Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-03-31 / 26. szám
Pest, szerda, mártz. 31. FOGLALAT: Magyarország és Erdélykinevezések; Temes és torontálmegyei közgyűlések; ('aluisi iskolák állapotja; veszprémmegyei Sze gál helység jogos állása ügyében; Békésben nincs panaszlavismus; Lagler György f. adakozások a’ kővágó-örsi gymnasiumra; agarásztársaság ; Hunyady - társaság közgyűlése; M. Ind. akadémia; győri hírek; igazitások a’ Bereg, M. Vári ’s környéke iránt közlöttekre; hangászegyesületi közgyűlés. Havasalföldi hírek ; ’s a’ f.) Amerika (választmányi jelentés ; ’s a’ t.) Spanyolország, Anglia (a khinai hajóhad új parancsnokot kapott; elegy; ’s a’t.) Francziaország (Thiers nyilatkozata a’ franczia haderőrül ; algíri hírek ; ’s a’ f.) Törökország. Gabonaár. Dunavizállás. — I. fanyar ország és Enlély. FRIDRIK cs. kir. fölig a’ saidai hős Félig-Nádorunk , Fens. látogatására erándulván Budapesten mulat. D cs. ’s ap. kir. Fels. bold. Lánczy József helyébe Almásy Jósef hétszemélynököt a’ Hétszemélyű Tábla váltóügyi felső átnézési osztáyához; a’ dunáninneni kerületi táblánál Jablanczy Sándor eddigi jegyűt pedig ülnökké méltóztatott legkegy. kinevezni. Juretich Vincze varasdi sóárnok és harminczados hasonló rangban Zimonyba tétetett át. Továbbá a cs. k. fels. a’ szomolnoki főfelügyelő-hivatal títoknokságára Mauks Jáos gölnitzi kir. bányamestert ’s bányatörvényszéki helyettest, a’ rohnitzi kir. ashámori ellenőrségre Niki Libór vaiszlovai hámorsáfárt, a’ mittelwaldi kir. agykemencze-sáfárságra (Hochofenschafter) Milovich Lajos liszeleti főutászt, végre a’ szomolnoki kir. olvasztóhuta érczválasztási másod-ellenőrégére Stadler Mátyás ugyanottani ércztartalom-próbáló (Kammerprobier) egédet ’s réz-eladási gondnokot mélt. kegy. kinevezni. Dietrich Adolf a’ Tassai föharminczad másod-irnoka ojtosi harminczadossá ’s Datka Dömjén ,szebeni föharminczad - írnok a’ dornai harminczad ellenőrévé neveztetett. Votseh Ignácz, eddig a’brassói föharminczad-hivatalnál áruvizsgáló, hasonlóságban a’szebeni főharminczad-hivatalhoz tétetett át; Simény Lajos törcsári harminczad-ellenőr a’ brassai föharminczadnál első áruvizsgálóvá, Czilich Ferencz tölgyesi harminczados ugyancsak a’ brassai főharminczadnál másod-áruvizsgálóvá mozdittattak elő. Nm. szigetin Szerencsy István b. t. tan. kir. személynök ’s aradi főispán exc. által szerepi Kelemen János ur a’ t. kir. tábla előadó birája nevezteti ki a’ kir. személyes jelenléti hivatal itélőmesterének. — (Váltóügyvédi vizsgálat ideje.) A’ k. váltó feltörvényszék a’ váltó-ügyvédi vizsgálat idejét f. évi május elejére tűzte ki, ennélfogvást a’váltó-ügyvédi izsgálatot letenni kívánók, közügyvédi hitlevelük ’s erényes viseletjöket tanuitó bizonyítványokkal támogatott folyamodásukat a’váltó-feltörvényszékhez f. vi april 15-étöl azon hónap fogytáig mulhatlanul beadni kötelesek. — Magyar tudós társaság ülései. Martzius 15. Bloch Móricz ivelező tag a’ héber költészetről olvasott, hasonlító tekintettel a’hellenre és mieritra. Értekező, eltérőleg az eddig e’ tárgyakat egyenként fejtegetöktől, ’ nemzeti jellemekből törekedett a’különböző költészeti fejlődéseket magyarzni; ’s e’ szerint a’ héber költészetet az ethica, a’ görögöt a’ harmónia, hindut a’ képzelem eredményének állította, ’s tételeit jeles, mind a’három emzet költőiből vett egyenvonalu példákkal támogatta. Hasonló érdekkel hallatta a’ társ. Reguly Antal éjszakán utazó hazánkfiának, egyik pesti arátjához Vasában, Finnországban, 1840. octóber 6. kelt levelét, mellyben ázlatát adja vándorlásinak, az ottani népek erkölcseiről érdekes adatokat özöl, ’s utazása czéljáról is nyilatkozik. Végre a’nm. elnök tudósitotta az lesz, hogy Luzenbacher János és Szalay László rendes, Bertha Sándor, Agarasi János és Tóth Lörincz 1. tagok a’Corpus Jurisnak az utolsó naggyülés illető határozata értelmében eszközlendő fordítása iránti nyilatkozó velőket, az igazgatóság általi felhatalmazottságához képest, elfogadta, miek következtében a’ nevezett tagok a’ munkát el is kezdették. Magyar tudós társaság. Az iró közönség ezennel figyelmessé ítélik a’ m. academia Xldik nagygyűlése által kihirdetett köveik, jutalomtéteikre: I. Nyelvtudományi: Fejtessenek ki a’ magyar szókötés szabályai, év szerint: 1) adassanak elő a’ beszédrészek ebbeli sajátságai; 2) a’ szó- 3nd szabályai, vagyis: mi sorban kell az egyes mondatok szavainak állani, e’ sorozat szerint, mellyik bir nyomositó erővel, ’s mellyik nyer nyomatoságot; 3) a’szóviszony szabályai, vagy: milly vonzattal vannak az egyes mondat szavai egymásra, ’s e’vonzat szerint milly ragozási változásokat szenednek. A’ szabályok mindenütt példákkal világosittassanak. II. Philosohiai: Fejtessék ki a’ szépnek és fenségesnek elmélete, felvilágosítva az ebeli bölcseletek (philosophemák) ’s a’ szépművésztelek történetéből. Ide járul III. ’ drámai jutalom, mellyért ez évben egyedül vígjátékok víhatnak. Mindenikendü pályamunkák, mellyek máson mint magyar nyelven nem fogadtatnak el, sz évben is viszszautasittatott egy németül irt pályamű), beküldetésének változatlan határnapja, mellyen túl, mint a’4 kilen évben is történt, minden, habár sok fél nappal is később érkező munka határozottan viszszautasittatik : majus 19ke 1842 , midőn azt, az Írója nevét rejtő jeligés lepecsételt levéllel (a’ trtll illy levél, mint az idén is történt, bontatlanul elégedelik, ’s a’munka szemje rendelkezése alá bocsáttatik) a’ titoknok veszi által. A’ beküldött másot, melly ki nem adatás esetében is az academia levéltárában marad, a’ nélil, hogy a’ szerző a’ munka sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és e sztém írva, lapozva, ’s kötve küldessék. Ha a’jeligés levél felbontatása után itelszenék, hogy a’ munka saját keze írása a’szerzőnek, ez a’jutalomtól esik. A’ száz arany jutalomra érdemesített munkán kívül, még a’ másod, sőt halad, ’stb. karbelinek találandó is kiadathatik, ivenként szabandó dij mellett, esten, a’ kis gyűlésből, mártz. 29. 1841.). Schedel F. titoknok. (Múlt számunkban, az academiai ülésekről szóló czikkely vég sorai egy ír hiba által érthetlenekké lévén, azokat igy kérjük igazíttatni, kiken e’műtétéit végezte, ’s mint a’ társaság ... meggyőződött ... a’ legkedvezőbb sikerrel. (Hangászegyesületi közgyűlés) Virágvasárnapon, délutáni 4 órakor lesz a’ pesti redutépületben (fölmenetel a’ nagy hidutera melletti lépcsőn) a’ pestbudai hangászegyesület i. e. első közgyűlése, melly alkalommal a’ hangászegyesületnek és az általa alapítandó nyugpénz-intézetnek fensőbb helyen megerősített uj szabályai nyilványuttatnak. Ennélfogva kéretnek az egyesület t.ez. tagjai, művészek, ’s mind azok, kiket az egyesület újabb elrendezése, valamint a’ nyugpénz-intézet is érdekel, ne terheltessenek az említett közgyűlésre minél számosabban megjelenni. A’,,Pesti Hírlap“ 15 száma minden józanabb gondolkozást ’s hazailag érzőben nem csekély aggályt gerjesztő sorokat közöl, mellyek szerint alföldön (Békésben is) akadnának már a’ panszlavismusnak pártrokonai; annál fogva bátor vagyok az egész t. ez. magyar közönséget ezennel biztosítani, hogy a’ mennyire alföldöt szerencsém vagyon ösmerni, ott mindenütt, tehát Békésben is sokkal jobban kedvelik, pártolják ’s használják nemzeti magyar nyelvünket, mintsem ezen rút váddal magokat beszennyeztetni engednék. N. L. (A’ tolnai evang. esperességből.) F. é. febr. Ildik napján, végző 86 éves élete pályáját, ’s f3kánemeltetett el, a’ dunántúli evang. lelkészek nesztora Lagler György a’kis-tormási egyház 57 évig volt buzgó lelki tanítója ’s alesperes.Az elhunytat 6 élő gyermeke, (közöttük három lelkész’s egy professor) 22 unokája, ’s unokáinak 9 gyermeke gyászolja. Az 1835ben alakult agarász társaság f. évi közgyűlését nyárelődikén délelőtti I1 órakor Pesten a’ váczi utazóban gróf Keglevich házban fogja tartani , mellyre minden részvényes ezennel meghivatik. Kalas Zsigmond m.k. jegyző, Temesváron tavaszelő 23kán. A’vegyes házasságok tárgyában kiadott pásztori körlevelek ügye és Pest, Zala, Fehér, Gömör, Abauj, Mármaros, Heves ’s Esztergom megyék levelei, valamint Lonovics József Csanádi püspök urnak mult. hó 25-én Rómából irt nyilatkozása, illetőleg pedig a’ megyei végzés elleni óvása folytán, tegnap kezdett rendes közgyűlésünkben ismét tanácskozási szőnyegre került. Hiedelem ’s értelmiség feltűnő jelei közt folytatott 3 órai férfias tanácskozás után az előbbi végzés elnöki kijelentés szerint nem a’ többség, hanem egyértelmű közakarat folytán újra, ’s már harmad ízben megerősíttetett.Nyilatkozó püspök urnak a’ megyei közvégzés ellen tett óvása csak személyes jogai irányában fogadtatott el, ’s a’ főügyésznek a’Rendek által helyeslett ellenóvásával együtt jegyzőkönyvbe iktattatni rendeltetett. — A’ végzés kör. okokból alapíttatott meg , mivel az 1647. 14-t. ez. alkalmazásával a’ tárgy törvényes útra igazittatván bírósági, nem pedig politikai intézkedéstűl függ, ’s a’ nyilatkozó püspök urnak gyámoktai a’ Rendek aggodalmit mind inkább valósítván, az ismételve kimondott meggyőződésnek oknélkűli változtatása , a törvényhatósági intézkedéseknél szükséges következetesség eszméjével öszsze nem fér. Elnök alispán úr előterjesztésein kívül csak egy világi tag emelte fel különben ékes előadását a megyei végzésnek nyilatkozó püspök úr irányábani felfüggesztésire. Kövér János főbíró úr a’ n. m. udv. kanczelláriához tisz. litoknoknak lett kineveztetése folytán hivataláról lemondván a’megye Rendes dicséretesen viselt hivatalkodásávali tökéletes megelégülésöket jegyzőkönyvbe iktatni, ’s a’ búcsúzó kérelem folytán részére 23 évig folytatott hivatalkodásárol közbizonyitványt kiadni határoztak. Az 1830. évben ajánlott ujonczoknak haza bocsáttatása iránt felírás rendeltetett. A’ besorozó biztos jelentése szerint eddig öszvesen 820 ujoncz adatott által a’katonaságnak, a’jelentésben sűrű megszökések, ’s némelly egyedeknek az önkéntesekkel űzött kereskedése emlittetik. Azok befogatása, ’s környékeltetése, valamint ezeknek fenyitő törvényszékekbe állíttatásuk iránt czélszerít rendeletek hozattak. " Torontálmegyéből tavaszelő 25én: Torontálmegye a’ vegyes házasságok dolgában már közelebb múlt télhó fokán tartá közgyűlését, ’s határozata főpontjai ezek. Felolvastattak Pest, Borsod, ’s Abaj megyék levelei, a’ zalai még akkor nem érkezvén ide, mellyekböl a’ megye idei aggodalommal értették , milly vallásbeli viszálkodások támadtak a’ közelebb befejezett, ’s honunkat a’ legkiesebb jövendővel biztató országgyűlés után azon körlevelek által, mellyeket hazánk főpapjai a’ vegyes házasságok tárgyában kibocsátottak , épen azon időszakban, midőn az együttmunkálkodott törvényhozótest az e’ részben becsúszott viszszaéléseket, a’ vallásbeli felekezetek megnyugtatásukra újabb, és egyedül k. kir. megerősítéstől függő törvény által orvosiani kívánta, azért a’ kérdéses pásztori leveleket a’ megye idei a’ törvényekkel össze nem egyeztethetvén, kinyilatkoztatták, miként magukat a’ vegyes házasságokra nézve az 179 kir 61. ez. rendeletéhez alkalmaztatják, ’s annak bármelly oldalról történendő megsértetési esetén az 1647:14. ez. értelmében eljárni fognak, miről Ő Fels, olly alázatos hódoló kérelemmel rendeltetett tudósittatni, hogy e’ tekintetben az egyházi rendet a’ törvények megtartására utalni, ’s mivel csakugyan nem lehet az egész nemzetnek forróbb óhajtása, mint az hogy mindazok, mellyek az 1940-i hongyűlésen a’vallás ügyében alkotott törvényjavaslatban foglaltatnak, minél elöbb ható erőbe is lépjenek, országgyűlést kiíratni, ’s üdvös törvény hozatalával az áldott békét, felebaráti szeretetet, ’s lelki nyugalmat megrendítő vallássérelmeket elenyésztetni méltóztassék. Történtek a’ valóban igen mérsékleti jellemű tanácskozások folytában többféle előadások , egy rész a’ törvényszéket mindjárt kineveztetni, másik egyszersmind a’ Romában levő megyés püspököt körlevele viszszavételére felszólíttatni szorgalmazta , de a’ többség ezeket, mivel a’ megyében eddig áldás-megtagadást tárgyazó panasz még nem létetett, elmellözte. Nevezetes volt ezen gyűlésben, hogy az egyházi rend részéről, bár az e’ megyében több jeles férfiút számlál , egy sem vett részt a’ tanácskozásokban. — (Igazitások a’ Bereg, M. Vámi ’s környéke iránt közlőttekre) I.) Ugyan is Sz. E. ur állítja, miképen „n. Domokos Sándor úr volt első, ki a’M.Vári-