Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-06-20 / 49. szám

PEST, vasárnap június 16kán Megjelenik a' Társalkodóval minden héten kétszer, ti. vasárnap télen, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztri megrendelés 1844. 48dire szálBi. ip és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál úrintcTM 4^,1777770.7^7 —7—r~r.----------—mai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ hér«^/ 3«! T^a, •nerf"ílar.® .yi ,iaz első eme" Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik és CS' foP°stahivatal utján történhetik a’ uui a iícucji ve. rt. főpostahivalalná--------------- , m . falinál, és nálunk Pesten uriuleza 453 sz. Trattner-Károlyiház első emeletén bármi biztos alkalom állal va valom- és gyorcskocsi utján. _______________________V J. és Társ szerkesztőség«?.1 Si.~ FOGLALAT. Magyar-15a Erdélyország (elöléptetések; a' miskolczi kisdedovó intézet s vele rokonok Szontagh Gusztávtól; Országgy. közlemény : (jun. 7dikei kér. ülésb. a’ polgári qualiticatiok ügyben mondott budi indítvány tárgyaltatása, a't i követ beszéde s egyéb vitatkozások a polg. minimum s direct választásokéut; 156d. frdi ülésb. a’ szabad kerületek elrendezési munkálata választmányra bizatik; 157d. frdi ülésb. az orsz. választmányok alakitás-és foglalkodásmódjáról szóló rendi üzenet s törvényjavaslat nem sok vitatkozás után a' frdi tábla jóváhagyását nem nyerte meg ; jun. 8d. ker ülés a’ frdi második válasz vizsgálatát a’ városrendezési ügyben folytatja, de az őrsereg s városi felügyelőkre nézve nagy szótöbbséggel marad előbb felterjesztett javasata mellett; a 212d. ker. ülés a’ városrendezési munkálatot elvégezte; Orosz Elek ungmegyei követ meggyilkoltatása saját megyei hajdúja által; budapesti napló: Rothschild Pesten; ‘s egyéb fővárosi ’s irodalmi újdonságok; színházi krónika ; jótékonyság ; 5d. évi jelentés a’pesti gyermekkórház működéséről; fe szólitás a' pesti gyermekkórház ügyében;a’ testgyakorló intézet meghívása ; pestvárosi adakozások az aradiak számára; pestmegyei közgyűlés folytatása; bácsbodrogi k.gyűlés; levéltöredék vámszedési a’ zsarlásoktul.) Amerika (philadelphiai véres romboló jelenetek a' benszülütt 's kandt vagy is kath. felkezet közt.) Spanyolország (Mozgalmak az egyházi jószágok eladatása ellen;a két királyné Barcelonában; Izabella s a’ Trapani gr.) Anglia ( Connell börtönben; Miklós czár Londonban; józansági egyesületek ) Francziaország (Aggály Miklós czár londoni látogatása miatt ; Abdelkader ismét föllép ; Biskardban a’ francziák meggyilkoltatása.) Saászország (Obrenovich Mihály’s Ghika fejdelmek Drezdában, Esparterót is oda várják.) Egyptus (Mehemed Ali’s családja uszonyai.) Értesítő: Magyarország és Erdély, A’ ant. m. kir. udv. kincstár a’ szucsányi és fiumei sóhivataloknál megürült sómázsáló ellenőrséget Szepessy Ferencz aradi k. sóirnokra , és Matkovics Péterre , az aranyidkai bányakamrai sebészhivatalt Jácz János maluzsinai bányakamrai sebészre, végre a’ rézbányai bányahivatalnál megürült oktatóságot Waechter Gyula erdélyi k. kincstári bányagyakornokra ruházá. A’ rékasi k. kam. erdészhivatal Zeidler József f. é. maj. aki halála által megürülvén , e’hivatalra vágyók illető bizonyítványaikkal ellátott folyamodványai a’temesi kamrai igazgatóságnál benyújtandók. A’ miskolczi kisdedovó intézet ’s több másról. (Vége.) E’ véget nem érő bevezetés után valahára a’ miskolczi kisdedovó intézetről kell szólnom , és pedig főleg azért, mivel a’ miskolczi nagy tűz után a’ vidéken azon hír terjedt el, hogy ezen intézet elenyészett, mi nem igaz,mert nemcsak fenáll most is mint ez előtt,hanem még több növendéket is számlál, minélfogva az eddigi kisdedovóhoz egy segédovó is mellékeltetett. Általában ha egy 30 ezer lelket számláló városban a haladó polgárisodás egy kisdedovó intézetet alapított, ott azt az érintett szükség, melly létesülését okozá, nem hagyja oty könnyen pusztulni; ’s ez a’ miskolczi intézetre nézve is fenállásának legbiztosabb alapja. Keletkezése részint öntudatosan előmozdított, részint esetékes. Borsodban is úgy voltunk eleinte, mint az egész hazában, a’ sok teendő közt nem tudtuk magunkat elhatározni, mihez fogjunk előbb, mihez utóbb. Pár év elött egy kór- és egy kényszerítő dolgozóház látszottak legszükségesbeknek ’s hogy létesülhessenek , főispáni helyettesünk Vay Miklós e méltóságának megyeszerte tisztelt neje, asszony-egyesületet szándéklott létrehozni, mi azonban az akkori tisztujitás által pártokra szakadt megyes viszonyoknál fogva nem sikerülhetett. Bizonyos pénzöszszeg mind a’mellett összegyűlt, melly a’ czél kivitelére elegendő nem lévén, ideiglen a’ megyei pénztárba letéve kamatra adatott. Időközben mostani másod alispán Nagy Gedeon ur, akkoron casinónk elnöke, szokott energiájával c’ pangó intézetünkön segíteni kívánván, kertkivilágitással párosult tánczvigalmat, hangversenyt, nyilványos ebédeket’s több efféle a’ társalgási életet összepontositó ’s élénkítő mulatságot hozott létre. A’ hangverseny jótékony, magok a’ működők által kijelölendő czélra adatott ’s im midőn az ír Fáy Andrásunk szép reményű fiának Gusztávnak, ki e’czélra Pestről megjelenni szíveskedett, átnyujtatnék,kisdedovó intézetre irá alánevét’s a’többi hangversenyadó követé példáját. Ez vala intézetünk szülő perczeneje; mert habár az öszszeg elegendő nem lehetett, a’ czél ki lévén jelölve, a’ casino most a’ megyéhez folyamodott, hogy azon kór- ’s dolgozóházra szánt, de e’ czér a meg nem felelőnek talált öszszeget, melly a’ pénztárba letétetett, egy kisdedovó intézet létbe hozására fordítani kegyeskednék, mivel hason fontossága mellett ezen summával megindítható. A’ nemes megye nem rendelkezhetvén a’ rábízott pénzekről,administratorné ő méltóságához járul ezen, kis kérelemnek nemcsak enged, hanem azonnal maga költségén egy kisdedóvót küld Tolnáról Miskolczra, ellátván őt egyszersmind némilegszükségesb tanítási szerekkel. Az intézet most megnyiltatik, vígan hemzseg falai közt az ártatlan kis világ, de csak hamar észrevesszük, mikép a’ pénz még mindig nem elegendő. A’ szokottmegyei szolgabirák által eszközlött kéregetésekhez folyamodunk tehát; de ezen nincs többé áldás, mint nem, országos tekintetben, a’ subsidiumon,’s már már eszközeink fogytán vagyunk, midőn tisztelt administratornénk egy sorshúzással párosult tánczvigalmat hirdet, mellyre felszólítva a’ megye hazafias buzgóságu hölgyei olly számmal készitnek aszszonyi munkákat, hogy az ez által nyert roppant, minden illy eddigi vigalmakat felülmúló jövedelem által intézetünk egyszerre mentve jön. Még most sem mondhatni ugyan, mint azonnal bebizonyítom, hogy egyedül tőkéje kamatjaiból fenállhatna; de ha e’ kamatokhoz a’ szokott tanítási dijak (didaetrum) számíttatnak ’s a’casino , mint eddig, ezentúl is, téli mulatságai jövedelmét e’ szent czélra szánni el nem mulasztandja: a’ miskolczi kisdedóvó intézet nemcsak meg nem szűnik, hanem mint eddig, folytonos haladó virágzásban is látandjuk azt.De lássuk már az intézetet magát. Szállása körülbelül a’város közepén fekszik zajtalan helyen. Van oktatásra két szobája, hol szükség esetében 120 gyermek is elfér, tágas gymnastikai gépekkel ellátott udvara és virágkertje. Növendékei száma most 95, kisdedovó most kettő működik benne: Tóth István mint rendes és Szabó János mint segédovó, Kun Lajos t.bíró úr szerfölött gondos igazgatósága alatt. Ezeken kívül az intézet tart még egy dajkát és egy szolgát. Az óvási és fejlesztési rendszer egészen a’ tolnai, mint azt Wargha István, a’kisdedóvókat képező intézet igazgatója ismeretes munkájában előadó, szemlélhető ismeretek, erkölcsképező mesék és versecskék, ének és gymnastika, ennek tárgyai, örök változatosságban , hogy a’ gyermekek szünetlenül működő de könnyen kifárasztható testi lelki tehetségeik koraikhoz képest illően foglalkodtassanak ’s ez oknál fogva majd ülve,majd állva, csendesen vesztegelve, vagy tagjaikat mozgatva, sőt ollykor ugrálva is. A’szellemi fejlesztést szobában, testi gyakorlás az udvaron váltogatja fel; reggeli 9ézig az udvaron gyűlnek, játszanak ’s gymnastizáltatnak , 9 — 10ig szobában oktattatnak, 10—11 ig ismét kint vannak, 11 — Ha megint bent. Innen túl játszanak , míg ebédre elvitetnek. Délután az oktatás 3 — 4-ig tart, 4—5ig gymnastizáltatnak, erre félórai oktatás következik, utóbb ismét az udvaron vannak, míg haza vezettetnek. Meg kell pedig itt különösen jegyzenem, hogy Wargha Istvánnak ezen hazai kisdedóvó intézetünkben gyakorlatba hozott rendszerét, egész terjedelmében teljesen czélszerűnek találtam. Bizonyítom ezt tapasztalásból , mint a’ miskolczi kisdedóvó intézetnek elejétől való igazgatója, intvén, sőt kérvén mindazokat, kik útj efféle intézeteket alapítani szándékoznak, hogy az óvókat kirekesztősig nemzeti kisdedovókat képező intézetünkből hozatni szíveskedjenek, bizonyosakká tevén őket az iránt, mi kép ez után derekasan kiképzett egyedeket nyerendnek ’s olly rendszert, melly jelességét már gyakorlatban igazolá. Kisdedeink valóban test-lelkileg szemlátomást gyarapodnak ’s kivált kép, mi még a’ nyers alsótömegnél fő dolog,szelidülnek’s nyájasodnak; midőn bejövetelök előtt egy része olly vad, emberkerülő ’s komor volt mint a’ medvefiak. Bárcsak a’ legalsóbb néposztály, kivált a’ kapások,kik egész nap házaigkon kívül dolgozva, magzataikra nem ügyelhetnek, számosabban küldenek be gyermekeiket! De ezek a’ jótéteményt még el nem akarják ismerni, ámbár ingyen használhatják ’s a’ dolog fontossága kalendáriom ’s templomban elejökbe gerjesztetett. És ne mondjuk,hogy kisdedovó intézetink kelletén túl czifrák ’s a’ népet rangon fölül művelik. Pompásak az igaz ne legyenek; de ne uralkodjék é bennök tisztaság ’s ízlés ? ’s ne törekedjenek e magok résziről is nemzeti műveltségűnket egy kissé magasabbra emelni? Hisz ha azt akarjuk, hogy a’ földművelés , ipar, kereskedés , tudomány és művészet haladjanak, minden nevelő és oktató intézetnek növendékeit az eddig divatozott műveltségi fokon túl kell képeznie. Ezt kívánja az emberiség rendeltetése is. ’S ne féljünk,hogy az által sorsukkal meg nem elégedő polgárokat képezendünk. Megelégedés könnyen megeléglést szül ’s ez a’ haladás előangyala, a’ magyar különösen csak hamar bundára fekszik ’s henyél. Hanem az igaz , hol a’ jövő nemzedék illy haladó irányban műveltetik , ott a’ törvényhozásnak is tágítania kell a’korlátokat, hogy a’ növendék átlépvén az életbe, munkásságának szabadabb tért találjon. Nyilványos segedelmezések által keletkezett intézetnek pénzeiről mindig nyilványosan kellene számolni, nemcsak azért, mivel ezt a’ közönség joggal kívánhatja,hanem már a’dolog természeténél fogva is, egyedül illy számadással járó ellenőrködés tarthatván fen rendületlenül azon bizodalmát, melly nélkül semmiféle nyilványos intézet fennem állhat. Ezen eszméktől vezettetve itten tehát az intézet tőkéje- bevételei-és kiadásainak részletes számadását kellene közrebocsátanom , mi régóta feltett, de fájdalomteljesíthetlen szándékom. — Úgy vagyunk mi a’ nyilvánossággal is mint egyébbel: szeretünk róla beszélni, de valóságban kevés tettleges pártfogóra talál. Boldog Hegel, hogy Berlinben a’ cholerában haltál meg! Ha evangéliumodat köztünk hirdeted , hogy a’ „szó: tett“ ’s „a’fogalom: valóság,“ még a’ cholera előtt megüt bosszúságodban a’ guta, mert napjainkban e’föld kerekségén nem létezik nép, melly a’ gondolatot tárgyától, az elméleti munkásságot a’ gyakorlatitól, metszöbben és pedig tettleg annyira megkülönböztetné, mint a’ magyar. Minden eddigi fáradozásim sikeretlenek lévén tehát, csak ennyit közölhetek: az intézet tőkéje: 12800 v.ftból áll. A’ kisdedovási díjak évenkint körülbelül 400 ftra rúgnak. Kiadásai: házbér, két kisdedovó, dajka és szolga, esztendőnkint 1500 ftot kívánnak fedezésre, melly összeg a’ tökének kamatját ’s oktatási dijakat 300—350 ft. múlja felül,’s ezen deficitet eddig a’ casino farsangi tánczvigalmai jövedelmeiből szokta pótolni, a’ mennyire tudniillik női adakozások által nem fedeztetnek, in casu extremae necessitatis pedig báró Vay Miklósné e méltósága , czélszerű alkalomkor tánczvigalomra gyülekezteti öszsze Borsod megye úri körét a’ megye teremében ’s ekkor vége minden bajnak; mert a’ hol fényleni lehet, ott a’ kelet népe kisajtolja magából az utolsó garast is. Illy szükségben azonban az intézet eddig csak egyszer volt, alapittatásakor, mi oknál fogva ámbár azt p. o. Angliában teljesen megállapítottnak nem tartanák,nálunk, hol mindenhez fogunk, azonban semmit tökéletesen be nem végezünk, többi nyomorogva tengő intézetinkhez képest, talán ragyogón fenállónak is mondhatnók. ’S ezt mind, ne feledjük, Borsodmegye hölgyeinek, főleg magas kedélyű administratorné Vay Miklósné e méltóságának köszönjük. Közönséges a’ panasz, nőnemünk elnémetesülése és idegenkedése a’ haza ügyei iránt. Legyen ez igaz vagy nem, Borsod lelkes hölgyei annyi bizonyos, egytől egyig szívre nyelvre magyarok; áldás terül el a’ hol fellépnek,nélkülök még paradicsom Borsod sem volna paradicsom. Tisztelet és becsület tehát a’ kit illet; Borsod lelkes hölgyei éljenek! nekem pedig, kit virágzó intézetjök igazgatóságával tiszteltek meglegyen szabad, kimutatott hazafias buzgóságukért tiszteletemet ezennel az egész haza előtt nyilványitanom. Szontagh G.