Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-15 / 82. szám
ha nemcsak a’kormány, hanem nemzet érdekeit is tekintjük, a’ nemzetnek garantiával kell birni amaz ellenében. Ha a’ ministerek felelősek ’s a’ fejdelem olly férfiaknak adni kénytelen a’ kormányt, kik a’ nemzet bizalmát bírják , akkor igen is biztosítva látja a’ nemzet érdekeit. De ebben az imént szólt követ ir nem tett indítványt. A’consilium talán azért nem helyeslé a’megyék statutarius jogait, mivel azt hiszi, hogy mint collegialis testület mindenre rá ér. A’ municipalitásnak 3 ága van: 1) választja magát, 23 ellenőrködik és szabályokat alkot. 3 Ezeket végrehajtja. Midőn a’büntető t.könyvtárgyaláskor a’ megyék municipalitásáról szó volt, a’most ellenző követ urak akkor is ellenezték ezt. De hiszen nem úgy kívánjuk rendezni a’ kir. városokat talán, hogy subordináltak legyenek, hanem hogy bennök minden kellék meglegyen, mi fentartást feltételez. A’ törvény csak generalis elveket állít föl,’s a’ statútumok pótolják ki a’specialitásokat. Ha ezt átadnák, akkor a’ megyék szabad munkássága gátoltatnék. Épen Kassa példája mutatja, hogy ha a’ ht.tanácsnak több hatalom adatnék, még több időt venne az el tőle, midőn most sem érhet mindenre. Ezutáni mondásai csak előtte szólt elvbarátnak okait igazolák. Köv. szónok is kívánja a’ városok független állását,’s a’ statutarius jogot nekik megadatni.A’,,jóváhagyásérti“ felterjesztést színte pártolja, de nem évnegyedenként, hanem tüstint mihelyt a’ statútum rrreghozatik; ne hogy amaz esetben a’ kormány fürkésző embereket legyen tartani kénytelen. Utána szóló csak azért sem pártolja a’megerősités végetti fölterjesztést, mivel ebből az következnék, hogy a’ megyéknek is föl kell terjeszteniük. Egy már nyilatkozott követet a’ „nemzeti egység“ megpendített szózata ismét nyilatkozásra idézte föl mondván : ha a’ franczia nép mindenét föl tudta ’s akarta áldozni nemzeti nagyságáért Napoleon alatt, bizonyosan fogná azt tudni és akarni a’magyar is. De mi létetett a’nemzet birodalma irányában Edik József császár alatt? mi 1806ban? mi a’ nemzetiségre nézve? Mi Fiuméra Triest ellenében ? Mi Erdélyt a’részek viszszacsatoltatására nézve? Mi most Horvátorsz. ellenében? Mi a’magy. nyelvre nézve 1790 óta? Ha tények volnának irányunkban, szóló mindent, még polgári jogait is átadná. Mig ez úgy lesz,féltékenyeknek kell lennünk municipalis jogainkra nézve. A’ vitatkozás eredménye, miként szavazat jön, ’s 31 megye mellett 15 a’ javaslat módosítás ezen a’ szerkezetmegmaradásra szavazott. LXX. ker. ülés oct. 4. Jegyző felolvasván a’ kir. városok elrendezését tárgyazó 61 §tól a’ 67ig, semmi változtatás és észrevétel nem létetett. A’ 72ik §. tartalmára két m. követ utasításnál fogva kiváná a’kir. városban lakó curialis nemeseket rendőri s büntető tekintetben kir. városi hatóság alatt nem lenni, ’s igy a’ már e’ tekintetben megtett határozatot megváltoztatni, azon okoknál fogva, mert igy a’ laetus megsértetnék továbbá ez nem is lehető, nem is czélszerű ; igy más hatóság jogai sértetnének; nem lenne sem törvényesség, sem igazság ’s a’ többi .De ezen okok ellenében is, elnökileg kijelentetett, hogy ----marad az előbbi ide vonatkozó határozat. E’hirtelen múlt vita után, komolyabbat idézett elő a’ 73 § tartalma. Jelesen: egy m. követ kimondá, miként itt az idő és szükség, hogy a’város körű idének értelme tisztán és világosan határoztassék meg, addig szóló jelen tartalmához nem is szól. — Vagy pedig elvet kell meghatározni. A’szóló, ’s ez a’definitióra nézve pár- szolók főoka vala, hogy a’körűlét az egész munkán fonálkint nyúlik keresztül,’s minden paragraphiba szövödvén, egy fölött sem tanácskozhatni idő vesztegetés nélkül, mig tökéletes nem lesz definitioja a’ kerületnek. Nehezités késleté e’ vitaeredményét , hogy némellyek „magányjogi tekintetben“ mások territoriális bíróságra nézve a’ városi nemesi curiákra vonatkozólag v. szélesb vagy szorosb értelemben szóltak, neheziték a’vita közt közbeszőtt stylaris módositásajánlások,minthogy nem m. ként rendben, hanem tetszés szerint hol egyikre hol másikra tétettek az észrevételek. Megkisértetett szólók által az előadott nehézségek elhárilhatása, meg a’ módosítások ’s kérdések elfogadása vagy egyesítése; de sem egyik, sem másik nem sikerülhető az ajánlás szerint. Három városi követ szólt leginkább a’városok ügye mellett, ’s kérte a’ Kir. és Iliiket, miként a’ curialis nemeseket miután már úgy is rendőri és criminalis tekintetben személyükre nézve városi bíróságaié rendeltettek, miután a’mostani elrendezés által azon akadály is megszűnik, mi l 832/ban Somogy indítványára a városi követeket kívánságaiktól eliilé, méltóztassajuk városi bíróság alá rendelni magányjogi tekintetben, különösen nai házbérre, polgárok irányában levő’a világos minden adósságis a curialis és nem curialis nemesnek. — Pártolóik egy szónoka azt mondá: miként a’ szerkezetben keressük ’s akarjuk igazitni a’ hibát, holott institutioinkban van az ’s azért nem tudjuk ’ alkalmazni. Álljunk el egy kissé privilegiumunktól; ’s ha személyileg városi hatóság alá vetettük a’ curialis nemest, nem foghatom meg, miért nem vethetnek birtokára nézve is. Vagy ki kell mondanunk nyíltan, a’ territoriális bíróság eszméjéből indulva ki, hogy a’ cur. nemes a’ város kerületén kívül eső nemesi birtokból származható kérdésekre nézve nem tartozik városi hatóság alá! Utána szóló természetesnek találja,hogy minden ember ki a’ város határában birtokos, városi hatóság alá tartozzék. Azt kell tehát analyzálni, hogy a’ melly nemesnek a’ város határában is, azon kívül másutt is nemesi birtoka van, ha ellene adósság követeltetik, ki legyen a’ biró.A’ concursualis törvény ad ugyan itt némi felvilágosítást, melly ez esetben azon megyének tulajdonítja a’ bíróságot, mellyben az adós birtoka van. Azonban itt az vezethette a’ bíróságot, hogy nemes ember nem folyt biróváság-választásba, mi a’leglényegesb jog. De ha most már választhatja a’coordinatio szerint városi biráját is, miért ne lehetne alá vetni? Tehetjük ezt nemesi kiváltság megcsorbítása nélkül; tesszük méltányosság tekintetéből. Csak ott támadhat némi kérdés, ha a’ nemesnek csekély városi ’s tetemes nemesi birtoka volna; de ekkor legjobb a’ hitelezőre bízni a’ bíróságot. Több észrevétel , módosítások ajánlása s czáfolatok után szinte szavazásra került a’ kérdés eldöntése, midőn imént szólt m.követ elmondó, miként: szavazás elött tisztába kel jönünk az indoványnyal. Ha adósságra nézve városi bíróság alá vettetik a’ curialis nemes , akkor mindent megtettek a’ KK. és RU. Más kérdés a’nemesi birtokok eredeti természete’s kérdése. Mig a’curialitás fönmarad ’s bekeblezve nem leend , addig ezeknek megyei hatóságnál kell maradni. Az egész baj ott rejlik hogy a’ szerkezettel bajlódunk, holott előbb az elveket kell tisztán elhatározni, ’s csak azután lehelünk világos és tiszta definitiót a’ kerületre nézve; szóló minden magányjogi tekintetben alávetné a’ cur. nemest a’ városi hatóságnak, ’s csak azon nemesi birtokra nézve nem, mit a’ város kerületén kívül bir. Midőn erre egymás megyei követ felelé,a’ kerület definitiójának alapnak kell lenni, mire építsünk. Több, jelesen a’ 75, 77 és 78. §ok értelme’s irántok leendő tanácskozás, egyedül a’ körűlét definitiójától függ ’s a’ szóló definitiót, világost, tisztán érthetőt kiván. Ezen elv és definitio feletti párbeszéd, ’s nem annyira lényeges közbeszólások után, több ajánlt kérdés közöl követelezvén föl: a’ városi nemesi curiák alá vettetnek e magányjogi tekintetben egészen , vagy nem a’ várbíróságnak? 138 megye Sellen, ,,nem“re szavazott. Szathmár és Nyitra nem szavaztak, Bács nem volt jelen. ”Majd egy kis pótlék vita után a’ másik kérdésre : „azon violentialis kérdések, mellyek a’ curián kül, a’ városban, polgári lelken elkövettetlek ’s nem criminalisok ugyan, de büntetendők, városi vagy megyei bíróság ekibe tartoznak é(1; 29 megye I 2 ellen „városidra szavazott, a’ 3 slavoniai meg sem kérdez,én Szathmár, Nyitra nem szavazván, Bihar és Bács távol lévén. LXXI területi ülés od. jén. Mai tanácskozás ’s vita tárgya a’ 81.841k .ek köv. szavai valának: „A’ város szabályai és határzata minden lakost kivétel nélkül köteleznek. A’ város minden környékéhez tartozó fekvő birtokra a’ tulajdonos polgári állapotjára való különbség nélkül egyenes adót vethet. Kivethet a’ város az állandó lakosokra személyes adót is, ’s ezt is különbség nélkül minden állandó lakos fizeti. Kivethet a’ város közvetett (indirect) adót is,’s ezt mindenki különbség nélkül fizetni tartozik.“ Alig olvastatlak jegyző által föl e’szavak, több megyei követ mondott ellen hogy nemesre akárminő adó is vettessék. Ellenben voltak kik a’ háziadót városokban lakó nemesre kiterjeszteni kívánók , de hadit nem, ’s egy m követ indítványánál fogva, miként tudván , vagy legalább sejtvén, mint állunk az adó eszméjével’s minden vita csak idővesztés, miután egy m. követ különbséget tett a’ házi ’s c’bani vagy városi adó közt, egy másik pedig emlité, hogy polg. jaraktól eddig is fizetett a’ városi nemes’s ez ezentúl is maradjon így, de a’ curiák felett szavazat ítéljen , már szinte szavazásra került a’ dolog. Kik ellene szóltak eddig az adónak, nem tudták fölfogni, miként lehessen felsőbb a’ megyei mint a’ városi nemes, ’s miért érdemeljen amaz több kedvezést, mint imez , holott ennek szabadsága csak azon törvényekben alapszik mint amannak, továbbá: megkivántatik azért ezentúl is, hogy a’ ▼atrosi nemes is szükség esetében fegyvert fogjon, fegyverre keljen C insurgat.) Hát két terhet viseljen? adózzék is, insurgens is legyen?! Hajlandó leven a’ nagy többség, nyilatkozatában a’ szavazásra, miután egy m. követ, az általa föltett 3 kérdés közül kettőre felelet kétség alá sem jöhetvén, mikat hogy t. i. városi nemes személyes adó alá vettessék és föl is tette: egy más m. követ, mint tegnap is, szinte a’ szavazás perezében ellenmondott ’s beszédével szélesb térre vitte mind a’ tárgyat, mind a’ vitatkozást. Okai valónak: nem látja olly tisztán a’ kérdést, mint az épen elötte szólott. Tudnunk kell még előbb, miként lett eddig városokban az adó ’s adóztatás. Vagynak olly városok,hol nem fizettetik semmi személyes adó; vannak ollyanok,hol a’ nemes vagy személyétől, vagy keresetétől fizet, mint szinte polg. birtokától. Ennek meg kell maradni ezután is. A’ személyes adó iránt nem vagyunk tisztában, mivel az adórendszer kidolgozva nincs. Fő kérdés az, hogy a’ nemes keresete után személyes adót fizessen é vagy nem. Ettől, senkit azért hogy nemes , fölmenteni talán nem lehet. Igazságos é vagy nem a’ személyes adóztatás , nagy kérdés, mivel személyes adóval az terheltetik leginkább, kinek semmije nincs. Ha azért személytől fizetni kell, mert semmije nincs,mert városban él,szóló nem tud nemes és nem nemes közt különbséget tenni. A’ törvény ’s alkotvány a’ nemest mindig csak megyében képzeli; ’s ha városba megy lakni, nem úgy állnak rá nézve az alkotványos tekintetek. A’ városi nemes belső szégyen nélkül nem is teheti hogy ne fizessen polg.jólléteért, midőn látja, hogy nem nemes polgártársa fizet. Ezzel különben sem sértelik meg a’ privil. állapot. (Folyt.) S£#afllapesti haglló. Fővárosi t. olvasóinkat ismételve figyelmeztetjük azon ritka élvezetet igérő nagy hangversenyre, melly a’miskolczi’s fehérvári károsultak javára ma fog véghez menni a’városi nagy tánczteremben. — E’ napokban Pesten egy nagy házban a'házmester meg akarván a’lépcsőt kivilágító nagy lámpát gyújtani, a’sulyegyent elveszte , lezuhant és összezúzta magát. A’ lánczhidon folyvást nagy szorgalommal dolgoznak ’s a’ zárgátaktól már ez évben is azon hasznot remélik , miszerint a’ nagy jégtáblákat úgy összetörendik, hogy az átszállításra szolgáló csolnakokat nem leend szükség a’ felső szigetcsúcshoz vonatni , mi eddig minden télen annyi méltó panaszt ’s hátramaradást okozott. — Döbler, a’ nagyhírű bűvész egy pár nap múlva Pestre érkezendik , ’s nemzeti színpadunkon lépend föl egészen uj találmányi phantasmagoriával, mellynek Bécsben legújabban olly rendkívüli hatást szültek , hogy az utólsós előadás is olly népes volt mint az első. E’ mutatványokat rendkívül érdekesbitendi még azon körülmény is,hogy Döbler több igen jeles magyar történeti képet és jeleneteket is mutatand. Ezenkül színészink jelenleg 8 eredeti színmű előadatására készülnek , miket két eredeti daljáték fog követni, az egyik Hartay dicséretes buzgalma igazgatótól, a másik Erkel karnagytól. Ez úgy hisszük elég ösztön arra, hogy színházunk bérleteseinek száma újonnan szaporodjék. Ms lazánkban sok szép arany terem, azt mindnyájan tudjuk, hogy pedig lappang is sok vert arany némelly ócska szekrényekben, azt szeretjük gyanítani; mivel pedig fővárosunkban jelenleg igen drágák az aranyak, ’s annyira kerestetnek , hogy a‘ pénzváltók alig tudják hová legyenek a’ sok gond miatt, tehát jó vásárt csinálhatnának Pesten mind azok,kiknek kedvök van néhány ezer aranyat a’ penésztől megmenteni s folyó pénzzel cserélni föl. — A’ városház tornyát német ínnepélylyel szándék őrhivatalába iktatni, a mi nem amiira szép , mint furcsa, főkép most, mintán épen Pest város, vagyis tulajdonkép a’ tanács, azt kívánja , hogy az ezer lakosnyi sz. k. város is annyi joggal bírjon az országgyűlésen , mint például Biharmegye , mellyből kis királyságot, vagy legalább derék hűséget lehetne alkotni. — Elhagyta a’sajtót ,,A demokrátia Amerikában“ Tocqueville után ford. Fábián Gáb. 3 és tik kötet, mellyek a’ lső és 2ik nélkül is megszerezhetők ; ára 3 pfr., mind a’ 4 köteté 7 for.; továbbá ,A’ vén sas4 bohózat4 felv., irta Gaal József, áradokr.; a’,Peleskei nótárius 4 szerzőjének e legújabb műve nem szorul dicséretünkre. R égre : a ,llagyar Életképek' 3ik füzete, tartalma : ,Az utolsó Korondy, Szabó Rchardtól; Természet sava , Jámbor Páltól ; A’váltó , idegtől; Az utolsó alamizsna, Petőfitől.— Játékszini krónika : f. hó ijén nemz. színpadunkon adalék ,Tisztujitás4 vigj. 4 felv. nézők olly rendkívüli nagy számmal, hogy sokan, helyszűke miatt visszamenni kényszerültek, mellesleg megjegyezzük, hogy a’ vígjátékból könyvárusi utón 4 hónap alatt közel 800 példány kelt el; ván először ,Nem és hivatalom4 vigj. 3 felv., francziából ford. Tompa Imre; ez uj vigj. igen mulattatott; 3kán ,Walburg éjer szinj. 4 felv., Balog Pepi, Lendvayné tanítványa, első színi próbáját tévé, ’s jeles üléstermijének dicséretére vált, és számos buzdító kihivatásban részesült; 4ken ,Romeo és Julia 4 dúlj. 4 felv.; 5én ,Egy pohár víz* vigj-5 felv., fián ,Örökké4 vigj. 2 felv.; és hangverseny bőgőn, 7én ,Borgia Lucretia* dalj. 3 felv.; 8kán ,»«rabonczás diák bohózat 3 felv.; Okén ,Szerelem mindent