Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-10-15 / 82. szám

tehet4 vigj- 4 "felv.; lükén a' szerző jutalmára bérszíinettel „Tis.’.tujitást4 vigj. 4 felv., nézők a' zordon idő daczára is jeles számmal; liken ,,Pajzán illavia, 3 felv., 12én ,,Belle Isle Gibriela“ vigj. 5 felv. é s Holnap, hé l.főn, folyó hó Ifidikán 1 Inbenayné jutalmául bérszinettel először Ármány és szerelem“ szomj. 5 felvon., Schiller után ford .Szenvey. Hub en ay a 6 egyike leg'buzgobb színésznőinknek, Schillernek e’müve pedig mindenütt nagy hatással a dalik ’s igy teli színházat várhatunk. — A' szüretet Hydán már megkezdettek, a' pesli kőbányában f. hórikán fognak hozzá. — Komárommegyei közgyűlés, ki utasítást készítő küldöttség benyújtván munkálatát, mivel igen sok van abban, mi a’jogok egyik legszebbikével, a’kezdeményi joggal felruházott kér. tábla tanácskozásin már túl is ment, annak csak közelebbről érdeklő részét, a’ bűnt, törvénykönyvi javaslat iránti nézeteit emelendem ki. ismervén a’küldöttség a’Rendeknek követeiben vetett lelkes bizalmát, minden szoros részletesség nélkül — mi valóban nem kemény módszer — a’követeket e’ részről egyedül elvben kívánta utasítani. Minélfogva elv gyanánt állapította meg: 1) hogy jövendőre csak olly hatóságok bírjanak bűnt joggal, mik minden más hatóságtól függetlenek. Ekkép a’ földesurak, de még a’ pracd székek bűnt, hálós, is megszűnik. 21 A’ker.börtönök felállíttatása nem pártoltatik. 3) a’munka melletti magányrendszer a’ büntetés czélszerűségének leginkább megfelelőnek ítéltetett. 4) A’börtönépitési ’s rabtartási költségek a’nemesek által a’nemtelenekkel együtt arányosan viseltetnek. A’ vagyontalan nemes rabok nemesek általi tartatása e’ szerint elhatároztatott, de úgy, hogy az e’ végre szolgáló nemesi pénztárt, az adótól elválasztva a’ idek magok kezdendik. 5) Az esküttszékek pártoltatnak. 6) A’ polg.állás ezentúl a’ bűnt. bírósági illetőségre nézve különbséget nem tehetvén, a’ kir. városokban lakó nemesek bűntetteikre nézve, a’ városi hatóság alá soroztatnak; kivételnek azonban azon nemesek, kik ugyanazon városhatárai ’s falai közt nemesi vagy úgy nevezett curialis telekkel bírnak. 73 a) a’ bírósági eljárás nyilványos és a’védelem szóbeli reend; 173 a’vádlott az elbe tett kérdésre felelni nem tartozik; c) a’ vádlott a’ tanúknak kérdést tehet; d) az elítélésre a’szavazatok egyhangúsága nem kívántatik; e) a’ bírák vitatkozása és szavazata nem leszen nyilványos; f) mind a’ vádlott, mind a’ vádló a’ pert megújíthatják; e) a’halálos büntetés továbbá is fentartatik, egyébiránt a’ botfenyités eltöröltetik. A’ halálbüntetés kegyelem útján 20 évnél kevesebb idejű fogsággal föl nem cseréltethetik ; a’halálos büntetti keresetnek elévülési ideje 2/1 esztendő leszen. 93 a’ baromkinzás elleni törvény nem pártoltatik. Végre 103 ha a bűnt. törvénykönyvből ügyvédi rendes vizsgálat kivántatnék, a’vizsgáltatás jogát a’megyei törvényhatóságokra is kiterjesztetni kívánja. Mindezen küldöttségi utasítási javaslat a’ sept. 16kai közgyűlés által helyben hagyatott,F. é. aug. 1 ján tartott közgyűlésünk alkalmával főispánunk , maga a’ miskolcziak javára 100 pontot küldött olly czélból, hogy az e’ végre begyülendő többi megyei adakozással együtt illető helyére küldessék. E’ szép példa az adakozásoknál, úgy hiszem hathatós buzdításul szolgáland. Egyszersmind ugyanez alkalommal az udvardi járásban megürült egyik rendes esküttségre Oláh Gábor eddigi f. alügyészt nevezé ki. Miskolcz, odob.2kám. Megyénk múlt hó 25kén folytatott közgyűlése országgyűlési tárgyakkal foglalkodott: első nap követeink már régen heverő levelet olvastattak fel, ’s ez foglalá el az első ülést, melly újdonság érdeke nem lévén e’ levelekhez kötve ez okból meglehetős üres volt. 2od nap az orsz. küldöttség bűnt. törv.könyvi munkálata jött szőnyegre’s ekkor egy köztiszteletben álló tbiránk szót emelt, hogy az országos RR. kisebbsége által a’ külhatalmak követein tett sértéseknek különöses a’ káromlásnak legalább rendőri büntetéssel leendő megfenyittetése iránt tett indítvány pártoltassék. Érdekes vita keletkezett az indítványnak kivált utóbbi ága felett, mindkét részről egyenlő lelkesüléssel küzdöttek; ’s mi néha tisztelni vagyunk kénytelenek a’ többség véleményét, melly a’ káromkodást csak rendőri büntetéssel is fenyíteni fölöslegesnek határozta, lehetlen elnyomnunk az aggodalmat azon következések iránt, mellyeket ezen fenyitékmentesség a’ közerkölcsiségre nézve károsan okozhatna, holott most csak a’vitatkozás is felette s egy pár tán gondatlant ejtett szó, mi a’ vitatkozás hevében kisiklott, azon gondolatot terjesztő el a’ róla hit után értesült köznépben , hogy már káromkodnia szabad! Ülés végéig folyt a’ vitatkozás ’s egyenkinti nyilatkozatok után számitott többség döntéelhogy a’ Ak az orsz. alsó tábla nézeteihez csatlakoznak. 3dik nap a’ bűnt. törv.könyvi munkálatnak a’ halálos büntetés ’s botrendszer eltörlését és az esküttszékek felállíttatását tárgyazó igen érdekes pontjai mély ügyeimet tanúsító csendben olvastattak fel; ’s az olvasás bevégezte után a’ halálos büntetés ’s botrendszer eltörlése a’ magányrendszer életbe léptetése után közakarattal elfogadtatott; minden vitatkozás nélkül fogadák el a’Ak az esküttszékek felállításának eszméjét is. Adik nap: a’ kerületenkint felállítandó börtönök költségeit aránylag viseljeé a’ nemesség? volt vitatkozás tárgya. Követeink tette , hogy e’ tárgyban áprilisi követutasitó közgyűlésünk egyenes határozata szellemében az országos kisebbség véleményéhez ragaszkodtak , helyeseltetett; mert noha e’ tárgyban utasításunk nem volt, azon végzés, hogy annak hiányzásakor is követeink a’ megyét szavazat nélkül ne hagyják , hanem azt eddig adott utasításunk szelleméből merítsék, eléggé helyes oka volt eljárásuknak. Ezután az volt élénk vita tárgya : ha vájjon most végeznünk lehet , egy olly teher elvállalása iránt, melly a’ nemességre állandóul háramolnék azon compromissio nélkül,mintha a’köznemesség vállaira címek hire ’s befolyása nélkül ujabb terhet csempészni akarnánk ? Néhány szónok úgy nyilatkozott,hogy noha egyedi véleményük ezen teherelvállalás igazságát elismeri , ’s abban részükről örömest osztoznának, de az áprilisi közgyűlés „nem adózunk” határozata után e’ tárgyat a’köznemesség újabb currentatio általi behivatásával szőnyegre bocsátani ’s okvetlen bekövetkező megbukása által megyénkre újabb compromissiót hárítani nem akarnak. De a’ többség véleménye oda ment ki: tétessék közhírré , mikép jövő évnegyedes közgyűl. első napjain a’ börtönköltségnek nemesség által az adózóval egyaránylag viselése iránt fogunk végezni; hogy pedig ezentúl annak minduntalans előhordása , mikép egy vagy más tárgy eldöntésére képesek nem vagyunk, mert azt a’köznemességgel is eleve nem közlöttük, kikerültethessék, ki fog hirdettetni egyszer’s mindenkorra, mikép évnegyedes ’s a’normális napokon tartatni szokott utasító közgyülésinken jelen országgyűlés alatt olly tárgyak is fogván tárgyaltatni, mellyek alkotványunk sarkalapjaiba vágó újítások, teher-elvállalások, segedelmek ’sat. megajánlását illetik , kiki az azokon leendő megjelenésre felhivatik. 5dik nap. A’ Reviczky-magtárnak alkalmas helyet keresni gazdasági küldöttségünkre bízatott, a’ nm. kam. megajánlván az ehez kivántató helyet. Nem jó volna é ezen magtárt a’ kisdedovó intézettel egyesíteni ’s egy alkalmas telken czélszerű elrendezéssel építeni mind kettőnek lakot ? A’ segedelem-kiosztó küldöttség elnökségét —másod alispánunk beteg lévén — első alispánunk elvállalni halmozott foglalatossági ’s mint mondá a’ miatt nem akará , mert olly küldöttség fejévé lenni, mellynek eljárási elveiben noha talán ő nem osztoznék, az egész eljárás ’s netaláni elégületlenség miatt még is őt érhetné rágalom, vagy compromissio, bizony nem igen kívánatos dolog elötte, ’s a’ KB. ismételt kérelmei sem hajthaták meg elnökünk elhatározását. Ugyanekkor többen öraliték,hogy a’segedelemosztást egészen a’ küldöttségre bízni nem , hanem annak eljárási elveit, az osztályzatokat, kiosztási arányt közgyűlésiig kell vala szabni. De talán nem lesz érdektelen tudósítni a’k. olvasót, mint mentezen segedelemosztás. A küldöttség nem az, hogy kinek kinek biztosiltatlan kárát hitelesen megtudva 's a’ károsultak fokozatát készítve a’ kárhoz’s ezen fokozathoz aránylag mindenkire osztotta volna fel a’ begyült mennyiséget, hogy minden károsult aránylag részesüljön segedelemben is, felíratja azokat, kiknek házaik még föl nem épültek ’s annak felépítésire tehetetlenek amit ugyan papíron kimondhatni de kijátszani is vajmi könnyű, ’s köztük 12 ezer ftot 50 elooftjával kioszt, mitsem gondolván azokkal, kiknek káruk tán tizszerte is nagyobb ’s tán kölcsön vagy bárminő megerőteléssel is siettek házaiknak fedelet szerezni, mintha bizony valakit azért mert elől igyekezett, ’s mert kára tetemes, segedelemből részeltetni igaztalanság volna; mi tehát természetes!) az elégületlenségnél, melly ezen eljárást követte ? ’s okoltalak a’ városi tanácsnokok! mintha bizony nekik elejökbe szabott útból kitérniök lehetett volna ’s midőn már minden segedelmet igénylő (vajmi sokféle magyarázat szó ez) összeiratása is elrendeltetett, hogy már a’ felmaradtban részesülhessen kiki, az összeírás be nem adása ’sigy a’ segedelem ki nem osztása miatt ismét a’ városi tanácsnokok okoltatnak! holott még velök efféle végzés hitelesen nem is közöltetett, mint erről értesülve vagyok ’s igy abba belé sem foghattak; csekély fizetésük ’s halmozott foglalatosságaik mellett tehát buzgóságukért, mellyel a’ vállaikra hárított újabb súlyos terhet vivék,méltánylás helyett még nem érdemlett ócsárlást kelle szenvedniük ! ’S mintha még ez nem volna elég, aljas ezélzatu izgatok hajtogatásai szerte terjeszték a’nép közt a’rágalmat, mintha épen e’ tanács ’s annak feje volnának okai, hogy a’ városi adózó közönség épületei nem biztosittattak. Megczáfolására ez elterjedt rágalmaknak legyen szabad hiteles adatokból merített tudomásunkat nyilványitanuunk : mégj. évi májusban elhatározó a’ városi tanács minden éghető épületeinek biztosíttatását ’s a’biztosítási ár azon épületekért, mellyek a’ jóslési pénztár terhei, ki is fizettetik, de az adózó pénztárt illető épületekért is biztosit- Vány apolizzet Bécsbe; leérkezik a’ tűz előtt jó eleve, a’ pénztárnok azonban (miután a’ tűzkárvédő társaság ügyvivőjétől akkor midőn a’ polizze beváltására vitt rézpénzt el nem fogadá, megbizatott, hogy a’ polizzét,bár mikor hozand más pénzt — kiadandjak — a’ polizzét csak a’tűz kiütésekor önpénzével akarja kiváltani, de az ágens azt ki nem adja társasági törvényeinél fogva ’s igy a’ polizze kiváltva nem leven, a’ biztosítási öszveg a’bécsi társaságtól ki nem fizettetett. Már hogy mi hibája lett ebben a’városi tanácsnak vagy fejének, mégnem fogható! hisz a’ pénztárnoki számadások megvizsgáltáig, mellyet közgyűlés határozván el, gyakran, mint most, két évig is elhalad , nem tudhatni: ha várjon a’ pénztárnok egy vagy más utalványnak miként tett eleget? Itt pedig a’ tanács megtette a’magáét, midőn az épületek biztosítását jó eleve meghatározta,’s kiki azon hiedelemben is volt hogy az meg is történt, annyival inkább,mert az adózó pénztárnok végrehajtási hatalommal leven felruházva, ha netalán három hó alatt — mert ennyi idő alatt telt el a’ biztosítást megrendelő tanácsvégzés ’s a’ tűz között — pénz nem lett volna is az adófizetők tárában, azt egy rövid nap vagy óra alatt is kikerítheté, így a’hiba csak a’pénztárnokon van, igen de ez némileg menthető annálfogva, mert a’különben is telve lenni nem szokott adózópénztárból neki előbb a’ város kaszálásai, később’s ép a’tűz előtt kevés idővel a’ járásbeli föszbiró parancsa után elzáratás terhe alatt(boldog isten egy kiváltságolt 30 ezernyi lakosú város főpénztárnoka bezárás terhe alatt !3 a’ megyei adóba tetemes kiadásokat kelle tennie, mikkel az adózók tára meglehetősen kiürült.De ha biztosittatásuk nem lett volna is elrendelve a’ város épületeinek ’s igy a’ kár a’ városi tanács elmulasztásából eredne is, különös, hogy az izgatók, mi őket jellemzi, épen a’ város épületeiért zajlanak, hisz a’ megyei adózók középületei sem voltak biztosítva , miért nem zajlanak inkább az ellen , hisz itttiz annyi a’ kár, ’s ott a’ pénztárnokot elzárás terhe alatt senki sem kényszeríthetné másféle kiadásra, ’s ott a’biztosítás meg sem rendeltetett!! — Miga városi meghatalmazott testület,szivén hordozva városunk emelkedése ügyét, elvégzé a’ kir. biztos felszólítására, hogy a’ kir. várossági megkezdett munkálatokat folytattatni akarja ’s ettől várja mostani sulyosult körülményei közt is felvirágzását ’s ő cs. k. felségéhez a’ váltságdíj megszabásában szerencsétlenségünk tekintetbe vétele ’s ránk árasztandó kegyelmességért folyamodik ’s végzései hitelesittetnek , ’s az esedezés aláiratik a’ testület meghívott minden tagjai által, mig a’közügy iránt számos érdemet aratott ’s közfájdalmunkra elhunyt meghatalmazottsági segédelnök Vadnay Gábor úr helyett szatmári Király József úrral köztiszteletben álló kilépett első alispánunkkal betöltetik, addig a reform, egyház előbb tanácsilag, majd közgyűlésiig , ugyanazon időben , elvégzi, legalább papiron , hogy az új templomra torony építtessék , mégpedig közkivetés útján ! Boldog isten! midőn a’ város összeég, midőn közel 25 ezer frtnyi papbér-tartozások beszedetlenek , midőn lyányiskolánk, mellyről elmondhatnék, hogy valóban az nincs, sőt egy negyedes iskola-építésre az aránylag csekély költség megragadtatik, torony, csak költségvetéskor már 22000 ft számitott torony építése határoztatik! Távol van tőlünk a’merészség e’ végzés érvényességét birálgatni, mert a’többség határozatát, ha már az születésekor magában horda is a’ papiron maradás csiráját, tisztelni megtanultuk; szavunk csak az auspiciumok ellen van, mellyek közt az keletkezett. Közterhek elvállalására nem olly idő való, midőn a’vagyonosb ’s e’szerint értelmes rész más fontos ügygyel elfoglalva kénytelen kínos dilemmába jöni egyik vagy másik előtte egyenlőn érdekes , egyformán jövendőjét érdeklő ügyek közt befolyását csak egyre szorítani. Nem akkor kell közterhek felett gyűlést tartani, midőn két egyenlőn fontos tárgy közt megoszlik a’ részvét, hanem midőn mentül kevesebb ’s kivált hatályos ’s a’ dolog meg- - 441 -