Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-05-05 / 36. szám
mezejére fordítjuk is, látni fogjuk,hogy épen azon férfi, ki nevének legnagyobb dicsőségét a’ magányrendszer melletti fáradhatlan munkálkodásnak köszöni, dr. Julius: „Börtönisméret évkönyvének e füzetében a’ mag.rendszer kellékeit elősorolván, az általányos felvigyázást, a’ középponti hatalom kellő befolyását, és segéd-testületek felállíttatását, leginkább pedig az elegendőkép kiképzett nemcsak felsőbb hanem alsóbb rendű személyzeten kivil, egy büntető scalát a’leglényegesb föltételnek tekinti ollymódon, hogy mindenütt, hol a’ magányrendszer szerinti büntetés 3 vagy 5 évre mondatott ki, azt egy harmadra, hol 5 és 14 évre van kimondva, felére kívánja csökkentetni, semmi esetben pedig 7 évnél továbbra nem terjeszti.Tagadhatlan,hogy más nemzetek állása a’ miénknél kedvezőbb. Bármennyivel kevésbbé kielégítő legyen is ez oknál fogva a’ börtönök állapotja, általában véve mégis a’ hazai börtönök állásával össze nem hasonlítható ; mert bármi kevéssé kielégítő volt legyen is nálok a’börtönök állapotja, hazai börtöneinkkel az még sem hasonlítható öszsze.Volt tehát azoknak kiindulási pontjok , mig mi azon kiindulási pontban szűkölködünk. De ha mind e’ mellett a’ felhozott példák és tudományos tekintélyek kijelentésit a’t.RR. javaslatával öszszehasonlitjuk, meg fogunk győződni, hogy a’ t. RR. egészen új utat követnek. Legtöbb nemzeti rendszert próbaként és részenként gondolta behozandónak : a’ t. RR. annak szabályként általányos behozatalát vélték szükségesnek; azon nemzet, melly az általányos behozatalt indítványozta, a’ behozatal módja iránt ókavatosan kívánt intézkedni; a’ t. RR. mindezen intézkedést fölöslegnek tartják ; más nemzeteknél óvatosan készíttettek elő a’magányrendszer behozatalának elözvényei: a’t. RR. az elözvények előteremtésiben elégségesnek vélik, ha az elvet mondják ki; más nemzetek végre a’ magányrendszer-alkalmazás leglényegesb kiegészítésének tekintik a’ büntető scala- felállítást, a’ t. RR. a’ büntetési scalát képtelenség gyanánt támadják meg. Kérdem tehát el fogjuk é igy érni azon czélt, mellyel kitűztünk magunknak, valódilag fogjuk é előmozdítani a’ hazai börtönök javítását? meg fogunk é felelni törvhozási feladásunknak ? Azt vélem, nem; ’s részemről tovább is erősen meg vagyok győződve, hogy bármint áll a’ magányrendszer elsőbbsége, ha azt más rendszerek irányában nemleg tekintjük,bár azt tartom, hogy az a’hallgató rendszernél már azért is nagyobb figyelmet érdemel, mivel a’ hallgató rendszer alapeszméjének gyakorlati létesítése majd lehetetlen, mégis a’ magányrendszernek tényleges kedvező eredményiről, legalább hazánk állapotjára néztmegyőződve nem lévén, a’ mintabörtön eszméjéhez úgy,mint azt a’m. FORR. javassák, tovább is ragaszkodom. Mi K. E. J. úr indítványa másod részét illeti, ámbár részemről is azt tartom, hogy a’ börtön javíttatása iránt legüdvösb intézkedések minden országban nem a’ l.hozás , de közigazgatás útján történnek,miután mindazáltal azon erős középponti hatalom, melly a’ közigazgatás illyes működését leginkább biztosítja, hazánkban nem olly mértékben létezik mint más országokban, miután a’ közigazgatás eljárását épen azáltal akarom sikeresebbé tenni, ha bizonyos általános elvek a’ törvény egyenes rendelete által pártoltatnak , ámbár nézetem K. E. J. ő maga nézetétől e’ tekintetben nemigen eltérő a’ ámbár maga az építési intézkedés az alkalmazásnál talán kevesebb, mert a’ magányrendszer szerinti építés még nem a’ magányrendszer elfogadtatása ; mégis a’ felhozott okoknál fogva tovább is felszólitandóknak vélem a’ t. Aet, hogy az 1 827diki országos választmányi munkálat alapján olly elveket tűzzenek ki a’ börtönjavitás általányos szabályául, mellyek a’ raboknak mind egészségük biztosítása , mind erkölcsi oktatása,a’vádlottnak bűnösöktőli elkülönítése,melly bármi üdvös legyen, hazánk igenigen számos vidékeiben még sem létezik, hasznos eredményeiket illetőleg minden kétségen kívül állanak; a’ büntetési scalát illetőleg röviden még azokra hivatkozva, miket mondottam ezen tekintetben, a’ mélt. főRR. javaslatához ragaszkodom. A’ t.RR. felszólítják a’mélt. Főrendeket az emberiség, jogtisztelet ’s a’ nemzet akaratja nevében hogy előbbi határozataiktól álljanak el. Részemről indítványunk elfogadására a’ t. R.et szintazon szent érdekek nevében kívánom felszólittatni, felszólittatni az emberiség nevében, mellynek szenvedései elméleti elvek kimondása által nem enyhittetnek, hacsak egyszersmind gyakorlati eredményeket nem biztosítják ; nevében azon jogtiszteletnek, melly nem engedi, hogy a’ rabok sorsa bizonytalan kísérleteknek nagy mértékben tüzessék ezéki; azon nemzeti akarat nevében végre, melly nem más, mint azon áldozatokrai készség nyilatkoztatása, mellynek czélja nem lehet,hogy a’hozandó áldozatok bizonytalan eredményekre sikertelenül forditlassanak. Ezuláh egy gr. köv. adatdús beszédet tartott. Mielőtt a’ t. RR. üzenéséhez szólnék,legyen szabad némelly adatokra,mellyeket K. E. J. O mlga igen helyesen előadott,néhány rövid észrevételt tenni. Több ízben hallottam felhozatni a’ new-yerseyi és rode-islandi példát, mellyböl azt következteték, hogy miután a’ rode-islandi fogházban 36 rab közül hat tébolyodottnak találtatott, a’ magányrendszer különösen elömozditja a’tébolyodást. Legyen szabad ezen példára egy tekintélyt idézni, ez dr. Julius, ’s munkájából 10 sort felolvasni: ,,a’rode-islandi lakosság 110,000 föbül áll; a’ tébolyodtak száma 200ra megy, tehát többre aránylag, mint akármelly egyéb statusban. Ezen tébolyodtak számára ott semmi intézet nem létezik, természetes tehát,hogy valahányszor ezen szerencsétlenek egyike valamit a’ közcsend ellen elkövet, börtönbe hozatik. Massachusetts statusban (van 740,000 lakosa) három igen jól elrendezett őrültház létezik, ’s mégis az ottani auburni rendszer elvei szerint épített börtönben számos őrült találtatik. New-Yerseyben, hol szinte több őrültségi eset mutatkozik, szintén azt mondhatni hogy nem lévén Őrültház, az országból az őrültek a’börtönbe hozatnak,’s igy ezen példák nem bizonyítnak semmit arra nézve, hogy a’ magányrendszer a’ tébolyodást olly annyira előmozdítaná. Fel volt hozva a’philadelphiai börtön például. Tudják a’m. FRR., hogy Philadelphia legdélibb része a’ szövetséges tartományoknak , ’s hogy azon börtönben a’raboknak 43 poentje színes rabokból áll,kik gyöngébbek lévén mint a’fehérek,a’ tébolyodtak száma is nagyobb volt. Egyébiránt a’ philadelphiai példát azért nem lehet e’ helyén felidézni, mert a’ philadelphiai börtön első volt, melly a’ magányrendszer szériát építtetett, hol sok hiba történt; és a’ javítások csak lassan lassan következtek’s Amerikában most sem a’ legjobbak, hanem talán a’ legroszabbak közé tartozik. Felhozta tovább a’ m. b. a’ műbanki börtönt; e’ részben azt kell megjegyeznem,hogy ezen börtön London e’nevű külvárosának legegészségtelenebb alantos helyén hibásan van építve, úgy annyira,hogy abban nagy tűzzel kell a’ levegőt tisztítani; e’ szerint a’ börtön egészségtelen volta miatt nagyobb a’halomás. ’S igy ezen példákat sem a’ halomásra sem tébolyodottságra nézve nem idézhetni. A’ pentonvilli börtön az újabb mintabörtönök közé tartozik, ’s csak néhány hónap óta áll fen ; de mint látszik, a’ szigorú magányrendszertől ott eltéréses , ’s mindkét rendszer egybeolvadását fogja vonni maga után. A’lausannei és genfi példa azért gyönge,mert Waadt canton csekély,a’lausannei és genfi b.intézet 66 sze rabnál nem foglalván többet magában;’s itt ezen két börtönre nézve áll az, hogy a’ nép miveltebb, azért a’ népnevelés és javulás régtől fogva olly lábon áll, hogy Magyarországban még igen messze vagyunk tőle, és igy inkább a’ dolgozó rendszer alkalmazható, mert a’ boltul ott igen nagyon félnek, ez pedig Magyarországra nézve nem igen áll; de más részről az is bizonyos , hogy a’ genfi intézet nem tiszta dolgozó rendszeren alapszik, mert némelylyekre a’magánymásokra a’dolgozórendszer tartatik fen, ’s igy ezen két példa nem szolgál arra, hogy valamelly törvényhozás egészen elállott volna a’ magányrendszer elvétől. Mi pedig a’ londoni és francziaországi példát illeti : ismét nem látom helyesnek azon állítást, mintha azok eltávoznának a’ magányrendszer elvétől. Olvassuk dr. Julius egyik levelét, mellyet 1843ki sept. 23 án irt: „Von hier (Amsterdam) richtet man die Augen auf England , wo bereits sechstausend Einzelzellen erbaut sind (tehát nem mint Pozsonyban valahol mondatott, 5 ezer) ; und man beabsichtiget hier in Holland innerhalb zehn Jahren (itt is tehát halkan) 4000 pennsylvanische zellen zu bauen.“ Francziaország felöl Varentrapp azt mondja: „találtatik most (sept. 1843ban) ezen országban 31 börtön a’ magányrendszer szerint, részint már kész , részint épités alatt; a’ departementek kényszerítő törvény nélkül 5 millió frankot határoztak; lesz azon 31 börtönben 3 500 magánykamrácska; az elrendelt részenkinli építés még nem föltételezi a’rendszernek sok bajjal járó rögtöni létesítését.Mindezeknél fogvászag báró E. J. ur által felhozott adatok mind igen helyesek és igazak, de azokat más szempontból is tekinthetni, ’s igy általók a’ magányrendszert elvileg megtámadva nem látom. Egyébiránt mi a’ két rendszert illeti, először is azt mondom , hogy ezen rendszer megczáfolását ’s taglalását idővesztésnek nézem, mert tudományilag sem egyiknek sem másiknak elsőbbsége megisméttetni nem fog,hanem azt mondom, hogy valamint a’ dolgozó rendszer más bánásmód mellett helyes lehet, úgy más részről a’ magányrendszernek is bizonyos helytelenségei lévén, azokat lassan lassan javítani lehet, sőt kell is, fogják is, mig utoljára a’ két rendszer egygyé olvad ,’s addig kár volna hazánkban a’rendszer vitatásával sok időt veszteni. De Úgy hiszem, ezen túl is estünk már, miután az orsz. választmány, a’m. FRR. nagy többsége ’s az alsó tábla is a’ magányrendszert elfogadta elvileg. Legyen most szabad átmennem azon üzenetre, mellyet a’ t. RR. a’ m.főRR. elibe terjesztettek. A’t. RR. üzenetében sok ellenük van felhozva, de miután azokat K. E. J. és gr. Sz. A. urak igen alaposan ’s tökéletesen megczáfolták , egészben bővebben szólni majd fölösleges ’s csak azon egyet akarom röviden érinteni, miszerint egy helyen azt mondják a’ lek. Az. hogy nincs példa, miszerint valahol t.hozás,melly a’ magányrendszert elfogadta, attól elállott volna. Ez ugyan áll, de más részről arra sincs példa Európa vagy Amerikában, hogy valamelly t.hozás olly kizárólag, imperative és absolute fogadta volna el a’ magányrendszert,mint azt a’ t. R. indítványozzák, ’s igy a’ magyar nemzet volna legelső , melly még mielőtt tudta hogy miként fogja magát ezen rendszer az országban kifejteni, magát arra képesnek tartotta,hogy azt létesítse minden szükséges elözvény’s előleges próbatétel nélkül. Azt mondják a’ t. RR.tovább hogy a’ nemzet lelkesedését ’s a’ megyék kedvező utasitását használni kell, ’s igy felszólítják a’ m. FRRket a’ magány rendszer általányos elfogadására.Méltánylom a’ t. RR. ezen állítását, ’s azon nem kétkedem; de ha tudjuk mi módon készülnek az utasítások, azt bár az állitom, hogy azon 52 megyében,hol az utasítások készültek,vajmi kevés ember tudja azt, hogy minden fogoly számára építendő kamra 1000 pártba kerül a’kerületiekben , és 3 — 400 pfra a’ t.hatósági börtönökben ’s úgy hiszem, hogy a’ magyar nemesség vagy azok,kik részt vettek’s befolytak utasítások adásába,legkevésbbé voltak tisztában aziránt,hogy mennyi költséget fognak magokra vállalni ezen magányrendszer általános elfogadása által. Mondatik továbbá az üzenetben,hogy a’t.Rt. a’ költségmeghatározásba nem ereszkednek, de hiszik , hogy 14 millió forint költség fog kivántatni ’s e’részben úgy nyilatkoznak, hogy a’ börtönök felállítására 15 év szükséges lesz.Meg nem foghatom,mikép egy részről azt mondják, hogy a’ börtönök létesítésére 15 év lesz szükséges, más részről pedig nem fogadják el azt,hogy egygyel kezdjük meg a’ rendszer behozatalát; megvallom,ebben nagy logikát nem látok,mert ha egy börtön fel lesz építve, utána lehet építeni másikat és harmadikat is. 500 rabra építtetvén a’ mintabörtön, bajos volna egyszerre több börtönt felállítani, mert más országban is tapasztalták, hogy nagyobb intézeteknél sokkal bajosabb a’ felügyelés, rendfentartás ’s az eszközök czélszerű használása, mint ott,hol kisebb modorban állíttatnak fel az illyintézetek.Mi a’scala- kidolgozást illeti,e’ részben azt mondják a’ t. RR. hogy nem volna szükséges bocsátkozni a’ scala- kidolgozásba. Mutassák meg nekünk: mit tevők lesznek a’ bírák a’ scalaris évek lefolyása alatt, ha a’ büntető t.könyv elfogadtatik,pedig 5 év kell—mint a’t. RR. hiszik — hogy a’magányrendszer szerinti börtönök felállittathassanak; hogyan fognak tehát a’birák ítélni ? Vajjon a’ codexben meghatárzott büntetéseket önkényleg fogják szabni a’ rabokra, vagy mivel az országban magányrendszer szerint alakított néhány börtön van,valamennyi rabot mindazon büntetések szerint fogják elitélni? Ez olly nehézség, miszerint nem látom,mikép lehessen a’ scala- kidolgozást kikerülni. Kívánom tehát, hogy a’ t. RR. méltóztassanak nekünk szokott nagy bölcseségek szerint valamelly uj, talpra esett módot javaslunk Mi a’ 3dik pontott. l. a’ t.hatósági börtönöknek az 1828ki orsz.választmány munkálata nyománi javíttatását illeti, mellyet a’ főrendi tábla múlt alkalommal elfogadott, e’ részben ellentétben állok azzal,mit gr. Sz. A. ur mondott ’s azt vélném, hogy egy kissé vizsgáljuk meg azon okokat,mellyek a’ m. földi táblát az 1827. évi pr. munkálat elfogadására bírták. Én azt tartom, fő ok az volt, hogy átlátván a’ m. FRR., mikép a’ magányrendszert egyszerre behozni nem lehet, szükségesnek vélték arról gondoskodni,hogy addig is segítsünk azon borzasztó állapoton, mellyben jelenleg a’ megyei, fogházak vannak, ’s igy a’ m. FRR. javaslata csak ideiglenes volt. A’t.RR. a’ költségekből merített nehézségeket bőven kimerítik ’s azt mondják, hogy a’ költségek e’ részben olly roppant nagyok volnának, miszerint nem méltó e’ részben javítást tenni az 1S 2 aki országos, választmány munkálata nyomán. De a’ tárgyalás e’részben a’ t.hozó testre nézve úgyszólván lehetetlenség; mert meg kellene tudni egyenkint: minden megyében mi körülmények forognak fen, mert mások a’ körülmények Borsodban mint Krassó és Veszprémben; ’s igy azt vélem, hogy e’ dolog a’ közigazgatást érdekelheti inkább mint a’ törvhozást. De másrészről látjuk, hogy sok megyében nagy hajlam mutatkozik bizonyos rendszer szerint javítani a’ börtönöket; ezen nemes ösztönt használni kell, menynyire lehet és szabad; ’s azt törvény által elfojtani káros volna. így tehát azt kívánom, hogy a’ m. főrendi 212