Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-02-16 / 13. szám

sok (nemzetiségünk féltéséből) attól tartva, hogy majd a’ pénzes idegenek hazánk dúsabb térein birtokot szerezvén gazdaságot állítanak ugyan, de mellynek gyümölcseit idegen föld ’s nemzet hasznával máshol élvezik, mire szomoritó példánk nem egy keltő vagyon, ’s a’ magyart tulajdon honából maholnap kiforgatják. Majorátus nem kell, kiálták igen számosan, mert a’ nagyobb hal az aprót fel szokta emészteni, ’s igy megtörténhetnék hogy nem nagy idő múlva az osztályok által alapított nemesség tulajdon hazájában földönfutóvá tétetnék, ’s az ő vérükön is szerzett, ’s megtartott haza még csak temetkezésre sem nyújtana elégséges tért; 50 — 60 tehetösb családnak birtokába kerülvén az egész használható hazai föld. Nem kell tehát sem most, sem jövendőre. ’S az eddigelé felállittattak azonnal szüntessenek meg; jövendőben pedig soha ne állíttassanak fel. Mindazáltal a’ köznemesség (melly magva a’hazát fentartó erőnek) fentartását óhajtva szívesen megegyezik abban hogy az osztályok által okozandó végképeni elgyöngülés valamikép akadályoztassék. Mi végre a’minimum törvény általi meghatárzásában közösen megegyeztek.*) A’ vegyes házasságok kérdése ismét előfordult; ’s ámbár a’protestáns rész sem óhajthatja azokat, mégis sérelmet lát, ha gátoltatnának. Vajha meg lehetne azokat polgárilag is tiltani! a’ választmány az utolsó országgyűlésen följelentett törvény tervét most is elfogadhatónak vélvén, a’ RR. abbani megállapodását tapasztalá. Hosszas vita kerekedett még az országgyűlési követek szállásaik miatt. Egyik érdemteljes tb. ki maga is más megyében ugyan országgyűlési követséggel meg volt tiszteltetve, a’ RR. azon majd közösen kijelentett igazságos akaratjában, hogy követeink,akárhol tartassák is az országgyűlés, szállásaik bérét fizessék meg, a’ nemességnek különös adóztatását látá, ’s késznek nyilatkozott inkább executiót várni nyakára, mint önként ahoz járulni. De illyféle ötletekre Sopronymegye Rt. mit sem szoktak figyelni. Hallánk több ns. megyei leveleket, ’s majd más megyék mintájára intézkedtünk. Hanem Nyitracsak nem régiben megszüntetett előjogatunkat ismét föléleszté, gyorsabb közlekedés tekintetéből tehát mi is adunk mindenféle utasok’ 1 állomásra 2 p. f. és tiz pengő kr. borravalóért előfogatot, ’s óhajtjuk, minél többen használják szolgálati készségünket. Hús árát sorral fölebb emeltük. 1 Szerbia. [Ellenlázadás készülőben , mig Oroszország uj fejdelemválasztást követel.] Napról napra világosabb, hogy a’ porta elveszettnek tekinti Szerbia iránti perét Oroszország ellenében. Eddigelé ugyanis azzal védelmező magát a’ török kormány, hogy a’ fejdelemválasztás Szerbiában a’ törvény értelmében történt legyen , erre pedig az oroszok azt felelik, hogy választani a’ törvény értelmében nem is lehetett, mivel a’ fejdelem nem halt meg, ’s igy ideje sem volt a’ törvény használatának.] A’ szerb népet szerfölött nyugtalanítja az orosz politika, úgy látszik azonban ez nem annyira Mihály liget pártolja , mint inkább Sándor hg ’s mostani uralkodók ellensége. Konstantinápolyi újabb tudósítások szerint az orosz követ uj utasítása nyomán olly jegyzéket intézett a’ portához, miszerint Oroszország Georgievics Sándort soha sem ismerendi Szerbia fejdelmének, azért ő vagy önként mondjon le, vagy őt a’porta mozdítsa el, ’s aztán uj választás történjék, midőn ha ismét Sándorig választatnék meg, akkor Oroszországnak semmi ellene szólani valója nem lesz. A’ többi hatalom képviselőji Konstantinápolyban ollykép próbálták a’ dolgot kiegyenlíteni, miszerint Sándorhg maradna meg ugyan fejdelemnek, hanem támaszaitól foszlatnék meg. — Kramil pasa saját kérelmére olly parancsot kapott Sztambulból, miszerint a’Belgrádban fogva levő, mintegy 15 bolgárt szabadon bocsássa; ezen bolgárok azonban már néhány nap előtt Zimonyba menekültek vala, ’s az ottani szerb kivándoroltakkal szorosan összeszövetkeztek. Hire jár, hogy azok már régen idegen zsoldban vannak, ’s főleg azon törekszenek , hogy az aldunai tartományokat a’ török uraság alól szabadítsák fel. Kik ezen dolgoznak, azok fő gyülhelye Zimony, Krusevacz és Kragujevacz; a’ főkolomposak határszéleken tartózkodnak ’s lesik a’ kiütésre alkalmas időt, sőt mondják, az erőszakos kitörésnek már napja is meg van határozva. — Sándor hg most országát utazza be , ’s a’ néptől mindenütt szívesen fogadtatok. — Az oláhországi hoszpodárválasztást a’ porta megerősítette. Amerika. (Éjszakamerikai congressus munkálatai. Mexico.) December 30dikán a’ washingtoni congressusban Linn tanácsnok indítványa az Oregon - vidék elfoglaltatása iránt tárgyaltatott. A’ bili pontjai ezek: 1) Missouri és Arkansas folyók némelly pontjaitól az Oregon völgybe vezető legjobb útig ’s az Oregon torkolatjánál egy sor katona őrhely állíttassék fel. 2) Minden oda vándorlandó amerikai egy darab földet kapjon. 3) A’statusok ’s nyugotindiai néptörzsek érdekeire egy biztosság, mellyhez két indus is csatoltassék, ügyeljen fel. ■ 4) A’ Jowa tartomány itélőszékei hatóságukat az Oregon vidékre terjeszszék ki ’s békebirák állíttassanak. A’ bili fölötti vitának eredménye nem jön, legközelebb azonban ismét tanácskozás alá jövend. Azon nap Tyler elnöknek még két üzenete vétetett fel, ’s Cushing indítványára választmányhoz utasittatott. Egyik némelly Hayti elleni követeléseket illet, másik pedig a’ Sandwich szigetek fontosságáról és China iránti viszonyairól szól. — Mexicoban Santa Ana parancsára Guastarrey tábornok a’mexicoi congressust, minden tiltakozás ellenére, eloszlatá’s újat hivatott össze. Santa Ana erősen halad már a’ dictatorság felé. — A’ déli tengeren Jones éjszakamerikai tengernagy Kalifornia partján fekvő Monterey várost elfoglalta , két nap múlva azonban ismét szabadon hagyá , mivel azt hallotta , hogy Mexico ’s Éjszakamerika közt háború ütött ki. Siiaiiy®ioi*SKág. (A’ szabadelmüek munkássága a’ választások körül.) A’mérsékpártiak igen tunyák jelenleg, a’ tisztán szabadelmüek ellenben rendkívüli élénkséget fejtenek ki a’ választások intézése körül; az ország valamennyi nagyobb városában igazgató választmányokat működtetnek, mellyek fölszólitásokkal ’s minden egyéb kitelhető eszközökkel hatnak a’ népre. Ebből világos, mikép ezúttal nem a’ mérsékpártiak, hanem inkább a’ szabadelmüek fogják a’ cortesben az ellenzéket képez- ni. Ezen szabadelmü párt követelései im ezek: 113 Ziki alkotvány, Ilik Izabella trónja, Espartero kormányzósága a’ királyné nagykorúságáig, tökéletes függellenssége az országnak minden hazai tárgyban , szigorú alkalmazása az alkotványos elveknek, tisztelése a’ corítes-szabályoknak, körülményesb megalapítása a’ ministeri felelősségnek, sajtószabadság az alkotvány értelme szerint, sérthetlen személyes szabadság, semmi titkos rendőrség, semmi ostromállapot, semmi önkényes hatalomgyakorlat, rendezése a’ papság díjainak ’s jövedelminek, ’sat. A’ kormány hivatalos lapja igen fájdalmas hangon említi a’ szabadelműek ezen pártolását a’ kormánytól, mi szinte bizonyítja, hogy a’ ministerségnek nagy bajába kerülend a’ megküzdés ez új ellenzékkel.—Ismét rebesgetik, hogy az angol-spanyol kereskedési szerződés főbb pontjai már meg vannak állapítva, ’s hihetőleg az egész ügyet cartes ebbe fogja terjeszteni a’ kormány. — Számos fiatal menekvő Barcelonából, kik magokat republicanusoknak mondják, franczia lapokban nyilványiták, hogy koránsem szándékoznak don Carlos vagy Krisztina pártjához szegődni, hanem mindvégig hívek maradnak azon ügyhez, mellyért fegyvert ragadtak, ’s vágyva várják a’ pillanatot, mellyben ismét szabad leend imádott hazájokba visszatérniök. Carly azonban, a’volt junta elnöke, legnagyobb bőségben dőzsöl Francziaországban, miből azt következtetik, hogy vagy hazáját lopta meg, vagy pedig idegen zsoldot húz.• Anglia* (O’Connell nyilatkozata a’ ministerségről és parliamentr 1.) Nem rég Dublinban, lakoma után, áldomást ürítvén O’Connell a’ királyné egészségéért, a’ mostani ministerségről és parliamenti igy nyilatkozott: „Hűségem ő fels. iránt azon alapon nyugszik, melly az alattvalói szeretetet a’fejdelem iránt, az ész elölt jogszerűnek birja bebizonyítani, ’s a’hűség ösztönét egyszersmind értelmes öntudattá emeli. Hűségem legérzékenyebb részvétig emelkedik ő fels. iránt, ha mostani helyzetét fontolóra veszem, mellyben nem saját hajlandósága választá ministereit, hanem népnek egy megvesztegetett része, melly a’ szolgaságig lealáztatott trónt önző kényuraságának zsámolyává akará választani. Soha nem volt még parliament, mellyet olly nyomor eszközökkel sepertek volna össze, mint a’ mostani! A’ földbirtokosság piszkos érdeke ’s haszonlesése, és a’ protestánsok vakbuzgalma volt azon erőmű, melly a’ mostani parliamentet összetákolta, mindenütt a’leggyalázatosb vesztegetési rendszert gyakorolva, csakhogy tory többséget állíthasson talpra. Azonban maga a’ gondviselés képezett ellenzéket a’ toryk ellen, mert egyetlen rendszabályuk sem sikerült,’s valamint a’ múlt ülés diadalteljes volt rájok nézve, úgy reménytem, hogy a’mostanit tökéletes megbukásuk fejezendi be.“ Utóbb még többre ment O’ Connell, ’s egyenesen azon meggyőződését fejezé ki, hogy a’ gabonatörvény mindjárt az első ülésekben meg fog bukni, melly reménye azonban alkalmasint nem fog teljesülni. — Francsiaorzág. (Szyria ügyében módositvány csúszott a’ válaszföliratba.) A’ válaszfölirat szerkesztésire megbizatott választmány, Szyriára nézve ezt kiváná a’ trónbeszédre válaszoltatni: „Szerencsét kívánunk magunknak ön kormánya közbenjárultához, ’s erősen is hiszszük , hogy folyvást ótalmazni fogja azon lakosságot, ez által egyszersmind Francziaország régi előjogait és befolyását föntartván.“ Az ellenzék ebben igen nagy megismerést vélt látni, ’s azért Berryer indítványára, 206 szóval 203 ellen, csak ,,a’ keresztyén népek rendezettebb átlapotja“ emlitteték meg. Ezután a’ hajómotozási szerződés jött vítatási szőnyegre, ’s Guizot ezúttal nyíltan terjeszte elő nézeteit ez ügyről, mi igen nagy fölindulást okozott a’kamrában. A’ vitatás más napra halasztatott. — *) Széchenyi István gr. már több év előtt ajánlotta ezt. Pestmegye Edeinek ’s azt a’ Társalkodóban velősen ki is fejté. 71 I ,l_____________________1— ÉRTE SI T 0. Közösek indulása P E S T It U L. Becsbe febr. lékétől fogva minden másod napon indul egy gőzös utazók számára, tökén pedig A.RPA.D lakható. f6kán végre Zimony felé : S.illISOJV mint utasoknak való gőzös, reggelizedfélkor. Legfinomabb franczia pezsgő üvegenkint 2 fr. 6 kr.—3f. tökiigpgőb., a’ Champagne léghíresb termesztőitil . , legjobb minőségben ; azonkal legkedveltebb magyar pezsgők 1'isolier, és Lebenbauer pozsonyi (Magyarországban első) gyárából. Továbbá, legfinomabb rajnai, moseli, franczia, spanyol és portugál borok ; kiriloviczi (»~m'«) (‘N(ki))tímies legjobb szelémi szilvapályink a IH17ből ; végre minden egyéb legkedveltebb külföldi borok , cs aszúborok , palaczkokban, Julies 1. A. és társ. pinczéjebőil kaphatók Antalnál Pesten ,ziszháztéren , Nina báró 1527. szám alatti házában. 2—3 j anHárxéki rseilletjának megváltoztatása. A’ am. m. kir. ittó tan. közhírré téteti , hogy a fiumei királyi gyamasiumban megürült két, tanitószékre folyó évi febr. 23-án tartandó csődület határnapja eképen változtattatott meg: t.i.a’ uld. humanitási tanitószékre nézve a kitűzve volt Február 23ik napja meg fog maradni, a’ gammatikabeli tanitószékre nézve pedig a’ csődület f. évi mart. hevén fog tartatni. Kell Pesten januáskén 1843. Szobiakéi Bit Imit ízlelt, a’ pesti kir. tudom. egyel, jegyz. 2—3 Oksdtjpn of ENGUEPER HERMANN ajánlja most ujonan nyitott n kereskedési lakhelyét B nyfxmaiin Károly házában. inj^incxon mindenkor, de főkép vásár idejében, hol is találandók mindennemű selymek , röf számra , divat-selyeiw-Lündörá^MieSLények, triiBiák, divat ’s paraszt selyem szalagok, varróselyem, kölni és szőni való pamiatok, mindennemű ezénia, leáll initiali ’s egyéb palilit. készitvények a legjulahiiasabb áron elegendő mennyiségben é s különös választásban Pesten * februáriusban 1843. 2—3.