Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-06-02 / 44. szám

Pest, Magyarország és Erdély Ö cs. ’s ap. kir. föls. Sziller Ferencz szabad kir. Soprony város főor­­sa nevének Szilley magyar hangzatuvá, Fridrik Miklós ügyvédének pedig ■kefire változtatását k. megengedni méltóztatott. Továbbá Ő cs. ’s apost. fels. Lovász András kir. helytartósági tanácsost és aczellaria-igazgatót a’ magy.kir. sz.­István-rend kiskeresztjével legk. diszesí­­ti, és Balás Márton rónaszéki sóbányaigazgatót, több mint 4­4 évi kiv­­sgálata tekintetéből nyugalmazni méltóztatott. Végre Ő cs. ’s ap. kir. Fels. Kräutner Dávidot, d. Miguel 39. sz. gyalog­­redbeli alezredest, erdélyi nemességgel díj-elengedés mellett legkegy. aján­­lozá meg. A’ nm. m. kir. Kamra a’ selmeczi főkamra-grófi hivatalnál megürült utób­­­rnokságra P­r­e­a­n Károly helybeli járulnokot, a’ megürült két járulnokság­­pedig Járcsics Lajos középponti fogalmazó-gyakornokot ’s Várady tér középponti lajstromzó-gyakornokot alkalmazó. — Schmid Ferencz te­­rs. kam. igazgatósági jegyző máj. 5kén meghatálozott. Re­in­is­eh Ágoston abrudbányai kér. bányamérnök ’s másod aranybe- Itó— tulajdonos offenbányai kerület-igazgatóvá mozdittatott elő; M­a e­­­z Sá­léi erdélyi kir. kincstári titoknok pedig saját kérelmére egész évpénzzel és szol­­latának legfelsőbb méltánylatával, érdemlett nyugalomba tétetett. (Magyar tudós társaság). I. Jerney János tbiró ’s m­­aca­­miai rendes tag egy 3990 pengő forintról szóló váltóját a’ m. tud. társa­dra szállította, azon czélbűl, hogy ezen öszveg kamataival együtt egy, a’ igyar nemzet ázsiai maradéka, rokonsága, úgy ottani történeti emlékei ki­­omozására rendelendő utazásra fordíttassék , melly útnak , academiai uta­­ás mellett megtételére, ha körülményei engednék, magának tartá fen az­­őséget. — 2. Gózony György székesfehérvári szentszéki ülnök és tüz. „Egyházi törvénykezés“ czimü munkájából 30 példányt ajándékozott m. tud. társaságnak, pénzalapja néminemű gyarapítására. Kaphatók azok , i­en i fr. 40 kron c. p. Pesten Eggenberger József és fia academiai könyv­­isoknál. — Az Elnök rendeléséből Pesten, május 30. 1841. D. Sche­­l F. titoknok. Pest, junius 1. A’ múlt hónap utolsó napjaiban, u. m. május 29. 30. és Idikén tartatott itt a’ magyar természetvizsgálók és orvosok fő gyűlése. Eszközlője a’ pesti orvosi kar igazgatója dr. B­e­n­e F­e­­ncz kir. tanácsos ur, ki az elnökséget is viselte; ’s közérdemeit ez in­­űkedéssel nem kevéssé nevelte. Voltak e’ gyűlésen jelen orvosok és másto­­mányos férfiak a’ haza több részeiből, sőt Erdélyből is, noha, mint értet­­i, azok külön meghíva nem voltak. Bene ur megnyitó beszédében olly éven­­nti gyülekezését indítványozó a’magyar természetvizsgálók­ és orvosoknak. Ilyenek Okén indításából Németországban ’s e’ példát követve Angol-Olasz­­szágban ’stb. tartatni szoktak, ajánlván egyszersmind, hogy itt is évenként is és más honi város tűzessék ki öszszejövetel helyéül. Némellyek a’ javaslat pontjában puszta mimelést akartak látni, melly nálunk az intézet díszlésére­­ hasznos ; ’s volt, ki a’ központosítás elvét, a’ gyermekét nevénél nevezve ?­, proclamáltatni is kívánta a’ tudományok köztársaságában; örömmel mond­­tyuk azonban, hogy az pártoltatást nem lelt, sőt a’ másod napon megvitatott ’s vés változtatással meg is alapított szabályok ki nem zárják ugyan e’ gyülés­­k annyiszor mennyiszer Pesten tartathatását, de kimondák a’ gyüléshely h­ozhatását is. Reményijük, hogy az egész gyűlés folyamatja, előfordult tár­ai , az alapszabályok, részt­ vettek nevei ’stb. minél elöbb meg fognak jelen­­; addig is el kell mindenek előtt mondanunk, hogy a’gyülekezet, hivatalos elvéül köz megegyezéssel a’ magyart választotta, nem zárván ki mind­­által a’ más nyelveken tartandó előadásokat is ; valam­inthogy ez úttal is Rei­­tger, Tognio, Fromhold és Magda dr. urakon kívül, kik deákul szólottak, is idegen hang nem hallatott. Az előfordult tárgyak közöl különösen kieme­­ldek: prof. Tognio ur több rendbeli ásványvíz vegy- és kórtani előmu­­tásai, mellyeket hazánk gyógyvizeit illető több rendbeli nevezetes fölfedé­­seinek élő szaval­ előadásával kisért;­­dr. Zomborcsevics Vincze sza­­lokai­­rendes orvos a’ közönséges víz légköri­ levegő tartalmát tárgyazó kísér­­let eredményeit terjeszte elő; dr. Fromhold a’ villanymágnesség gyógy­fű használata körül tett tapasztalásait; dr. Magda himlő­anyag-eltartó, és tó új eszközét ismertette meg; dr. Lohsteiner papiros bonezmin­­t mutatta be; dr. S­c­h­o­e­p­f némelly kórboneztani nevezetes készítő nyeket mutatott elő, ’s magyarázataivail kisérte; dr. Jedlik termé­­ettan professora Tognio urnak harmadik napon tartott előadása alkás­ikor a’ mesterséges ásványvizekröl, saját e’ nemű készületének íténetét beszélte el, ’s annak legközelebbi gyűlés alkalmával leendő bemu­­­tását ígérte; Kubínyi Ferencz Ibiró némelly nevezetes kövületeket utazott elé, azokat uj és érdekes magyarázataival kisérvén; dr. Pataky a n­­­e­m Erdélyből és Kolos vármegyében legközelebb talált higanytartalmu vagpalákat tett le a’ gyűlés asztalára: dr. Eckstein Fridrik nagy­atosságu indítványt terjesztett elő egy, ezen szabad társulat által eszköz­­idő magyarországi helyirat iránt természettudományi tekintetből, melly a’ 1. gyűlésben érdemlegi vitatás alá fog vétetni. Prof. Bugát néhai Schuster Jánosnak Ferenczy által fejér márványból készült mellképét mutatta be, ’s azon természettudományi kérdést hirdette ki, mellynek legszerencsésebb feloldója, a’ Schuster-alapitványból 40 pfttal fog jutalmaztatni. Némelly előadásoknak ez úttal az idíl rövidsége miatt el kellett maradni. A’ gyűlés teremén kívül is több tanulságos tárgy foglalta el a’ részvevőket; u. m. dr Piskovich és dr. Schoepff urak műtételeik, mik közöl említenünk kell az elsőét, mellyet egy a’ legnagyobb mértékben dadogó tolnai gyerkőezén vitt véghez, olly fé­nyes sikerrel, hogy a’ fiú legnehezebb szavakat is azonnal tisztán kimonda­na; ifj. dr. Bene Ferencz a’ pesti gőzfürdőket mutatta elő, Staffenber­­g­e­r gyógyszerész Daguerreféle fényképeit terjeszté elő ’s ollyakat hevenyé­ben készített­ is ; ’s t.­b. A’ casinoteremben volt társasági ebédek uj alkalmat nyújtottak a’ külön vidékiek ismerkedésére,különös örömmel ü­dvözöltettek az Er­délyből megjelent ügytársak, ’s azon óhajtás fejeztetett ki, bár a’ társulat minél elöbb es, érdekes kisháza határai közt tarthatná gyülekezetét. A’második gyűlés még Pestre , ez idei sept. Okára határoztatott. Kassa, május 28. Borzasztó éjszakánk volt. Éjfél előtt néhány perez­czel tűz támadt a’ fő utczában levő Vitéz- házban, melly rövid idő alatt az erős szél által táplálva, hamuba terítette azon egész sorházat, melly a’ Soós Sándor házáig terjedt, nem kímélvén meg ütközően a’ Forgách-utczát, a’ püspöki lakpalotát ’st­b., sőt a’ szél az alsó külvárosba is kikapá a’ lángot, hol több major lett annak áldozatja, ’s csak hajnali­­kor sikerült az oltás. Az elégett házak számítása épen most kezdetik meg; hallom, hogy száznál több lett omladékká. (A’ haza hitszónokihoz.) Uraim, tisztel, népész ’s lelkész urak! Önök előtt az istenség, a’ szeretet örök istene olly szép pályát nyitott, mellyen hervadhatlan koszorút fűzhetnek tisztes homlokaikra. ’S erre csupán akarat ’s lélekismeretesség kívántatik. Önök, mint czimjék is mutatja, a’ népnek ’s nép lelkének vezérei, oktatóji ’s nevelőji, így kezükben van Önöknek a’ nép, és irányt adhatnak annak, mert egy templomi szó, talán mint istenszó, hat szi­vére a’ buzgó népnek. Az istenség ájtatos imádása, tisztelése ’s dicsőítése, ’s üdvös hitszónoklat mellett, olly magvakat hinthetnek­ el Önök a’ nép szivé­ben, mellyek bizonyos haszonnal gyümölcsözendnek a’ haza ’s emberiség szent oltárán. Hintsenek el Önök tehát magvakat, mellyekrűl erkölcsvirágok fa­kadozzanak, mert erkölcsiség nélkül nép nem lett nagygyá, nem lett boldoggá, és soha sem leend. Írják láng-betűkkel a’ nép szivébe a’ hon és király iránti szeretetet, igy boldog leend a’ haza, boldog a’király; gerjeszszék fel abban a’ nemzetiség ’s polgáriság szent tüzét, ’s igy hatalmas léptekkel haladván az óhajtott czél felé eljövend az isten várt boldog országa, ’s a’ boldog isten­ország áldást sugárzana a’ nép hazára, a’ nemzet országára. — De Önök ha­tásköre nem határzódik csupán a’ templom buzgóságrakta szűk falai közt; fel­­ügyelöji Önök a’ népiskoláknak ’s a’ nép életének is. — Lebegjenek hát özfigye­lemmel jól tevő nemzeként azok fölött. ’S ha leszállnak a’ szendeség igényte­len gyermekei a’ hon gyöngéd reményei közé, mind untalan a’ kor lelkéhez simított szelídség, emberség ’s becsületesség legyenek lépteik szent kalaúzi. Ne sújtsák le a’ gyermeket, a’ természetnek e’ drága csemetéjét villámzó és zord tekintettel: nyári villám ’s őszi dér halált szoknak zúzni a’ természet­re. Legyenek hasonhivatásu társaikkal az iskolatanitókkal egyetértésben; mun­káljanak együtt a’ szent czélra, a népgyermekek ’s haza boldogságára, melly­nek Önök is osztályosi. Iskolatanitóinkat tudatlanság, ’s haladni nem akarás gyanuvádja terheli, mit én jövedelmük csekélységbe szeretek róni, mert hi­­gyék meg Önök: vajmi nehéz 8 é­ven fölül álló családot 70, persely-krajczár­­ral fizetett, papiros-forintból, 15 p.merő búzás rozsaljból, ’s 15 v.krnyi te­metési stólából tengetni! e’ mellett fölkopik a’ család álla, ha a családfő szét nem jár élelemről aggva gondoskodó. ’S igy nem csuda, ha iskoláink elha­nyagoltainak. Szeretem hinni ’s e’ hit előüdvvel tölti el keblem, hogy jövő­ben iskolatanitóinkra is forditandják atyai gondoskodásukat hazanagyaink, a’ népügy ’s annak forró szeretete ’s pártolása vezérlendvén jóra szépre ’s nagy­ra buzgón törekvő kebleiket. Engedjenek meg e’ csekély eltérésért. Ha igaz, hogy ők csakugyan tudatlanok, oktassák őket Önök, ’s vezéreljék a’ korunk szellemébeni tanitásmódra. Önök el vannak’s el kell lenniök látva annyi jöve­delemmel, hogy magok ’s családjok—kiknek van—táplálása mellett hírlapo­kat olvashatnak ’s megszerezhetik a­ korszerű nevelési könyveket. Legyenek hát Önök korapostolok népiskoláinkban, ’s megáldja Önöket a’ népek istene. — De ne vegyék ámelkedvöket ’s tanítási buzgalmokat ifjú tanítóinknak, kik korunk neveltjei, mert higyék, ezek uj szellem sugalma szerint tanitnak, mi minden esetre üdvösb, mint az 1815ben betáblázott ósdi modorra erőszakolt docendi methodus. Minap történetesen egy könyvecske jutott kezeimhez, mellyben egy iskolatanitó napi tettei ’s történetei vannak lélekismeretesen föl­jegyezve, ’s mellybül többek közt ezt olvasom : „Ünnepélyes közvizsgálat tar­taték iskolámban főnökem a’ lelkész ’s az ekkézsiai elöljárók elött. Kis tanitványim a’ kor- és elvszerű tanitmányokból jelesen ’s illően el voltak készülve ; felele­teiknek örült lelkem, ’s hittem, hogy minden jelenlevőé szinte örül. De bezzeg egé­szen ellenkezőleg önték ki lelkűket. Examenem a’ vallástanon kívül helyben­hagyást nem nyert. Varga János elemi ábéczéje egész illedelemmel lebolondoz­­tott; K Illés Pál tanulmányai pokol tüzére kárhoztattak biróilag, ’s a gyors­ 1841. 44dik szám. szerda , junius 2. FOGLALAT: Magyarország és Erdély (kinevezések; magyar tud. társaság; magyar természetvizsgálók és orvosok első gyűlése tárgyai Pesten; kassai tűz; vegyesházasságok ügye Erdélyben; tiszta ’s erős akarattanusitás a’ két ev. felekezet egybeolvadása tárgyában; a’ haza hitszónokihoz; a’ sopronyi magyar társaság 511. évi örömünnepe; Tisza árja elleni töltésegyesület Hatrongyostul Szolnokig; Dráva-szabályozás ügye Baranyamegyében; fel­­ső-gömöri ’s békési lótok magyarodása; a’ kath. papság nemességi és szavazási jogai tárgyában; gr. Ráday Gidáné és Máy József fi.; ’sa’t.) Spanyolország (ministerségalakitási hirek; ’sa’t.) Anglia (a’ czukorvámi kérdésben ;a’ ministerség csatát veszt; a’ gabonatörvény elleni izgatás nö­vekszik ’s vitatása jun. sikére tűzetett ki; ’sa’t.) Francziaország (mulatságos jelenet a’ követkamrában; a’ Gazette elitéltetése; elegy ’sa’t.) Orosz- és Lengyelország. Schweiz (Luzern kantonban a’ pápaság diadalma). —

Next