Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-24 / 76. szám

nyelv körüli vitákról kell hímet varrni, nekem bizony nem nagy reményem van, hogy ezen országgyűlés va­lami nevezetes sikert állítson elő, nem a’ kormány miatt, hanem azért, mert a’ jövendőség a’ jelennel küzd a’ má­i fö­knél’s vannak ott emberek, kik kormánytabbak mint maga a’ kormány. Tudom jelen előadásom gunymosoly­ , ra indítja őket ’s magas politikába avatottságuknál fogva nevetségesnek találják beszédemet. Bár nevetséges vol­­­­na, ’s ezt a’ tapasztalás minél elöbb igazolná, óhajta­­­­nám, hogy a’ m. fö­k leszállván a’ magas nimbusból,­­ néznének szét magok körül ’s figyelnének szavainkra , mi a’nép közt forgunk, látjuk a’szükséget. Ezen szük­ségre a’ m. fö­k nem figyelnek ’s azért spékelék meg most is olly záradékokkal törv.javaslatunkat, mellyek miatt az megemészthetetlenné tétetett. Én a’ m. földek módosításit el nem fogadom, sőt üzenetünk végén ko­molyan kívánnám felszólittatni a’ m. főrket, hogy üze­­netinkben kifejtett elveinket jobban megvizsgálva, me­legebben pártolni szíveskedjenek. Az 5ik szónok osz­tozván az előtte mondottakban, röviden azon csodálko­zását jelenti hogy miután a’ t. KK. és RR. táblája jó aka­ratának legbizonyosb jeleit adá akkor, midőn a’ több magyar nyelv iránti minden módosításaikat kész szívvel elfogadta, ’s mégis most a’ főrendi tábla mit tesz? holmi fogárd apróságokkal áll elő. És ez azon táblánál törté­nik, mellynek minden tagja köztiszteletet igényel’s azok által történik, kik nemzetünk kormányára törekednek. Kormányra törekedni nemzet bizodalma nélkül is lehet, de eljutni nehéz, s megtartani még nehezebb. Íme nem nagy ideje, hogy egy férfiúnak le kellett lépni a’ kor­mányról, mert a’ nemzet bizodalmát nem bírta, melly nélkül ha elérhette is a’ legfőbb hivatalt, nem valt ké­pes azt megtartani. „Az előttem szólott m. követek, igy kezdé beszédét a’ Gik szónok,a’ nemzeti szív forrásából merítették előadásaikat, annálfogva nekem alig van mit mondanom. Én megvallom, a’bátorságot mindenkiben becsülöm, de épen e’tárgyban illy módosításokkal nyel­­vünket’s nemzetiségünket megtámadni, merész vállalat­nak tartom. A’nemz. ügye nem ollyan mint a’csiga, melly megtámadás ellen visszavonul, hanem ollyan ügy, m­elly minden megtámadás után erősebb lesz.Lamennais Paro­les d’ un Groyant czimű könyvében az útban levő nagy kő elhárításával küzdő egyes ember figyelmeztetik, hogy a’mite egyes emberi erővel nem tehet, azt többedmagá­­val karöltve könnyen végezheti. Midőn a’ m. fö­k azt tették, gondolták volna meg, számíthatnak­ arra, hogy illy dologban a’ nemzet képviselőji kezet fogjanak. Mi­kor azt tették a’ m.főrk. feltehették volna a’ nemzet kép­viselőiről, hogy velök a’nemzetiség elfojtásában’s teme­tésében nem osztoznak. íme a’ mit a’ nemzet kiván, az mind törvénytelen, a’ horvát kívánat pedig mind jó, mind szent. Irántunk nem nagy a’ sympathia, mert kivánsá­­gink nemzetiek, alkotványosak ’s jogosak; de mi ezek­től el nem hagyjuk magunkat semmi tekintély által moz­­dittatni, nemzetünk túlélte már a’gyermekkort, és sen­kinek sem bókol azért, hogy százados nemzetség tör­­zsokfái alatt heverész, hanem felkeresi az érdemet.Má­ria Therézia udvarában a’ magyar nagyok magyarul be­szélgetvén, egy intés : ha vájjon barbár nyelvünket e’ körben fognák é tovább használni? elég volt, hogy a’ ma­gyar nagyok által tüstintfelejtve legyen a’ magy. nyelv­­tudomány. ’S ez most is igy van. Midőn a’politikai jog­téren állunk, küzdelmünk , bellum nihil habentium con­tra habentes-nek czimeztetik, pedig mi a’ sajátságot tisztelve nem birtok, hanem törvény előtti jogegyenlő­séget sürgetünk ’s a’mi feladatunk, nem magunknak használni, hanem a’ jövendőséget egy boldogabb ha­záról biztosítani. ’S ezen koldusok, kik ezt teszik, mi va­gyunk; most azonban hiában akarják csökkenteni be­folyásunkat, a’nemzetiség és nyelv az, mire nézve al­kudni nem lehet. Mindennek meg van maga határa, már mi odaértünk, ’s nyíltan kimondhatjuk , hogy nemzeti­ségünk lealacsonyittatásával nem alkuszunk. Nyújtsa­nak a’ fork kezet, hadd menjen törvényjavaslatunk a’ felség­ek­be, hogy meglássuk, kivel van ügyünk.“ Nem szólt többé senki, hanem végzésileg kimondatott, hogy magyar nyelv és nemzetiség tárgyában a’m. fork által javaslott módosítások el nem fogadtatnak. Olv. továbbá a’ Pesten építendő országház terve iránt kelt főrendi ü­­zenet. Ebben az adatik elő, hogy az illető mítorlök, e­­gyenkivül, kinek országházi terve a’ ker. elnökségnél meglátható, úgy nyilatkoztak , hogy czélszerü tervet addig nem adhatnak, mig az épület helye ki nem mutat­­talik. Mire orsz.választmány kinevezíd­óse inditványoz­­tatott, melly működését még jelen országgyűlés alatt megkezdvén, néhány tagjait küldje le Pestre, kik Pest város tanácsával az építendő országház-hely iránt ér­tekezzenek. Ezen inditvány közakarattal elfogadtatott. Most a’m. gazd.egyesületrétöntözésre vonatkozó törv.­­javaslata ügyében beadott folyamodását terjesztő elő az elnökség, minek tárgyalása azonban akkorra halaszta­­tott, midőn az indítványok elővételnek, hol e’ tárgy elő­fordul. Végül a’ női karzathoz kisérés örve alatt tola­kodó férfiak eltávolittatásául ér rendeltetése határoztat­­ván a’ gyűlés eloszlott. LVII. ker. ülés sept. fökén d. e. IOV2 óra­kor. Elnökök az előbbiek. Olv. az adókivetési kulcs ü­­gyében keletkezett kér. határzat,mellynek tartalma imez: „A’ nemesek ’s nemnemesek által vagy együtt vagy a’ nemesek által különviselendö orsz.gyülésileg megaján­lott terhek oszló kulcsának kidolgozására kerületileg vá­lasztnány rendeltetik. Kiküldetik egy kér. választmány, mellybe a’ megyék részérűl kerületenkint 4 , az egy­házi rendből 1., a’ kerületekből is 1., a’ sz. k. városok részéről pedig szinte kerületenkint 1, mind összesen 22 tag fog választatni, mellynek föladata leend, szerzendő hiteles adatokkal az országgyűlésnek megajánlandó mind azon terhekre nézve , mellyeket a’ nemesek és nemnemesek együtt, mind azokra nézve, mellyeket a’ ne­mesek egyedül viselnek, a' különböző törvényhatósá­gok közti igazságos arányt megállapítani, továbbá fel­adata leend, meghatározni azon tárgyakat’s e’ tárgyak­nak egymásközti azon arány is, mellyekre ’s a’ melly szerint belül a’ törvényhatóságok körében magok az e­­gyes lakosok közt a’ felemlitett mind két rendbeli ter­hek jövendőben el fognak osztatni. Ezen határozatra megjegyeztetett, hogy miután ez orsz. tárgyaltatás alá nem kerül, hanem csupán a’kerületi működés körébe tartozik , a’ kerületi üléseknek pedig még eddig elő ren­des jegyzőkönyvvé nincs , egyszerű tudomásvétel vé­gett felolvasottnak tekintessék. Olv. továbbá az orsz-­­ gyűlést látogató nők számára épült karzat iránti orsz. határzatnak tegnap kerületileg történt módosítása, mi­szerint jövendőre a’ magasb állású látogatók, idege­nek és nőkisérök a’ főrendi karzatra utasittatnak, a’női karzat pedig egyedül a’ hölgyek kényelmére hagyatik. Hogy azonban a’ nők saját karzatukon épen magukra ne legyenek hagyatva, a’ kor. elnökök gyakornokaik kö­­­zül egyet egyet lovagi szolgálattétel végett időrül időre oda rendelendnek , kívül pedig a’ női karzat ajtajánál egy őr fog állani, követeken kívül a’ hölgyek karzatára semmi férfi lényt nem bocsátandó. XLV. orsz. ülés a’ RK. és RR.nél sepl. lékén 12 órakor délben. A’ker. elnökség átadván k. személynek ö­nmgának a’ börtönrendszerről folytatott kér. tanácskozások eredményét ’s a’női karzat iránti ha­­tárzat kér. módosít­tatását, a’ bűnt. törvénykönyv első része iránti üzenetnek a’ fé­hez átvitelére nevezett kül­döttség jelentést ten eljárásáról. E’­közben egy megyei követ küldött meghagytából arra kére kir. személyn­ök ö­nmgát, hogy az orsz. napló gyorsírók általi sietteté­sét eszközleni méltóztassék. Mire kir személynök ö nm. válaszul adá, hogy az országos napló elkészének ezut­­tali oka, azon méltó figyelembe veendő körülmény,hogy a’ szerződött gyorsírói szerkesztő egyik legügyesb se­gédje hirtelen betegségbe esett, ő maga pedig a’ mélt. fRRnél van elfoglalva. Ezután a’bűnt. törv.könyv­edik része iránti üzenet a’ m. feRRhez felolvastatván, tárgya­lás alá került maga a’ börtönrendszer. Egész a’ 1­6ik fe­jezetig olvastatván ezt némelly közbe közbe tett rövid észrevételek ’s illetőleg indítványok elhangozásival úgy maradt minden­­sza, mikint kerületileg megállapittatott. Üzenet a KKtól és RRtől a’m. főRRhez a’ büntető törvénykönyv javaslatnak a’ börtön - rendszerről szóló Illik része iránt. A’ bűnt. törv.könyvjavaslatnak a’börtön rendszer­ről szóló Illik részében tett változtatásokat a’ Kir.és RK. .1' alatt ide rekesztvén , midőn e cs. kir. fenségét teljes tisztelettel kérik, a’ m. főkkel pedig szives bizodalom­­mal felszólítják, hogy azokhoz megegyezésükkel járul­ni méltóztassanak; szükségesnek tartják ez alkalom­mal előadni azt is, hogy miután a’haza és nemzet rég­óta táplált közohajtása szerint a’ véghelyek lakosai a’ ■ már átküldött 1. rész 2­n nál fogva legalább már ez egy­­ tekintetben az ország köztörvénye alá fognak tartozni, s közülük is a’ bűnösek e’ törvény értelmében fognak el­­. Ítéltetni’s megbüntettetni’s ezekből önként következik, miképen mind az igazság, mind a’ büntetés alkalma­zása és szigorúsága országszerb­i egyenlőségének te­­kintetéböl rendelkeznie kell a’ törvényhozásnak arról is, hogy a’véghelyek rabjai a’kor. börtönök mellyikébe kül­dessenek avagy pedig ezek számára sü­kséges leend­ő egy egészen külön kor. börtönt építeni, legczélszerűbb, minthogy azonban a’ KK. és RR.­­’ tárgyra nézve ada­tokkal épen nem bírnak, azok nélkül pedig iránta bizto­san nem lehet határozniuk . A cs. kir. fens, az orsz. nádorát szives tisztelettel kérik, méltóztassék tenni olly intézkedéseket, mellyek folytában az alapul szolgálan­dó adatok a’ Rir. és Rkel hovaelöbb közöltetvén álta­­lok e’ hiány is sietőleg kipótoltassék. Egyszersmind ö cs. kir. fenségétől szives tisztelettel kérik azon bör­töntervrajzainak közlését is, mellyek az orsz. választ­mány munkájában a’ III. rész után a’ 3. 4. 5. 6. .p alatt emlik­etnek , kijelentetik a’ RKr. és RR. mind öcs. kir. fenségének mind a’ m.föRk, miképen ez oknál fogvást a’ 37 Dik -ban érdeklett választás fölötti határozást akkor­ra halasztották,midőn majd ama tervrajzokat gondosab­ban megvizsgálandották.“—Múlt alkalommal a’m.főRK. 43ik orsz. üléséről csak annyit mondottunk, hogy abban a’ vallásbeli súlyokat és nehézségeket illető törvényja­vaslat Horvátországra vonatkozó pontja el nem fogad­tatott, most pótlólag adjuk az elnem fogadás okait is, mellyeket Horvátország bánja, képviselője ’s néhány mágnási köv. adtak elő. A’horvátokat a’ prot. vallás bevételére szorítani sem vallás sem politika sem jog szempontjából nem tanácsos. Most — úgymondanak — vallásegység boldogítja Horvátország lakosit,mi ok­­vetetlenül meg fogna zavartatni, ha a’ prot. vallás a’ horvátokra törvény által erötetnék, de illy erötetés ál­tal Horvátország municip. jogai is sérelmet szenvedné­nek, holott a’miatt, hogy a’protestansok Horvátország­ba be nem vétetnek , senkinek fenálló jogai meg nem sértetnek, de nem is korszerű, mondáegy nmngufőisp., hogy épen most tétessék olly változtatás, minek örve alatt a’ rész akarat még inkább felbujtogathatná a’kü­lönben is ingerült kedélyeket. Ez okoknál fogva a’ több­ség a’ KK. és RR. törvényjavaslata ellen nyilatkozott, kijelentvén, hogy ők a’ kereskedés felvirágzását sem a’ protestánsoknak Horvátországbani honositást­ól várják. Múlt számunkban szinte közlöttük a’ 44dik or­gos ülés azon eredményét, miszerint a’ KK. és RR. azon kívána­téhoz, hogy a’ különböző hitfelekezetűek ’s egyháziak viszonyira nézve a’ teljes egyenlőség ’s tökéletes viszo­nyosság törvényben mondassék ki, a’ m. főrendek több­sége nem járult. Ezúttal tehát csak azon nevezetes in­dítványról szólunk, mellyet a’ végzés kimondatása után egy rm. országzászlós tön. Maga az indítvány ide megy ki, hogy miután a’ t. Kir. és RR. üzenetének a’ r. kath. papságra vonatkozó ezen végszavai: ..A’ kath. papság melly az 1791 : 2­6. törv. ellen protestált s múlt or­szággyűlésen is kijelenté ellenmondását,méltó aggodal­mat gerjesztett, hogy nemcsak az alkotandó törvények rendelkezéseiben jó lélekkel megnyugodni 's azokat ma­gáéivá tenni nem fogja , mi egyébiránt polgári szent kö­telessége; sőt inkább , hogy a’ részletes rendelkezések kikerülése által mindent elkövetend a’törvény jótékony­sága megsemmisítésére, ám lehet, hogy e’ gyanú a’ pap­ságra nézve gyűlöletes’s lealacsonyitó, mert polgárra nézve súlyosabb nem lehet, mint illy ellenséges indu­latról vádoltatni, a’ közadom­ányra pedig gyászos álla­pot : nem bízhatni a’ polgárok egy egész osztályának jó­akaratában; de tapasztalás által igazolva van; ezen még tudva nem levő, de a’körülmények által kifejthető tö­rekvések ellen tehát gátot vetni a’ KK. és RR. annyival inkább kívánatosnak tartják , minél mélyebben érzik , hogy a’ vallásos visszaélések fölötti tanácskozás az or­szágot mindannyiszor visszataszítja azon sűrü köddel borított századok homálya felé, mellyeknek ránk át­szállótt bajaiból végkép kimenekülni ’s az erőt a’ jelen szükségeinek kielégítésére öszpontositani, a’ rohanó idő rémitö szigorúsággal int“ az ország ezen első statusát kíméletlenül megsértik , méltánytalanok és gyanúsítok, de a’ parlamentaris modorral sem férkezhetnek össze, a’ KK. és Bnekküldendő üzenetben fejeztessék ki, mikép a’ felső tábla szerette volna , ha a’ t. kir. és Rk üzene­tüket illyen kifejezésekkel, mellyekre különben sik­cs semmi szükség, támogatni mellőzték volna.­Ezt követ­te az orsz. prímásának nyilatkozása, mire egyik szó ma­ga után vonván a’ másikat a’viták mindinkább hevesül­­tek el annyira, hogy a’fens. elnök egy m. grófot az 1­723. 7. t. ez. azon szavaira „ad tertium ci­entur“ szükséges­nek látván figyelmeztetni, magára az indítványra nézve kénytelenitettnek érzé magát megismerni, hogy a’KK. és RK. üzenetében nemcsak ezen , hanem­ még más ki­tételek is az eddigi parlamentaris szokástól annyira el­térők , hogy azok a’ két tábla egymás iránt tartozó tisz­teletének nem egészen felelnek meg. Ez minden mérsék­lettel mondassék ki ’s hihetően a’ t. KK. és ők maguk is át fogják látni, hogy illy kifejezések sem a’ tárgyat sem a’ kölcsönös egyetértést nem mozdítják elő; ’s hogy illy barátságos figyelmeztetésük annyival inkább helyü­­­­­kön vannak olly két tábla közt, melly tulajdonképen csak két külön teremben tanácskozik. Ezen elnöki kijelentést hangos helyeslés követte.

Next