Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-05-05 / 36. szám

mezejére fordítjuk is, látni fogjuk,hogy épen azon férfi, ki nevének legnagyobb dicsőségét a’ magányrendszer melletti fáradhatlan munkálkodásnak köszöni, dr. Julius: „Börtönisméret évkönyvének­­ e füzetében a’ mag.rend­szer kellékeit elősorolván, az általányos felvigyázást, a’ középponti hatalom kellő befolyását, és segéd-testü­letek felállíttatását, leginkább pedig az elegendőkép ki­képzett nemcsak felsőbb hanem alsóbb rendű személy­zeten kivil, egy büntető scalát a’leglényegesb föltétel­nek tekinti ollymódon, hogy mindenütt, hol a’ magány­rendszer szerinti büntetés 3 vagy 5 évre mondatott ki, azt egy harmadra, hol 5 és 14 évre van kimondva, fe­lére kívánja csökkentetni, semmi esetben pedig 7 évnél továbbra nem terjeszti.Tagadhatlan,hogy más nemzetek állása a’ miénknél kedvezőbb. Bármennyivel kevésbbé kielégítő legyen is ez oknál fogva a’ börtönök állapotja, általában véve mégis a’ hazai börtönök állásával össze nem hasonlítható ; mert bármi kevéssé kielégítő volt le­gyen is nálok a’börtönök állapotja, hazai börtöneinkkel az még sem hasonlítható öszsze.Volt tehát azoknak ki­indulási pontjok , mig mi azon kiindulási pontban szű­kölködünk. De ha mind e’ mellett a’ felhozott példák és tudományos tekintélyek kijelentésit a’t.RR. javasla­tával öszszehasonlitjuk, meg fogunk győződni, hogy a’ t. RR. egészen új utat követnek. Legtöbb nemzet­­i rend­szert próbaként és részenként gondolta behozandónak : a’ t. RR. annak szabályként általányos behozatalát vél­ték szükségesnek; azon nemzet, melly az általányos behozatalt indítványozta, a’ behozatal módja iránt óka­­vatosan kívánt intézkedni; a’ t. RR. mindezen intézke­dést fölöslegnek tartják ; más nemzeteknél óvatosan ké­szíttettek elő a’magányrendszer behozatalának elözvé­­nyei: a’t. RR. az elözvények előteremtésiben elégsé­gesnek vélik, ha az elvet mondják ki; más nemzetek végre a’ magányrendszer-alkalmazás leglényegesb ki­egészítésének tekintik a’ büntető scala- felállítást, a’ t. RR. a’ büntetési scalát képtelenség gyanánt támadják meg. Kérdem tehát el fogjuk é igy érni azon czélt, mel­lyel kitűztünk magunknak, valódilag fogjuk é előmoz­dítani a’ hazai börtönök javítását? meg fogunk é felelni törv­hozási feladásunknak ? Azt vélem, nem; ’s részem­ről tovább is erősen meg vagyok győződve, hogy bár­­mint áll a’ magányrendszer elsőbbsége, ha azt más rend­szerek irányában nemleg tekintjük,bár azt tartom, hogy az a’hallgató rendszernél már azért is nagyobb figyel­met érdemel, mivel a’ hallgató rendszer alapeszméjé­nek gyakorlati létesítése majd lehetetlen, mégis a’ ma­gányrendszernek tényleges kedvező eredményiről, leg­alább hazánk állapotjára néztmegyőződve nem lévén, a’ mintabörtön eszméjéhez úgy,mint azt a’m. FORR. javas­sák, tovább is ragaszkodom. Mi K. E. J. úr indítványa másod részét illeti, ámbár részemről is azt tartom, hogy a’ börtön javíttatása iránt legüdvösb intézkedések min­den országban nem a’ l.hozás , de közigazgatás útján történnek,miután mindazáltal azon erős középponti ha­talom, melly a’ közigazgatás illyes működését leginkább biztosítja, hazánkban nem olly mértékben létezik mint más országokban, miután a’ közigazgatás eljárását épen azáltal akarom sikeresebbé tenni, ha bizonyos általá­­n­os elvek a’ törvény egyenes rendelete által pártoltat­­nak , ámbár nézetem K. E. J. ő maga nézetétől e’ tekin­tetben nemigen eltérő a’ ámbár maga az építési intézke­dés az alkalmazásnál talán kevesebb, mert a’ magány­­rendszer szerinti építés még nem a’ magányrendszer el­fogadtatása ; mégis a’ felhozott okoknál fogva tovább is felszólitandóknak vélem a’ t. A­et, hogy az 1 82­7diki országos választmányi munkálat alapján olly elveket tűzzenek ki a’ börtönjavitás általányos szabályául, mel­­lyek a’ raboknak mind egészségük biztosítása , mind erkölcsi oktatása,a’vádlottnak bűnösöktőli elkülönítése,­­melly bármi üdvös legyen, hazánk igenigen számos vi­dékeiben még sem létezik­, hasznos eredményeiket ille­tőleg minden kétségen kívül állanak; a’ büntetési scalát illetőleg röviden még azokra hivatkozva, miket mondot­tam ezen tekintetben, a’ mélt. főRR. javaslatához ra­gaszkodom. A’ t.RR. felszólítják a’mélt. Főrendeket az emberiség, jogtisztelet ’s a’ nemzet akaratja nevében hogy előbbi határozataiktól álljanak el. Részemről in­dítványunk elfogadására a’ t. R.et szintazon szent érde­kek nevében kívánom felszólittatni, felszólittatni az em­beriség nevében, mellynek szenvedései elméleti elvek ki­mondása által nem enyhittetnek, hacsak egyszersmind gyakorlati eredményeket nem biztosítják ; nevében azon jogtiszteletnek, melly nem engedi, hogy a’ rabok sorsa bizonytalan kísérleteknek nagy mértékben tüzessék ezé­­ki; azon nemzeti akarat nevében végre, melly nem más, mint azon áldozatokrai készség nyilatkoztatása, melly­­nek czélja nem lehet,hogy a’hozandó áldozatok bizony­talan eredményekre sikertelenül forditlassanak. Ezuláh egy gr. köv. adatdús beszédet tartott­. Mielőtt a’ t. RR. ü­zenéséhez szólnék,legyen szabad némelly adatokra,mel­­lyeket K. E. J. O mlga igen helyesen előadott,néhány rö­vid észrevételt tenni. Több ízben hallottam felhozatni a’ new-yerseyi és rode-islandi példát, mellyböl azt követ­kezteték, hogy miután a’ rode-islandi fogházban 36 rab közül hat tébolyodottnak találtatott, a’ magányrendszer különösen elömozditja a’tébolyodást. Legyen szabad e­­zen példára egy tekintélyt idézni, ez dr. Julius, ’s mun­kájából 10 sort felolvasni: ,,a’r­o­d­e-islandi lakosság 11­0,000 föbül áll; a’ tébolyodtak száma 200ra megy, tehát többre aránylag, mint akármelly egyéb statusban. Ezen tébolyodtak számára ott semmi intézet nem létezik, természetes tehát,hogy valahányszor ezen szerencsétle­nek egyike valamit a’ közcsend ellen elkövet, börtönbe hozatik. Massachusetts statusban (van 740,000 lako­sa) három igen jól elrendezett őrültház létezik, ’s mégis az ottani auburni rendszer elvei szerint épített börtön­ben számos őrült találtatik. New-Yerseyben, hol szinte több őrültségi eset m­utatkozik, szintén azt mondhatni hogy nem lévén Őrültház, az országból az őrültek a’bör­­tönbe hozatnak,’s igy ezen példák nem bizonyítnak sem­mit arra nézve, hogy a’ magányrendszer a’ tébolyodást olly annyira előmozdítaná. Fel volt hozva a’philadel­phiai börtön például. Tudják a’m. FRR., hogy Philadel­phia legdélibb része a’ szövetséges tartományoknak , ’s hogy azon börtönben a’raboknak 43 poentje színes ra­bokból áll,kik gyöngébbek lévén mint a’fehérek,a’ tébo­­lyodtak száma is nagyobb volt. Egyébiránt a’ philadel­phiai példát azért nem lehet e’ helyén felidézni, mert a’ philadelphiai börtön első volt, melly a’ magányrendszer szériát építtetett, hol s­o­k hiba történt; és a’ javítások csak lassan lassan következtek’s Amerikában most sem a’ legjobbak, hanem talán a’ legroszabbak közé tartozik. Felhozta tovább a’ m. b. a’ mű­banki börtönt; e’ részben azt kell megjegyeznem,hogy ezen börtön London e’nevű külvárosának legegészségtelenebb alantos helyén hibá­san van építve, úgy annyira,hogy abban nagy tűzzel kell a’ levegőt tisztítani; e’ szerint a’ börtön egészségtelen volta miatt nagyobb a’halomás. ’S igy ezen példákat sem a’ halomásra sem tébolyodottságra nézve nem idézhet­ni. A’ pentonvilli börtön az újabb mintabörtönök közé tartozik, ’s csak néhány hónap óta áll fen ; de mint lát­szik, a’ szigorú magányrendszertől ott eltérés­­­e­s , ’s mindkét rendszer egybeolvadását fogja vonni maga után. A’lausannei és genfi példa azért gyönge,mert Waadt can­ton csekély,a’lausannei és genfi b.intézet 66 s­ze rabnál nem foglalván többet magában;’s itt ezen két börtönre nézve áll az, hogy a’ nép miveltebb, azért a’ népnevelés és javulás régtől fogva olly lábon áll, hogy Magyaror­szágban még igen messze vagyunk tőle, és igy inkább a’ dolgozó rendszer alkalmazható, mert a’ boltul ott igen nagyon félnek, ez pedig Magyarországra nézve nem igen áll; de más részről az is bizonyos , hogy a’ genfi intézet nem tiszta dolgozó rendszeren alapszik, mert némely­­lyekre a’magánymásokra a’dolgozórendszer tartatik fen, ’s igy ezen két példa nem szolgál arra, hogy valamelly törvényhozás egészen elállott volna a’ magányrendszer elvétől. Mi pedig a’ londoni és francziaországi példát il­leti : ismét nem látom helyesnek azon állítást, mintha azok eltávoznának a’ magányrendszer elvétől. Olvas­­suk dr. Julius egyik levelét, mellyet 1843ki sept. 23 án irt: „Von hier (Amsterdam) richtet man die Augen auf England , wo bereits sechstausend Einzelzellen erbaut sind (tehát nem mint Pozsonyban valahol mondatott,­ 5 ezer) ; und man beabsichtiget hier in Holland innerhalb zehn Jahren (itt is tehát halkan) 4000 pennsylvanische zellen zu bauen.“ Francziaország felöl Varentrapp azt mondja: „találtatik most (sept. 1843ban) ezen ország­ban 31 börtön a’ magányrendszer szerint, részint már kész , részint épités alatt; a’ departementek kényszerítő törvény nélkül 5 millió frankot határoztak; lesz azon 31 börtönben 3 500 magánykamrácska; az elrendelt ré­­szenkinli építés még nem föltételezi a’rendszernek sok bajjal járó rögtöni létesítését.Mindezeknél fogvászag báró E. J. ur által felhozott adatok mind igen helyesek és iga­zak, de azokat más szempontból is tekinthetni, ’s igy általók a’ magányrendszert elvileg megtámadva nem lá­tom. Egyébiránt mi a’ két rendszert illeti, először is azt mondom , hogy ezen rendszer megczáfolását ’s taglalá­sát idővesztésnek nézem, mert tudományilag sem egyik­nek sem másiknak elsőbbsége megisméttetni nem fog,ha­nem azt mondom, hogy valamint a’ dolgozó rendszer más bánásmód mellett helyes lehet, úgy más részről a’ ma­gányrendszernek is bizonyos helytelenségei lévén, azo­kat lassan lassan javítani lehet, sőt kell is, fogják is, mig utoljára a’ két rendszer egygyé olvad ,’s addig kár volna hazánkban a’rendszer vitatásával sok időt veszteni. De Úgy hiszem, ezen túl is estünk már, miután az orsz. vá­lasztmány, a’m. FRR. nagy többsége ’s az alsó tábla is a’ magányrendszert elfogadta elvileg. Legyen most sza­bad átmennem azon üzenetre, mellyet a’ t. RR. a’ m.fő­RR. elibe terjesztettek. A’t. RR. üzenetében sok ellen­ük van felhozva, de miután azokat K. E. J. és gr. Sz. A. urak igen alaposan ’s tökéletesen megczáfolták , egész­ben bővebben szólni majd fölösleges ’s csak azon egyet akarom röviden érinteni, miszerint e­g­y helyen azt mondják a’ lek. Az.­ hogy nincs példa, mi­szerint valahol t.hozás,melly a’ magányrendszert elfo­gadta, attól elállott volna. Ez ugyan áll, de más részről arra sincs példa Európa vagy Amerikában, hogy vala­melly t.hozás olly kizárólag, imperative és absolute fo­gadta volna el a’ magányrendszert,mint azt a’ t. R. in­dítványozzák, ’s igy a’ magyar nemzet volna legelső , melly még mielőtt tudta hogy miként fogja magát ezen rendszer az országban kifejteni, magát arra képesnek tartotta,hogy azt létesítse minden szükséges elözvény’s előleges próbatétel nélkül. Azt mondják a’ t. RR.tovább hogy a’ nemzet lelkesedését ’s a’ megyék kedvező uta­­sitását használni kell, ’s igy felszólítják a’ m. FRRket a’ magány rendszer ál­talányos elfogadására.Méltánylom a’ t. RR. ezen állítását, ’s azon nem kétkedem; de ha tudjuk mi módon készülnek az utasítások, azt b­á­­­r a­z állitom, hogy azon 52 megyében,hol az utasítások készültek,vaj­mi kevés ember tudja azt, hogy minden fogoly számára építendő kamra 1000 pártba kerül a’kerületiekben , és 3 — 400 pfra a’ t.hatósági börtönökben ’s úgy hiszem, hogy a’ magyar nemesség vagy azok,kik részt vettek’s befolytak utasítások adásába,legkevésbbé voltak tisztá­ban aziránt,hogy mennyi költséget fognak magokra vál­lalni ezen magányrendszer általán­os elfogadása által. Mondatik továbbá az üzenetben,hogy a’t.Rt. a’ költség­­meghatározásba nem ereszkednek, de hiszik , hogy 14 millió forint költség fog kivántatni ’s e’részben úgy nyi­latkoznak, hogy a’ börtönök felállítására 1­5 év szüksé­ges lesz.Meg nem foghatom,mikép egy részről azt mond­ják, hogy a’ börtönök létesítésére 1­5 év lesz szükséges, más részről pedig nem fogadják el azt,hogy egygyel kezd­jük meg a’ rendszer behozatalát; megvallom,ebben nagy logikát nem látok,mert ha egy börtön fel lesz építve, u­­tána lehet építeni másikat és harmadikat is. 500 rabra építtetvén a’ mintabörtön, bajos volna egyszerre több börtönt felállítani, mert más országban is tapasztalták, hogy nagyobb intézeteknél sokkal bajosabb a’ felügye­­lés, rendfentartás ’s az eszközök czélszerű használása, mint ott,hol kisebb modorban állíttatnak fel az illyinté­­zetek.Mi a’scala- kidolgozást illeti,e’ részben azt mond­­ják a’ t. RR. hogy nem volna szükséges bocsátkozni a’ scala- kidolgozásba. Mutassák meg nekünk: mit tevők lesznek a’ bírák a’ scalaris évek lefolyása alatt, ha a’ büntető t.könyv elfogadtatik,pedig­­ 5 év kell—mint a’t. RR. hiszik — hogy a’magányrendszer szerinti börtönök felállittathassanak; hogyan fognak tehát a’birák ítélni ? Vajjon a’ codexben meghatárzott büntetéseket önkény­­leg fogják­­ szabni a’ rabokra, vagy mivel az országban magányrendszer szerint alakított néhány börtön van,va­lamennyi rabot mindazon büntetések szerint fogják el­itélni? Ez olly nehézség, miszerint nem látom,mikép le­hessen a’ scala- kidolgozást kikerülni. Kívánom tehát, hogy a’ t. RR. méltóztassanak nekünk szokott nagy böl­­cseségek szerint valamelly uj, talpra esett módot javas­lunk Mi a’ 3dik pontott. l. a’ t.hatósági börtönöknek az 1828ki orsz.választmány munkálata nyománi javíttatá­sát illeti, mellyet a’ főrendi tábla múlt alkalommal elfo­gadott, e’ részben ellentétben állok azzal,mit gr. Sz. A. ur mondott ’s azt vélném, hogy egy kissé vizsgáljuk meg azon okokat,mellyek a’ m. földi táblát az 182­7­. évi pr. munkálat elfogadására bírták. Én azt tartom, fő ok az volt, hogy átlátván a’ m. FRR., mikép a’ magányrend­szert egyszerre behozni nem lehet, szükségesnek vél­ték arról gondoskodni,hogy addig is segítsünk azon bor­zasztó állapoton, mellyben jelenleg a’ megyei, fogházak vannak, ’s igy a’ m. FRR. javaslata csak ideiglenes volt. A’t.RR. a’ költségekből merített nehézségeket bőven kimerítik ’s azt mondják, hogy a’ költségek e’ részben olly roppant nagyok volnának, miszerint nem méltó e’ részben javítást tenni az 1S 2 aki országos, választmány munkálata nyomán. De a’ tárgyalás e’részben a’ t.hozó testre nézve úgyszólván lehetetlenség; mert meg kelle­ne tudni egyenkint: minden megyében mi körülmények forognak fen, mert mások a’ körülmények Borsodban mint Krassó és Veszprémben; ’s igy azt vélem, hogy e’ dolog a’ közigazgatást érdekelheti inkább mint a’ törv­­­hozást. De másrészről látjuk, hogy sok megyében nagy hajlam mutatkozik bizonyos rendszer szerint javítani a’ börtönöket; ezen nemes ösztönt használni kell, meny­nyire lehet és szabad; ’s azt törvény által elfojtani ká­ros volna. így tehát azt kívánom, hogy a’ m. főrendi 212

Next