Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-07-11 / 56. szám

*«3 Végre, mi hatalmas jótevőségüket koronázó, a bajai határbeli szántóföldek és szőlőktől adandó ’s ez utóbbiból könnyen két három ezer akóra számítható bordézma’sukyedi ’s tizedi járandóság elengedése volt, ezeken felül miben ’s hol csak lehet,számtalan egyes kérelmet e’szorult körülmények közepett is teljesítni kegyeskedtek ’s ez által csakugyan örök hálára kötelezték a’ szerencsétlen nyomorultakat, kik érzékeny könnyekben áldják e’ nagykegyűséget. Fénylenek tovább a’ díszes névsorban gr. Szécsen Miklós és Károly testvérek, — Girg György adrazi püspök, kalocsai főkáptalan, a’ borsodi és omoroviczaias közbirtokosok, sz. kir. Szabadka-, Újvidék, Zombor városa, pécsi nemzeti casino, Nákó János , ’s más igen számos kegyeskeblű egyes jótevő, és emberbarátok, várasok, helységek, ’s vidéki pártfogók, kik közül kiemeltetésre méltó Malvieux K. János pestiskereskedő, ki mint a’ bécsi-triesti első tűzkár mentesítő társaság főügyviselője nemcsak első terme Baján a’ kármentesítendők segedelmire, hanem a’ részrehajlatlan kárböcs pontos fizetése mellett egyenes-lelkűségét kitüntette olly annyira, hogy főispáni helytartónktól, a’ választmánynál szabályozáskor épen személyesen elnöklőtül nyilványos dicsérettel is megtiszteltetett. E’ as emberbarát nemcsak Pesten, hanem vidéki ismerősinél ’s hivatali társainál is szíveskedett nagy mennyiséget pénz és ruhaneműben összegyűjteni, ’s eddig már négy küldeményben több ezer frtal segedelmi pénztárunkat növelni. Végre a’ számos jótevők névsorán koszorukint csillog hódolva tisztelt nádorunk, ’s cs. kir. főlig Károly fényes nevök, kik közül az első, kettős kegyes levele szerint, a’szerencsétlen hitek részire a’ hradeki és lykavai kincstári uradalmakból nyerendő épűleti fák, ’s ezekérti részenkinti fizetés iránt, hatalmas közbenjárta által vigasztalt meg bennünket, reményünk szerint, a’jótékony kölcsönnyerhetés tárgyában is kegyelmesen pártolandó , a’ második pedig 1000 pge frtnyi fényes ajándékával szaporitásegedelmi pénztárunkat. Egyébiránt első 's legszentebb czélul tűzvén ki a’ választmány, a’ kegyes adakozás egyenes lelkű kezeltetését, minden félreértés ’s részrehajlási gyanúsítás megszüntetése tekintetéből szükség tudni azon okot, melly a’ választmányt az érkezett kisebb mennyiségű gabna ’s ruhaneműek eladására birá, midőn a’ tizkárvallottak nagy számához képest, arányos elosztás által, mindenkinek rész nem juthatván a’ csekélyebb mennyiségű élelmi és ruhaszer- ül,azok árából pedig arányos osztályozás szerint a’segedelmi pénzben mindenki részesülhet; czélszerűbbnek határozó, szükség esetén kivid, naponkint érkezvén ugyanis nagyobb számú kenyér ’s nem jelentkezvén egészen ruhanélküli szegény, azok nyilványos árverésen leendő eladatását ’s ez árnak a’ segedellai pénztárba folyatását. Jó czél vezérlé tehát a’ választmányt illy körülmények közt e’ határozatra ’s reményű, igazságos méltánylást nyerend az ügyértő közönség előtt. Sebők József: Bihar- ’s tözsérügy : Az úgy nevezett Váczi vásár alatt julius iső hetében Pesten köv.áron kelt a’ gyapjú a’ pesti tőzsércsarnok nyomtatott árjegyzéke szerint: egy nyiretü rendkívül finom : 132 fr; finom: 75 — 91 fr; középfinom : 60 —72 fr; közönséges: 36—06 fr; kétnyiretü téli finom: 52—57 fr; középfinom : 40—48 fr; közönséges : 32 — 38 fr; nyári középfinom : 42 —44 fr; báránygyapju : 56 — 95 fr; borrül nyírott: 50 —85; timárgyapju : 50 fr; bánsági kézzel mosott zigarra : 31—34; magyar fürtös úsztatott : 22—24 fr; fekete: 18 — 20 fr; ezüstben. Ezért összehasonlítván a’ legközelebb múlt medárdvásárival (4. ez évi Jelenkorunk 48 számát) kitetszik, hogy a’ legfinomabb mázsája 17 írttal,középfinomé:7 — 10 fttal, közönségesé: 6—8 forinttal javult ; a’ kétnyire tű, bőrrűl nyírott, és bánsági kézzel mosott pedig majd egy áru volt a’ medárdokadalmival. Spanyolország. (A’ zendülés csakugyan végföloszláshoz közelit. A’ két királyné Saragossában. Elegy.) Spanyolország lecsöndesülése napról napra gyorsabban halad. Balmaseda végkép tönkre jutott ; embereinek nagyobb része már franczia földre menekült. Most azon vélemény kezd lábra kapni, mikép Cabrera a’catalóniai hegységben erős álláspontot szándékozik elfoglalni és jobb időkre várakozni. E’ tervét mindazáltal bajosan fogja létesíthetni, mert fenyegetései és jellemszilárdsága nem elég arra, hogy pártja ne gondolkozzék inkább tulajdon, mint az ő utalmazásáról a’ naponkint elhatárzóbb győzelmeket kivivő alkotmányosak ellen. A’ királyné utazása szerencsésen segíti előmozdítani a’ fegyverek sikerét. Saragossában legnagyobb lelkesüléssel fogadák a’ királynét, kinek utazása még az ország hitelére is jótékony hatású teend, mert a’ tőkepénzesek bizonyosan örömestebb nyitandják meg erszényüket, látván, hogy a’ királynék minden veszély nélkül utazzák be az országot, és mindenütt általányos szeretet jeleivel fogadtatnak. A „Vihar“ czimü új lapot megjelente után négy nap múlva már eltiltá a’ kormány , mivel azon okszerű elvet fejtegeté, miszerint az 1837iki alkotmánynál fogva csupán a’ király, vagy nő-uralkodás esetén a’ királyné személye sérthetetlen, a’ király hitveséé ellenben soha, valamint özvegyéé sem, különösen pedig, hogy ez utóbbi, ha kormányzóságra jut, e’ tekintetben a’ cortes által felelősségre vonathatik. — Cabrera nővérei annyira tudják méltánylani azon általányos gyűlöletet, melly letörölhetlenül ragadt nevökre, hogy Francziaországba érkeztükkor makacsul tagadák kilétöket, ’s csak azon fenyegetés után valták meg, miszerint különben alkotmányos hatóság kezeibe fogtak volna szolgáltatni.— Valencia tartományban 300 zendülő rakta le fegyvereit. — Balmaseda és Cabrera egyesülni szándékoztak Navarrában, de az alkotmányosak vigyázósága meghiúsítá e szándékot.—Bergába érkeztekor ünnepélyekkel fogadák Cabrerát, mit azzal viszonza e’ szörny, hogy a’ helybeli juntát táncz és vigalom közepett elfogatá és halomra lődözteté. Segarra csak nagy ügygyel bajjal birta’hinárból kiszabadulni;vagyonát azonban Cabrera öröklé, ki olly jól tudott a’ bourgesi hős ügyében gazdálkodni, hogy már mintegy 25 milliónyi reált külde ki Spanyolországból. — Magányos levelek szerint Balmaseda már csak néhány napig fog spanyol földön tartós-* kodhatni, mert az alkotmányos sergek mindenütt nyomban üldözik őt,’s hajdan félelmes rabló csapatja csupán 500 fegyverfogható embert számít, kik szinte mind elkedvetlenűltek, és csak alkalmas időpontot várnak megszökésre, vagy fegyver-lerakásra. — Beszélik, hogy a’ királynék Perpignanban Lajos Fülöppel találkozni fognak, melly összejövet következménye házasság leendne Aumaleng és Spanyolország ártatlan királynéja közt.? — (Harcztéri hírek.) Bayonne, iun. 25 ikén : „Tegnap hajnali 2 órakor Ribero 8 ezer harczossal Balmaseda megtámadására indult, kinek serge és málhás öszvérei azon pillanatban épen Zalduendo, Narbaja, Arriola, és Aizpuru helységekben tartózkodtak. Ribero távozta után néhány óra múlva mintegy 5 ezer emberrel városunkba érkezik Concha tábornok, és minden pihenés nélkül azonnal megindult Ribero után. Mihelyt Balmaseda es két hadosztály mozdulatit megtudó , tüstint elhagyá a' nevezett falukat és Vranetába vonult, hol talán bevárni szándékozik a’két alkotmányos hadvezért, kikhez legközelebb még 2 ezer főnyi sereg Csatlakozék. A 11 gia. (Courvoisier gyilkosságát önként ki vallja.) Courvoisier perét a’ nagy vértörvényszék előtt jun. 18-án kezdek meg, számos főrangú (többbi közt Sussex hg) hallgató jelenlétiben. Russell 1. háza mintája az asztalon állott. Courvoisier tisztes fekete öltözetben jelent meg szilárd tartással. A’ vádirat fölolvastatása után szokás szerint kérdeztetvén : bűnös e vagy nem ? lassú de nyugott hangon felelé: „Nem vagyok bűnös.“ Midőn a’tollvivő értésbe adá, hogy min idegennek joga van az esküttszéki tagok felét szinte idegenekből választani, nyugottan felelé , hogy csupán angoloktól kíván elitéltetni. Mire a’ 12 esküitt, miután a’ vádlott egyik ellen sem emelt kifogást, a’szokott esküt létéve. A’ két biró elfoglalt! helyét, és a’ vádiratot újra fölolvasák. Ezután a’ vádló ügyvédek beszédet intéztek a' törvényszékhez, mellyben C. bűnösségét bebizonyitni törekedtek. Ezt a’ terhelő tanuk kihallgatása követé, mi egész nap folyvást tartott. Újabb adatok is jöttek ez alkalommal napfényre ; igy például : a* kulcsárné többször tapasztalá , miszerint C. gondosan motozgatá a' lord bútorait, ’s hogy a’ gyilkosság utáni reggel egy hágcsót, melly különben a’ fürdőszobában szokott állani, a’ szoraszédházat elzáró falhoz látta támasztva. Másnap, még mielőtt a'tanuk vallatását folytatni kezdte volna a'törvényszék, hire szárnyalt a’sokaság között, mikép a'rendőrség fontos uj felfedezésnek jött nyomába, melly egészen elhatározandja e’ szövedékes pör menetét. A’ vádló ügyvéd mindjárt figyelmeztetni akará e’ körülményre a’ törvényszéket; de a’ vádlott ügyvéde azonnal tilalmazá ezt, mivel az uj felfedezést előbb a’ vádlottal kellett volna tudatni, hogy védelmére jobban elkészülhessen. Végre a’ tanuk kihallgatása után világosságra jött az uj felfedezés ; egy franczia csaplárnő , Piolaine Sarolta, ugyan is, mint uj tanú, jelenté, miszerint C. nála korábban Jean név alatt pinczérkedett, ’s mostan, a’ gyilkosság előtti vasárnapon, csöpü közé burkolt ’s lepecsételt kötegecskét hoza hozzá azon kéréssel : viselné gondját, míg néhány nap múlva ismét vissza fogja ezt tőle kívánhatni. A’csaplárnő elzárta e’ kötegecskét ’s csupán akkor lön iránta figyelmessé, midőn franczia lapban a’gyilkosság leiratását olvasá, egyetsmind azon megjegyzéssel, hogy a’ lord ellopatott ezüstszerei még mindeddig nem kerültek napfényre. Elvivé tehát ügyvédéhez a’ kötegecskét, ki azt tanuk előtt fölbontatván, a’hiányzott ezüstszereket megtalálta benne. E’fontos felfedezés után szombaton C. ügyvédje hosszasan törekvik a’ vádló körülményeket ’s vallomásokat meggyöngitni; de nem legnagyobb szerencsével, mert az esküitek 5 óranegyednyi tanácskozás után vétkesnek nyilványíták a’ vádlottat, kire azonnal halált mondott a’ törvényszék , melly julius 6kán kötéllel fog rajta végrehajtatni. Midőn Courvoisierrel Piolaine asszony jelentését közlék, elsápadt és minden tagjaiban reszketett, mire azonnal magához hivatá ügyvédét, hogy Whedson sheriff jelenlétiben bűnét körülményesen megvallja. A dolog kör. történt: Courvoisier több drágaságot ellopott urától,szerdán éjjel, miután urát levetkeztette, épen az ellopott jószág eldugásával foglalkodott, midőn ura nem jól érezvén magát fölkelt, hirtelen C. szobájába ment és őt a’ tetten kapván bűneit szembe hányta ’s elcsapással fenyegette. C. szégyen, félelem ’s bosszú által fél örjült állapotba jutván, alig várta hogy ura elszunnyadjon, kést ragadott és a’ gyilkosságot elkövette. E’vallomás Londonban nagy figyelmet gerjeszt, mert Courvoisiert mindenki ártatlannak hitte. C. szombaton estve a’ halálos ítélet kimondása után zsebkendőjét szájába tömvén meg akará magát fojtani, de a’felvigyázó észrevevén, ezt megakadályoztatta. Utóbb oda módositá vallomását C. hogy ura nem jött be őt feddeni azon este, hanem ő már régóta el volt e’ gyilkosságra szánva. — Egyébiránt C. e’ vallomást még a’védbeszéd előtt tudatá ügyvédjével, és ez mégis elég szemtelen volt az utólsó ítéletnapjával ijesztgetni az esküiteket, csakhogy irgalmasok legyenek a vádlott iránt. (Tory és whig vélemények Oxford gyilkos merényiről. O’Connell levele Stanley törvényjavaslata ügyében. Elegy.) A’ ministeri Examiner szerint : ,,A’ királyné elleni gyilkos merényt a’ tory sajtó majd általányosan megvetéssel említi és pinczér-összeesküvés czimezgetés által törekszik nevetségessé tenni. A’ M. Post és Herald folyvást azon meggyőződésüket ismétlik, mikép Oxford pisztolyai nem voltak golyókkal töltve, és az egész esemény csupán nevetséges tréfának tekintendő. Az ártatlan M. Post egész komolysággal vitatja, hogy a' szegény pinczére’ bohózatát meg kellett volna venni, és legfölebb 5 shillingnyi büntetést szabni reá, mivel utczán merészelt lődözni! A’ királyné nem halt meg, és ebből egyenesen azon következményt vonják a'jó toryk, hogy a’ pisztolyok nem lehettek golyókkal töltve. Többi közt még azt is mondják a’ toryk, hogy Oxford tébolyodott, ’s ennélfogva csak vaktöltésű pisztolyokkal lőhetett.