Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-09 / 3. szám
1841. Pest, szombat, jan. 9. FOGLALAT: Magyaroi-^g Gya?00^^i^rtCHa^ison aé?rajta;'sSuO l^nilfduá ^Tor^«^ 'Ji' tml. tais... jótékony holgyc0} 0« ^ 0| ° ^0- fa’ baszk tartományok szabadizéki korlátoztatvák; Espartero népszerűsége han^aui'lemondani; a' .kürU 'Wiadscban; elegy. »*t. Törökország, Hollandia. Németország, Marokko, filia Byarország és Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. fölsége m. é. dec. 23iki határzatában Fribeisz Imre esztergommegyei volt főjegyzőt kik bíróvá méltóztatott nevezni a’ pesti váltó-fettörvényszékhez. Az erdélyi kir. udv. kanczellária Barcsay László hunyadmegyei fszybirót tartománybiztossá alkalmazá. A’ bécsi egyesült cs. kir. udv. kanczellária Reviczky Ádám gr. követnek a’ toscanai nhgi udvarnál a’ florenczi szépművészetek akadémiája taggá nevező oklevele elfogadhatását helybenhagyá. — A’ pesti váltó altörvényszéknél írnokokká lettek : Nedeczky Flórián pestmegyei esküit, Haragó Máté ’s Marschall József h. ügyvédek ’s Kauba Eduárd k. táblai jegyző. A’ nm. m. k. udv. kamra a’ temesvári kamrai árvák pénztáránál megürült irnoki hivatalra a’ temesi kir. kamrai igazgatóság bijnokát Trivel Ferenczet alkalmazá , a’ királyi ügyigazgatásnál megürült kiadósági tisztségre Kruszlics József ugyanazon igazgatósági írnokot. Simics János bogojevai kamrai ispán nov. 29-én, pozsonyi szárnok Pechata András pedig és a’ turja-remetei kir. kincstári vashámor őrje Klein Ferencz nov. ukán meghaláloztak. Ö cs. ’s ap. kir. Fels. Martonitz bárót, a’ magyar testőrsereg alkapitányát sok évi jeles szolgálati méltánylata jeléül sz. István jeles rend középkeresztével méltóztatott diszesiteni, veszprémi születésű Vidra Ferdinand művész hazánkfiának pedig festészeti ügyessége tökéletes hirdetése végett két egymás utáni évre esztendőnként 300 pengő fr. segédpénzt volt kegyes megrendelni. Ulapesti napló: Időszaki sajtónkat, a’ haladás , nyilványosság ’s véleménycserének e’ hatalmas emeltyűjét, örvendetes gyarapodás érte az 11 évfordulattal. Eddigi lapjaink ugyanis megmaradtak, sőt mellettök több uj keletkezett. A’ „Nemzeti újság“ Nagy Pál tudós hazánkfiatbiró szerkesztése alatt „Hasznos mulatságok“ czimü függelékkel együtt, most is eddigi szellemében jelenik meg.—A’ „Sürgöny“, melly Munkácsy János „Rajzolatok“ czimű divatlapjából keletkezett, még eddig nem jelent meg ; hir szerint azonban Beimel József könyvnyomó intézetére szállá, ki azt folytatni szándékozik, hat.i.a’ „Pesti Hírlap“, melly a’ Sürgönyből“ változott azzá, ’s Landerer Lajos könyvnyomó tulajdonává lön, ez iránt némi akadályul nem szolgáland , mivel e’ szerint a’ hajdani „Rajzolatok“ ikreket szültek volna. Egyébiránt a’„Pesti Hírlap“ Kossuth Lajos szerkesztése alatt hetenkint kétszer 2 ivén jelenik meg 3 hasábra osztva, ’s az eddig megjelent két szám tartalombőségre, tárgyváltozatosságra ’s ügyes szerkesztési tapintatra nézve kitűnő helyet ígér elfoglalni a’ magyar hírlapi világban. Borsos Márton, az Ismertetőnek kiadó szerkesztője, „Világ“ czimű politikai hírlapra legf. engedélyt kapván, e’ lapot Vajda Péter szerkesztésire bízta, kinek munkás ügyességétől csak jót várhatni, mire az eddig megjelent számok is tanúk. A’„Világ“ hetenkint kétszer jelenik meg 2 hasábu ivrétben , mindenkor egy ívvel az „Ismertetőbül“. — A’ „Hírnök“ ’s társlapja ez évben is eddigi szelleméhez hű következtességet tanúsít, de külseje a’ tavalyinál valamivel csinos. Az „Erdélyi Híradó“ Méhes Sámuel ur szerkesztése alatt, ez évben velinen jelenik meg , ’s „Nemzeti Társalkodó“ czimü társlapjában polémiát kezd Szilágyi „Múlt és Jelen“ czimű új politikai lapja ellen, Szilágyinak a’ Hírnökben megjelent megtámadása miatt, mellyel hatásteljes éllel utasít vissza. A’ „Múlt és Jelen“ még eddig nem érkezvén Pestre, az erdélyi két magyar politikai lap közzül mellyiknek adassék elsőség, meg nem ítélhetni meg; mindenesetre sajnos azonban, hogy harcziasan lépnek föl egymás ellen. Hírlapok becsét leginkább a’ közönség ítélheti meg,mikép az nálunk, parányi irodalmunk szűk korláti közt is, bebizonyult már. Vannak ugyanis lapok, mik ellen kígyót békát kiáltoztak több oldalról,’s e’ lapokat érdekességük miatt most is illőn tartja főn a’közönség érdemlett részvéte, mig a’ kiáltozok vagy elrekedtek, vagy épen elnémultak. Megtámadásokat illő ugyan visszautasítani; de minden kákaszálon csak az keres csomót, ki üres zajgással kíván kitűnni, mivel alapos tudományosság vagy ismeretek’s ügyesség által nem képes azt eszközleni.—Politikai sajtónktúl térjünk a’ tudományosra és szépművészetire. A’ „Regélő és Honművész“ előbbi alakjában és szellemében ez éven is ajánlkozik csinosságával ’s pontos megjelenésivel, melly Mátray Gábor tulajdonos szerkesztőnek mindeddig meg birá tartani előfizetőit, ’s reménythetni, hogy most, miután versenytársa akadt Kovacsóczyban, lapja tartalmát még érdekesbirendi, válogatottabb novellák, tanulságosabb szinbirálatok, ’s részrehajlatlanabb hirhalmazok által. —Az „Athenaeum“ lényeges változáson ment által; a’ „Figyelmező“ ugyanis megszűnt, ’s helyette az Athenaeum hetenkint 3 szót jelenik meg, szokott díszes kiadásban. A’ szerkesztők, kik azonban az idei lapokon megnevezve nincsenek, ámbár tudtunkra köztük semmi változás nem történt, e’ változtatás által közleményeiket gyorsítani akarják, melly szerint ezentúl tudományos értekezések, mulattató czikkek , játékszini bírálatok és könyvkritikák egymást fölváltva fognak közöltetni. Játékszíni birálatjokat érdekes bevezetéssel nyiták meg, melly színházi ügyeinkre nézve számos szemről veendi le a’ hályogot. — „Religio és nevelés“ és „Egyházi tudósítások“ czim alatt egyházi folyóírást indíta meg Szaniszló Ferencz ur , mellynek eddig csinos nyomtatású nedrétben megjelent egy száma is bizonyossá teendi a’ közönséget, hogy vallási és nevelési ügyeinkre belőle nagy haszon fog háramlani; selecszerkesztője Szenczy Imre. — Kovacsóczy Mihály Kassán „Szemlélő“ czim alatt kiadott folyóiratát egészen más alakban és tartalommal „Közleményet és „Literatúrai lapok“ czimmel adja ki hétfőt kivévén, naponkint, clevén , s külön hirdetésekkel „Jelentő“ czim alatt; Stancsics Mihály mint szerkesztő társ van megnevezve a’ lap elején. Kovacsóczy tehát a’ napilap szükséggé vált eszméjét hozá gyakorlatba, mi annál szerencsésb sikerű lehet, amei divat - arcz táj- és életképeket is ad lapjaival, és igy szorosan véve majd egészen vetélytárs nélkül áll irodalmunk mezején. A’ „Literatúrai lapok könyvismertetéseket ’s bírálatokat közölnek. — Császár Ferencz versei sajtó alatt vannak, ’s rövid idő múlva elkészülvén, kedves ajándékul szolgálandnak hazánk szépeinek. • Stuller Ferencz az európai nemzetek váltótörvényezésit szándékozik kiadni. — Szigligeti e’ napokban végzette be„Ál-Endre“ czimü új eredeti drámáját. — Them Károly, a’ „Peleskei nótárius“ derék angszerzője, zenészkari másod-igazgatóvá lön nemzeti színházunknál. — A’egele-Honművész szerint a’ lelépett részvényestársasági igazgatóság dec. utolján nem bírta színészeinket fizetni, hanem ígérte ,hogy a’ legközelebb pestmegyei közgyűlésen eszközrendszámukra illő kárpótlást. — Vannak, kik „Pest nevét izlési tekintetből „Honderű“ szép hangzatúvá szeretnék változolni. — Újév napján a’ lánczhidon dolgozó angol kézművesek közzül ketten a arany-utczában öklészkedtek; a’ sajátszerü látvány számos nézőt csődíte össze.—Moll német dalszinész nemzeti színházunkhoz akar szegődni. — Hangl. aki eddig több hangversenyben hallatá magát, néhány nap múlva nemzeti színpadunkon szándékozik próbát tenni „Bátori Mária“ dalműben. — Új év óta annyira meglágyult az idő, hogy a’ Duna jegén a’ közlekedés már megszűnt,’s az átjárás csolnakok által történik a’parti jég között vágatott ré- ZSen‘. A gőzhajózási társaság jövő évben ügyeit már magyar nyelven is viendi. — Nemzeti színpadunkon f. h. lén, a’színterem ünnepélyes kivilágítása mellett „Iliczbán családja“ dráma 4 felv. Szigligetitől adatok, hol Egressy Gábor,György szerepében mint szerződött tagja lépett föl intézetünknek, a’ szép számú közönség nem csekély örömére, melly hosszas tapssal és többszöri előhívással tisztelé’ meg e sokáig nélkülzött művészünket; hihetőleg e’ kitüntető fogadtatása okozá némi elfogultságát, mivel játéka nem volt egészen olly könnyű vidorságu, minőnek azt óhajták, és szavai többször érthetlenek maradtak. A’ természetes és úgy szólván szobai szóejtés igen ajánlatos, de jó meggondolni , egy a színterem kissé nagy szoba, mellyben nem uralkodik mindenkor nagy csönd ’s hogy ennélfogva tanácsos kissé hangosabban szólni; ez észrevétel színészink és színésznőink több jelesbeit illeti; egyébiránt az egész előadás jó volt; Mikán „Kean“, szinj. 5 felv., Dumas után ford. Fáncsy; a’ czimszerepben Egressy Gábor kedves műéleményt nyujta, és Szentpéteri (John Cooks) számos tapsot nyert draszikai hatású szerepe jó felfogása által; 3ikán „Arany király“ bohózat 2 felv., Jropp után ford. Fáncsy; 4ikén „Gazdag és szegény“, dráma 5 felv., Souvestre után ford. Kazinczy Gábor; 5ikén bérszünettel ,,A’ molnárok“, vig balét 1 felv. Blachetól, benne Carelle párisi és Rigl bécsi tánczosok Ochsinger pesti tánczosnővel mint vendégek léptek föl; ezt megelőző: „A’ párisi adós“ vigj. 1 felv., francziából ford. Szemere Pál; Gikán „Kétalaku“ vigj. 4 felv., Holbein után ford. Jakab István; Tikén „Belle-Isle Gabriela“ dráma 5 felv., Dumas után ford. Nagy Elek; ez este néhányszor durva kiáltások hangzottak a’ karzatról, mellyek földszint is viszhangra találtak ; azon urak hihetőleg a csárdában képzelék lenni magokat; Sikán „Bálés“ dalma 5 felv. Aubertől; Carelle és Rigl mint vendégek léptek föl. Kedden, f. hó 12 ikén bérszünettel fog először adatni Lendvayné jutalmául: „Az idegennő“, szind. 5 felv., Weissenthurn Franus Janka után ford. Kiss Iván a’ magyar tudós társaság költségin; Lendvayné annyira bírja a’közönség kegyét, és szorgalma miatt is érdemes arra olly, hogy további ajánlás nélkül is biztosan reményűiét jutalomjátékára nagyszámú közönséget. N. I. — Magyar tudós társaság. — Néhai Gorove László, míg élt a’magy. akadémia lev. tagja, a’ maga és testvérei, Lajos és Károly, nevében ezer prő flból álló ajánlatot tett, mellynek kamatai, lehuzalván a’ társaság tökés nevelésére azoknak egy hatoda, a’ következő módon lesznek a’ literatura előmozdítására fordítva: 1) 1839. május 1jétöl számítva, az első négy év lefolyása után az ezen idő alatt összegyűlt kamatöszveg, vagyis az említett hatod levonása után fenmaradó 200 ft. cp. az ezen négy év alatt megjelent legjobb erkölcsjavitó munkának adatik ki, illyennek nem létében ollyannak, melly a’ magyar történettudományt, kivált a’ régiség-és oklevél-ismeretet mozdítja elő, ’s illyennek is hiányában a’ magyar gazdaság előmenetelére ható legjobb könyvnek, akár akadémiai költségen jött legyen ki az illető könyv, akár máskép, kivétetvén még is mind azon munkák, mellyek akár akadémiai, akár más bármelly jutalommal koszoruztattak. Két hasonló becsű munka közt, az eredeti elsőséggel bír a’ fordított fölött. 2) A’ második négy évben azon 200 ftnyi jutalomért bármelly, de különösen még is physicai, természettörténeti, ethicai v. aestheticai tárgyú, az ifjúság képezésére ható pályamunkák víhatnak. A’ feladás tárgyát a’ társaság az alapitó, ’s kimúlta után István fia befolyásával fogja meghatározni. 3) Ha az első időközbeli jutalom, arra mineműsített munkanem léte miatt ki nem járt volna, a’ társaság abból is úgy, mint a’ 20. pont alatt előadatott, pályadijt fog alkotni , ’s így e’ második időkörben két rendbeli jutalom kiadatai. 4) A’ harmadik, négy évi időkor jutalma ismét az elsőnek, a’ negyediké a’ másodiknak módja