Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-08-19 / 67. szám

261 párosulva, és sok bűnre is vezet, de végre mégis az az igazi ösztön nagy dolgok tételére. Ha az ország azon bámulatos ered­ményeket látja, mel­­lyeket ipara az uj pályán nyerend, azt bizonyosan jellemző buzgalommal követendi. Ha a’ szén és gőz Nagybrittanniát azzá tette, a’ mi; ha az annak 400 millió emb­er felett hatalmat adott, és olly gyárakat állított, mellyek minket és a’ világ minden részeit adósaivá tette, miért ne vá­laszthatnék mi azt hasonló sikerrel függetlenségünk eszközévé? E’ nagy munka megkezdésére a’ mostani idő volna legalkalmasabb. Nemzetek azon törvénynek vannak alája vetve, mellynek egyes emberek , át kell es­­niök azon gyöngeségen, melly a­ gyermekkor tulajdona, azon szen­vedélyen, melly az ifjúságot elcsábítja, azon gyarlóságon, mellyben az öregkor sinylik. Minek okáért inkább szomorodhatni, mint bámulhatni azon, hogy a’legközelebbi évek olly nagy nemzeti pazarlás évei voltak. Mi igen sokat vásároltunk idegen nemzetektől,gyermeki fenhéjazással csügg­­tünk a’régi világ minden fényűző bohóságain. Most lássuk, hova jutot­tunk. Az utóbbi tiz év alatt 118 millió dollárnyi selymet, és több mint 41 millió dollárnyi bort és szeszes italokat, és öszszesen több mint 159 millió dollárnyi csupa fölösleg czikkelyeket hoztunk be. Ha ezért gabnát, vasat adtunk volna cserébe, úgy még szorgalmunk mentené pazarlásunkat , de azon időben földünk termékei ki voltak Angliából zárva, és mi több, mint 84 millió dollárnyi vasat hoztunk be. Ismételem, hogy selyemért 118 milliót, bor és szeszes italokért 41 milliót, vasért 34 milliót, öszvesen 243 millió dollárt fizettünk, mi mind olly dolog, mit magunk is készít­hettünk volna. Vessünk véget hát a’ nélkülözhető dolgok pazarló beho­zatalának , és e’ jelen zavarból csak hamar kiszabadulunk. Az ország egyik részire sem lenne jótékonyabb ezen változás, mint Pennsylvániá­­ra. Mi 32 millió dollárral tartozunk. Anglia és Izland nincs háromszor olly nagy mint Pennsylvánia, és négy ezer millió dollárral tartoznak. Ők azt szénnel és vassal fizetik. Miért ne tehetnék azt mi is ?“ — Spanyolország. A’ két királyné augustus közepe felé viszsza fog utazni Madrid­ba , hol előtte két nappal hamarabb szándékozik megérkezni Espar­­tero. — A’ fővezér és franczia követ közt némi feszengés uralkodók, melly azonban már szűnni kezd. — Balmaseda ezen szavakkal lövete agyon Spanyolországban két francziát: „Azért kell meghalnotok, mert franczia gazemberek vagytok.“ E­ tette miatt hihetőleg esküttszék­ek­be kerülend, mert az egész franczia sajtó elégtételt követel ez embertelen­ségéért.“ — Anglia. (Lapvélemények Francziaország harczkészületeiről. Elegy.) Meg­jegyzésre méltó, mikép a’franczia lapok tüzeskedései ellenében az angol sajtó folyvást legnagyobb mérsékletet gyakorol. A’ Standard többi közt azt mondja : Francziaország kedvező körülmények közt fogna ugyan harcz­­hoz, mint minden kezdő, ki kénye szerint választhatja meg a’ legüdvösb pillanatot ; de e’ szerencséje nem sokáig tartana, mert Anglia az afrikai hadserget elzárná, hajóhadát keleten megsemmitné,és ugyan mikép ment­hetné meg aztán Francziaország 600ezer harczosa megaláztatástól a’ ha­zát.“ A’ Globe még határzottabban nyilatkozik, mondván : „Bírjon bár 40 sor hajóval többet Francziaország, mint Anglia, azért tengeri elsőbbségün­ket mégsem fogja megrendíthetni. A’jour, des Débats dicsekszik, hogy Francziaországnak nincs elégületlen s csak fegyveres erővel fékezhető tartománya , de ugyan micsoda tehát Algir ? Ha hajóhadunk Algírt elzárja, úgy az egész ottani franczia erő mórok kardjai alatt hull el, vagy pedig tüszint Angliának kénytelen hódolni. Ugyanazon lap őszintén kivallja,hogy nincs mellette Izland,és ezt valóban érezheti Francziaország, mert Angliá­­val a háború most egészen más hatású leen­ne, mint azon időben, midőn bal­kormányzat miatt Izland igen aggasztó hatalom volt háborúban Angliára nézve ; ez azonban már most megszűnt’s bármelly ellenség saját kárával tapasztalandja, mit képes tenni Izland, midőn jó szántából emel kardot. Egyébiránt ha Francziaországnak nincs aggasztó Izlandja, van e’­helyett néhány nyugatindiai gyarmata mintegy 200 ezer szerecsenrabszolgával, és a’ franczia lapok, mellyek most olly nagy örömmel mondogatják, hogy egész Európát szabadságba helyzendik, bizonyosan akkor is örülni fog­nak majd, midőn mi e’ rabszolgákat fölszabaditandjuk, — természetesen minden kárpótlás nélkül. Végre legnagyobb reményünk van, hogy Fran­cziaország nem vonand kardot, hanem csupán hírlapjaiban harczoland és nem fogja tőlünk megvonni további barátságát, mellyet mi igen sokra be­csülünk.“ A’ négy hatalom szövetsége ez ülések folytában nem fog parlia­ment ek­be terjesztetni. — Badenben (Aargauban) két angol három hétig mulatott, minden társaságtól különválva, ’s mindig azon hiedelemben élve, h. Baden-Badenben (Németországban) tartózkodnak. —­Lardnert,ki Hea­­vitide nejét elrablá, 8 ezer font sterlingnyi büntetésre ítélte az esküttszék. — Beszélik, miszerint az ausztriai és porosz kormányok már alálták az uj négyes szövetséget.— (Ministerségi nyilatkozat a’ spanyol és keleti ügyről. Elegy.) London, jul. 31 ikén : „Tegnap a’felsőházban is szóba jött a’spanyol és keleti ügy, ’s Melbourne jelenté, mikép kelet lecsöndesitésére csakugyan lényeges lépések történtek már; de a’nagy hatalmak megerősítése még eddig nem szentesité a’ szövetséget, mellyben Francziaország, bármi­kép óhajtá is Anglia, részt venni nem akart. Ezután tudata egyszersmind a’ házzal, miszerint a’ királyné Esparterot Bathrend diszjelével ruházta föl; további sürgetésre pedig oda nyilatkozók, hogy a’barcelonai ese­ményekről még semmi hivatalos tudósítást nem kapott a’ kormány, és igy e’ tekintetben még nem is ítélhetni meg Espartero tetteit. — A’ Globe félhivatalos tudósítása szerint a’ parliamenti­ ülések aug. Ilikén el fognak halasztatni. — Az angol sajtó igen mérsékelt hangon ítéli meg a’franczia lapok hadzaját, ’s lényegileg oda nyilatkozik, hogy bármint készül is háborúra Francziaország, mégis bizonyosan nem fogja azt meg­kezdeni , mert a’ fenforgóü­gy vérontásra teljességgel nem érdemes/4 Francziaország» (Bonaparte Lajos hg fogva.) Augusztus Tiki telegrafi sürgöny szerint Bikán Boulogneban uj zendületi mozgalmat gerjeszte Bonaparte Lajos hg; de azonnal elfogaték, ’s most a’ boulognei várban őriztetik. Az őrség, nép­es nemzetőrség igen dicséretesen viselé m­agát. — (A’ bonapartista zendülés nevetséges részletei.) Boulogne, aug. fi­kán : „Álomnak véltük, midőn ma reggel azon hírre riadtunk föl álmunk­ból, hogy Napoleon Lajos hű városunkba nyomult. 40 — 50 emberrel, ki­ket London külvárosaiban szedett össze , tegnap este „Edinburgh város“ gőzösen Wimerey helység mellett parthoz érkezik , ’s ma reggeli 5 óra­kor tisztek’s katonák előtt császári lobogóval és el kiáltással: „A­ive l' Em­pereur !“ a' nagy utczán városunkba nyomult. Emberei mindenütt felszólí­tás okát és öt frankos pénzdarabokat osztogattak. A­ katonai laktanyából csak egy tiszt lépett a’ zendülők soraiba. A’piaczon fölállított Napoleon szobrát császári színekkel diszesitvén a’ csapat, előtte megállapodott. Az osztogatott fölszólitások egyikében többi közt ezeket mondja a’ lg. ..Kato­nák ! Francziaország parancsolásra van teremtve , és most le van aláztat­­va. Ti választott'­ vagytok a'népnek, és közönséges csorda gyanánt bán­nak veletek. Kormányzóitok a’ ns katonamesterséget le akarják aljasítani. Ez sérte titeket, és ti kérdezőtek : mi lett az arcolei, austerlitzi és jénai sasokból? Ezen sasok — itt vannak ! Én visszahoz­ra azokat, fogadjátok tehát el. Örelök dicsőség, tisztelet, szerencse , és mi ennél több, polgár­­társitok hálás megismerése fog hozzátok visszatérni. Katonák­­ köztetek és köztem feloldhatatlan kötelékek léteznek. Szerelmünk és gyülölségü­nk tárgyai, érdekink’s ellenségink ugyanazok. Katonák! Napoleon császár nagy árnyéka szól általam hozzátok. Katonák, fegyverre! Éljen Fran­cziaország !“ A’ megyei lakossághoz intézett fölszólitás hasonló dicsekvé­sekkel teljes , de szinte hatás nélkül maradt. A' nemzetőrség fegyvert fo­gott , és a'­lig tova iramlott embereivel, kiknek öszszefogására maga a’ rendőrség is elég lett volna. A’ zendülők a’ város előtti búzaföldekbe rej­tőztek , de csakhamar körömre kerültek , ’s ezek közt : Bouffé-Montauban ezredes, egy hadnagy, néhány altiszt, ’s több szolga. A’hig a’porondra húzott dereglyébe ugrott kísérőivel; de ez, a’ rendkívüli súly miatt fölfor­dult, és a’ leendő császár iszapban eviczkelt, honnan börtönbe vivé őt a’ rendőrség, ’s vele Montholon grófot fiástul ’s a’ megsebesült Voisin tábor­nokot. A’ gőzösön ezer puskát, 2 diszkintót és 10 lovat találtak. A’ lig egy kapitányra lőtt, ’s egy közembert sebesíte meg helyette.“ (Élénk hadi mozgalmak. Elegy.) Paris aug. 6ikán : ,,A’ király teg­nap Eube utazott, hová a’ ministerség egy része Jüstint követni fogja őt . Guizot is parancsot kapott Londoniak visszajövésre a' királlyal tanácsko­zás végett, ki, mint látszik, mulató palotáját fontossá szándékozik tenni az ott hozatandó nagy következményű határzatok által. — A' kamrák hihető­leg sept. 25ikére fognak összehivatni.—Russziából parancs érkezett a’ Francziaországban tartózkodó rapszka katonatisztekhez, miszerint azon­nal ezredeikhez visszasietni köteleztetnek. — A’ fiatalság az egész ország­ban rendkívül örvend a’ harezhitnek, ’s mindenütt csoportosan kínálkoznak az önkéntesek. 1831ben, midőn némi harczkilátások kecsegtetők Fran­­cziaországot, rövid idő alatt 40 ezer önkéntes jelenté magát, ’s most még élénkebbül forrong a’nép Francziaország zászlóji alá.—A’ szélső balolda­li lapok már Thiers ellen nyilatkoznak, miután az egyik minister lap eze­ket m­ondá : „Tiz évi mérséklet és békés indulat tanúsítása után nem félhet­ni, hogy .A juliusrendü­leti politika egyszerre és vakon valamelly kalandos útra rohanand. Ha az elkezdett készületeknek tovább is főn kell állani, úgy gondja leend a’ kormánynak, hogy határozatit tökéletes jogszerűség iga­zolja. Minden tűnődés nélkül várakozhatni akkor, midőn ereje és akaratja van az embernek a’ bántalmak megtorlására.“ — A’ szyriai zendülés már tökéletesen lecsöndesült ’s ez nagy mértékben könnyitendi az ügy békés eldöntetését, mert a’ négy hatalom bizonyosan nem örömest fog nyílt erő­szakhoz nyúlni az alkirályt kényszeritendőül.— Duperré hajóvezér az Uni­vers szerint Parisból elutazott a’ keleti hajóhad- vezérlés átvételére. — Baudin alhajóvezér Parisba érkezik, és szinte parancsnokságot nyerend a’ keleti hajóhadnál. — Fontaineblau körül egy gyakorlási tábor települend meg, mellynek vezérlése Orleans hgre leend bízatva. E’ tábor 25 ezer emberből fog állani. — Thiers utóbbi időkben többször beszélt az amerikai egyesült szabad tartományok ü­gyviselőjével, és mondják, hogy kölcsönös utalmi szövetségre szándékozik lépni a’ hatalmas respublicával,minek következtében a' laplatai hajóserget azonnal egyesít­hetné a’ keletivel. —A’jour, des Débats hosszú czikkben bizonyítja be, mi­szerint a’ portának még eddig Szyriából soha nem volt haszna,mert a­ foly­tonos ingerültség miatt olly fölös számú katonaságot kelle­­tt folyvást tar­tania, hogy az összes jövedelem ez egyetlen kormányzati költség födözé­­sére sem volt elég. Legczélszerűbb tehát Szyriát M. Alinak, mint hatalmas frigyesnek, átengedni és Tauruszt tű­zni ki határvonalul a' nagyur és alki­­rály birtoka közt.A Franczia lapok jobbadán azon véleményt terjesztik,m­i szerint az angol parliament nem fogja helybenhagyni a' kormány kérdéses uj szövetségét, de a' National és Commerce egészen ellenkezőleg igy nyi­latkoznak: „Azok igen ferde fogalommal bírnak az angol politikáról, kik hiszik, hogy angol minister elég vakmerő lehetne illy határzást hozni, azon meggyőződés mellett, miszerint az nem nemzeti. Nemcsak a’ parliament, hanem az egész angol nemzet Palmerston mellett fog nyilatkozni. E’ nem­zet ugyanis kereskedési ösztöneinél fogvá jól érti minden hasznát az illy szerződésnek, melly két utat nyit számára lveletindia felé,’s még más szép tartományokkal is bővíti kereskedését. Az angol sajtó­ legközelebb kemény nyilatkozati Russzia ellen itt épen nem tekinthetők elhatárzó alappal bir­ók­nak, mert az angolok gyülölsége a’moszkák ellen soha ’nem volt olly nagy

Next