatásúvá, ezúttal Szentpétery játszó szerepét? ki nevetséges oldalait jól fölfogá ugyan annak , de az atyai szereteted, minden ármánya fő éltető rugóját, nem tünteté ki kívánt élénkséggel’s valósággal elünkbe; Szikon „Enzersdorfi postalegény“ ; Izikán „Romeo és Julia“ dalmű ; Felbér Mária (Julia) és Sátorfy különösen kitünteték magukat ez este; 19kén bérszünettel először „Fehér és fekete“ eredeti szomorul. 4 felv. Kuthy Bajostul; a’ közönség buzdító tetszéssel fogadá ez uj művet, melly elejétől végig folyvást élénk érdekű vala, ’s olly tömött tartalmasságu ’s folytonos tényü (cselekvésű), hogy tartalma részletes közlése túlhágja e’ lapok körét; fő charakterei e’ darabnak ezek: egy szerecsen, ki minden műveltség nélkül romlatlan természeti ösztönnél fogva nemeslelkü ; egy szerencsehős, ki a’ romlottság minden ösvényit összejárta , ’s lelkében mégis egy tiszta helyet tuda megtartani, melyben hon iránti szeretetet táplált, egy nagyszivü nő, ki gonosz férjével kötelessége szent érzetében szenvedni kész inkább ’s gyermekétől is megválni, hogy a’ férj vétkéért eleget tehessen, mintsem tőle elváljék; a’ másik hölgy ellenben a legdühösb féltékenységet feledve, önmagát tagadja meg, hogy az erényt megjutalmazhassa. Az előadás kielégítő vola; különös dicséretet érdemel Fáncsy (szerecsen) Egressy (Bézer) és Bartháné (Esti-Iva), ki ezen osztályán kívül fekvő szerepre követésre méltó szorgalmát fordita; 20ikán „Mátkanézés“ 21én „Fra Diavolo.“ — Mihálkovics József, több megye táblabirája, jászkerületi kapitány (előbb Fessler egypár történeti regényinek fordítója; a’ Jász és Kurt kerületek sok évi főjegyzője’s több országgyűlésen követte) ’s legközelebb a’ katonaság-élelmezési országos küldöttség tagja munkás életének 63 évében Pesten meghalálozott. Szintezel f. hónapban két érdemes tagjától foszta meg: a’ halál a’ Jász Kun kerületeket u. m. Barcsik József és Péter Imre nádori táblabiráktól — ^IDmaia gozSaatozas. A’ duna-gőzhajózási társaság f. hó 21-kén Bécsben tartott közgyűlése, mellyen SO részvényes 1104 részvényt képviselt , következőket határzott: 1) a’ társaság részvényei száma 4200 darabról 0300ra fog szaporittatni. 2) A’ pénzalapszaporitás olly móddal történik meg, hogy két korábbi részvény birtokosa egy egész 500 frtos új részvényt , egynek tulajdonosa pedig fő vagyis 250 frtos részvényt fog követelhetni. Korábban kibocsátott részvényekből felet bírók csak úgy lehetnek ez újabb kibocsátás részesei, ha közülök ketten egyesülnek két fél részvényük egészszé átírására, midőn aztán joguk leend egy uj fél részvényt aláírni. 3) A’ legkésőbb határidő , mellyig a’ részvényesek az aláirt uj részvények felét egyenkint 250 forinttal lefizetni tartoznak, 1839diki junius első napja. E” határidő elmúlta után korábbi részvények birtokosai nem igényelhetnek többé jogot eredeti áron új részvényaláírásra. 4) A’ részvényenkénti 2dik 250 for. lefizetése 1339iki October 1jeig történendő , ellenkező esetben a’ nem fizető az alapszabályok 15ik czikke szerint a’ már befizetett első mennyiséget elveszti. 5) A határidő előtt történt befizetésektől 4°j0 kamat fog megtéríttetni. 6) Ez uj kibocsátás részvényeit 1S40iki mart.ljén adandja ki a’ társaság, melly naptól kezdve 5°0 kamatélvezésbe lépnek azok. 7) Azon részvények, mikre 1839ki junius lsejeig nem történnek befizetések, a’társaság további rendelkezési alá jutnak. L) Az osztalékot (Dividend) az 1838diki nyereségből 10 pgc forintra határozó a’ társaság minden 500 frtos részvény után. Ennek kifizetése 1839iki mart. 1 jén fog megkezdetni. 9) Az 5 petos kamatok eddigi nyugtatványok melletti kifizetése ezentúl kamatszeletek (Gous llins) mellett fog történni, mellyek minden év martziusa és septemberelsejért leendőek készpénzért fölválthatók. A’ mart. kamatszeletek mellett egyszersmind az évenkinti közgyűlés által meghatározandó osztalék fog kifizettetni. Ezt tudomásul a’ részvény-birtokosoknak. Az uj részvényekre 1839ki aprilsejétül kezdve a befizetéseket elfogadják: Bécsben, a’ központi iószobában (Bauernmarkt 581 sz.) ; Pozsonyban, Colloseus J. B.; Pesten, a’ gőzhajó-hivatal. Az 1839diki 10 pgő forintnyi osztalékot, minden 500 forintos részvény után, i. e. mart.lsejétül kezdve, osztályszerinti bélyegzett nyugtatvány mellett a félévi 500 kamattal együtt, a’ társasági központi szószobában fizetik ki Bécsben. Átíratások és átengedési feljegyeztetések korábbi részvényekre nézve, az uj befizetések miatt áprilisejétül julius lsejéig föl leendnek függesztve. A’ kiadandó uj kamatszelet-ívek iránt később jelenend meg a szükséges utasítás. Az 1836iki közgyűlési jegyzőkönyv nem sokára ki fog osztatni. Bécs, febr. 12-én 1839. — A h. gazdasági egyesület tisztválasztásaiul közeledő mártzius 17kén reggeli 10 órakor a’ n. casinoban közgyűlés fog tartatni, mellyre a’ r. tagok szives megjelenése annyival inkább kéretik, mivel azon fölül több fontos tárgyai is lesznek a’ tanácskozásnak. Pest február 21eskén 1839 Kacskovics Lajos, s. k. egyes, títoknok. A’ kisded ovó-intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület ügyében. A’ közgyűlési határzatokat tárgyazó közleménybe csúszott leírói hibának pótlásául jelentetik , miképen a’ többiek sorában Nekedel Ferencz, és Szabó János urak is választottsági tagjaivá lettek az egyesületnek. Magyar borismertető egyesület: Schams Ferencz urnak Németországban a’constanzi-tó mellékén’s Elsasz ( Alzátzia) egy részén tett oenologi utazásáról szóló jelentése , a’ bortisztázás Módjával együtt az egyesület költségin kinyomtattatván , minden tagnak megküldtik, — ’s minthogy e’jelentésből főleg az is tetszenék ki, hogy közönséges borainknak egyedül hordóban , csemegeborainknak pedig üvegekben kivitele is jutalmazó ’s hogy csemegeboraink a’ külföldön különösen kedveltetnének , ’s ha jó minőségűek, áruk iránt ellenvetés nemcsak nem létetik sőt ha nagyobb lenne is az , szivesen fizettetnék , annálfogva minden bortermesztőt eziránt figyelmetessé tenni, sőt az egyesület tagjait kisebb fiók-társaságoknak — mellyek időközben a’csemegeborok beküldhetési végett az egyesületnél kérdést tegyenek — alakításaira felszólitni az egyesület czélszerűnek találja. Schams Ferencz urnak a’ magyar szólómivelés ’s borkészítés körül tett újabb fáradozásit az egyesület, nyilványos köszönete mellett, jegyzőkönyvileg is elismerni határozta. Szinte Schams ferencz urnák Budán létező venyigeiskolája fölségélésire az egyesületi közpénztárból 1839ik évre 100 pgő forint kifizettetni rendeltetett ; a’ mennyiben pedig ezen venyige-iskola fen tartása ’s gyarapítására nagyobb segedelem és pártolás kivárhatnék, az egyesület azt a’ magyar gazdasági egyesület pártfogásába ajánlani, ’s iránta a’ tisztelt egyesülettel értekezésbe bocsátkozni kiván. Ez alkalommal egyszersmind az egyesületi tagok különösen felszólittatnak , hogy csak , jó nem .