Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-05-05 / 36. szám
112 tétben is szerencsét hozand, a’ civilisatio előttünk dús reményekkel felnyílt pályáján. A’ honi hírlapok közelebbi számaiban, Gifford János ur, ki mint a’ vállalat képviselője, annak megnyitása’s személyes vezérlése végett Londonból ide Pestre megérkezett, az intézet szellemét, és feltételeit közlendi a’ magyar hon termesztőivel, én pedig annak biztos reményével lépek ezennel viszsza, hogy a’ buzgó igyekezetnek ez úttal, az egész honra nézve szerencsés eredménye leend. Almási Balogh Pál. (S. Patak. Tavaszhó 2 kán.) Az elérkezett tavaszszal a’természet egész pompájában készül megünnepelni a’ feltámadás nagy ünnepet, füvek, virágok sírjai nyildoklanak ’s elővarázslottan a’ tavasz szelíd melege által uj életre kelnek mintegy tudatva velünk, hogy halálból élet, sötétségből fény származik. Nagyhalottunk, a’ föld , ébredve hoszszas álmából kibontakozék fejér lepléből ’s derülten mint boldog menyaszszony üdvözli a’ szende kikeletet, egyetlen szabaditóját, ki jéghideg álmából fölébreszté, ’s a’ folyamokat, halotti pompája diszszalagjait, langyos lehelletével föloldozá. Szóval, hogy prózai szárazságu levelem költői áradozássá ne váljék, a’ tavasz megérkeztével mi a’ régen várt kedves vendéget baráti karokkal fogadtuk. Patak költői szépségű vidéke láttatja velünk a’tavasz bájos kellemeit, ’s érezteti azon kéjt, mellyel szabadban a’ természet nagy templomában a’ még ártatlanul, ’s melegen dobogó szív érezhet. De jobb sietnünk a’ czélra t.i. olly hírek közlésire városunk egyhangú életéből, mellyek a’ közönségnek is némi éleményül szolgálhatnak. — Szánakozó gúnynyal vegyült mosoly ajkaitokon ti nagy városiak! Kik zajos élteteknek egy napjából több érdekest véllek hozhatni fel szőnyegre, mint mennyi szükkörü ’s egyhangú napjainkban történhetik. Csalódtok, mig ti zajosan hirdetitek a’világnak korszerű haladástokat, addig mi csöndesen ragadunk meg minden eszmét, anyagi és szellemi jólétünk előmozdítására czélozhatót ’s áttültetjük honunk boldogságáért forrón dobogó kebleinkbe, hogy ott fölvirulván áldást terjeszthessünk általa. Városunk ellen megrögzött előitéletek forognak; lakosinak H. E. által „megcsontulttá“ bérmált természetjöket, ismeri a’ világ, és szánakozik a’ haladás korában maradónak ’s tespedőnek vélt Patakon. Patak, honi történetinkben nem utolsó szerepet vitt régi város, áll még és századok viszályival daczolva, nem hajlott meg az idő mindent megemésztő erejének. Sőt ifjabb pályatársival verseny léptekkel elöhaladni szent tökélete. A’szabadság, az emberiség ezen nemtője leszálla körünkbe is, ’s áldásit igyekszik Patak lakosira terjeszteni. Idő viszályi rongálták múlt évben is Patakot ’s vidékét, roppant terjedelmű, határa nagy részét most is viz borítja. De azért Patak nem csügged el, sőt elömenetét gátló akadályokon győzni hő igyekezete. — Tanító intézetünk szellemi életéből néhány szebb törekvést kiemelni nem tartjuk érdektelennek. A’ nyelvészetet úgy tekinthetjük, mint nélkülözhetlen eszközt ismeretink bővítésire , önmivelésünkre. Ki az , ki korunk haladási szellemét fölfogva, ne óhajtana illy becses eszköz birtokába jutni? Ki ne igyekeznék a’ szellemi műveltség nagy kincstárához vezető ezen kulcsot megszerezni? Örömmel említhetjük itt Milotay József bölcselkedési oktató tiszta, önérdek nélküli hő igyekezetét, miszerint, most is eléggé kiterjeszkedett nyelvészetünket, az angol nyelv tanításával szaporítja. A’ nagyérdemű Nyiry érdemes utódja Angliában huzamos ideig mulatván az angol nyelvben szembetűnő jártassággal bir, ’s nyilványos teremben minden héten órákat tart az angol nyelvtanból. Leczkéin a’ tanító ifjak közül mindenki megjelenhetik. A’ tisztelt oktató tiszta használni törekvő szándékát mindenki illőleg méltányolja, mivel angol nyelvtanításra szánt idejét minden díj nélkül, egyedül a’ köz ügynek áldozva, fordítja ifjúink javára. A’ tanuló ifjúság hévvel fogadá az alkalmat ’s eddigi tanyásai telt teremben tartattak. Megjegyzésre méltó itt ifjainknak azon tárgyhozi hő ragaszkodásuk , mellynek szükségeslétéröl ’s életbe vágó hasznáról meggyőződvén Nincs kötelességgé téve az angol nyelvtanulás, mindazáltal szívesen vesz abban részt minden józan haladást kedvelő ifjú. Ellenben milly kedvetlenül teszi a’ szoros kötelességül szabott zsidó nyelv, görög, zsidó exegesisek tanulását, ’s jobbatlan büntetés, vagy professori kegyvesztés félelme miatt tanulja azt, áltlátva, milly semmi életbevágó haszon nélkül kénytelen föláldozni a’ viszszahozhatlan ’s más hasznosabbakra fordítható, időt. A’ nyelvmivelő társaság még most is fenáll és szebb jövő nyílik elötte. Az iskolai igazgatóság az idén figyelemre, sőt mit még eddig nem ten, pártolásra méltatá. Eddigi vándor tanyájának állandó helyét — az iskola uj épületében — volt kegyes kijelölni. Mostani elnöke Majoros Endre oktató, ki mindeddig fáradhatlan szorgalommal ’s melegkeblüleg munkált a’ társaság ügyében. Tagjai számosak’s egy új Parthenon-füzetbe elég müveket szolgáltathatók, de mellynek mikori megjelenését a’ társaság financziai állapotja határozza. Intézetünkben is állal kezdik már látni, hogy a’ szépművészet nem henye időtöltés, ’s hogy ne csupán iskolai szárazságok tárháza legyen az ifjú kebel, hanem az érzelmek tiszta föllobogásának is hely engedtessék. Nem csudálkozhatni, hogy Patakon mindeddig olly kevés költői talentum fejlett ki, noha vidéke egy azok közül, mellyek költői érzelmekre hevíthetik az ifjú kebelt, de anyaiskolánk belszerkezete szinte lehellenité az érzemény-virágok szabad megfoganását. Csupán száraz ’s érdektelen tárgyakkal terhelt lélekben majd minden szép érzemény elhervad ’s majd minden szép ’s költői gondolat elmecserészül. Nem egy ifjú társtól hallottuk a’ fájdalmas panaszt, hogy keble h’deg minden iránt, abban nem ébred többé hőbb érzemény, hogy lelke hasztalan lángolt minden szép és magas iránt és szép művészetek iránti hajlamát, előszeretetét kénytelen volt szigorú iskolai kötelességinek föláldozni. Ne vélje azonban senki, hogy mi az iskolai kötelességek becsét és szükséges létét tagadnék, épen nem, csak nevelési rendszerünk azon egyoldalúságát akarók érinteni, miszerint természettől nyert tehetségüik közül, hány marad kifejletlen? ’S lelkünk legszebb virágai, elmellőzéshidege által, mint hervadnak el. Régóta felsőbb szempontból tekintik a’ műveltebb lelkinek a’ nevelést ’s álllátják, hogy nevelésünk czélja: természettől nyert tehetségűik okszerű kifejtése ’s ápolása, ’s hogy az ember azon állapotra juthasson , mellyre a’ természet által tehetségess erőihez képest rendelheték, nem pedig, mint némelly földhöz tapadt elvnek tartják , hogy a’ nevelés arra czólozzon, mikép alapíthatja meg az ember szerencséjét a’ világban (szójárásuk szerint) ’s mint adhassa magát, mint vakeszköz mások tetszésének alá. Az ember nem időszak lekötelezettje, ne hódoljon annak sőt minden hiányai ’s gyöngéivel nyilt tusára szálljon. Eljö az idő, remélljük, midőn nevelési rendszerünk változásával szellemi szükségink jobban ki fognak elégikelni mint jelenleg. Helybeli sajtónk alól most kerültek ki bold. Miklós László oktató hamvai fölött mondott beszédek. Csorna Mihály szónoklat-tanitó a’ tiszta’s való humanismust philosophiai szempontból indulva ki, velősen fejtegeté. Beszéde folyamában némi érdekes, honunk ügyébe vágó, eszméket hozza szőnyegre, az egész beszéd tartalmas ’s köz tetszésű. Az elhunyt derék oktató helyét vájjon ki fogja illőleg betölteni? Egy korúak kivánatinak megfelelni tudó alkalmas egyed választásáról úgy véljük, minél előbb gondoskodni fog az igazgatóság. Intézetünkből kisereglős kezeikben fekete pecsétes erdőleveleket vivő beöltözött ifjak megtekintése tudatja, hogy a’ szokásban levő ünnepválasztásnak vége. Az utczákoni futosás, hálakon mozgó kezeikben uti-palozát vivő gyerkczék lármás csoportja kiköltözést-en miniature-képzeltet. Néhány perez alig múlik el s intézetünk egy kisugárzó pont leszen, mellyböl mint meg annyi sugárként vonulnak külön tájakra az ünnepi kiküldöttek. Tarka vegyületü sorainkat is egyike viszi ezen könnyült kebellel de könnyült zsebbel is utazó kis karavánoknak. Rimavölgyi:Magyar találmány.J Jankováczon (Bácsmegyében) Móricz hazánkfiának, ki jelenleg a bécsi műegyetemben tanul, több évi fáradozása után sikerült olly erőművet találni fel, melly gőz, vagy más illyes erő nélkülözésével, csupán egy billentyűnek egy pontnyi nehézkedéssel és lábbal történhető nyomogatása által jő mozgásba. Ezen erőműnek drekk találmánya fölött csak azért is elsőbbsége van, mivel az, mint a’ tudósításból gyaníthatni, csak folyóvizen használtathatik, ez pedig nemcsak akármiféle vizen, de még közönséges úton is ; továbbá nagy, mert egyszerűsége mellett kocsira is alkalmaztatható lévén , illy kocsi a’ közönséges útón rendes menetesnél egy másodpercz alatt 2 ölet haladhat; ha pedig kitérengetés vagy itt rosszasága nem akadályoztatják, mint t. i. a’ vasutakon, úgy a’ legsebesebben menő gőzerőmű gyorsaságát is kétszeresen meghaladja. Az erő mindig a’ szükséghez képest kisebb és nagyobb fokra szállíttathatik, úgyhogy fölöslegesen is lehet erő, anélkül hogy az erőmű szétpattanásától, vagy bármikép történhető káros hatástól félni lehetne. Mindenféle gyárban gőzerő helyett, valamint vizen is, akár vízmentiben akár víz ellenében akár tengeren még a’ legnagyobb hajók hajtására is legczélszerűbben használtathatik. Hogyan ? tudjuk sok kérdés, sőt kétségjelek fogják e’ találmány nyilványitását kisérni; de biztat a’ remény, hogy az első illy erőművel ellátott kocsi hazánkat körülnyargalván , a’ kérdés és kétségjeleket örömjelekké változtatandja. — Bécs, april. 30. 1841. Közli Veszprémi Mihály mérnök. (Baranya megyei közgyűlés tárgyai.) Pécs april. 24. Megyénk börtönében annak czéltalan alkotása miatt a’ szó legszorosb értelmében testi kép sanyargó szerencsétlen embertársunk, ezelőtt azon lelki vigasztalást sem élvezhetők, hogy sz. misében részesülhettek volna; e’ végett míglen a’ börtönök emberibb alkalmaztatása eszközölhető leend, addig is még múlt közgyűlésen intézkedni szükségesnek láták a’ megye idei, hogy a’ rabok részire tartandó isteni szolgálatra a’ megyeház bármelly részében egy oltárt állíttassanak. Az óhajtást ’s intézkedést majd megelőzte megyei püspök m. nagykéri Scitovszky János urnak közjóra és sz. czélokra kifáradni nem képes adakozó szívessége, ki egy illy helyhez alkalmazott oltárt mindennemű készülettel felállíttatván ’s a’ meghatárzolt napokon tartandó isteni szolgálatot teljesitő egyházi egyed fizetésére ezer pengő fr. tökét alapítván, f. hó fokán fényes szertartás közt, a’megyei tisztikar és sok más ájtatos jelenlétében maga mutatta be az első áldozatot, melly alkalommal egyszersmind keresztyéni oktatás után a’ jelenlevő raboknak az Ur testét szinte maga szolgáltatta ki. —Közgyűlésünk első napját f. hó 19-én mint koronás fejdelmünk és hazánk atyjának születéseét, egyedül ez ünnepnek szentelvén a’ KKr. és Edek, nagy számmal jelentek meg a’ székesegyházban, hol az áldozatot a’ m. megyés püspök mutatta be, ki egyszersmind a’ helyben létező minden diplomatiai rendűt megvendéglő 100 személyt meghaladó fényes lakomáján. A’polgári nagy ünnep tiszteletére szolgált az is, hogy a’város keblében állomásozó 270. főnyi Ferencz Károly nevű magyar ezred minden tagját egy ezüst húszassal, a’ katonai nevelő-intézetet 50 p.Írttal ’s a’ városi kórházat 25 pftal megajándékozni szives volt. April. 20-án folytattatván a’ közgyűlés m. főispán által a’ főjegyzői hivatalra , melly Kajdacsy vántal volt főjegyzőnek látkörünkbül eltűnte által megürült, Madarász József, eddigi főszbiró neveztetvén ki, a’ népszava egy szívvel egy lélekkel számtalan éljenre harsaid, mivel e’ szilárd, értelmes ’s érdemdús férfiúban Baranyának nyelve és lelke uj életre támadand; továbbá tiszteletbeli főjegyzővé: Scilovszky Márton, aljegyzővé Daróczy Ignácz, hegyháti járás fősz.birájává Raisz Dániel, mohácsi járás alszbirájává végre Barthos Edv. esküit neveztettek ki. Még aznap szőnyegre került az országszerte szóban forgó vegyes házassági ügy. Első alispán ur a’ KKr. és HR. óhajtását megelőzve, soron kívül vétele ezt tárgyaltatás alá ’s miután Zala, Esztergom, Pest, Abauj, ’s több megyének e’ tárgyú körlevelei felolvastattak , a’ számos egyházi és világi szónok, ámbár majd mindenik szólásszabadsági salvificatoriával kezdé szavait, olly példás mérséklettel tévé előadását, hogy végre a’ csak más nap befejezett vitatás után, az előbb ellentétben álló keblek majd egygyé látszattak olvadni ’s határozattá jön , hogy sérelmü jövő országgyűlésre utasitásképen jegyeztessék föl, addig pedig a’haza polgárit aggasztó súrlódások megszüntetése véget a’ fejdelem rendkívüli országgyűlés öszszehivatásra jobbágyi hódolattal keressék meg.“ A’mi egy rendszerelőnek türelmét kifáraszthatja, azt itt említés nélkül nem hagyhatni: t.i. az iskolai ifjúságnak (mellynek szükséges volna inkább annak tanulása után látni, mit tanitója felad) az amúgy is szűk teremben történni szokott öszszecsődülését, kik ha nagyobb tiszteletre méltatnák a’ hely szentségét, sok jámbor fel volna mentve azon harsány rikoltozásoktól, mellyekre bizonyos missionarius-féle emberek által bírálva a’ legszilárdabb tanácskozást zavarják. Czirer Antal megyei főorvos urnak ezer váltó fényi alapítási ajánlata mellett tett azon indítványát, hogy a’ megyében egy közönséges kórház alapíttassék, a’ KK. és BB. részvevőleg elfogadván, annak miképeni alakítását egy számos tagból álló választmányra, másod alispán Majláth György ur elnöklete alatt bízták. — f. J. (Szepesmegye közgyűlése.) Lőcse április 21kén, Szepesmegye évnegyedi közgyűlését f. helykén azzal kezdé meg, hogy kegy. királyunk születésnapját szokott szertartással ünneplé, melly alkalommal a’ régi templom boltozatjai alatt, a’ ,.Tartsd meg, Isten, királyunkat!“ tán legelőször zengett magyarul a’ tanuló ifjúság ajkire!. Másnap kihírdettetett a’kir. szabadítok a’ megye magyar kör