Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-23 / 7. szám
Pest, szombat, jan. 23. indikSZ&111B. és Serdély. Ö cs. ’s apost. kir. Fels. a’szombathelyi káptalanban Eberl Mihály eddigi őrkanonokot énekes-kanonokká, Laky Károly pápoczi prépostot őrkanonokká ’s Krancsics József alsó-lendvai főesperest pápoczi préposttá; Rácz József kalocsai főkáptalanbeli kanonokot a’ bold. Szüzkigyótorki czimzetes prépostjává; Krenninger Antal alesperest és szegedi plébánost csöppe-fői czimzetes préposttá ; Lónyay János udv. és kanczelláriai előadó tanácsost Biharmegye helyettes-főisp. hivatalától saját kérelmére legkegyelmesebben fölmentvén, ugyanazon megye helyettes-főispánjává Tisza Lajos alispánt, Vághy Ferencz váltó-feltörvényszéki ülnököt a’ hétszemélyű táblához váltóügyekben előadó ülnökké; Reviczky Dienes eperjesi kerületi táblai ülnököt a’ debreczeni váltó-törvényszék ülnökévé ; a’ tengermelléki kam. javak ideiglenes felügyelőjévé pedig Czernkovics József cs. kir. közöns. udv. kamrai fogalmazó gyakornokot méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. A’pesti kir. tud. egyetemben a’ pragmaticai és közönséges történetek megürült tanítószékére Reisinger János bölcseik, tanárt,kegyrendbeli áldozó-papot ’s a’ történeteknek a’ szegedi lyceumban tanítóját; a’ hétszemélyű - tábla váltó- ügyekbeni osztályánál benyújtó-iktatóvá Szél Kristóf vas-megyei főszolgabírót, kiadóvá pedig Rosty Zsigmond fehér-megyei aljegyzőt; továbbá a’ váltó- feltörvényszéknél tanács-iktatóvá Fogarasi János ügyvédet, benyújtó-iktatóvá Czere Benjamin nádori írnokot, ’s kiadóvá Gály Vincze m. kir. udv. kanczelláriai fogalmazó-gyakornokot méltóztatott kinevezni. Váltó-törvényszéki írnokokká kineveztettek: a’ váltó-feltörvényszékhez Ybel Lajos kir. itélő-táblai járuló nők és Novák Kálmán; a’ pozsonyi váltó - törvényszékhez Pechata Lajos m. kir. udv. kamrai fogalmazó-gyakornok ’s Gerhauser Gusztáv ügyvéd ; az aradi váltó - törvényszékhez ; Olexa István ungvári kam. urodalmi gyakornok, ’s Paulovics János munkácsi káptalani ügyész; a’ károlyvárosi váltó - törvényszékhez Kossuth Gábor varasdi harminczad-tisztségi gyakornok, ’s Endl Antal m. kir. udv. kanczelláriai kiadó-gyakornok; a’ sopronyi váltó-törvényszékhez Hettyey István soprony-megyei eskütt, ’s Bohár Ferencz ügyvéd; a’ debreczeni váltó - törvényszékhez Gogh Sándor ügyvéd, ’s Beöthy György cs. kir. alhadnagy; az eperjesi váltó - törvényszékhez Duschek Ferdinánd diósgyőri kam. igazgatósági gyakornok, ’s Édeskuthy Károly szepes-vármegyei alügyész.—A’am.magyar kir. udv. Kamra a’ Keszler András halála által megürült tisza-ujlaki ellenörködő-kasznári hivatalra Kellyér Ferdinánd tokaji tiszttartósági tisztirnokot mozditá elő. Budapesti Lánczhíd. Miután az 1840ki julius 31 ikén közhírré lelt programma következtében a’ hat hónapi aláirhatási határidő azon budapesti lánczhíd—építési részvény-mennyiségre, melly szerződésileg Magyarország ’s jelesen Buda és Pest városai lakosinak számára vala fenhagyva, 1. évi febr. ise napján déli 12 órakor eltelik, ugyan az említett programma értelméhez képest választmány neveztetett ki, melly a’ beérkezett aláírási folyamodásokat felnyitni és a’ részvények elosztását végbe vinni fogja. E’választmányhoz alulirt állal az itt következő urak kérettek meg: Keglevich Gábor gróf, cs. k. val. bel. tit. tanácsos, m. k. koronaőr és udv. kincstári elnök, mint elölülő, Gyürky Pál, cs. k. val. bel. tit.tanácsos krassó-megyei főispán, Gyurcsányi Gábor, főtörvényszéki közbiró, Károlyi György gróf, csongrád-megyei főispán-helyettes, Prónay Albert báró, pest-megyei főispán- helyettes , Széchenyi István gróf, Zichy Ödön gróf, Dubraviczky Simon, pest-megyei első alispán, Walheim János, buda-városi tanácsnok, Damianovits György, pest-városi tanácsnok, és Gyra Constantin, kiket fáradság elvállalása iránt szívesek is valának nyilatkozni. Az eredményről a’ t.cz. aláírók annak idején tudósítva lesznek. Pest, jan. 23. 1841. Báró Sina György.— ISianjai»e§t1 napló. Ha honi lapjaink 3—4 év előtti folyamatit kezünkbe veszszük, ’s összehasonlió pillantást vetünk azokra a’ mostaniakkal , nem lehet nem örvendenünk azon nagy haladáson, mit időszaki sajtónk illy rövid idő alatt mind kulcsinta mind tartalmasságra tőn. Ezelőtt iskolai próbatét ’s megyei tisztválasztási puszta névjegyzék volt jobbadán az, mit időszaki sajtónk közönségekbe juttatható, ’s a’nemzeti élet számtalan ismertető jellemvonalai ’s napi eszmék gyors kicserélési egészen elmaradtak, mennyire káros hatással az egyetemi haladás kifejtésire, azt bővebben fejtegetni szükségtelen, mert az ellenkezőnek jótékony hasznait most is nagy mértékben tapasztaljuk már, ámbár alig pár éve, hogy hazánkban az alkotványos nyilványosságnak hírlapok utján törvényes ösvény nyittatott. A’ megyei határzatokat most már legalább 50 — 60 ezer vagy több ember is olvassa hazánkban , egy két héttel a’ gyűlésnapok után, az olvasottakról a’ tömeg nagy része gondolkozik ’s okoskodik, a’ kölcsönös eszmecsere által nemcsak isméretit gazdagítja, hanem a’ jeles honfiak nevei ’s tettei olvasása egyszersmind hasonló buzgalomra hevíti azt, és sok elmét munkásságra tüzel, melly különben talán more patria pangatagul csak vadászat v. dőzsölés közt töltötte volna napjait. De a’ nyilványosság e’ tágult józan iránya még egész testületekre nézve is örvendetes hatású, mert hajdan, midőn mindenki tudhatá, hogy hanyagságát társai kiméleti tekintetből vagy viszonyosság reményiből elnézendik, bizonyosan sokan voltak, kik hatósági kötelességikről csupán akkor gondolkoztak, midőn épen jobbat tenni nem tudtak; mig most, nemcsak megszégyenüléstől tartás, hanem egyszersmind vetélkedés nemes vagy testületek ’s hatóságok tagjait éber figyelemre ’s lélekismeretes eljárásra hevíti. Ugyane’ nyilványosság népnevelésünkre is megböcsülhetlen hasznokat áraszt; ezelőtt számos tanító csak elődjétől öröklött irományok által hagyá magát vezettetni, ’s azok tartalmát évenkint erőmű gyanánt magyarázgatá tanitványi előtt; de most honi lapjaink nemcsak minden észrevét nélkül köztik az iskolai mutatványok sorozatát, hanem élethír színekben tükrözgetik elő a’tanítás szellemét, mi egy részről a’ régiben tespedésnek üdvös gátat emel, más oldalról pedig kölcsönös vitatás ’s fölvilágitás által Útmutatást nyújt a’ tanítóknak versenyzésre törvényes haladásban az idő szellemével, így sorban átmehetnénk hazánk intézetin, sőt magányos vállalatin, is ’s mindnyájára nézve hasonló kedvező eredményeket mutathatnánk ki mik azokra az időszaki sajtó élénkebb mozgalmiból már eddig is háramlottak, ezentúl pedig bizonyosan még nagyobb mértékben szállandnak ; de a’ fönebbiekből könnyen következtethetni ezeket is. Azonban, korán se véljük azért, hogy e’ tekintetben már minden megtörtént ; még csak kezdetén vagyunk lapjainkkal azon ösvénynek, mellyre a’journalistikának törekedni kell, hogy magának illő jelentőséget ’s hatáskört küzdjön ki. Statistikai adatink még csak jámbor óhajtásokban léteznek, pedig milly nagy fontosságú ezek tudása! Ezenkül hatalmasul gátolja meg a nyilványosság kifejlésit azon előítélet, vagy hanyagság, melly szerint azok, kik legjobb adatokkal léphetnének közönségekbe, hallgatnak, miből aztán számos álhir terjedése származik. Ez utóbbi körülmény miatt sokan neheztelnek; de igazságtalanul, mert hiteles adatok hiánya esetén gyakran puszta hallomás után kényszerülnek a’ szerkesztőségek fölszólalni nyilványos és magányos ügyekben , mi nem épen hirterjesztési viszketegből származik,hanem azon kiszámításból,hogy kiket a’ dolog érdekel, bizonyosan akaratlanul is föllépni kényszerülőidnek a’ valóval, hat.i. ezt elferdítve látandják, ’s jövendőben példájokon okulva, mások is sietni fognak a’ körükben történt nevezetesb események közlésivel, hogy azok helytelen színekkel festve ne jussanak a’ közönség birtokába. Ez különösen hatóságokat ’s intézeteket több kellemetlen észrevételtől mentene meg, ’s azért soha nem ajánlhatni eléggé, hogy hivatalos levelezések minél gyorsabban létesüljenek hazánkban a’ hírlap-intézetekkel, mellyek hiánya miatt eddig gyakran csak többszöri fölszólalások ’s nem mindenkor kellemes vitázatok után pattanhatott ki az igazság, mellynek napfényre juttatása legszebb hivatása ’s kötelessége az időszaki sajtónak.—A’ jogász-bál f. hó 2 Orbán igen népes volt, ’s fénye az eddigieket jóval meghaladó, mi annál nagyobb jelentőségű érdem, mivel köztudomású, hogy e’ bálok eddig is legdíszesbei voltak a’ farsangi vigalmaknak Budapesten. A’rendező ifjak megkülönböztető ismertetőjelül különösen ez alkalomra készült emlékpénzt viseltek mellükön nemzeti szalagtól függve, mit ezelőtt csak pusztán használtak. — Most midőn legutóbbi országgyűlésünk óta, uralkodó fejdelmünk e felé. kegyes jóváhagytával nemzeti nyelvünk mindenütt óriási léptekkel halad méltóságos tekintete helyreállítása felé, fájdalmas érzetet szül minden honfi kebelben minden egyes adat, melly ellenkező czélzásra vagy legalább hanyagságra mutat e’ tekintetben , ’s e’ szempontból következő esemény sem igen örvendetes hatású: Pest egyik temploma ajtaján ugyanis e’ napokban némelly egyházi hirdetvény vala kifüggesztve csupán német nyelven; lehet ugyan, hogy több német olvasó azt, mint olly magyar , ki németül nem tud; de kinek ne jutna itt Megváltónk azon szép szava eszébe, melly intésül hagyja, hogy a’ jó pásztor 99 juhát elhagyja és az egy elveszettet megy buzgón keresni. Megérdemlenék tehát a’most talán csekélyebb számú magyarok is, hogy saját nyelvükön értesittessenek az egyházi rendeletekről v. szertartásokról! — Dunánk jege egy párszor már megindult, de csakhamar ismét megállapodott, ’s most annyira hüvesült ismét az idő, hogy újra veszély nélkül járhatni a’ jégén, mellynek ezelőtti megmozdulásai két emberéletbe kerültek. — Almási Balogh Pál indítványára közhasznú ismereteket terjesztő társaság készül létesülni fővárosunkban, ’s első gyűlését f.hódrrkán szándéka tartani. — A’ polgári kórházban Pesten ápolókul irgalmas nénéket szándékozik használni a’ városi hatóság. — „Múlt és Jelen“ erdélyi hírlap Szilágyi szerkesztése alatt már megjelent ; kétes azonban, ha sajátszerű írásmódja meg fogja azt Méhes „Erdélyi Híradója“ mellett kedveltethetni a’ józan haladást kedvelő közönséggel? — Nemzeti színpadunkon f. hó 1 mikén „Beatrice di Tenda“ dalmű adalok 2 felv.: Felbér Mari és Éder Luiza a’ két nőszerepet köztetszésre éneklé , ’s az egész dalmű kerekded előadása minden méltányos kívánatot tökéletesen kielégithete. 16ikán „Hamlet“, szomorul. 5 felv., Shakspeare után angolbul ford. Vajda a’ magyar akad. költségin; e’ nagyszerű mű előadására szokottnál jóval számosb néző jött öszsze. Egressy Gábor, Fáncsy és Lendvayné méltó tetszést nyertek jeles játékjokkal; 1zikén „Magyar vigalom“ tánczj. 1 felv., Zolky a’ vén diák“ szinj. 2 felv., Maltitz után Fekete Soma, és ,,A’molnárok“ tánczj. 1 felv., a’ két tánczjátékban Carelle és Rigl mint szerződött tagok, ’s Kilián mint műkedvelő léptenek föl, Egressy Gábor Zolky szerepét igen komor oldalról fogá föl, ’s e’ miatt játéka nem jön olly hatású, mint korábban Lendvayé ugyané’ szerepben; 18ikán „Mariana“ szinj. 5 felv., Treitschke után Jakab István; 19ikén „Fra Diavolo“ dalmű, 19ikén „Capriciosa, vigj. 3 felv., Federici után Ivovacsóczy; Lendvayné a’ czimszerepben élethű képét adá az önfejű makacs hölgynek, ’s legjobb kedvre derité a’ közönséget; 21ikén„Haramiák“, szomorul, 5 felv., Schilder után ford. Schedel Ferencz, Szakácsy, M. Károly szerepében mint vendég lépett föl. Darab idő óta sajnosan tapasztal-