Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-08 / 29. szám

szerda , apri I. ft. B.,i­fj AT : Magyarország és Erdély (országgyűlési hírek; a’ KK. és HR. üzenete a’ felső táblához a‘ zsidók polgárosítása ügyében ’s erre a’ siritek válasza; hangverseny az olasz árvízkárosultak számára; gyógyszer az ebdült és mérges kigyómarás ellen; montenegrói hírek ; a’ Dunatorkolat tisztítására társaság alakult; ’s a’ t.) Amerika Anglia (O Connell Izlandban; Elegy; ’sat.) Franciaország (a’ titkos költségek a’ kővel kamrában nagy többséggel megajánlatva; Thiers nyilatkozatai; vélemény a’ ministerség győzelméről; ’sa’t.) Törökország (a’ görög patriarka méltóságától megfosztatva) kairói hírek: ’sa’t.) Belgium. Svédország. Schweiz.— Magyarország; és E­r d é l­y. A’RRdek m­artz. 24kei országos ülésében föl vetetett többek közt : I. Üzenete a’ mv ív. és RRnek a’ Fő Hithez a’ zsidók polgárosítása tárgyában, mellyben köv. nyilatkoznak: „A’ nép egy osztálya, melly századokon ke­resztül törvényhozás és közigazgatásban a’ nyomásnak, polgári társas­étűl­ben a’ lealacsonyításnak zsibbasztó jármát ismeri, és mindeddig kön­­nyebbttésért a’józan ész és emberiség előtt egyaránt hasztalan esdeklett, méltán megkívánhatja, hogy a’törvényhozás azon közállományban, m­elly­­nek eddig csak sulyát érezé, öt jótékonyságiból is illő igazságos mérték­ben részesítse, az 1790­­.34. törvénynek a'következett idők viharai kö­zött eltompult szózata a’ bel-és külcsend haladásra felhívó szakában ko­molyan emelkedik ’s emlékezteti a­ nemzetet, hogy azon közigéretinek , mellyet félszázad előtt hirdete, tegyen eleget ’s gyakoroljon igazságot azok iránt, kiknek ezt megkívánni sem szavak,sem polgári joguk nincsen. A’ zsidóság földmiveléstől, kézművek szabad gyakorlásától, ingatlan birtok-szerzéstől elzárva, rendes adózáson túl terhelve, a’kereskedésnek előtte egyedül nyitva álló útján ezen lemondások között küzd az élet fen­­tartásáért ’s az élet gyönyöreinek élvezhetéséért, és száműzve a’ többi la­kosok sorából, kik által naponkint realáztatik, kiragadni­­igyekszik azon földi javakat polgártársai kezéből, mellyeknek gyűjtését polgári állásá­nál fogva földi létében egyedüli feladatkint tekinteni kénytelen, idegen , a’ polgári jogokból kizárva eredeti üldözések ezredes emlékivel terhelve, nem csoda, hogy az ipar és szorgalom útján igyekszik visszatartani mind­azt, mit rajta elkövetett az erőszak, és szorgalma és szoros összetartása által nemcsak fentartotta lételét, hanem akadályon és megszorításokon diadalmaskodva túlnyomóságot is tudott magának szerezni a’többi osz­tály között. Hasznos e hát, hogy az mint eddig, úgy ezután is elszigetelve maradjon a’ közérdektől? Ezen, az ipar téréin csendes, de mély elkese­redéssel folytatott harcznak, ezen elszigetelt állapotnak véget vetvén, a’ közállomány érdeke kívánja kibékíteni a’ zsidó lakosságot azon hazával, mellyben él,az emberiség szava int megadni nekik azon jogokat, mellyek­­kel minden polgárnak bírnia kell, ki a’ közterhekben részesül , az igazság parancsolja, nyittassák meg a’ zsidóság előtt a’polgári szerzés minden forrása,nyittassák meg az ipar és szorgalom minden útja,­és önkint egybe­olvad közérdeke többi polgártársinak közérdekével, mert a’ törvénynek egyenlő védelmében részesül, törlesztessék ki a’ törvénykönyvbül a’lea­lázó nevezet­­, szüntessenek meg a’ lealacsonyító közigazgatási rendele­tek, mellyek a’ többi polgár közül a’zsidót száműzve tartják; ne tekin­tessék úgy mint idegen és jövevény, mint ellenséges alkotórésze a’ pol­gári állománynak, mellétől félni kell,és szeretni fogja azon törvényt, melly elhagyott állapotáról megemlékezett, szeretni azon közállományt, melly­el előbbi szomorú sorsából kiragadva, többi fiaival egyenlőn ápoló karjai közé fogadá ; adassanak neki jogok, nyittassák meg előtte az ut­at tudo­mánynak és vitézségnek külső megkülönböztetései elnyerésére, szüntes­senek meg a’ rendkívüli adózások, és önként, nem kénytelenségből, fog vérével is áldozni a’ hazának és azon törvénynek utalmára, melly rá nézve nem lesz terhelő egyedül, hanem jótékony is, holott mostani állásában a’ többi polgárokéval sem közérdeke egy, sem érzeménye a’ küzhaza iránt egy, sem a’ törvény, mellyet véd, előtte egy a’dolog természeténél fogva nem lehet. A’ KK. és RR. az országban lakó és itt letelepült zsidóságot idegen népnek nem, hanem külön vallásbeli és épen vallása mi­nt minden polgári jogból kirekesztett felekezetnek tekintik’« azt hiszik, hogy a’ fel­világosodásnak újabb időkben diadalmaskodó szelleme nagy részben kie­­gyenlíté már, ’s lassan lassan végkép ki fogja egy­engetni azon mély csor­­bákat a’ társas életben is, mellyek a’múlt ezred hoszszu során, balitéle­­tek által a’zsidó és keresztyén lakosság közti jó érzeményeken ejtettek, de ennek előbb alapját, a kibékülés nagy szavát kimondani a’törvényho­zásnak kell, és ez a’ polgárosítás. A KR. és RR. azon törvényben, mely­­lyet e’ tárgyra nézve alkottatni kivannak, kettőt óhajtnak elrendelni : 1 ) A’ türelmi adó, az ország RRnek tudta’s megegyezése nélkül vettetvén ki,'s az ország törvényhatóságinak befolyása nélkül szedetvén be,az adó­zás ezen nemét sem az alkotmány fogalmával általán véve, sem pedig a’ honi alkotmánnyal különösen nem egyezethetni meg; de ezenkívül a’ mellett, hogy az előbbi századokban a’zsidók ellen gyakorlott üldözések emlékét hordja magával, az adóztatás józan elveivel is ellenkezik, mert ennek egyedüli alapja a’ polgári haszon. Ennélfogva a’KK. és RR. azt óhajtanák,hogy ezen úgynevezett türelmi adó szüntessék meg.2) A’ pol­gárosítás eszméje m­ár magában foglalja mindazon jogot, mellyek nem ki­váltságosak, — ezeknél kevesbet adni annyi lenne, mint tágítani ug­yan a’ türelem bilincsein ’s könnyíteni a’zsidóság anyagi állapotján,de korán­­sem­ éretnék el azon czél, mellyet a’ KK.és KR.a’ törvény hozatalában ki­tűzve lenni vélnek, á.m. hogy a zsidóknak mint polgároknak érdeke min­den tekintetben a'közállomány érdekével olvasztassék össze;a’RK.és KR. teh­át kimondatni kívánják azt is, hogy a zsidók a' nem-nemesek minden polgári jogaiban részesíttessenek.“ 11. Ugyanilly tartalmú felirási javas­lat, ill. Törvényczikk a zsidókr­ól . A zsidó valláson levőkre rendeltetik. I. A’ türelmi adó eltörlesztetik. 2. §. A’ zsidók az ország egyéb nem­nemes lakosai által gyakor­lott minden polgári jogban a’ magyar szent ko­rona alatt mindenütt egyaránt részesít­tetnek. Ezen üzenetre kö­vetkezőleg válaszoltak a’ Fő-RU. ,,Teljes mértékben méltányolják a'm. Fő-RR. azon nemes szándékot, melly a’ t. KK. és RRben a'jelen tárgy iránt létrehozat­­ni kívánt törvényes intézetek indítványozását szülte,’s magok is azon élénk óhajtást táplálják keblükben, hogy a’ zsidó nemzet polgári­ viszo­­nyinak valahára kedvezőbbekké alakítása által az ország állományához is szorosabb­ kötelekkel kapcsoltassék ; mivel azonban ezen bármilly üdvös czél elérésére csak a’lépcsőnkénti gondos kifejlődést eszközlő módok len­nének a’ legtanácsosbak ’s leghathatósbak, a m. F.-RR. ezen néposztály sorsáról még most olly fölötte tág kiterjedésben, mint a’ t. KR. és RR. ál­tal javasoltatik,rendelkezni kívánatosnak nem tartván,jelenleg elegendő­nek vélnék azt, hogy mindennemű tudományok, művészetek és szép ’s hasznos mesterségeknek eddig is nagyobb részint teljes szabadságukban állott korlátlan gyakorolhatásán kívül még : a) A’ türelmi adó ’s a’zsidóik­nak nemesi jószágok haszonbérelhetésétöli eljiltatásuk,m­int egyébiránt is csak felsőbb rem­eleteken alapuló olly szabályok, mellyek megszüntetése már az ország sérelmi és kivánati közt is sok ízben sürgettetett,eltöröltet­­ni szorgalmaztassék. b) Hogy törvény által jelentessék ki, miszerint a’ zsidók jövendőben az ország minden városiban és vidékeiben szabadon lakhassanak. c) Hogy a’ mennyire különben ügyességüknél fogva alkal­masok lennének, vallásuk mindennemű mesterség­­ezésekben és kalmári társaságokban­ felvételüknek akadályul ne szolgálhasson ; ’s valamint ez, úgy d) Az is törvényesen állapíttassék meg, hogy jövendőben nemcsak jobbágy-telkeket, h­anem­ minden sz. kir. vagy kiváltságos városokban is polgári fundu­sokat szabadon szerezniük lehessen. E’ kedvezményekkel a’ zsidók sorsa a­ m. Fe­RR. véleménye szerint nevezetesen javulandvan, az irántuk netalán bővebb mértékben történhető intézkedést a'törvényho­zás jövő szakaira h­agyatandónak vélnék. Mivel azonban már e’rende­­letekkel is »'zsidók átlapolja Magyarországban »’szomszéd tartományok­ban lakozókénál olly sokkal kedvezőbbé válnék,hogy méltán lehetne tar­tani attól, miszerint e’ jótékonyságok élvezhetési végett számos vagyon­talan idegen zsidó fogna ide tódulni, az innen eredhető káros következé­sek elmellőzése tekint­etéből a’ m. FO­RR. czélszerűnek tartanák »­felter­jesztendő felírásban a’ végrehajtó hatalom figyelmét arra gerjeszteni, hogy a’ hazába bevándorolni’s itt megtelepülni kívánó zsidókra nézve, főkép­p’törvényhatóságok résziről, erkölcsiségükön kivid még arra is kü­lönös tekintet legyen, hogy azok, vagy némi vagyon-lirás által, vagy bi­zonyosan mestersége s művészet tudásával az ország hasznára lehessenek. Ezekben pontosul­ván a' m­. Fő-RRnek e'tárgy iránti nézetei, azok elfoga­dására»’t. KKr. és RRet rokon bizodalommal felszólítani semmit sem ké­telkednek.“ ORSZÁGGYŰLÉSI HÍREK. Váltót.vényköny­vi javaslat. [FolylI) IX. c­.ikk. A’ bírói határozatokról. I­­(2.§.A'változ .székek,minden elottek folyó perben, vagy végzés (Bescheid) vagy ilélet (Ort­he­il) által határoznak. 117. §. Végzés által a’ váltót,szék a’ per érdemét, csak következő esetekben intézi el: a) Sommás pörbeli e'járásnál a’ VI. c/.ikk értelmében, b) Ha a’pana­/sok­fél­e’meg­jelenési határidőt elmulasztja, c) fia a’panaszlot­t az idézési határidőre ugyan megjelenik, de a’ felperes állításit, mellyekre az keresetét építi, akár egyenesen akár hallgatva elismeri, ’s vagy semmi, vagy törvényes erő nélkü­l kifogásokat teszem 1 18.§. Váb­ól:­szék előtti rendes pörükben minden mellékes kérdés felett közbenszólólag nem ítélet, hanem végzés hozat­ik. 119. §. Az ügyek ellenben íté­let által intéztetnek el: a)Rendes perfolyamban, ha a’sommás pör utján hozott fi­zetési végzés ellen a’70. §. értelmében az alperes által kifogásolt iélettek, b) Va­lahányszor a’ felek állítási, vagy kifogási oklevelek, tanuk, műértők, vagy eskü­­letételek általi bebizonyítást szükségessé tesznek, ’s a’ határozás (Erkenntniss) a’ kereset érdemében hozatandó 120. §. Midőn a’ végzés sommás perben hoza­­tik, az csak a’fél által bemutatott folyamodás hátára iratik. — Midőn a’végzés rendes pörükben közbeszóló­lag hozatik ez nemcsak a’ fél által beadott folyamo­dólevélre iratik, hanem a’pörről külön vezetett jegyzőkönyvbe is iktattatik. 121. §• A’ végzésekben az, esedező megnevezése ’s kérésének megemlítése nem szük­séges. 122 §. Az ítéletek a’ szóbeli eljárás berekesztésével külön szerkesztesse­­nek, azok bevezetésében a’ felek ’s ügyviselőik nevei, a’ pör czíme ’s tárgya és a’szóbeli eljárás berekesztésének napja világosan tétessék ki’s az egész ítélet egyszersmind a’ porról vezetett külön jegyzőkönyvbe iktattassék. 123. §. Mind az ítéleteket, mind a’ pör érdemét elintéző végzéseket okokkal kell támogatni , és pedig olly formában, hogy kimondatván azokban előbb a’birói határozat, utá­na tüstint azon okok, mellyekből a’ biró itélt, pontonként számláltassanak el. 124 §.Mind a’végzések,mind az ítéletek azon közönséges eljárási jegyzőkönyv­be, mellyet a’ törvényszék a’ 17. §. értelmében dolgainak vezetéséről tart, szinte beirandók. 125. §. Mind a’ perdöntő végzések, mind az ítéletek, ha azok a’ felek vagy ügy viselőik jelenlétében hozatnak, nekik azonnal kihirdettetnek, ha pedig azok hozatalakor jelen nincsenek, a’ törvényszék őket egy rövid és 24 órát meg nem haladható időre maga elibe rendeli, ’s akkor, ha meg nem jelennének is , a’ kihirdetés minden esetre megtörténik.Olly eseteknél azonban, mellyeknél a’tör­vény azt rendeli, hog­y a’ végzés a’ feleknek kiadassék, ugyszint­e akkor, midőn a’ felek magoknak »’végzést vagy ítéletet kiadatni kívánják, ezek nekik kiadan­dók. 126. §. A’ vállattszék határozata, legyen ez végzés vagy ítélet, tovább nem terjedhet, mint a’ felek kérelme, habár a’ törvény nekik több jogot engedett vol­na is. 127. §. A’ pörvesztő fél a’pörköltségekben mindig elmarasztaltatandó, ha ezek pör folyta alatt beadattak. 128. §. A’ felek által fel nem jegyzett ’s nem kért költségek viszonosan eltörlötteknek tekintetnek. 129. §. Az elmarasztaló vég­zésben vagy ítéletben, a’pörvesztettnek végrehajtással­ fenyegetése alatt a’ kér­déses sommának, minden hozzá tartózó mellék-költséggel együtt, 24 óra alatt leendő megfizettetése kötelességéül tétessék 130. §.Íia a’fizetési kötelesség es­kü-letételtől függ,ezen föltétel az ítéletben világosan megemlítendő, a’hit formá­ja határzottan megállapítandó, ’s letételére rövid, három napnál tovább nem jér­ 1840. 291ik szám.

Next