Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-11-17 / 92. szám

­­SS­N - tok megszerzése elhatároztatván utasításul adatott első alispán urnak, hogy azokat derék hazánkfiának, buzgó ügyekezete iránti szives méltánylás kije­lentésével juttassa kezére. Bártfa városának az Hrabovszky féle alapítvány be­­czikkezésére pártolást kereső hivatalos levelébeni illy aláírás „Bártfa városá­nak közönsége“ kedvesen lepte meg a’édeket és azon buzgó óhajtásra fakasz­tó , hogy az városi közönségek necsak talán ez aláírásban, hanem minden ü­­gyeik feletti rendelkezésben is tény-’s jogilag Bártfán és hazánk többi királyi városaiban minél előbb az eddig divatozó zártkör helyett illő méltóságukra jut­hassanak. A Dráva medrének kitisztogatására fordított napszámok bérének az só fölemelt árából leendő megtérítése az H. tanácsnál olly kéréssel rendeltetett szorgalmaztad, hogy ezen munka nemcsak Barcsig, mint az sókirakás helyé­ig , hanem az hazai kereskedés elősegéllése tekintetébül följebb Stájerország felé is mind­két parti törvényhatóságok hozzájárulásával eszközöltessék.­­ Az Balaton rendezését illetőleg sajnosan tapasztalák az megyei Edek , hogy ezen valóban nagy hasznú és törvény által is megrendelt szabályozás, ezen és szom­széd Zalamegyének ismételt sürgetésire sem vétetett mindeddig foganatba, kir. biztos ur ő kegyelmessége ugyan ez tárgy körüli tanácskozások végett szükséges biztossági ülések tartását ígérte , de azokat, mint h­á, Beszédes mérnök úr­nak a’Körösek körüli foglalatossági miatt meg nem tartotta,’s hihetőleg az beálló téli időben megtarthatni sem fogja, és igy múlik egy év a­ másik után­­ újabban megkéretett tehát kir. biztos ő kegyisége, hogy ezen munka­ körüli intézkedé­sek végett minél előbb biztossági üléseket tartani méltóztassék. Rabjaink mun­káltatására állított posztógyárunk állapotja hivatalos jelentés útján kerülvén tanácskozás alá, sajnáljuk, hogy arról kedvező tudósítást nem közölhetünk. Ne­künk úgy tetszik, hogy illy vállalkozások körül még nem birunk elegendő ismeretséggel, jelen esetben is inkább indulunk jónak tetszett akaratunk il­lán, hogy sem erőnket és egyéb ez dolgot illető körülményeket illőleg bíráltuk volna meg. — (Zemplény jelen állapotja ismertetésére) „N.Cseb­őszutó­pán. Nagy ur az az vármegye, hallám egy alföldi paraszttal, haza jővén akaratlanul eszem­be jutott ez pár szó , és én komolyabban kezdettem az tárgyról gondolkodni, eszembe jutott municipális állásunk , alkotmányos rendszerünk, az megyék függetlensége és önkeblekbeni hatáskörük, ez 52 — 54 szabad köztársaság és ez szókra fakadtam „Boldog isten, kell­é szebb állás, és több szabadság!“ De itt is, mint mindenütt pártokra oszlott az megye, küzdés és súrlódás,az élet és éber­ség jelei vannak napirenden ; az intelligent talán egy megyében sincs jobban kifejtve, mint itt, és mondhatni, hogy parlamentáris szónokok, és vitatkozá­sok töltik el megyei teremünket, és így kimondhatatlan kár, hogy gyűlésünkben physikai erőt láttunk használtatni, mit mindenkor az ügye igaztalanságát érző hoz be. Egy van, mit szó nélkül nem mellőzhetek el. Uraim ! szép dolog az elménezkedés , az ész ez virága, de ne használjuk azt ott, hol az tárgyak fon­tossága, és az hely méltósága ünnepélyes komolyságot kíván ; hagyjuk az elme­­fitogtatásokat a’vendéglőkben ’s magánykörökben.Ne vigyük a’ zöld asztal mel­löli harezot a’magány-életbe által, ne gyűlöljünk másokat csupán , mert ellen­kező véleménynek, tisztelet mindenki meggyőződésének, csak az érdemel meg­­vettetést, ki magányos érdekeiből, lelkét bármelly résznek eladja. — De az dologhoz. Politikai­­életünk egyik tárgya: az fenyitő per alatt levők ügye —• az vármegye határozása szerint, illy per alatt levők hivatalt nem viselhetnek. Másik tárgy, az már több lap által nyilván­ossá tett, S. M. főbíró elleni nyo­mozások , valamint hogy a­ tisztelt úr feladására, több más egyed ellen is tör­ténendő vizsgálatra, egy számos tagú küldöttség rendeltetett. Ezen tárgy, melly eleinte személyes harcz volt csak, utóbb párt­csatává lön, ez volt olly zajos gyülésink oka, hol pro aris et focis az legnagyobb személyeskedés és indulatoskodásnak voltunk tanuji, ez tárgy hinté kebleink­be az egyenetlenség magvait, és az lecsilapult indulatokat uj lángra lobbantá. De az dolognak van egy jó oldala is. Itt, és mindenütt az tisztviselők együtt­­tartás által majd áthathatlan sorompókat emeltek maguk körül, és ez nimbusz­ban békén uralkodtak; de most az eddigi infallibilitások megbukván, észre kez­dik az jó urak venni, hogy„nagy ur az vármegye“, és ők csak szolgáji annak. Mi magány­életünket illeti, mit , az P. H. levelezője Terebesrül és Patakról is irt, hogy itt csak zártkörökben f­oly a­ társalgás,az most majd egész megyénkre alkalmazható ; nem mintha szívesség és vendég-szeretet hi­ányzanék, hanem puszta szokás és együtt- vagy külön-tartás által elkülönözték magokat egy­­mástól; mindenki, mint egy kiszabott körben mozog csak, és azon túl legfel­jebb szükség , vagy illedelem csalja ki. Adandó alkalommal többet még. — (A’ középszolnoki követutasítás főpontjai ezek:1) Az 1834ki és 1837- ki gyűlésre adott utasítást, mennyire a’ jelen utasítás által meg nem változtaták, tartsák meg. 2) Az sérelmeket a’ kir. előadásokkal együtt terjeszszék föl. 3) Az országgyűlési hírlap gyorsírók általi szerkesztését szorgalmazzák. 4) A' kir. hivatalosak száma a’ követekét felül ne múlhassa, a’névsor vizsgáltassék meg,­­se’ részben az országos RRneki837 ki állapodásukhoz ragaszkodjanak. 5) A’ hiányzó tanácsnokok választassanak meg. 6) A’ törvények magyarul szerkesz­­tessenek ’s a’ levelezések is általán magyarul folyjanak. 7) A’ rendszeres küldött­ségek t.czikkbe ne iktattassanak. 8) A’ tisztújítói törvény tartassák meg, és az e’ részbeni sérelmek orvosoltassanak. 9) Az adó szállíttassák a’ leopoldi hitle­vélben kijelelt mennyiségre, a’ deperditák szüntessenek meg, s a’ háziadóra néz­ve mondassák ki, hogy erről a’ megyéknek rendelkezniük szabad. 10) A’ val­lási sérelmek orvosoltassanak. II) A’ kolozsvári színházra ’s országházra a­­járdát tétessék. 12) Urbér hozassák be. 13) Az országgyűlésnek maga idejében m­eg nem tartását sérelmü­l terjeszszék fel. A’ reformi kérdésekre vonatkozólag: 1) Az ösiség töröltessék el, annál inkább, minthogy ez az első rész 64. czíme szerint Isó Lajos előtt nem létezett. 15) Az ösiség eltörlése önként következte­ti, hogy minden jószág a’ mostani birtokos kétségbevehetlen birtoka (?) 's igy biz­tos hypotheka, erre tehát mint fekvő kétségtelen birtokra, hiteltárt alapíthatni, készpénzül szolgáló bankjegyeket kiadhatót, mellyeket az birtokos vagyonához aránylag felvevén, 2 percent fizetéssel ötven év alatt amortizáljon. 16) Az úr­béri telkeket az egész jobbágyság váltsa meg, olly bankjegyekkel, mellyek az öszszes úrbéri birtokra alapittalván, 2 pcent fizetéssel ülvén év alatt amortizálja. 17) Az nemteleneknek adassák teljes szerezhetési és birhatási jog, annál inkább, trunk akarni, viszszatérni és nevezetest részeit kiemelni­ 5) Egy tb. által jovő gyűlésen felveendő indítványul tűzetett ki , hogy a’ köz legelő elkülönzése tárgyábani 1836. 6. törv­ czik. örökre erőn kívül tétessék,­­s hogy a legelő, mint meg nem csonkítható adói alap, uj törvény által eredeti valóságaba mindenütt azonnal viszsza-helyeztessék, a’ földesül pedig a’ jelenkor kivonatához képest is a’közös legeltetéstől elmozdittassék­ Végzetül: remellem nem oromnelkűli leend azon tudósításom, hogy Csanádmegye a’ magyar színházra országosan ajánlott mennyiségből illetőségét egészen lerótta­ Dániel Antal alj-és Ugocsamegyében a régen várt tisztujitásra nov. adika jelöltetvén ki, a’ választást előtte nap­ján még soha e’ megyében nagyobb számmal nem látott nemesség sereglett öszsze , melly szokatlan számnak 4 év lefolyta után is­mét azt kellett eldönteni: vájjon maradjon é­s 4 év után is ismét azon egyetlen az alispánság, vagy változzék ?’s e’ kérdés eldöntésére jött nagyszámú nemesség ’s jöttek helységenkint nemzeti lobogók után, mellynek egyik oldalán a hely­ség neve, másikon kedvelt jelöltüké valanak hímezve. N nemzeties látvány volt a Tisza két partján földbeszegzett lobogóik közül a’ csinos öltözetű vezérek fel­ügyelete alatt víg zene közt mint járják a’ nemzeti tánczot, míg egy része a’ csendes folyamu Tiszán által száll, h­onnét gyalog,elhagyva szekereiket,a’vezérek után vígan zeneközt egy testületben ballagtak Ószőlösre egyenesen a’ főispá­nnak elibe; hol egyik vezér­e... az főispánt megköszöntve az általok kedveltek neveit ,,Egry János és Butykay Menyhértet megéljenezték,miután város alatti ta­­nyájokra vezettettek, ’s itt hoszszu sátor alatt illő renddel és legkisebb zavar­gás nélkül töltötték az éjt muzsika mellett. Korán reggel a­ választás napján min­denki helységenkint hadnagya zászlóját követve vonult az megye udvarára. A’ másik rész, Újhelyit és Ferenczyt pártolók, később szinte vezéreik zászlója u­­tán kisebb számban jöttek be és szinte az megye udvarán különválva települ­tek meg, mindegyik fél szűnni nem akaró éljenekkel hangoztató kedveltje ne­vét. Végre az szokott formák után az főispán megjelenve, mielőtt az kijelölést megkezdené, felolvastatá az legközelebbi gyűlés határzatát az tisztválasztás iránt a’ szavazási jog kiterjesztéséről az honoratiorokra nézve, a’ néptanítókat is oda értve, ellenben más megyei, ha birtoka nincs, mellytöl országgyűlési költségre megrovatott volna , szavazattal nem bírhat — ezután a’ kijelelés előtt felszólitá a’ lemondó első alispánt, hogy nyilatkozzék , mert tegnap úgymond azt jelenté ki a’ lemondó alisp, hogy nem kíván kijelöltetni többé, mellyre a’felhívatott csak­ugyan nyilatkoztató, hogy hoszszas szolgálatja után többé nem kívánja kijelül­­tetését. A’főispán ur az Adek részéről igen érzékeny szavakban ismerte el az le­mondó alispán érdemeit, mi megköszönve az jegyzőkönyvbe jegyeztetett, és to­vábbra is az köztanácskozásokbani részvétre megkéretett. Ezután következett a’ kijelölés az első alispánságra Egri János, Butykay Menyhért, Ferenczy Ignácz és Vasady Gáb. előleg az főispán által kimondatván a’szavazás megindult,de mi­után az Egry és Ferenczy közt megoszlott voksok közt Egry részére olly szem­betűnő nagyszámú többség volt,hogy azt Ferenczy is átlátva kérte az küldöttsé­get és főispánt, hogy az eddigiekböl Egry részére mondaná ki az többséget, melly nyilatkozás után az főispán kimondá Egry János részére az nevezetes többséget. A’ többi választás felkiáltással ment véghez e’képen: 2dik alispán lett Butykay Menyhért; főjegyzőnek Ferenczy Ignácz neveztetett ki; első alj. Fekete Fer­; tiszáninneni főszolgabíró Fogarasy Sámuel köz­felkiáltással; alsz.biró: Újhelyi József; esküitek Osváth István és Rátonyi Gergely ; tiszántúli főszólgabiró Új­helyi Ferencz ; alszbiró Ilosvay Bertalan ; esküitek Újhelyi Rajmund és Újhelyi László ; főügyész Abonyi István egyetemes felkiáltással, alügyész Dienes Fer­; számvevő Tóth Ferencz; úti felfügyelő­­ Zoltán Pál; levéltárnok Gulácsy Sándor; főadószedő Gersli Mih ; csendbiztos Farkas György; várnagyOroszi...; földmé­rő Nagy Ambrus,és ez szerint egy nap alatt alakítva jön az uj és fiatal erejű tisz­tikar. Ez kisded megye jó utai miatt is méltó megemlítésre, melly ön szorgalma által ide és tova az egész megyén keresztül az legjobb utakat készíté ; köznemes­sége milly jámbor, egy vonásból megítélhetni: valami 400 ember vendégeltetvén meg közülök egy helyen,midőn asztaltól felállanának,az idősb közülök fenszóval imádkozék, és az többi mind utána mondá el imáját hangosan. Somogy nov. II. Ez hónap­ján folyvást tartott nagygyűlésünkön , több megyének időközben érkezett érdekes tartalmú közlései és fölszólitásai kerül­vén tanácskozás alá, u.m. Borsodnak az papi­ jószágok jövedelmei egy részé­nek nevelésre fordítása,Csanádnak az esztergomi érsek által eddig az törvények nyomán gyakorlott kir. táblai közbirák kinevezési, és ugyan Csanádnak az u­­raságok mészárszéki joga törvény utján leendő megszüntetése , valamint Thu­­rócznak az főpap urak által viselt polgári hivataloknak azok személyestől elkü­­lönitendése iránt, ezek az országgyűlési utasítások készítésével foglalkozó küldöttségnek vélemény- előterjesztés végett adattak ki; Fejérnek pedig azon javaslata, hogy az országgyyűlési édeknek naplója is, az főrendi napló példá­jára, országos pénztárból fizetendő gyorsíró által vezettessék, valamint Pest, és olly értelemben Bereg részérül magyar nyelven adandó utilevelek, és vándor­­könyveknek az ausztriai és kültartományokban is illő tekintetbeni tartása és használhatása végett, elfogadtatván, a’ gyorsírók iránti javaslat országgyűlési utasításul följelöltetett; az magyar utilevelek és vándorkönyvek, úgy szinte Nógrádnak abban,hogy a megyéjebeli kab­.ifja az losonczi protestáns tanodábani tanulástal eltiltatott , közlött sérelme iránt pedig őfelségéhez kegyelmesen le­endő intézkedés és orvoslás végett fölirás határoztatott. Élénk részvéttel és buz­gó óhajtással fogadtatott továbbá Tolnának aziránti fölszólalása, hogy Erdély hazánkkal egy legyen, fölirást intéztünk ő felségéhez,hogy ez tárgyat a" most be­álló erdélyi országgyűlésen megindítani méltóztassék és Erdély törvényható­sági is , ezen minden tekintetben óhajtott és nagy hasznú egyesülés létre­ho­­zásában együttmunkálásra testvéri szeretettel rendeltettek fölszólittatni; el­lenben Peregnek az esztendő hónapjai latin eredetű nevezeteinek magyarosítása végett közlött javaslata pártolásra nem talált, mert ez megyei ,dek nem tartot­ták czélirányosnak ezen minden miveit nemzetnél gyakorlatban levő közhasz­nálatú nevezeteket kiküszöbölni. Szemere Bertalannak, az fogházak jelen álla­­potjávali megismerkedtetés tekintetéből az általa kívánt erkölcs-Statistikai ada­

Next