Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-24 / 76. szám
nyelv körüli vitákról kell hímet varrni, nekem bizony nem nagy reményem van, hogy ezen országgyűlés valami nevezetes sikert állítson elő, nem a’ kormány miatt, hanem azért, mert a’ jövendőség a’ jelennel küzd a’ mái föknél’s vannak ott emberek, kik kormánytabbak mint maga a’ kormány. Tudom jelen előadásom gunymosoly , ra indítja őket ’s magas politikába avatottságuknál fogva nevetségesnek találják beszédemet. Bár nevetséges volna, ’s ezt a’ tapasztalás minél elöbb igazolná, óhajtanám, hogy a’ m. fök leszállván a’ magas nimbusból, néznének szét magok körül ’s figyelnének szavainkra , mi a’nép közt forgunk, látjuk a’szükséget. Ezen szükségre a’ m. fök nem figyelnek ’s azért spékelék meg most is olly záradékokkal törv.javaslatunkat, mellyek miatt az megemészthetetlenné tétetett. Én a’ m. földek módosításit el nem fogadom, sőt üzenetünk végén komolyan kívánnám felszólittatni a’ m. főrket, hogy üzenetinkben kifejtett elveinket jobban megvizsgálva, melegebben pártolni szíveskedjenek. Az 5ik szónok osztozván az előtte mondottakban, röviden azon csodálkozását jelenti hogy miután a’ t. KK. és RR. táblája jó akaratának legbizonyosb jeleit adá akkor, midőn a’ több magyar nyelv iránti minden módosításaikat kész szívvel elfogadta, ’s mégis most a’ főrendi tábla mit tesz? holmi fogárd apróságokkal áll elő. És ez azon táblánál történik, mellynek minden tagja köztiszteletet igényel’s azok által történik, kik nemzetünk kormányára törekednek. Kormányra törekedni nemzet bizodalma nélkül is lehet, de eljutni nehéz, s megtartani még nehezebb. Íme nem nagy ideje, hogy egy férfiúnak le kellett lépni a’ kormányról, mert a’ nemzet bizodalmát nem bírta, melly nélkül ha elérhette is a’ legfőbb hivatalt, nem valt képes azt megtartani. „Az előttem szólott m. követek, igy kezdé beszédét a’ Gik szónok,a’ nemzeti szív forrásából merítették előadásaikat, annálfogva nekem alig van mit mondanom. Én megvallom, a’bátorságot mindenkiben becsülöm, de épen e’tárgyban illy módosításokkal nyelvünket’s nemzetiségünket megtámadni, merész vállalatnak tartom. A’nemz. ügye nem ollyan mint a’csiga, melly megtámadás ellen visszavonul, hanem ollyan ügy, melly minden megtámadás után erősebb lesz.Lamennais Paroles d’ un Groyant czimű könyvében az útban levő nagy kő elhárításával küzdő egyes ember figyelmeztetik, hogy a’mite egyes emberi erővel nem tehet, azt többedmagával karöltve könnyen végezheti. Midőn a’ m. fök azt tették, gondolták volna meg, számíthatnak arra, hogy illy dologban a’ nemzet képviselőji kezet fogjanak. Mikor azt tették a’ m.főrk. feltehették volna a’ nemzet képviselőiről, hogy velök a’nemzetiség elfojtásában’s temetésében nem osztoznak. íme a’ mit a’ nemzet kiván, az mind törvénytelen, a’ horvát kívánat pedig mind jó, mind szent. Irántunk nem nagy a’ sympathia, mert kivánságink nemzetiek, alkotványosak ’s jogosak; de mi ezektől el nem hagyjuk magunkat semmi tekintély által mozdittatni, nemzetünk túlélte már a’gyermekkort, és senkinek sem bókol azért, hogy százados nemzetség törzsokfái alatt heverész, hanem felkeresi az érdemet.Mária Therézia udvarában a’ magyar nagyok magyarul beszélgetvén, egy intés : ha vájjon barbár nyelvünket e’ körben fognák é tovább használni? elég volt, hogy a’ magyar nagyok által tüstintfelejtve legyen a’ magy. nyelvtudomány. ’S ez most is igy van. Midőn a’politikai jogtéren állunk, küzdelmünk , bellum nihil habentium contra habentes-nek czimeztetik, pedig mi a’ sajátságot tisztelve nem birtok, hanem törvény előtti jogegyenlőséget sürgetünk ’s a’mi feladatunk, nem magunknak használni, hanem a’ jövendőséget egy boldogabb hazáról biztosítani. ’S ezen koldusok, kik ezt teszik, mi vagyunk; most azonban hiában akarják csökkenteni befolyásunkat, a’nemzetiség és nyelv az, mire nézve alkudni nem lehet. Mindennek meg van maga határa, már mi odaértünk, ’s nyíltan kimondhatjuk , hogy nemzetiségünk lealacsonyittatásával nem alkuszunk. Nyújtsanak a’ fork kezet, hadd menjen törvényjavaslatunk a’ felségekbe, hogy meglássuk, kivel van ügyünk.“ Nem szólt többé senki, hanem végzésileg kimondatott, hogy magyar nyelv és nemzetiség tárgyában a’m. fork által javaslott módosítások el nem fogadtatnak. Olv. továbbá a’ Pesten építendő országház terve iránt kelt főrendi üzenet. Ebben az adatik elő, hogy az illető mítorlök, egyenkivül, kinek országházi terve a’ ker. elnökségnél meglátható, úgy nyilatkoztak , hogy czélszerü tervet addig nem adhatnak, mig az épület helye ki nem mutattalik. Mire orsz.választmány kinevezídóse inditványoztatott, melly működését még jelen országgyűlés alatt megkezdvén, néhány tagjait küldje le Pestre, kik Pest város tanácsával az építendő országház-hely iránt értekezzenek. Ezen inditvány közakarattal elfogadtatott. Most a’m. gazd.egyesületrétöntözésre vonatkozó törv.javaslata ügyében beadott folyamodását terjesztő elő az elnökség, minek tárgyalása azonban akkorra halasztatott, midőn az indítványok elővételnek, hol e’ tárgy előfordul. Végül a’ női karzathoz kisérés örve alatt tolakodó férfiak eltávolittatásául ér rendeltetése határoztatván a’ gyűlés eloszlott. LVII. ker. ülés sept. fökén d. e. IOV2 órakor. Elnökök az előbbiek. Olv. az adókivetési kulcs ügyében keletkezett kér. határzat,mellynek tartalma imez: „A’ nemesek ’s nemnemesek által vagy együtt vagy a’ nemesek által különviselendö orsz.gyülésileg megajánlott terhek oszló kulcsának kidolgozására kerületileg választnány rendeltetik. Kiküldetik egy kér. választmány, mellybe a’ megyék részérűl kerületenkint 4 , az egyházi rendből 1., a’ kerületekből is 1., a’ sz. k. városok részéről pedig szinte kerületenkint 1, mind összesen 22 tag fog választatni, mellynek föladata leend, szerzendő hiteles adatokkal az országgyűlésnek megajánlandó mind azon terhekre nézve , mellyeket a’ nemesek és nemnemesek együtt, mind azokra nézve, mellyeket a’ nemesek egyedül viselnek, a' különböző törvényhatóságok közti igazságos arányt megállapítani, továbbá feladata leend, meghatározni azon tárgyakat’s e’ tárgyaknak egymásközti azon arány is, mellyekre ’s a’ melly szerint belül a’ törvényhatóságok körében magok az egyes lakosok közt a’ felemlitett mind két rendbeli terhek jövendőben el fognak osztatni. Ezen határozatra megjegyeztetett, hogy miután ez orsz. tárgyaltatás alá nem kerül, hanem csupán a’kerületi működés körébe tartozik , a’ kerületi üléseknek pedig még eddig elő rendes jegyzőkönyvvé nincs , egyszerű tudomásvétel végett felolvasottnak tekintessék. Olv. továbbá az orsz- gyűlést látogató nők számára épült karzat iránti orsz. határzatnak tegnap kerületileg történt módosítása, miszerint jövendőre a’ magasb állású látogatók, idegenek és nőkisérök a’ főrendi karzatra utasittatnak, a’női karzat pedig egyedül a’ hölgyek kényelmére hagyatik. Hogy azonban a’ nők saját karzatukon épen magukra ne legyenek hagyatva, a’ kor. elnökök gyakornokaik közül egyet egyet lovagi szolgálattétel végett időrül időre oda rendelendnek , kívül pedig a’ női karzat ajtajánál egy őr fog állani, követeken kívül a’ hölgyek karzatára semmi férfi lényt nem bocsátandó. XLV. orsz. ülés a’ RK. és RR.nél sepl. lékén 12 órakor délben. A’ker. elnökség átadván k. személynek önmgának a’ börtönrendszerről folytatott kér. tanácskozások eredményét ’s a’női karzat iránti határzat kér. módosíttatását, a’ bűnt. törvénykönyv első része iránti üzenetnek a’ féhez átvitelére nevezett küldöttség jelentést ten eljárásáról. E’közben egy megyei követ küldött meghagytából arra kére kir. személynök önmgát, hogy az orsz. napló gyorsírók általi siettetését eszközleni méltóztassék. Mire kir személynök ö nm. válaszul adá, hogy az országos napló elkészének ezuttali oka, azon méltó figyelembe veendő körülmény,hogy a’ szerződött gyorsírói szerkesztő egyik legügyesb segédje hirtelen betegségbe esett, ő maga pedig a’ mélt. fRRnél van elfoglalva. Ezután a’bűnt. törv.könyvedik része iránti üzenet a’ m. feRRhez felolvastatván, tárgyalás alá került maga a’ börtönrendszer. Egész a’ 16ik fejezetig olvastatván ezt némelly közbe közbe tett rövid észrevételek ’s illetőleg indítványok elhangozásival úgy maradt mindensza, mikint kerületileg megállapittatott. Üzenet a KKtól és RRtől a’m. főRRhez a’ büntető törvénykönyv javaslatnak a’ börtön - rendszerről szóló Illik része iránt. A’ bűnt. törv.könyvjavaslatnak a’börtön rendszerről szóló Illik részében tett változtatásokat a’ Kir.és RK. .1' alatt ide rekesztvén , midőn e cs. kir. fenségét teljes tisztelettel kérik, a’ m. főkkel pedig szives bizodalommal felszólítják, hogy azokhoz megegyezésükkel járulni méltóztassanak; szükségesnek tartják ez alkalommal előadni azt is, hogy miután a’haza és nemzet régóta táplált közohajtása szerint a’ véghelyek lakosai a’ ■ már átküldött 1. rész 2n nál fogva legalább már ez egy tekintetben az ország köztörvénye alá fognak tartozni, s közülük is a’ bűnösek e’ törvény értelmében fognak el. Ítéltetni’s megbüntettetni’s ezekből önként következik, miképen mind az igazság, mind a’ büntetés alkalmazása és szigorúsága országszerbi egyenlőségének tekintetéböl rendelkeznie kell a’ törvényhozásnak arról is, hogy a’véghelyek rabjai a’kor. börtönök mellyikébe küldessenek avagy pedig ezek számára sükséges leendő egy egészen külön kor. börtönt építeni, legczélszerűbb, minthogy azonban a’ KK. és RR.’ tárgyra nézve adatokkal épen nem bírnak, azok nélkül pedig iránta biztosan nem lehet határozniuk . A cs. kir. fens, az orsz. nádorát szives tisztelettel kérik, méltóztassék tenni olly intézkedéseket, mellyek folytában az alapul szolgálandó adatok a’ Rir. és Rkel hovaelöbb közöltetvén általok e’ hiány is sietőleg kipótoltassék. Egyszersmind ö cs. kir. fenségétől szives tisztelettel kérik azon börtöntervrajzainak közlését is, mellyek az orsz. választmány munkájában a’ III. rész után a’ 3. 4. 5. 6. .p alatt emliketnek , kijelentetik a’ RKr. és RR. mind öcs. kir. fenségének mind a’ m.föRk, miképen ez oknál fogvást a’ 37 Dik -ban érdeklett választás fölötti határozást akkorra halasztották,midőn majd ama tervrajzokat gondosabban megvizsgálandották.“—Múlt alkalommal a’m.főRK. 43ik orsz. üléséről csak annyit mondottunk, hogy abban a’ vallásbeli súlyokat és nehézségeket illető törvényjavaslat Horvátországra vonatkozó pontja el nem fogadtatott, most pótlólag adjuk az elnem fogadás okait is, mellyeket Horvátország bánja, képviselője ’s néhány mágnási köv. adtak elő. A’horvátokat a’ prot. vallás bevételére szorítani sem vallás sem politika sem jog szempontjából nem tanácsos. Most — úgymondanak — vallásegység boldogítja Horvátország lakosit,mi okvetetlenül meg fogna zavartatni, ha a’ prot. vallás a’ horvátokra törvény által erötetnék, de illy erötetés által Horvátország municip. jogai is sérelmet szenvednének, holott a’miatt, hogy a’protestansok Horvátországba be nem vétetnek , senkinek fenálló jogai meg nem sértetnek, de nem is korszerű, mondáegy nmngufőisp., hogy épen most tétessék olly változtatás, minek örve alatt a’ rész akarat még inkább felbujtogathatná a’különben is ingerült kedélyeket. Ez okoknál fogva a’ többség a’ KK. és RR. törvényjavaslata ellen nyilatkozott, kijelentvén, hogy ők a’ kereskedés felvirágzását sem a’ protestánsoknak Horvátországbani honositástól várják. Múlt számunkban szinte közlöttük a’ 44dik orgos ülés azon eredményét, miszerint a’ KK. és RR. azon kívánatéhoz, hogy a’ különböző hitfelekezetűek ’s egyháziak viszonyira nézve a’ teljes egyenlőség ’s tökéletes viszonyosság törvényben mondassék ki, a’ m. főrendek többsége nem járult. Ezúttal tehát csak azon nevezetes indítványról szólunk, mellyet a’ végzés kimondatása után egy rm. országzászlós tön. Maga az indítvány ide megy ki, hogy miután a’ t. Kir. és RR. üzenetének a’ r. kath. papságra vonatkozó ezen végszavai: ..A’ kath. papság melly az 1791 : 26. törv. ellen protestált s múlt országgyűlésen is kijelenté ellenmondását,méltó aggodalmat gerjesztett, hogy nemcsak az alkotandó törvények rendelkezéseiben jó lélekkel megnyugodni 's azokat magáéivá tenni nem fogja , mi egyébiránt polgári szent kötelessége; sőt inkább , hogy a’ részletes rendelkezések kikerülése által mindent elkövetend a’törvény jótékonysága megsemmisítésére, ám lehet, hogy e’ gyanú a’ papságra nézve gyűlöletes’s lealacsonyitó, mert polgárra nézve súlyosabb nem lehet, mint illy ellenséges indulatról vádoltatni, a’ közadományra pedig gyászos állapot : nem bízhatni a’ polgárok egy egész osztályának jóakaratában; de tapasztalás által igazolva van; ezen még tudva nem levő, de a’körülmények által kifejthető törekvések ellen tehát gátot vetni a’ KK. és RR. annyival inkább kívánatosnak tartják , minél mélyebben érzik , hogy a’ vallásos visszaélések fölötti tanácskozás az országot mindannyiszor visszataszítja azon sűrü köddel borított századok homálya felé, mellyeknek ránk átszállótt bajaiból végkép kimenekülni ’s az erőt a’ jelen szükségeinek kielégítésére öszpontositani, a’ rohanó idő rémitö szigorúsággal int“ az ország ezen első statusát kíméletlenül megsértik , méltánytalanok és gyanúsítok, de a’ parlamentaris modorral sem férkezhetnek össze, a’ KK. és Bnekküldendő üzenetben fejeztessék ki, mikép a’ felső tábla szerette volna , ha a’ t. kir. és Rk üzenetüket illyen kifejezésekkel, mellyekre különben sikcs semmi szükség, támogatni mellőzték volna.Ezt követte az orsz. prímásának nyilatkozása, mire egyik szó maga után vonván a’ másikat a’viták mindinkább hevesültek el annyira, hogy a’fens. elnök egy m. grófot az 1723. 7. t. ez. azon szavaira „ad tertium cientur“ szükségesnek látván figyelmeztetni, magára az indítványra nézve kénytelenitettnek érzé magát megismerni, hogy a’KK. és RK. üzenetében nemcsak ezen , hanem még más kitételek is az eddigi parlamentaris szokástól annyira eltérők , hogy azok a’ két tábla egymás iránt tartozó tiszteletének nem egészen felelnek meg. Ez minden mérséklettel mondassék ki ’s hihetően a’ t. KK. és ők maguk is át fogják látni, hogy illy kifejezések sem a’ tárgyat sem a’ kölcsönös egyetértést nem mozdítják elő; ’s hogy illy barátságos figyelmeztetésük annyival inkább helyükön vannak olly két tábla közt, melly tulajdonképen csak két külön teremben tanácskozik. Ezen elnöki kijelentést hangos helyeslés követte.