Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-10-15 / 82. szám

ha nemcsak a’kormány, hanem nemzet érdekeit is te­kintjük, a’ nemzetnek garantiával kell birni amaz ellené­ben. Ha a’ ministerek felelősek ’s a’ fejdelem olly fér­fiaknak adni kénytelen a’ kormányt, kik a’ nemzet bi­zalmát bírják , akkor igen is biztosítva látja a’ nemzet érdekeit. De ebben az imént szólt követ ir nem tett in­dítványt. A’consilium talán azért nem helyeslé a’me­gyék statutarius jogait, mivel azt hiszi, hogy mint colle­­gialis testület mindenre rá ér. A’ municipalitásnak 3 á­­ga van: 1) választja magát, 23 ellenőrködik és szabá­lyokat alkot. 3­ Ezeket végrehajtja. Midőn a’büntető t.könyvtárgyaláskor a’ megyék municipalitásáról szó volt, a’most ellenző követ urak akkor is ellenezték ezt. De hiszen nem úgy kívánjuk rendezni a’ kir. városokat talán, hogy subordináltak legyenek, hanem hogy ben­­nök minden kellék meglegyen, mi fentartást feltételez. A’ törvény csak generalis elveket állít föl,’s a’ statútu­mok pótolják ki a’specialitásokat. Ha ezt átadnák, ak­kor a’ megyék szabad munkássága gátoltatnék. Épen Kassa példája mutatja, hogy ha a’ ht.tanácsnak több ha­talom adatnék, még több időt venne az el tőle, midőn most sem érhet mindenre. Ezutáni mondásai csak előt­te szólt elvbarátnak okait igazolák. Köv. szónok is kí­vánja a’ városok független állását,’s a’ statutarius jogot nekik megadatni.A’,,jóváhagyásérti“ felterjesztést szín­­­te pártolja, de nem évnegyedenként, hanem tüstint mi­helyt a’ statútum rrreghozatik; ne hogy amaz esetben a’ kormány fürkésző embereket legyen tartani kénytelen. Utána szóló csak azért sem pártolja a’megerősités végetti fölterjesztést, mivel ebből az következnék, hogy a’ me­gyéknek is föl kell terjeszteniük. Egy már nyilatkozott követet a’ „nemzeti egység“ megpendített szózata ismét nyilatkozásra idézte föl mondván : ha a’ franczia nép mindenét föl tudta ’s akarta áldozni nemzeti nagyságá­ért Napoleon alatt, bizonyosan fogná azt tudni és akar­ni a’magyar is. De mi létetett a’nemzet birodalma irá­nyában Edik József császár alatt? mi 1806ban? mi a’ nemzetiségre nézve? Mi Fiuméra Triest ellenében ? Mi Erdélyt a’részek viszszacsatoltatására nézve? Mi most Horvátorsz. ellenében? Mi a’magy. nyelvre nézve 1790 óta? Ha tények volnának irányunkban, szóló mindent, még polgári jogait is át­adná. Mig ez úgy lesz,féltéke­nyeknek kell lennünk municipalis jogainkra nézve. A’ vitatkozás eredménye, miként szavazat jön, ’s 3­1 me­gye mellett 1­5 a’ javaslat­ módosítás e­zen a’ szerke­­zetmegmaradásra szavazott. LXX. ker. ülés oct. 4. Jegyző felolvasván a’ kir. városok elrendezését tárgyazó 6­1 §tól a’ 6­7ig, sem­mi változtatás és észrevétel nem létetett. A’ 72ik §. tar­talmára két m. követ utasításnál fogva kiváná a’kir. vá­rosban lakó curialis nemeseket rendőri s büntető tekin­tetben kir. városi hatóság alatt nem lenni, ’s igy a’ már e’ tekintetben m­egtett határozatot megváltoztatni, azon okoknál fogva, mert igy a’ lae­tus megsértetnék to­vábbá ez nem is lehető, nem is czélszerű ; igy más hatóság jogai sértetnének; nem lenne sem törvényesség, sem igazság ’s a’ többi .De ezen okok ellenében is, elnökileg kijelentetett, hogy ----marad az előbbi ide vonatkozó határozat. E’hir­telen múlt vita után, komolyabbat idézett elő a’ 73 § tar­talma. Jelesen: egy m. követ kimondá, miként itt az idő és szükség, hogy a’város körű idének értelme tisz­tán és világosan határoztassék meg, addig szóló jelen­­ tartalmához nem is szól. — Vagy pedig elvet kell meghatározni. A’szóló, ’s ez a’definitióra nézve pár- s­­zolók főoka vala, hogy a’körűlét az egész munkán fo­­nálkint nyúlik keresztül,’s minden paragraphiba szövöd­­­vén, egy fölött sem tanácskozhatni idő vesztegetés nél­kül, mig tökéletes nem lesz definitioja a’ kerületnek. Ne­­hezité­­s késleté e’ vitaeredményét , hogy némellyek „magányjogi tekintetben“ mások territoriális bíróságra nézve a’ városi nemesi curiákra vonatkozólag v. szélesb vagy szorosb értelemben szóltak, neheziték a’vita közt közbeszőtt stylaris módositásajánlások,minthogy nem m. ként rendben, hanem tetszés szerint hol egyikre hol má­sikra tétettek az észrevételek. Megkisértetett szólók ál­tal az előadott nehézségek elhárilhatása, meg a’ módo­sítások ’s kérdések elfogadása vagy egyesítése; de sem egyik, sem másik nem sikerülhető az ajánlás szerint. Három városi követ szólt leginkább a’városok ügye mel­lett, ’s kérte a’ Kir. és Iliiket, miként a’ curialis neme­­seket miután már úgy is rendőri és criminalis tekintetben személyükre nézve városi bíróságaié rendeltettek, mi­után a’mostani elrendezés által azon akadály is meg­szűnik, mi l 832/­ban Somogy indítványára a­ városi követeket kívánságaiktól eliilé, méltóztassajuk városi bíróság alá rendelni magányjogi tekintetben, különösen n­ai házbérre, polgárok irányában levő’a világos minden a­­dósságis a curialis­ és nem curialis nemesnek. — Pártolóik egy szónoka azt mondá: miként a’ szer­kezetben keressük ’s akarjuk igazitni a’ hibát, holott institutioinkban van az ’s azért nem tudjuk ’ alkalmazni. Álljunk el egy kissé privilegiumunktól; ’s ha személyileg városi hatóság alá vetettük a’ curialis nemest, nem foghatom meg, miért nem vethetnek birtokára néz­ve is. Vagy ki kell mondanunk nyíltan, a’ territoriális bíróság eszméjéből indulva ki, hogy a’ cur. nemes a’ város kerületén kívül eső nemesi birtokból származható kérdésekre nézve nem tartozik városi hatóság alá! Utá­na szóló természetesnek találja,hogy minden ember ki a’ város határában birtokos, városi hatóság alá tartozzé­k. Azt kell tehát analyzálni, hogy a’ melly nemesnek a’ vá­ros határában is, azon kívül másutt is nemesi birtoka van, ha ellene adósság követeltetik, ki legyen a’ biró.A’ concursualis törvény ad ugyan itt némi felvilágosítást, melly ez esetben azon megyének tulajdonítja a’ bírósá­got, m­ellyben az adós birtoka van. Azonban itt az ve­zethette a’ bíróságot, hogy nemes ember nem folyt biró­­váság-választásba, mi a’leglényegesb jog. De ha most már választhatja a’coordinatio szerint városi biráját is, miért ne lehetne alá vetni? Tehetjük ezt nemesi kivált­ság megcsorbítása nélkül; tesszük méltányosság tekin­tetéből. Csak ott támadhat némi kérdés, ha a’ nemes­nek csekély városi ’s tetemes nemesi birtoka volna; de ekkor legjobb a’ hitelezőre bízni a’ bíróságot. Több ész­revétel , módosítások ajánlása s czáfolatok után szinte szavazásra került a’ kérdés eldöntése, midőn imént szólt m.követ elmondó, miként: szavazás elött tisztába kel jönünk az indoványnyal. Ha adósságra nézve városi bíróság alá vettetik a’ curialis nemes , akkor mindent megtettek a’ KK. és RU. Más kérdés a’nemesi birtokok eredeti természete’s kérdése. Mig a’curialitás fönma­­rad ’s bekeblezve nem leend , addig ezeknek megyei hatóságnál kell maradni. Az egész baj ott rejlik hogy a’ szerkezettel bajlódunk, holott előbb az elveket kell tisztán elhatározni, ’s csak azután lehelünk világos és tiszta definitiót a’ kerületre nézve; szóló minden ma­­gányjogi tekintetben alávetné a’ cur. nemest a’ városi hatóságnak, ’s csak azon nemesi birtokra nézve nem, mit a’ város kerületén kívül bir. Midőn erre egymás megyei követ felelé,a’ kerület definitiójának alapnak kell lenni, mire építsünk. Több, jelesen a’ 75, 77 és 78. §ok értelme’s irántok leendő tanácskozás, egyedül a’ körűlét definitiójától függ ’s a’ szóló definitiót, világost, tisztán érthetőt kiván. Ezen elv és definitio feletti párbe­széd, ’s nem annyira lényeges közbeszólások után, több ajánlt kérdés közöl köve­telezvén föl: a’ városi nemesi curiák alá vettetnek e magányjogi tekintetben egészen , vagy nem a’ vár­­bíróságnak? 138 megye Sellen, ,,nem“re szavazott. Szathmár és Nyitra nem szavaztak, Bács nem volt jelen. ”Majd egy kis pótlék vita után a’ másik kér­désre : „azon violentialis kérdések, mellyek a’ curián kül, a’ városban, polgári lelken elkövettetlek ’s nem cri­­minalisok ugyan, de büntetendők, városi vagy megyei bíróság ekibe tartoznak é(1; 29 megye I 2 ellen „vá­rosidra szavazott, a’ 3 slavoniai meg sem kérdez,én Szathmár, Nyitra nem szavazván, Bihar és Bács távol lévén. LXXI területi ülés od­. jén. Mai tanács­kozás ’s vita tárgya a’ 8­1.841k .ek köv. szavai valá­­nak: „A’ város szabályai és határzata minden lakost ki­vétel nélkül köteleznek. A’ város minden környékéhez tartozó fekvő birtokra a’ tulajdonos polgári állapotjára való különbség nélkül egyenes adót vethet. Kivethet a’ város az állandó lakosokra személyes adót is, ’s ezt is különbség nélkül minden állandó lakos fizeti. Kivethet a’ város közvetett (indirect) adót is,’s ezt mindenki kü­lönbség nélkül fizetni tartozik.“ Alig olvastatlak jegy­ző által föl e’szavak, több megyei követ mondott ellen hogy nemesre akárminő adó is vettessék. Ellenben vol­tak kik a’ háziadót városokban lakó nemesre kiterj­esz­­­teni kívánók , de hadit nem, ’s egy m követ indítványá­nál fogva, miként tudván , vagy legalább sejtvén, mint állunk az adó eszméjével’s minden vita csak idővesztés, miután egy m. követ különbséget tett a’ házi ’s c’­­bani vagy városi adó közt, egy másik pedig emlité, hogy polg. jaraktól eddig is fizetett a’ városi nemes’s ez ezentúl is maradjon így, de a’ curiák felett szavazat ítéljen , már szinte szavazásra került a’ dolog. Kik ellene szóltak ed­dig az adónak, nem tudták fölfogni, miként lehessen felsőbb a’ megyei mint a’ városi nemes, ’s miért érde­meljen amaz több kedvezést, mint imez , holott ennek szabadsága csak azon törvényekben alapszik mint aman­nak, továbbá: megkivántatik azért ezentúl is, hogy a’ ▼atrosi­ nemes is szükség esetében fegyvert fogjon, fegy­verre keljen C insurgat.) Hát két terhet viseljen? adóz­zék is, insurgens is legyen?! Hajlandó leven a’ nagy többség, nyilatkozatában a’ szavazásra, miután egy m. követ, az általa föltett 3 kérdés közül kettőre felelet kétség alá sem jöhetvén, mikat hogy t. i. városi nemes személyes adó alá vettessék és föl is tette: egy más m. követ, mint tegnap is, szinte a’ szavazás perezében el­lenmondott ’s beszédével szélesb térre vitte mind a’ tárgyat, mind a’ vitatkozást. Okai valónak: nem látja olly tisztán a’ kérdést, mint az épen elötte szólott. Tud­nunk kell még előbb, miként­­ lett eddig városokban az adó ’s adóztatás. Vagynak olly városok,hol nem fizet­tetik semmi személyes adó; vannak ollyanok,hol a’ ne­mes vagy személyétől, vagy keresetétől fizet, mint szin­­te polg. birtokától. Ennek meg kell maradni ezután is. A’ személyes adó iránt nem vagyunk tisztában, mivel az adórendszer kidolgozva nincs. Fő kérdés az, hogy a’ nemes keresete után személyes adót fizessen é vagy nem. Ettől, senkit azért hogy nemes , fölmenteni talán nem lehet. Igazságos é vagy nem a’ személyes adóztatás , nagy kérdés, mivel személyes adóval az terheltetik leg­inkább, kinek semmije nincs. Ha azért személytől fizetni kell, mert semmije nincs,mert városban él,szóló nem tud nemes és nem nemes köz­t különbséget tenni. A’ törvény ’s alkotvány a’ nemest mindig csak megyében képzeli; ’s ha városba megy lakni, nem úgy állnak rá nézve az al­­kotványos tekintetek. A’ városi nemes belső szégyen nélkül nem is teheti hogy ne fizessen polg.jólléteért, mi­dőn látja, hogy nem nemes polgártársa fizet. Ezzel különben sem sértelik meg a’ privil. állapot. (Folyt.) S£#afllapesti h­aglló. Fővárosi t. olvasóin­kat ismételve figyelmeztetjük azon ritka élvezetet i­­gérő nagy hangversenyre, melly a’m­iskolczi’s fehér­vári károsultak javára ma fog véghez menni a’városi nagy tánczteremben. — E’ napokban Pesten egy nagy házban a'házmester meg akarván a’lépcsőt kivilágító nagy lámpát gyújtani, a’sulyegyent elveszte , lezu­hant és összezúzta magát.­­ A’ lánczhidon folyvást nagy szorgalommal dolgoznak ’s a’ zárgátaktól már ez évben is azon hasznot remélik , miszerint a’ nagy jég­táblákat úgy összetörendik, hogy az átszállításra szol­gáló csolnakokat nem leend szükség a’ felső sziget­csúcshoz vonatni , mi eddig minden télen annyi méltó panaszt ’s hátramaradást okozott. — Döbler, a’ nagy­hírű bűvész egy pár nap múlva Pestre érkezendik , ’s nemzeti színpadunkon lépend föl egészen uj találmá­nyi­ phantasmagoriával, m­ellynek Bécsben legújab­ban olly rendkívüli hatást szültek , hogy az utólsós elő­­adás is olly népes volt mint az első. E’ mutatványokat rendkívül érdekesbitendi még azon körülmény is,hogy Döbler több igen jeles magyar történeti képet és je­leneteket is mutatand. Ezenkü­l színészink jelenleg 8 eredeti színmű előadatására készülnek , miket két e­­redeti daljáték fog követni, az egyik Hartay dicsére­tes buzgalma igazgatótól, a­ másik Erkel karnagytól. Ez úgy hisszük elég ösztön arra, hogy színházunk bérleteseinek száma újonnan szaporodjék. M­s lazánk­ban sok szép arany terem, azt mindnyájan tudjuk, hogy pedig lappang is sok vert arany némelly ócska szekrényekben, azt szeretjük gyanítani; mivel pe­dig fővárosunkban jelenleg igen drágák az aranyak, ’s annyira kerestetnek , hogy a‘ pénzváltók alig tudják hová legyenek a’ sok gond miatt, tehát jó vásárt csi­­nálhatnának Pesten mind azok,kiknek kedvök van né­hány ezer aranyat a’ penésztől megmenteni s folyó pénzzel cserélni föl. — A’ városház tornyát német í­nnepélylyel szándék őrhivatalába iktatni, a mi nem ami­­ira szép , mint furcsa, főkép most, mintán épen Pest város, vagyis tulajdonkép a’ tanács, azt kíván­ja , hogy az ez­er lakosnyi sz. k. város is annyi joggal bírjon az országgyűlésen , mint például Biharmegye , mellyből kis királyságot, vagy legalább derék hűséget lehetne alkotni. — Elhagyta a’sajtót ,,A demokrá­­tia Amerikában“ Tocqueville után ford. Fábián Gáb. 3 és tik kötet, mellyek a’ lső és 2ik nélkül is meg­szerezhetők ; ára 3 pfr., mind a’ 4 köteté 7 for.; to­vábbá ,A’ vén sas4 bohózat4 felv., irta Gaal József, áradokr.; a’,Peleskei nótárius 4 szerzőjének e legú­jabb műve nem szorul dicséretünkre. R égre : a ,l­l­a­­gyar Életképek' 3ik füzete, tartalma : ,Az utolsó Ko­­rondy, S­zabó R­chardtól; Természet s­ava , Jámbor Páltól ; A’váltó , idegtől; Az utolsó alamizsna, Pe­tőfitől.— Játékszini krónika : f. hó ijén nemz. szín­padunkon adalék ,Tisztujitás4 vigj. 4 felv. nézők olly rendkívüli n­agy számmal, hogy sokan, hely­szűke miatt visszamenni kényszerültek, mellesleg megje­gyezzük, hogy a’ vígjátékból könyvárusi utón 4 hónap alatt közel 800 példány kelt el; ván először ,Nem és hivatalom4 vigj. 3 felv., francziából ford. Tompa Imre; ez uj vigj. igen mulattatott; 3kán ,Walburg éjer szinj. 4 felv., Balog Pepi, Lendvayné tanítványa, első szí­ni próbáját tévé, ’s jeles üléstermijének dicséretére vált, és számos buzdító kihivatásban részesült; 4ken ,Romeo és Julia 4 dúlj. 4 felv.; 5én ,Egy pohár víz* vigj-5 felv., fián ,Örökké4 vigj. 2 felv.; és hangverseny bő­gőn, 7én ,Borgia Lucretia* dalj. 3 felv.; 8kán ,­»«ra­­bonczás diák bohózat 3 felv.; Okén ,Szerelem mindent

Next