Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-06-02 / 44. szám
Pest, Magyarország és Erdély Ö cs. ’s ap. kir. föls. Sziller Ferencz szabad kir. Soprony város főorsa nevének Szilley magyar hangzatuvá, Fridrik Miklós ügyvédének pedig ■kefire változtatását k. megengedni méltóztatott. Továbbá Ő cs. ’s apost. fels. Lovász András kir. helytartósági tanácsost és aczellaria-igazgatót a’ magy.kir. sz.István-rend kiskeresztjével legk. diszesíti, és Balás Márton rónaszéki sóbányaigazgatót, több mint 44 évi kivsgálata tekintetéből nyugalmazni méltóztatott. Végre Ő cs. ’s ap. kir. Fels. Kräutner Dávidot, d. Miguel 39. sz. gyalogredbeli alezredest, erdélyi nemességgel díj-elengedés mellett legkegy. ajánlozá meg. A’ nm. m. kir. Kamra a’ selmeczi főkamra-grófi hivatalnál megürült utóbrnokságra Prean Károly helybeli járulnokot, a’ megürült két járulnokságpedig Járcsics Lajos középponti fogalmazó-gyakornokot ’s Várady tér középponti lajstromzó-gyakornokot alkalmazó. — Schmid Ferencz ters. kam. igazgatósági jegyző máj. 5kén meghatálozott. Reiniseh Ágoston abrudbányai kér. bányamérnök ’s másod aranybe- Itó— tulajdonos offenbányai kerület-igazgatóvá mozdittatott elő; Ma ez Sáléi erdélyi kir. kincstári titoknok pedig saját kérelmére egész évpénzzel és szollatának legfelsőbb méltánylatával, érdemlett nyugalomba tétetett. (Magyar tudós társaság). I. Jerney János tbiró ’s macamiai rendes tag egy 3990 pengő forintról szóló váltóját a’ m. tud. társadra szállította, azon czélbűl, hogy ezen öszveg kamataival együtt egy, a’ igyar nemzet ázsiai maradéka, rokonsága, úgy ottani történeti emlékei kiomozására rendelendő utazásra fordíttassék , melly útnak , academiai utaás mellett megtételére, ha körülményei engednék, magának tartá fen azőséget. — 2. Gózony György székesfehérvári szentszéki ülnök és tüz. „Egyházi törvénykezés“ czimü munkájából 30 példányt ajándékozott m. tud. társaságnak, pénzalapja néminemű gyarapítására. Kaphatók azok , ien i fr. 40 kron c. p. Pesten Eggenberger József és fia academiai könyvisoknál. — Az Elnök rendeléséből Pesten, május 30. 1841. D. Schel F. titoknok. Pest, junius 1. A’ múlt hónap utolsó napjaiban, u. m. május 29. 30. és Idikén tartatott itt a’ magyar természetvizsgálók és orvosok fő gyűlése. Eszközlője a’ pesti orvosi kar igazgatója dr. Bene Fencz kir. tanácsos ur, ki az elnökséget is viselte; ’s közérdemeit ez inűkedéssel nem kevéssé nevelte. Voltak e’ gyűlésen jelen orvosok és mástományos férfiak a’ haza több részeiből, sőt Erdélyből is, noha, mint érteti, azok külön meghíva nem voltak. Bene ur megnyitó beszédében olly évennti gyülekezését indítványozó a’magyar természetvizsgálók és orvosoknak. Ilyenek Okén indításából Németországban ’s e’ példát követve Angol-Olaszszágban ’stb. tartatni szoktak, ajánlván egyszersmind, hogy itt is évenként is és más honi város tűzessék ki öszszejövetel helyéül. Némellyek a’ javaslat pontjában puszta mimelést akartak látni, melly nálunk az intézet díszlésére hasznos ; ’s volt, ki a’ központosítás elvét, a’ gyermekét nevénél nevezve ?, proclamáltatni is kívánta a’ tudományok köztársaságában; örömmel mondtyuk azonban, hogy az pártoltatást nem lelt, sőt a’ másod napon megvitatott ’s vés változtatással meg is alapított szabályok ki nem zárják ugyan e’ gyülésk annyiszor mennyiszer Pesten tartathatását, de kimondák a’ gyüléshely hozhatását is. Reményijük, hogy az egész gyűlés folyamatja, előfordult tárai , az alapszabályok, részt vettek nevei ’stb. minél elöbb meg fognak jelen; addig is el kell mindenek előtt mondanunk, hogy a’gyülekezet, hivatalos elvéül köz megegyezéssel a’ magyart választotta, nem zárván ki mindáltal a’ más nyelveken tartandó előadásokat is ; valaminthogy ez úttal is Reitger, Tognio, Fromhold és Magda dr. urakon kívül, kik deákul szólottak, is idegen hang nem hallatott. Az előfordult tárgyak közöl különösen kiemeldek: prof. Tognio ur több rendbeli ásványvíz vegy- és kórtani előmutásai, mellyeket hazánk gyógyvizeit illető több rendbeli nevezetes fölfedéseinek élő szaval előadásával kisért;dr. Zomborcsevics Vincze szalokairendes orvos a’ közönséges víz légköri levegő tartalmát tárgyazó kísérlet eredményeit terjeszte elő; dr. Fromhold a’ villanymágnesség gyógyfű használata körül tett tapasztalásait; dr. Magda himlőanyag-eltartó, és tó új eszközét ismertette meg; dr. Lohsteiner papiros bonezmint mutatta be; dr. Schoepf némelly kórboneztani nevezetes készítő nyeket mutatott elő, ’s magyarázataivail kisérte; dr. Jedlik terméettan professora Tognio urnak harmadik napon tartott előadása alkásikor a’ mesterséges ásványvizekröl, saját e’ nemű készületének íténetét beszélte el, ’s annak legközelebbi gyűlés alkalmával leendő bemutását ígérte; Kubínyi Ferencz Ibiró némelly nevezetes kövületeket utazott elé, azokat uj és érdekes magyarázataival kisérvén; dr. Pataky a nem Erdélyből és Kolos vármegyében legközelebb talált higanytartalmu vagpalákat tett le a’ gyűlés asztalára: dr. Eckstein Fridrik nagyatosságu indítványt terjesztett elő egy, ezen szabad társulat által eszközidő magyarországi helyirat iránt természettudományi tekintetből, melly a’ 1. gyűlésben érdemlegi vitatás alá fog vétetni. Prof. Bugát néhai Schuster Jánosnak Ferenczy által fejér márványból készült mellképét mutatta be, ’s azon természettudományi kérdést hirdette ki, mellynek legszerencsésebb feloldója, a’ Schuster-alapitványból 40 pfttal fog jutalmaztatni. Némelly előadásoknak ez úttal az idíl rövidsége miatt el kellett maradni. A’ gyűlés teremén kívül is több tanulságos tárgy foglalta el a’ részvevőket; u. m. dr Piskovich és dr. Schoepff urak műtételeik, mik közöl említenünk kell az elsőét, mellyet egy a’ legnagyobb mértékben dadogó tolnai gyerkőezén vitt véghez, olly fényes sikerrel, hogy a’ fiú legnehezebb szavakat is azonnal tisztán kimondana; ifj. dr. Bene Ferencz a’ pesti gőzfürdőket mutatta elő, Staffenberger gyógyszerész Daguerreféle fényképeit terjeszté elő ’s ollyakat hevenyében készített is ; ’s t.b. A’ casinoteremben volt társasági ebédek uj alkalmat nyújtottak a’ külön vidékiek ismerkedésére,különös örömmel üdvözöltettek az Erdélyből megjelent ügytársak, ’s azon óhajtás fejeztetett ki, bár a’ társulat minél elöbb es, érdekes kisháza határai közt tarthatná gyülekezetét. A’második gyűlés még Pestre , ez idei sept. Okára határoztatott. Kassa, május 28. Borzasztó éjszakánk volt. Éjfél előtt néhány perezczel tűz támadt a’ fő utczában levő Vitéz- házban, melly rövid idő alatt az erős szél által táplálva, hamuba terítette azon egész sorházat, melly a’ Soós Sándor házáig terjedt, nem kímélvén meg ütközően a’ Forgách-utczát, a’ püspöki lakpalotát ’stb., sőt a’ szél az alsó külvárosba is kikapá a’ lángot, hol több major lett annak áldozatja, ’s csak hajnalikor sikerült az oltás. Az elégett házak számítása épen most kezdetik meg; hallom, hogy száznál több lett omladékká. (A’ haza hitszónokihoz.) Uraim, tisztel, népész ’s lelkész urak! Önök előtt az istenség, a’ szeretet örök istene olly szép pályát nyitott, mellyen hervadhatlan koszorút fűzhetnek tisztes homlokaikra. ’S erre csupán akarat ’s lélekismeretesség kívántatik. Önök, mint czimjék is mutatja, a’ népnek ’s nép lelkének vezérei, oktatóji ’s nevelőji, így kezükben van Önöknek a’ nép, és irányt adhatnak annak, mert egy templomi szó, talán mint istenszó, hat szivére a’ buzgó népnek. Az istenség ájtatos imádása, tisztelése ’s dicsőítése, ’s üdvös hitszónoklat mellett, olly magvakat hinthetnek el Önök a’ nép szivében, mellyek bizonyos haszonnal gyümölcsözendnek a’ haza ’s emberiség szent oltárán. Hintsenek el Önök tehát magvakat, mellyekrűl erkölcsvirágok fakadozzanak, mert erkölcsiség nélkül nép nem lett nagygyá, nem lett boldoggá, és soha sem leend. Írják láng-betűkkel a’ nép szivébe a’ hon és király iránti szeretetet, igy boldog leend a’ haza, boldog a’király; gerjeszszék fel abban a’ nemzetiség ’s polgáriság szent tüzét, ’s igy hatalmas léptekkel haladván az óhajtott czél felé eljövend az isten várt boldog országa, ’s a’ boldog istenország áldást sugárzana a’ nép hazára, a’ nemzet országára. — De Önök hatásköre nem határzódik csupán a’ templom buzgóságrakta szűk falai közt; felügyelöji Önök a’ népiskoláknak ’s a’ nép életének is. — Lebegjenek hát özfigyelemmel jól tevő nemzeként azok fölött. ’S ha leszállnak a’ szendeség igénytelen gyermekei a’ hon gyöngéd reményei közé, mind untalan a’ kor lelkéhez simított szelídség, emberség ’s becsületesség legyenek lépteik szent kalaúzi. Ne sújtsák le a’ gyermeket, a’ természetnek e’ drága csemetéjét villámzó és zord tekintettel: nyári villám ’s őszi dér halált szoknak zúzni a’ természetre. Legyenek hasonhivatásu társaikkal az iskolatanitókkal egyetértésben; munkáljanak együtt a’ szent czélra, a népgyermekek ’s haza boldogságára, mellynek Önök is osztályosi. Iskolatanitóinkat tudatlanság, ’s haladni nem akarás gyanuvádja terheli, mit én jövedelmük csekélységbe szeretek róni, mert higyék meg Önök: vajmi nehéz 8 éven fölül álló családot 70, persely-krajczárral fizetett, papiros-forintból, 15 p.merő búzás rozsaljból, ’s 15 v.krnyi temetési stólából tengetni! e’ mellett fölkopik a’ család álla, ha a családfő szét nem jár élelemről aggva gondoskodó. ’S igy nem csuda, ha iskoláink elhanyagoltainak. Szeretem hinni ’s e’ hit előüdvvel tölti el keblem, hogy jövőben iskolatanitóinkra is forditandják atyai gondoskodásukat hazanagyaink, a’ népügy ’s annak forró szeretete ’s pártolása vezérlendvén jóra szépre ’s nagyra buzgón törekvő kebleiket. Engedjenek meg e’ csekély eltérésért. Ha igaz, hogy ők csakugyan tudatlanok, oktassák őket Önök, ’s vezéreljék a’ korunk szellemébeni tanitásmódra. Önök el vannak’s el kell lenniök látva annyi jövedelemmel, hogy magok ’s családjok—kiknek van—táplálása mellett hírlapokat olvashatnak ’s megszerezhetik a korszerű nevelési könyveket. Legyenek hát Önök korapostolok népiskoláinkban, ’s megáldja Önöket a’ népek istene. — De ne vegyék ámelkedvöket ’s tanítási buzgalmokat ifjú tanítóinknak, kik korunk neveltjei, mert higyék, ezek uj szellem sugalma szerint tanitnak, mi minden esetre üdvösb, mint az 1815ben betáblázott ósdi modorra erőszakolt docendi methodus. Minap történetesen egy könyvecske jutott kezeimhez, mellyben egy iskolatanitó napi tettei ’s történetei vannak lélekismeretesen följegyezve, ’s mellybül többek közt ezt olvasom : „Ünnepélyes közvizsgálat tartaték iskolámban főnökem a’ lelkész ’s az ekkézsiai elöljárók elött. Kis tanitványim a’ kor- és elvszerű tanitmányokból jelesen ’s illően el voltak készülve ; feleleteiknek örült lelkem, ’s hittem, hogy minden jelenlevőé szinte örül. De bezzeg egészen ellenkezőleg önték ki lelkűket. Examenem a’ vallástanon kívül helybenhagyást nem nyert. Varga János elemi ábéczéje egész illedelemmel lebolondoztott; K Illés Pál tanulmányai pokol tüzére kárhoztattak biróilag, ’s a gyors 1841. 44dik szám. szerda , junius 2. FOGLALAT: Magyarország és Erdély (kinevezések; magyar tud. társaság; magyar természetvizsgálók és orvosok első gyűlése tárgyai Pesten; kassai tűz; vegyesházasságok ügye Erdélyben; tiszta ’s erős akarattanusitás a’ két ev. felekezet egybeolvadása tárgyában; a’ haza hitszónokihoz; a’ sopronyi magyar társaság 511. évi örömünnepe; Tisza árja elleni töltésegyesület Hatrongyostul Szolnokig; Dráva-szabályozás ügye Baranyamegyében; felső-gömöri ’s békési lótok magyarodása; a’ kath. papság nemességi és szavazási jogai tárgyában; gr. Ráday Gidáné és Máy József fi.; ’sa’t.) Spanyolország (ministerségalakitási hirek; ’sa’t.) Anglia (a’ czukorvámi kérdésben ;a’ ministerség csatát veszt; a’ gabonatörvény elleni izgatás növekszik ’s vitatása jun. sikére tűzetett ki; ’sa’t.) Francziaország (mulatságos jelenet a’ követkamrában; a’ Gazette elitéltetése; elegy ’sa’t.) Orosz- és Lengyelország. Schweiz (Luzern kantonban a’ pápaság diadalma). —