Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-04-17 / 31. szám

12, mellyek vizsgálat alá terjesztettek. XV. Márkus Dániel sz. balhási közbirtokos ur jelentése az általa feltalált kaszagépröl előleges tudomásul vétetvén, jelentő ur felszólíttatni rendeltetett, hogy annak mintáját is legyen szives megküldeni. XVI. Végül egyesületi alelnök Csapó Dániel úr, egy canadai szecskavágót mutatott be, mellyet pesti műszerész Schumann Jánosnál készíttetett. E’ szecskavágót , (melly már egyszerű ’s csekély helyet foglaló szerkezetére nézve is figyelmet érdemel) a’ gyűlés szine előtt megpróbáltatván, annak minden eddig ismert gyalog szecskavágókét felülmúlólag gyors működése kétségtelenné tön, mint mellyen két erős ember segélyével egy óra alatt negyvenöt mérő akár fél, akár egész hüvelyknyi szecskát apríthatni fel. Illy fényes próbaeredmény következtében az érintett hengerszerkezetű canadai szecskavágót az egyesület a’ t. közönségnek ajánltatni rendelé, ’s hogy annak birtokába kiki minél könnyebben ’s olcsóbb áron juthasson, erre alkalmat nyujtandólag elhatározá, hogy a’ titoknoki hivatalba (melly i. e. Sz. György napjától kezdve az uri utcza 454dik szám alatti Pyrker ház lső emeletében lesz) bérmentes levélbeli tudakozásokra, bővebb értesítés adassék, hol egyszersmind 60 p.ntjával illy szecskavágót meg is rendelhetni. Kacskovics Lajos m.k. egyes. ut. Munkács, tavaszhórkán. Tavaszelő lökén vön kezdetet Beregszászban Beregmegye évnegyedes közgyűlése olly nagy közönség jelenlétében, miilyent, tisztikar vagy követ-választási alkalmat kivéve, ritkán fogad keblébe tanácstermünk, tanujeléül annak, hogy nemességünk, melly a’ püspöki pásztorlevelek tartalmáról értesült, a’ közdolgok vitelében nem hanyag ’s nemzeti szabadságok féltékeny őre. Némelly intézvények olvastatása után, elnök másodalispánunk a’ vegyes házasság tárgyában érkezett levelek fölvételével közkívánatot vélvén teljesítni, a’ keletkezendő vitatkozásoknál mérsékletet, a’ hely méltóságával ’s tárgy fontosságával öszhangzó komolyságot ajánlott vezérpontul. És Bereg nemessége rendszeretést, szerénységet tanúsítva, az illedelem ’s törvényszerűség határit nemhágta át, hanem miután az Esztergom, Heves, Abauj, Borsod, Gömör, Mármaros, Pest, Vass és Zólyom megyei körlevelek (a’ zalai ide nem érkezett) felolvastatván számos egyednek az áldás megtagadása elleni nyilatkozása iránt, kik közül többek beszédeinek azon részein, mellyekben az áldás-megtagadásnak társas éltünkre hatása, és a’hazafiak nyugalmának jövendőrei veszélyeztetése élénkül festetett, meleg érzemény terült el, részvétét, javulását örömhangokban tudatta volna, az áldás-megtagadásban sérelmet nem látó papság tagjait is, habár elveikben nem osztakozott, beszédeik azon helyein, hol a’ szónoklat fentebb tehetsége és erkölcsi szelíd tanok mutatkoztak, többszörözve megéljenezte. Nevezetes, hogy ámbár a’ katholicusok és protestánsok megyénk rendei közt majd egyenlő számuak, ’s mind két felekezetböl számos nyilatkozott, mégis Beregben egyetlen világi sem emelt védszót a’ püspöki körlevelek mellett. Már a’ felszólamlott megyék levelei olvastánál is eléggé nyilatkozott a’ közvélemény, midőn az áldás-megtagadást sérelemnek vevő megyék levelei több helyein élénk szavakban tört ki a’ helyeslés; az elnök mégis egyes szónokok vitatkozásinak szabad tért engedvén, azokat a’ nagy közönség délutáni negyedfélig, midőn határozás vete véget az előterjesztéseknek, ’s azonnali tanácskozásnak, feszült figyelemmel ’s részvéttel kisérte. A’ határozatban az iránti nyilványos óvástétel misét, hogy a’ Csanádi püspöknek Rómábani foglalkodása, melly országos küldetésből nem von eredetet, a’ római szék befolyása megismerésére soha ürügyül ne használtassák, ’s annak bármilly eredményeit, előre is, a’ magyar nemzet alkotványos szabadságai és törvényei ellenére semmi következést nem szülhetőknek kijelentvén— egyszersmind aggódva emlékezvén azon gyászos következésekre, miket múlt századokban a’ vallásbeli egyenetlenségek mind külhazakban, mind országunk keblében is okozának, ’s nem láthatván, mit rejtsen a’kétes jövendő homálya, nem, leginkább nyugtalan időszakunkban, midőn a’világ több részeiben nemcsak véleményi forrongások küzdenek, de háborús mozgalmak is fenyegetnek, ’s midőn vallási viszályok magvainak hazafiak közzé hintése, békés indulatok felingerlése , főként olly rend részéről, mellynek népnevelés, hazai törvények ’s azokat végrehajtó koronás Fejdelem iránti engedelmességre vezérléslegszentebb, ’s nemesi hivatásául tüzeték ki, kellő figyelmet ébresztve. Őfelsége jobbágyi alázattal megkéretni rendeltetett, miszerint törvény-végrehajtói és ap. királyi hatalmánál fogva, a’ római kath. egyházi rendet az 1790: 26. törvényczikk pontos megtartására hathatósan szorítni, ’s annak erősen meghagyni méltóztassék, hogy mig törvényhozási után a’ vallás tárgyában további rendelések nem létesülnek, a’ haladó világosodás szellemével ellenkező minden változtatástól, óvakodva pásztori leveleit haladék nélkül vonja viszsza. Az iránta is megkéreték Ő felsége, hogy nyommasztó aggodalmiban trónjához járuló hűt magyarjait Pesten, az ország szivében, tartandó rendkívüli országgyűlésre öszszehiván, a’ vallás tárgyban fölterjesztett törvényczikknek szentesítésével az ország lakosit nyugtassa meg, és a’ veszélyhozó ingerültséget hárítsa el. Egyszersmind elhatároztaték, hogy a’ megye keblében eddig történhetett esetek, mikben vegyes házasságoktól az áldás megtagadtatott, járásbeli fő szolgabirák által kinyomoztatván, az alispáni hivatalnak jelentessenek be, melly a’ tiszt-ügyészi hivatal közbejöttével az illető lelkészt az áldásnak pótlólagos kiszolgáltatására intse meg, minek nem sikerülése esetében, vagy netalán ezentúl előfordulandókban,az engedetlen, áldást kiszolgáltatni vonakodó egyházi személyek ellen, az 1647: 14. törvényczikk rendelete foganatosittassék. Végre, hogy jövendőben a’ házasságokból keletkező kedvetlen kérdések mellőztessenek, az egyházi rend is az ellenszegülésre azon ürügyet, mintha egyházi tanjai ’s lélekismerete ellen a’ polgári hatóság intézkedéseinek teljesítése nem állana tehetségében, ne használhassa, jövő országgyűlésre utasításul fog adatni, hogy, mivel különben is minden nemű házassági per többnyire olly szeméremsértő ’s botrányos kérdésekkel szövetkeznék, mik az egyházirend nőtlenségi állapotjával öszsze nem illők a’házasságok általányosan minden vallásbeli felekezetre nézve elítélése, az iránt alkotandó törvény erejével polgári itélőszékek hatóságára ruháztassék, ’s ez indítvány az ország minden megyéinek pártoltatás végett megküldetni, az ellenvéleményű Esz- 2*5 ^ Heves megyék pedig elveiknek ezen megye általi el nem fogadása felöl alapokokkal támogatott levélben értesiletni rendeltettek. Busligeti. (Ungmegyei közgyűlés határozati) Tavaszelő 2zik ’s több napjain Ungvarott tartott megyei közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata köv. (322 ik szám) Beadván a’ megye mérnöke a’ múlt évi úti munkákróli jelentését ’s a’ f. évi munkálatok tervet több korszerű indítvány tétetett, mellyeknek következményeirül: 1) egy küldöttség az utak készítéséről ’s a’ készek jókarbani tartásáról veteményes javaslatát a’ legközelebbi évnegyedes közgyűlésre beadandó nevezetett. 2) „kötelességül tétetett a’ m. alispánnak, hogy rendes ’s a’ megye a a megállapítandó jutalom mellett egy ahoz értő útépitészt hozasson ’s a’ mérnök által kimérendő távolságokra szinte a’megye által fizetendő útkaparókra (a javít ) rendelkezzék“. 3) „meghagyatott a’ szolgabiráknak hogy az úti munkákhoz tapasztalt utibiztosokat alkalmazzanak.“ (343 ik szám.) A’ botrányos ’s többször rablásra alkalmat szolgáltató házankénti koldulás eltörlesztését tárgyazó határozat megujittatván, kötelességükbe tétetett a’ szolgabiráknak, hogy a’ járásaikban találtató munkatehetlen nyomorultakat pontosan összeirják, azoknak tartásukra a’ helységeket, mellyekben születtek, vagy ha egy helységbeliek többen találtatnának, a’ szomszéd helységeket is szorítsák, meghagyván e’ végeit a’ helységek biráinak, hogy mihelyt illy házaló koldusokat vennének észre, azonnaliak-és születéshelyükre kisértessék vissza.Különösen Ungmegyénk központi városára nézve elhatároztatott, hogy az e’tárgybani küldöttség kezet fogva a’ járásbeli szolgabiróval a’ keblebeli koldusokat írja öszsze, osztályozza ’s tehetlenségükhöz mért járandóságaikat a’ szegényi pénztárból az illető pénztárnok által adassa ki ’s a’ mennyiben a’ pénztár, legczélszerűbb kezelés mellett is, kielégítő nem lenne, szólítsa fel a’ helybeli lelkészeket, hogy hallgatóikat szószékeikből valláskülönbség nélkül adakozásra buzdítsák, a’ járás szolgabirája pedig jólelkű embereket választva adakozási iveket hordasson utczánként, ’s a’ pénztárnok mindezekröli pontos számadását az árvák törvényszékének évenkint adja be.“A’nagy hó-tömeg, melly hegyeinket ’s téreinket egyiránt nyommasztá, aggodalmat kereszte kebleinkben, hogy ismét vizár önti el határinkat, söpri el földmivelőink reményét; de a’ halkan fejledező tavasz melege csak lassadan oszlatván azt föl,enyészni kezde az, mig a’ szomszéd Bereg vgyében még tavaly megrongált töltéseken száguldozva kirohanó Tisza árjai megyénk vele határos részeit is elbobták. Azonban — bár a’ dúló elem, Zabolcs megyével üszszekötő útvonalunkat tetemesen megszaggatta ’s több hidat és házakat sodrott is el—pusztító hatalmát még sem érezteté velünk annyira mint tavaly; minden esetre pedig újabb feczkét adott a’ vizek szabályozására. — (Kecskemét haladási tekintetben mart. fogytán) Korunk a’ haladás kora hangzik minden felöl. Szép tanúságát adá ennek mart. fnkán a’ helybeli ref. lyceumbeli tanuló ifjúság is, szeretve tisztelt tanítóját, Szabó Sándor urat, a’ philosophia, paedagogia és politikai tanulmányok r. tanítóját, névnapja előestéjén görög tűzzel világított, ’s hálateljes versekkel díszesített pyramis körül, nem rég alakult kisded hangászkara által éjizenével végül pedig lelkes beszéddel tisztelvén meg. A’ nevezett férfiú,kinek a’ r. lyceum miveltségi haladásban igen sokat köszönhet, maga is zeneértő ’s kedvelő lévén a’ tanuló ifjúsággal anynyira megkedvelteté a’ hangászatot, hogy a’ növendékek ebben, fuvolyán, hegedűn ’s egyéb hangszereken, mintegy négy öt hónap alatt meglepő előmenetelt tettek, segédül vétetvén, egy pár órára hetenkint, csekély fizetéssel, egy német zenész az itt szállásozó ezred hangászkarából. Dicséretéül legyen itt említve a’ tanítói karnak és az iskolai elöljáróságnak, hogy az ifjúságot a’ hangászaton kívül, még egy mellék-oktató (Gömöry F. ifjú ügyvéd ur) által, rajzolásban és szépirásbeli gyakorlatban is kívánta részesitni. Szerencsés az illy növendékség, mellynek az erkölcsrontó kártya ’s henyeség sajnos következményei helyett, illy léleknemesitő és szívképező éldelet jut a nyugóráiban ! Öröm repeső keblünket keresztül, látván, egy két műkedvelő korszerű oktató mennyire viheti ’s minőkké bűvölheti kevés idő alatt tanitványit; sajnáltuk egyszersmind, hogy az ószerű tanitásmód mellett, az ócska falak közt, mi egykor nem lehettünk szerencsések illyesekben részesülni. Szülők ’s ti tehetősb magtalanok, kiknek a’ csevegő kisded hangja szelíd mosolylyal nem cseng füleitekbe, adakozzatok illy nemes czélra, megzsugorgatott kincseitekből néha egykét fillért, csekély ajándéktok szép gyümölcsöket termend , miket a’ haza köszönete dicsérettel jutalmazand!..........Megtekintök az egykori bódék ’s deszkakerítések romjain nőtt domborúlaton emelkedő ref. lyceumot, melly fejét büszkén nyújtja fel magasba, de majd szárnyaszegettségén busongva nyakgyöngyeit (értjük a’ felsőbb rendű berakott ablakokat) tollaival befedni látszik ; megtekintök oratóriumát ’s még egészen föl nem állított könyvtárát , hol több régi festvény, ásványok ’s jeles kezdetű pénzgyűjtemény vizsgálgatása után, az előszobából beléptünk hold. Szánthó Márton urnak derék Ferenczynk vésője által honi fehér márványból örökített remek emlékszobrához , melly a’ férjén kívül leánya és unokája felett busongó özvegyet szép áldozatiért ezen falak közt halhatlanítja. Szent érzelmekkel válván meg e’ gyászszobortól, megszemléltük az ezt környező egyszerű könyvszekrények meglehetős tartalmát; felkerestük különösen az itten találtató régibb magyar könyveket, látni óhajtván, minő maradványi vagy régibb kincsei rejteznek itt nyelvünknek. Leginkább egy leveleg-kötetü, több kéz által czifrázva irt Graduale voná magára figyelmünket, mellyben elől hymnuszok állnak czikornyás zene-hangjegyekkel; továbbá különféle ünnepi énekek, Ádám siralma, Urunk szenveredése ’stb. és a’ psalmuszok kétféle régi fordításban. Kár az illy nyelvkincseknek ismeretlenül ’s mintegy eltemetve heverniük ’s az illyek gyűjtésére fönálló magyar akadémia kebelébe nem jutniok, melly azokat régi magyar nyelvemlékeiben poraikból fölelevenítendené! — Kiléptünkkor ez uj falak közül, részint lelkesedve részint sebhedt kebellel tekintgeténk föl a’ roppant kezdetű, ’s pénzhiány miatt talán még félszázadig is alig elkészülendhető tudományiakra; ’s azon gondolat fordult meg elménkben, hogy ha már Pesten főiskolát akarunk emelni, nemde még ezen falak emelkedése előtt felllett volna az uj eszmének és tervnek agyunkban születnie ? midőn az eze ,n félig meddig készült ’s már is félben maradt épületbe vett költségek, ▼8 lamint a’ nagykőrösi iskolai is, nagyon könnyeden Pestre vándorolhattak «) Ha t. Pest 's egyéb megyei hatóságok, városok és helységek körükben szilárdul divatoztatnák c’l rendeletét, igy század részit sem látnék a' munkakerülő koldusoknak ’s különféle hazug orv s áliományok ürügyivel kéregetö csalfa korhelyeknek, a pesti jótékony nőegyesületet és pesti lakosokat sem ostromlaná annyi folyamodó s házaló, ha minden helység, város, hatóság v. megye önmaga tartaná valódi szegényeit , mint ez a’ szatmári püspökség tiszanánai uradalmában ([Hevesmegyében) az ungi módra már sok év óta szokásban van másoktól is követendő dicséretes például. ])c míg a' Duna hátán 's a’ szélrózsa minden sugárutain szabadon szivároghat minden valódi 's álmazur vagy szűkölködő Pestre s egyebiivé országszerte 's törvény vagy hatósági rendelet nem korlátozza ezt. — addig főleg vidéki vásárunk és bucsujárásink folyvást hemzsegni fognak undorító 's alamizsnáért utónul félen kiáltozó koldusoktól. A szerk.