Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-08-19 / 67. szám

26. Bánt szeretete a’ kedves guáneck iránt.“ Anglia hatalmát azonban a’ Na­tional épen nem böcsmérli, sőt megvallja, az valóban félelmes; de egyszersmind kimondja, mikép Francziaország nemcsak ezzel,i­ánéra egész Európa összes hatalmával is mindenkor bátran mérközhetik. — Ministeri lapok szerint már Ausztria ’s Poroszország isalálták a’négyes szövetséget — Eg­y új királyi rendelet szerint é60ezer franknyi rendkivüli hitelt nyitott a’ belminister az idegen faenekvök gyarapsitására. — Rosamel ha­­jóvezér Tunisban parancsot kapott.S­orhajót azonnal a­ keleti hajóhad sza­porítására küldeni. —Clanzel tábornagy a’ Rajna mellett fölállítandó őrse­reg vezérletére fog a’ kormány által megbizatni. —Némelly jól értesültek állítása szerint a’négyes szövetség a’ fegyveres végrehajtást kizárólag Angliára bízta, és igy legalább annyiban megnyugtatva érzendheti magát Francziaország,hogy a’ moszka czárnak nem leend alkalma enyves kezek­kel nyúlhatni Konstantinápolyhoz.“ — (A’ cserkeszek győzedelmét orosz hirlapok is valósítják.) A' mosz­ka „invalide“ köv. nyilatkozik a' kaukazi eseményekről : ,,A’ moszka had­sereg évkönyvei gazdagok dicső tettekben és egyesek hősi bátorsága je­leiben, mellyek a’maradék emlékezetiben sokáig élni fognak. A’ kaukazi seregnek több inben volt alkalma hadi borostyánt aratni, mint más hadosz­tálynak ; de olly kitűnő hősi elszántságot’s vitézséget nem mutatott ed­­digelé azon sereg,mint a'kaukazi vadcsordáktól megvett kis várak őrsége. Ezen várakat, mellyek azért építtettek, hogy a’ félvad népség rablásinak ellenállni lehessen, és a’gyalázatos rabszolgakereskedésnek véget sza­­kitni, tavaszkor megtám­adák és erősen vivák a’ cserkeszek. Ilarom vár csakugyan kezökbe is esett, de olly dicsőséggel, hogy vitéz utalmazóitul az elkeserű­lt ellenség sem tagadhatá megcsodálását ’s tiszteletét.A­ többi vár őrsége hősi erőködésit óhajtott siker koszoruzta­ Mindenütt kétségbeesett elszántsággal álltak ellen a’ hegyi népség ismételt megtámadásinak, és e’ viadalban, hol sokszor egy maroknyi orosz tízszer sőt húszszor annyi ellen­ség ellen is tusakodott, a’ veljaminotzi, mihályi, navagini ésabai őrség nye­ri el a’ koszorút­. Megvették ugyan a’ cserkeszek mind, de az őrség igen drágán adá el a’ győződél­met. Egyébiránt ha a’ moszkák olly vitézül vi­selték magokat, a’cserkeszek, kik őket meggyőzték, még vitézebbül har­­czoltak. — A’cserkeszek elleni roppant készületek mindinkább’s nagyobb figyelmet gerjesztenek. Jul. Iékén 3000 orosz vadász kelt át 40 álgyuval a'Dniesteren a’ Besszarábiában összegyűlt ’s cserkeszek ellen menő hadse­reghez csatlakozandó. A’ lovas határőrök minden osztályból 20 embert ad­nak a' kaukazi tartományokba nyomuló sereghez. A’málha, hadiszer 's élelemszállitás olly nagy, hogy a’ földmi­velő szinte elvesz miatta. — Len­gyel határszéli tudósítások odessai levelek után közlik, hogy a’ ke­leti kérdés karddal megoldatása nem messze van. Pontois minden árm­ány­­kodási mellett is Ponsonby í.­rább­á a’portál AU ajánlatinak el nem fogadá­sára, ’s ennek következtében Egyiptus és Szyria kikötőinek angol hajók által leendő ostromzár alá vettetése csakugyan bekövetkezik. A’ moszka Iradi erő nagy része már hajón van , és Sinopenél kiszállván egyenesen az adanahi szorosak felé nyomul, Ibrahimot a’ szárazon megtámadandó. Az angol és moszka egyetértve munkálkodik é vagy nem, még nem bizo­nyos. Mind a’két hatalom érdeke különböző ; a’ moszkának valamit kell tenni,hogy egy idő óta elhanyagolt túlnyoraóságát Középázsiában helyre­állíthassa, ’s befolyását dél felé is kiterjeszthesse ; az angolnak jelenleg szinte mindent el kell követnie, hogy déli Ázsia és a­ földközi tenger közt egyenes összeköttetési vonalt létesíthessen, miáltal az anyaországául ke­vés idő alatt segítséget kaphat, így a’két hatalom, ha czélja különböző is, darab ideig az eszközökben megegyezik ’s ez által a’ francziákat, bármint húzzanak is az alkirályhoz, munkátlansági állapotba teszi, mert Egyiptus kedviért Anglia és Russziával nehezen fognak ezek szakítani. — Vilna jul. 15. Az itteni hadi kormányzó köv. parancsot tett köz­re a’ hírlapokban : „Gerits Eduard lengyel születés, ki a’ lengyel fölkel­tekkel hazáját elhagyta, és jelenleg Francziaországban tartózkodik, az 1834ben odt.­iokán kelt­ekat értelmiben a’ birodalombul szám­kivettetik, a’ visszatérés neki örökre megtiltatik, és minden ingó ’s ingatlan java el­­koboztatik.“ Mások ellen is szinte illy kemény ítélet hirdettetett ki. 19 a si­­­a. (A’ tartományi Rendek javítási ajánlata.) Kopenhága. jul. 20. Hang prof. indítványa a' tartományi Kft. intézvénye ügyében köv. hangzik: 1) egyesittessék a’ két dánrendi gyűlés,azaz minden dán nyelvet beszélő tar­tományi gyűlés eggyé olvasztassék. 2) A’ követválasztásban nem egyéb­re, mint személyes tulajdonokra tekintsenek, a’ megválasztatott legyen feddhetlen éltű, tartózkodott legyen a’ király európai birtokában öt évig, ’s ne álljon olly viszonyban más országgal, hogy dán polgárnak ne le­hessen tartani. Ez oda czéloz, hogy a’ választatás ne köttessék föld­birtokhoz, mikép a’ választási jog. 3) Az összes papság négy követet válasszon; az egyetemi tanítók választhassanak ’s választathassanak is. 4) A’ kir. hivatalviselők , ha megválasztattak, arra ne kérjenek különös engedelmet a’ kormánytól 5) Az országgyűlés kezdete ’s vége h­atá­­roztassék meg; tartson három hónapig, gyűljön össze minden évben mart. végin , vagy apr. elejin. 6) A’ tanácskozás nyilványos legyen. 7) A'jö­vedelem ’s kiadás megvizsgáltatása, szóval az országos pénz kezelésen’ RR. hatása alá tartozzék, ’s elleni őrsége alatt történjék. $VCClOB*SZi­g« (Az alkotmányi választmány visszaveti a’ király rendkivüli ország­­gyűlést illető válaszát és csak egy kamratakar). Stockholm, jul. 17. Az alkotmányi választmány visszav­ető a’ király rendkivüli országgyűlést il­lető válaszát ’s javaslata már most az alkotmány változtatás ügyében közön­ségesen tudva van. Annak fővonalai ezek: ,,A’ képviselői testület csak egy kamrát képez, melly szükség esetén, mint Norvégiában, két részre oszlik. Mint Norvégiában minden törvényjavaslatot az alsó kamra födelsting) te­­end. A’felsőbb kamra (Lagsting) tagjai azon 60 képviselő, kiket a’kép­viselői testület gyűlése szótöbbséggel, minden rangkülönbség nélkül, vá­laszt. A’ képviselők gyűlése ezután is országgyűlésnek neveztetik, melly minden másod évben tartatik, és a’ rendkívüli országgyűlés azonnal meg­szűnik, mihelyt a’ rendes öszszeül. Választási joggal minden svéd bir, ki keresztyén, 20 éves, és 5 évig az országban lakik, ’s a’ kör. osztályok­hoz tartozik. A­ ki 1000—4000 tallérnyi vagyont bir ’s tőle adót fizet, egy szava van, a'ki 3000 — 10,000 tallérnyit,kettő, ’sa’t, ki 100,000 tallérnyit bir ’s tőle adót fizet, hat szava van, ki pedig 252—500 tallérnyi adóalatti vagyont bir, egy negyedrész szava van, a' ki 500 —1000 tallérnyit, fél szava. Minden tisztviselő, kit törvényes ítélet által bocsáthatni el hivata­lába, bit szavazási joggal, de nem ollyan, ki önkényesen eresztethetik el. A’ választó egyszersmind választatható is,ha 25 éves, és a’ megválasztatás alól senki sem vonhatja ki magát, csak 60 éves, vagy már kétszer ország­­gyűlésen volt, vagy ha valami törvényes akadály forog fen. Hogy a’ választás valamellyik osztály kezébe ne kerüljön, mindenki minden rangra való tekintet nélkül választathatik. A’képviselők száma 250re terjedend, hogy körülbelül 12 ezerre essék egy. A’ választás titkos szavazás által tör­­ténendik. Ezek az alkotmányi választmány javaslatának főbb vonalai ; ha ez átmegy, és ország törvényévé válik, az egész belállapotban lényeges változás történik. A’kormány, melly ismerte a’ választmány alapelveit, meg akarta ezt előzni, ’s azért tett maga alkotmányváltoztatási javaslatot ; de tudja ő aztán létesíteni ? az már más kérdés. Stockholm, júl. 21. Az alkotmányi választmánytól két nagy fon­tosságú javaslatot fogada el ismét az országgyűlés. Egyik az úgyne­vezett behúzási jog eltörlesztése, miszerint a’kormány az újságot min­den törvényes eljárás nélkül megtilthatta , de ezen hatalommal , mint­hogy az igen felháborító volt, már két év óta nem élt. Másik az országos költség megvizsgálása; ezen vizsgálás ezelőtt csak minden második év­ben történt, és három hónapig tartott; ezután a­ költségvizsgálók min­den évben öszszegyülnek, és m­unkájokat két hónap alatt végzendik. E’ két javaslatot az országos RB. helybenhagyák és mint nálunk szokás, a’ jövő országgyűlésig nyugszik, mert minden törvény­változtatásnak két országgyűlésen kell tárgyaltatnia, elsőn t.i. a’ változtatási javaslat felett vitatkoznak, ’s helybenhagyják másodikon pedig végkép eldöntik— Stockholm, jul. 31. F. hó 28-án Stjerneld b. kül— és Posse gr. igaz­ságminiszter hivataljokrul lemondottak, és lemondásukat a’ királynak be­nyújtották. Lemondásuk oka , mivel a' közbizodalmát nem bírták. — Németország, Drezda aug. 5. Beszélik, hogy a’por­osz király és Metternich­ig leg­közelebb Fischbachban összejövendnének. — A’ porosz legujabbi status­lap , Duninnek érseki székébe visszatérését illetőleg következő fontos irományt közöl. Uralkodásba léptemkor, a’ hold, király atyai gondos­kodása által olly karban lelém azon ügyeket, mik a’ poseni nagyhűség­­ben az egyházi békét meg-és ezen tartomány kathol. alattvalóit főpász­toruktól elzavarák, mellynek nem hamar vala jó vége reméllh­ető, é s kíván­tam , az eddigi szabályoktól, mellyeket boldogult király a sors, a­ fen­­forgó körülmények miatt elkerülhetlenek gyanánt elismert’s mikben én teljesen megnyugszom , el nem térve a’ közelebbi értesülés útját kö­vetni, ’s az most kedvező ered­ményekre vezet. Az érsek nyilatkozati­ból reményiem, hogy mind a’ korona jogai, mind az országos törvé­nyek tekintete, valamint az egyházi rend visszatérése is biztosíttatnak. A’ félreértések elhárulása felszabadít azon szomorú kötelességtől, hogy az ország törvényszéke által a­ fő-papok ellen hozott ítéletet végrehaj­tassam, ’s a’ szigorúság szabályit kövessem. Azért hajlandó vagyok Dunin érseknek egyházi hivatalátuk­ felfüggesztetésében, és Berlinből önkéntes eltávozása utáni fogságában, elismerni azon elégtételt, mel­lye­t a’ törvények általa megsértett szentsége kíván ’s akarom érseki székébe visszatérését az egyházi főpásztornak, annál hajlandóbban pedig, mivel a’ nagyherczegség lakosi egész hőséggel álltak ellen a’ tarto­mányi igazgatás szükséges és törvényszerű szabályi ellen kerekült fel­­zajdulásoknak. Teljes bizalommal vagyok,hogy nagyhgségi kathol. alatt­valóim, főpásztoruk visszatértében azon utalom­ és gondoskodásnak ke­zességét lelendik, mellyel a’poseni nagyhgség kathol. egyháza, és isten­­tisztelete iránt viseltetem. Mint én szigorú lélekism­éretességgel vigyá­­zandok, hogy minden kerültessék el, mi alapos panaszra nyújtana alkal­mat, ha elhatárzott és másíthatatlan akaratom, minden keresztyén vallás­felekezet tökéletes szabadsági egyenlőségére nézve, nem teljesíttet­­nék , úgy kimélés és tekintet nélkül fognak bánni mindennel, ki a’törvé­nyek’ és világos akaratom’ ellenére aláásni merészkednék a’ felekezetek egyességét, ’s veszélybe hozná az egyházi nyugalmat. Sanssouci, jul. 29.1810. Fridrik Vilmos. — Hochort, Werther, Ladenber­g. — Posen aug. 5. Ez estve 10 órakor jött meg Colbergbi­l Dunin érsek, és la­kába szállott. Gabonaár : Pest, aug. Inkán: Tiszta búza: 223—190; Kétszeres : 102 —140 ; Rozs: 132—122; Árpa: 103—93; ; Zab : 100—92 ; Kukoricza : 153 — 130; pozs. m­. váltó garas. Pénzkelet: Becs aug. 14 kőn; 6petes statuskötelezvény : 107* 7; 4 petes: 100%; 3 petes: 80; 1839 ki kölcsön : 704% !S 39 ki: 322'/2 ; Bankrészvény: 1735; Eszterházy-sorsjegy : 42; Cs. k. arany-agio 3% |) il il­a \ i * » 1­1 « S . aug. Inkán délben : 9' 0'' 0 " a’ zerns felett. V­a­súTré­s­z­v­é­n­y : éjszaki : 101 %; majlandi: 107 ; győri : 120. Szerkeszti N­­el­i­­e­c­z­y. —­Nyomtatja T­raki­n­e­r­­ K­á­r­o­l­y­i, ur­­uleza 612.

Next