Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-08-19 / 67. szám
261 párosulva, és sok bűnre is vezet, de végre mégis az az igazi ösztön nagy dolgok tételére. Ha az ország azon bámulatos eredményeket látja, mellyeket ipara az uj pályán nyerend, azt bizonyosan jellemző buzgalommal követendi. Ha a’ szén és gőz Nagybrittanniát azzá tette, a’ mi; ha az annak 400 millió ember felett hatalmat adott, és olly gyárakat állított, mellyek minket és a’ világ minden részeit adósaivá tette, miért ne választhatnék mi azt hasonló sikerrel függetlenségünk eszközévé? E’ nagy munka megkezdésére a’ mostani idő volna legalkalmasabb. Nemzetek azon törvénynek vannak alája vetve, mellynek egyes emberek , át kell esniök azon gyöngeségen, melly a gyermekkor tulajdona, azon szenvedélyen, melly az ifjúságot elcsábítja, azon gyarlóságon, mellyben az öregkor sinylik. Minek okáért inkább szomorodhatni, mint bámulhatni azon, hogy a’legközelebbi évek olly nagy nemzeti pazarlás évei voltak. Mi igen sokat vásároltunk idegen nemzetektől,gyermeki fenhéjazással csüggtünk a’régi világ minden fényűző bohóságain. Most lássuk, hova jutottunk. Az utóbbi tiz év alatt 118 millió dollárnyi selymet, és több mint 41 millió dollárnyi bort és szeszes italokat, és öszszesen több mint 159 millió dollárnyi csupa fölösleg czikkelyeket hoztunk be. Ha ezért gabnát, vasat adtunk volna cserébe, úgy még szorgalmunk mentené pazarlásunkat , de azon időben földünk termékei ki voltak Angliából zárva, és mi több, mint 84 millió dollárnyi vasat hoztunk be. Ismételem, hogy selyemért 118 milliót, bor és szeszes italokért 41 milliót, vasért 34 milliót, öszvesen 243 millió dollárt fizettünk, mi mind olly dolog, mit magunk is készíthettünk volna. Vessünk véget hát a’ nélkülözhető dolgok pazarló behozatalának , és e’ jelen zavarból csak hamar kiszabadulunk. Az ország egyik részire sem lenne jótékonyabb ezen változás, mint Pennsylvániára. Mi 32 millió dollárral tartozunk. Anglia és Izland nincs háromszor olly nagy mint Pennsylvánia, és négy ezer millió dollárral tartoznak. Ők azt szénnel és vassal fizetik. Miért ne tehetnék azt mi is ?“ — Spanyolország. A’ két királyné augustus közepe felé viszsza fog utazni Madridba , hol előtte két nappal hamarabb szándékozik megérkezni Espartero. — A’ fővezér és franczia követ közt némi feszengés uralkodók, melly azonban már szűnni kezd. — Balmaseda ezen szavakkal lövete agyon Spanyolországban két francziát: „Azért kell meghalnotok, mert franczia gazemberek vagytok.“ E tette miatt hihetőleg esküttszékekbe kerülend, mert az egész franczia sajtó elégtételt követel ez embertelenségéért.“ — Anglia. (Lapvélemények Francziaország harczkészületeiről. Elegy.) Megjegyzésre méltó, mikép a’franczia lapok tüzeskedései ellenében az angol sajtó folyvást legnagyobb mérsékletet gyakorol. A’ Standard többi közt azt mondja : Francziaország kedvező körülmények közt fogna ugyan harczhoz, mint minden kezdő, ki kénye szerint választhatja meg a’ legüdvösb pillanatot ; de e’ szerencséje nem sokáig tartana, mert Anglia az afrikai hadserget elzárná, hajóhadát keleten megsemmitné,és ugyan mikép menthetné meg aztán Francziaország 600ezer harczosa megaláztatástól a’ hazát.“ A’ Globe még határzottabban nyilatkozik, mondván : „Bírjon bár 40 sor hajóval többet Francziaország, mint Anglia, azért tengeri elsőbbségünket mégsem fogja megrendíthetni. A’jour, des Débats dicsekszik, hogy Francziaországnak nincs elégületlen s csak fegyveres erővel fékezhető tartománya , de ugyan micsoda tehát Algir ? Ha hajóhadunk Algírt elzárja, úgy az egész ottani franczia erő mórok kardjai alatt hull el, vagy pedig tüszint Angliának kénytelen hódolni. Ugyanazon lap őszintén kivallja,hogy nincs mellette Izland,és ezt valóban érezheti Francziaország, mert Angliával a háború most egészen más hatású leenne, mint azon időben, midőn balkormányzat miatt Izland igen aggasztó hatalom volt háborúban Angliára nézve ; ez azonban már most megszűnt’s bármelly ellenség saját kárával tapasztalandja, mit képes tenni Izland, midőn jó szántából emel kardot. Egyébiránt ha Francziaországnak nincs aggasztó Izlandja, van e’helyett néhány nyugatindiai gyarmata mintegy 200 ezer szerecsenrabszolgával, és a’ franczia lapok, mellyek most olly nagy örömmel mondogatják, hogy egész Európát szabadságba helyzendik, bizonyosan akkor is örülni fognak majd, midőn mi e’ rabszolgákat fölszabaditandjuk, — természetesen minden kárpótlás nélkül. Végre legnagyobb reményünk van, hogy Francziaország nem vonand kardot, hanem csupán hírlapjaiban harczoland és nem fogja tőlünk megvonni további barátságát, mellyet mi igen sokra becsülünk.“ A’ négy hatalom szövetsége ez ülések folytában nem fog parliament ekbe terjesztetni. — Badenben (Aargauban) két angol három hétig mulatott, minden társaságtól különválva, ’s mindig azon hiedelemben élve, h. Baden-Badenben (Németországban) tartózkodnak. —Lardnert,ki Heavitide nejét elrablá, 8 ezer font sterlingnyi büntetésre ítélte az esküttszék. — Beszélik, miszerint az ausztriai és porosz kormányok már alálták az uj négyes szövetséget.— (Ministerségi nyilatkozat a’ spanyol és keleti ügyről. Elegy.) London, jul. 31 ikén : „Tegnap a’felsőházban is szóba jött a’spanyol és keleti ügy, ’s Melbourne jelenté, mikép kelet lecsöndesitésére csakugyan lényeges lépések történtek már; de a’nagy hatalmak megerősítése még eddig nem szentesité a’ szövetséget, mellyben Francziaország, bármikép óhajtá is Anglia, részt venni nem akart. Ezután tudata egyszersmind a’ házzal, miszerint a’ királyné Esparterot Bathrend diszjelével ruházta föl; további sürgetésre pedig oda nyilatkozók, hogy a’barcelonai eseményekről még semmi hivatalos tudósítást nem kapott a’ kormány, és igy e’ tekintetben még nem is ítélhetni meg Espartero tetteit. — A’ Globe félhivatalos tudósítása szerint a’ parliamenti ülések aug. Ilikén el fognak halasztatni. — Az angol sajtó igen mérsékelt hangon ítéli meg a’franczia lapok hadzaját, ’s lényegileg oda nyilatkozik, hogy bármint készül is háborúra Francziaország, mégis bizonyosan nem fogja azt megkezdeni , mert a’ fenforgóügy vérontásra teljességgel nem érdemes/4 Francziaország» (Bonaparte Lajos hg fogva.) Augusztus Tiki telegrafi sürgöny szerint Bikán Boulogneban uj zendületi mozgalmat gerjeszte Bonaparte Lajos hg; de azonnal elfogaték, ’s most a’ boulognei várban őriztetik. Az őrség, népes nemzetőrség igen dicséretesen viselé magát. — (A’ bonapartista zendülés nevetséges részletei.) Boulogne, aug. fikán : „Álomnak véltük, midőn ma reggel azon hírre riadtunk föl álmunkból, hogy Napoleon Lajos hű városunkba nyomult. 40 — 50 emberrel, kiket London külvárosaiban szedett össze , tegnap este „Edinburgh város“ gőzösen Wimerey helység mellett parthoz érkezik , ’s ma reggeli 5 órakor tisztek’s katonák előtt császári lobogóval és el kiáltással: „Aive l' Empereur !“ a' nagy utczán városunkba nyomult. Emberei mindenütt felszólítás okát és öt frankos pénzdarabokat osztogattak. A katonai laktanyából csak egy tiszt lépett a’ zendülők soraiba. A’piaczon fölállított Napoleon szobrát császári színekkel diszesitvén a’ csapat, előtte megállapodott. Az osztogatott fölszólitások egyikében többi közt ezeket mondja a’ lg. ..Katonák ! Francziaország parancsolásra van teremtve , és most le van aláztatva. Ti választott' vagytok a'népnek, és közönséges csorda gyanánt bánnak veletek. Kormányzóitok a’ ns katonamesterséget le akarják aljasítani. Ez sérte titeket, és ti kérdezőtek : mi lett az arcolei, austerlitzi és jénai sasokból? Ezen sasok — itt vannak ! Én visszahozra azokat, fogadjátok tehát el. Örelök dicsőség, tisztelet, szerencse , és mi ennél több, polgártársitok hálás megismerése fog hozzátok visszatérni. Katonák köztetek és köztem feloldhatatlan kötelékek léteznek. Szerelmünk és gyülölségünk tárgyai, érdekink’s ellenségink ugyanazok. Katonák! Napoleon császár nagy árnyéka szól általam hozzátok. Katonák, fegyverre! Éljen Francziaország !“ A’ megyei lakossághoz intézett fölszólitás hasonló dicsekvésekkel teljes , de szinte hatás nélkül maradt. A' nemzetőrség fegyvert fogott , és a'lig tova iramlott embereivel, kiknek öszszefogására maga a’ rendőrség is elég lett volna. A’ zendülők a’ város előtti búzaföldekbe rejtőztek , de csakhamar körömre kerültek , ’s ezek közt : Bouffé-Montauban ezredes, egy hadnagy, néhány altiszt, ’s több szolga. A’hig a’porondra húzott dereglyébe ugrott kísérőivel; de ez, a’ rendkívüli súly miatt fölfordult, és a’ leendő császár iszapban eviczkelt, honnan börtönbe vivé őt a’ rendőrség, ’s vele Montholon grófot fiástul ’s a’ megsebesült Voisin tábornokot. A’ gőzösön ezer puskát, 2 diszkintót és 10 lovat találtak. A’ lig egy kapitányra lőtt, ’s egy közembert sebesíte meg helyette.“ (Élénk hadi mozgalmak. Elegy.) Paris aug. 6ikán : ,,A’ király tegnap Eube utazott, hová a’ ministerség egy része Jüstint követni fogja őt . Guizot is parancsot kapott Londoniak visszajövésre a' királlyal tanácskozás végett, ki, mint látszik, mulató palotáját fontossá szándékozik tenni az ott hozatandó nagy következményű határzatok által. — A' kamrák hihetőleg sept. 25ikére fognak összehivatni.—Russziából parancs érkezett a’ Francziaországban tartózkodó rapszka katonatisztekhez, miszerint azonnal ezredeikhez visszasietni köteleztetnek. — A’ fiatalság az egész országban rendkívül örvend a’ harezhitnek, ’s mindenütt csoportosan kínálkoznak az önkéntesek. 1831ben, midőn némi harczkilátások kecsegtetők Francziaországot, rövid idő alatt 40 ezer önkéntes jelenté magát, ’s most még élénkebbül forrong a’nép Francziaország zászlóji alá.—A’ szélső baloldali lapok már Thiers ellen nyilatkoznak, miután az egyik minister lap ezeket mondá : „Tiz évi mérséklet és békés indulat tanúsítása után nem félhetni, hogy .A juliusrendületi politika egyszerre és vakon valamelly kalandos útra rohanand. Ha az elkezdett készületeknek tovább is főn kell állani, úgy gondja leend a’ kormánynak, hogy határozatit tökéletes jogszerűség igazolja. Minden tűnődés nélkül várakozhatni akkor, midőn ereje és akaratja van az embernek a’ bántalmak megtorlására.“ — A’ szyriai zendülés már tökéletesen lecsöndesült ’s ez nagy mértékben könnyitendi az ügy békés eldöntetését, mert a’ négy hatalom bizonyosan nem örömest fog nyílt erőszakhoz nyúlni az alkirályt kényszeritendőül.— Duperré hajóvezér az Univers szerint Parisból elutazott a’ keleti hajóhad- vezérlés átvételére. — Baudin alhajóvezér Parisba érkezik, és szinte parancsnokságot nyerend a’ keleti hajóhadnál. — Fontaineblau körül egy gyakorlási tábor települend meg, mellynek vezérlése Orleans hgre leend bízatva. E’ tábor 25 ezer emberből fog állani. — Thiers utóbbi időkben többször beszélt az amerikai egyesült szabad tartományok ügyviselőjével, és mondják, hogy kölcsönös utalmi szövetségre szándékozik lépni a’ hatalmas respublicával,minek következtében a' laplatai hajóserget azonnal egyesíthetné a’ keletivel. —A’jour, des Débats hosszú czikkben bizonyítja be, miszerint a’ portának még eddig Szyriából soha nem volt haszna,mert a folytonos ingerültség miatt olly fölös számú katonaságot kellett folyvást tartania, hogy az összes jövedelem ez egyetlen kormányzati költség födözésére sem volt elég. Legczélszerűbb tehát Szyriát M. Alinak, mint hatalmas frigyesnek, átengedni és Tauruszt tűzni ki határvonalul a' nagyur és alkirály birtoka közt.A Franczia lapok jobbadán azon véleményt terjesztik,mi szerint az angol parliament nem fogja helybenhagyni a' kormány kérdéses uj szövetségét, de a' National és Commerce egészen ellenkezőleg igy nyilatkoznak: „Azok igen ferde fogalommal bírnak az angol politikáról, kik hiszik, hogy angol minister elég vakmerő lehetne illy határzást hozni, azon meggyőződés mellett, miszerint az nem nemzeti. Nemcsak a’ parliament, hanem az egész angol nemzet Palmerston mellett fog nyilatkozni. E’ nemzet ugyanis kereskedési ösztöneinél fogvá jól érti minden hasznát az illy szerződésnek, melly két utat nyit számára lveletindia felé,’s még más szép tartományokkal is bővíti kereskedését. Az angol sajtó legközelebb kemény nyilatkozati Russzia ellen itt épen nem tekinthetők elhatárzó alappal biróknak, mert az angolok gyülölsége a’moszkák ellen soha ’nem volt olly nagy