Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-06-20 / 49. szám

­­vi szűk volta miatt abba egy harmad részben sem férhetett meg, az első alispánt felkiáltásból nevezte ki. Minthogy pedig az 1647 : 76. törvényczikk a’ nemesi szabadsá­gok gyakorolhatását akármi ürügy alatt gátló főkor­­mányzók ellen védelem alá vette, méltó joggal kívánható ezen sérelem orvosoltatása. Továbbá sérelmül adatnak elő az érintett tisztításkor történt események és kihá­gások megvizsgálására kiküldött kir. biztos törvényel­lenes eljárása, ki az 1905 . 5dik­­. rendelet ellenére a’ vádló irományokat az illetőkkel nemcsak nem közlölte, hanem közgyűlésen is nyilván kijelentette, hogy ez nem köréhez tartozik ’s ki ugyanazon gyűlésen a’ Felségtől nyert magas állást és hatalmat a’ törvényes szólássza­badság megszorítására fordította, a’ nyomozáskor azok közül, kik az első alispánságra választott egyed tekin­tetében ellenkező véleményüeknek gyanittattak, senkit tanúnak nem alkalmazván, eljárását egyoldalúan végez­te, sőt a’ pörbefogást is ezen egy oldalú vizsgálatból rendelte el, melly eljárás nemcsak az egyes pörbe fo­gottakra,hanem az egész megyére nézve szerfölött sérel­messé lön. Végre azon k. biztos még azzal tetézte tör­vénytelen eljárását, hogy mellőzve a’ Felség által bí­róságul kitűzött megyei törvényszéket, melly előtt az idézettek már megjelentek; sőt melly a’ tanuk meghitel­­tetését elrendelő ítéletet is hozott — a’ pereket a’ tör­vényes biráktól elvéve, azokat maga által nevezett bí­rák ellátása alá adta. Ezek orvoslása kívántatik; ne­vezetesen, hogy a’ kir. biztosok egészen szüntessenek meg, vagy tétessék a’ törvénybe sanctio a’ törvényel­lenes eljárások tekintetében. — Vélemény : Ezen pont alatti előadásban felhozott körülmények közt vannak ugyan ollyanok, mellyeket helyeselni nem lehet; azon­ban tekintetbe véve azt, hogy az előterjesztő megyében következve tartott tisztujitás által a’ dolog már maga rendes állapotjára visszavezettetett, de a’ kir. biztos is, kinek eljárása ellen panasz emeltetett, meghatározott ’s ennélfogva múltra nézve tettleges orvoslás-szorgalma­zásnak szüksége nem is forogna fen ; jövendőre nézve pedig a’ már orsz. tanácskozás alatt levő megyei válasz­tás tárgyában alkotandó czélszerű törvény által efféle események el fognak távoztatni, a’ jelen előadás felter­jesztése mellett . Fels, aziránt alázattal megkéretendő, hogy a’ netalán előfordulandó esetekben az 1805 . 5. t.cz. rendeletének minden részben leendő szoros meg­tartása végett kegy. intézkedni méltóztassék. Végzés: Helyes. — 8.) Komárom vgye megújítván már az 1840- diki országgyűlésböl sérelemkép fölterjesztett azon elő­adását, miszerint tiszti ügyésze mint a’ keblebeli kór­ház alapítványi pártfogója által bizonyos kincstári kö­telezvények iránt folytatott adóssági per, a’ m. k. u. kan­­czellaria által felkivántatott; onnét azonban ismételt ké­résre is mindeddig viszsza nem küldetett, ámbár ugyan az illető kincstári kötelezvények időközben sorshúzás útján a’ kifizetendők sorába kerülvén, a’ kir. Kincstár által már kifizettettek, még is az onnan eredeti sérelem, hogy t.i.a’legfelsöbb helyre felkivántatott per többé visz­sza nem küldetett, orvosolva nem lévén, ennek eszköz­lése sürgettetik. —s Vélemény : Ezen eset már az utóbbi országgyűlésből 1840­. april 15. sérelemkép fölter­jesztetett, azonban az april 29. kiadott kir. válaszban nem érintetik. Ennélfogva, ámbár a’ tartozás már ki­fizettetett is, de a’ felkivánt pernek, melly az illető me­gye levéltárának saját tulajdona, Viszsza nem küldetése miatt fenforgó sérelem orvosolva nem lévén, ez sürge­tendő. Végzés: Elfogadtatik. 2 9) Bereg vgye előad­ván , mikint a’ kir. ügyvédnek magvaszakadt Bartóffy András örökösei elleni ügyében 1838. legfelsőbb hely­re terjesztett felírása következében , a’ m. kir. ud. kor­mányszéknek 1840 ben kiadott rendeleténél fogvást, a’ megyének komoly rászalás kijelentése mellett megha­­gyalik,hogy — azon határozatának ellenére, melly szerint a’ vagyonokra rendelt tilalmi zárt (melly a’ pa­rancsban természetesen a’vagyon jövedelmére is kitér­ jesztetik) 1837 ben föloldá,’s 1830 ban a’ 2242. szám alatt kelt ’s az ügyet előbbi helyzetében hagyatni ren­delő záradéka parancs ellenére, a’ jövedelem kiadatását határozá, ’s erőt csak a’ törvény utján megye által ho­zandó tilalomzárnak tulajdonittatul rendelt a’ legfelsőbb helyről parancsolt ’s a’jövedelemre is kiterjedő tilalom­zárt minden tekintetben föntartsa, a’ tilalomzárnak ek­­képen a’vagyonok jövedelmére is kiterjesztése annál sérelmesb, minthogy a’tilalomzárnak magára a’ va­gyonra kormányszékig tett rendelése is világos tör­vénybe ütköző olly cselekvény volt, melly megyeileg az országgyűlésen felpanaszoltatván, országos sérelemnek tekintetett. — Vélemény : Azon első 183­7diki marlius 28-án a’ Ildik osztály 17dik pontjában sérelemképen fölterjesztetvén , erre azonban még kir. válasz nem ér­kezvén, ezen újabb előadás fölterjesztése mellett a’ k.­­ válasz sürgetendő. Végzés : Elfogadtatik. — 10) A’ m. k. Helytartótanács azon intézvénye, mellynek nyomán a’ pest- eperjesi gyorskocsi- társaság a lepecsélt le­velek elfogadásától és szállításától eltiltatik, sérelem , minthogy a’ részvényes társaságok iránti újabb törvény semmiféle megszorítást nem említ, de különben is min­denféle üzérkedés föképen nemeseknél, honunkban sza­bad. — Vélemény : Olly törvény , mellyre a’ felsőbb intézvény alapittatnék, nem létezvén, e’ pont sérelmes ’s orvoslás végett fölterjesztendő. Végzés : Elfogadta­tik. — 11.) Temes megye előre bocsátván: mikint az utóbbi évtized alatt keblében tanyázott különböző ezredi katonaság által az adózók személy-és vagyon-bátor­ságán , a’ megyei hatóság alkotványos gyakorlásán ’s a’ katonai laktanyák többszöri felgyujtásával a’ megye honi pénztárán több rendbeli sérelem követteltek­ el, jelesen is 18 3­3dik évben Szent-András helységben, 1836ban pedig Uj-Arad mezővárosban, az akkor ott szállásolt cs. dzsidásezredbeli katonák által, főtisztek vezérlete mellett rohantattak meg békés hajlékaikban vétlen polgárok és személyeikben bántalmakkal illed­et­­tek, vagy kínosan meg is sebesiltettek, a’nélkül hogy a’ bűnös merények elkövetőit fenyíték érte volna, ezek megemlítése mellett, ezen helyen leginkább a’ legutóbb időkben történt és honszerte tudva levő katonai véreng­zésből keletkezett szinerszegi sérelem tekintetében hi­­vatik fel a’ haza segélye a’ még mind ekkorig boszulat­­lanul hagyott bűn törvényes fenyítés szorgalmazására, mellynek vázlata következőkben adatik elő: 1841 dik oct. 11 kén temesmegyei szinerszegi lakosok, nemes Árvay Mihály, József és György testvérek, és Márton András, szomszéd krassómegyei Lugos mezőváros egyik korcsmájában, az akkor ott tanyázott cs. huszár ezredi közel 12 közlegény által valami szóvita követ­kezében nagyobb ütőszerekkel megtámadtatván, miután ők méltatlan megrohantatásukat elleneiknek rájok irány­zott ártó e­s­zk­ö­z­e­ik kiforgatásával védelmi szabados helyzetben viszszatartották, ’s haza Szinerszegre békén viszszaindultak, csapszéki jelenet után órák múlva, már az előadó megye határán, a’ Lugosról üldöztetésükre iramlott K.N.M. a’nevezett ezredben akkoron főhadnagy, báró S. Eduárd alhadnagy és a’ nevezett hg. rendeleté­ből ’s az ő fogatján vitetett néhány katona által utól­­éretve, káromlások és szidalmak közben feltartóztattak, kivont kardokkal megtámadtalak,’s ennek folytában bár összekulcsolt kezekkel irgalomért kiáltottak a’ vagdaló herczeghez — Árvay József és György, mint szinte Márton András, kard élével több helyütt vérengzöleg megsebesittettek ’s durva ütöszerekkel kegyetlenül meg­­verettek, Árvay Mihály pedig halálra vágatott öszsze , sebeinek kínai közt a’ véres jelenet után néhány órane­gyeddel lelkét kiadván, mint ez a’ végbevitt vegyes vá­lasztmányi vizsgálatirományiból ’s azokhoz mellékleti orvosi látleletekből hitelesen megmutatható. E’ példát­lan ’s mint magában iszonyú, úgy jogilag is tekintve — miután azon osztálybeliek által követtetett el, kik a’ pol­gárok személy-és vagyonbátorsága őrzésére fegyvert viselni hivatalosak,a’ polgári állomány minden kötelékit szétszaggató esemény bepanasztásával . Fels, rész­letesen előterjeszté a’ megye , miképen törvényes ható­sági jogainak megsértésével keblebeli lakosok ország­úton támadtattak meg, midőn, ha az öldöklés elkövetői­nek a’ megrohantattak ellen bármi panaszuk volt volna is , elégtételt törvényszerű után csak a’ megye hatósá­gánál lehete keresni; miképen továbbá a’ megtámadást — abban fettleg is résztvevőig — olly egyed vezérlé, ki iránt a’ kezébe adott hatalomnál fogyást a’ közlegé­nyek majd határtalan engedelmességgel viseltetnek , ’s ki,midőn e’ viszonyt bűningerül használta, magával vitt közkatonák irányában annál súlyosabb betudás alá esik, minél kevésbbé szenved kétséget, hogy e’ hivatali vi­­szonyzattal visszaélés nélkül a’ tény alig hajtatott volna végre; ezekhez még az is járul, hogy a’ bizottsági vizs­gálatkor felfedezett hamis tanuk állíttattak elő a’ vélek elpalástolására ’s az igazságszolgáltatás kijátszására , ezeknél fogva hódoló jobbágyi tisztelettel megkérvén ő Felségét törvényes elégtétel- nyújtásért, ’s a’ vétkesek­nek törvényes ’s a’ tényhez arányos elmarasztaltatásá­­ért ’s elítéléséért. e’ felírásra a’ m. k.hr.tanácsnak 1843. évi böjtmás hó 28kán kelt intézvénye által arról tudó­­sittatott , miképen a’ kérdéses bűntényért, melly idő közben az egész haza figyelmét magára vonta, a’ fő vád­lott és bünöstársa a’hadi tömlöcztartónál kiállandó­­beli fogságra ítéltettek ; a’ közlegények pedig, minthogy — az intézvény saját szavai szerint — tisztjeik által indít­tattak kihágásra, büntetés alól felmentettek. Ezen íté­letet előadó megye igazságszolgáltatás- megtagadásnak tekintvén , említi még azt is, hogy a’ katonák kihágási­nak megzabolázásáról rendelkező hazai törvények ’s je­lesen az 1681 : 22. és 1715 : 43. lezikkek világosan parancsolják, hogy a ka­tonák az ország lakosainak vagyonában v. személyekben tett károkért marasztaltas­­sanak el,sőt az 1­655: 7. és 1­723 :1 1. t.cz. szerint ka­tonai körükön kívül végbevitt bűntényeik az ország t.­­szerü bűnvádi eljárása nyomán ítéltessenek el. E’ súlyos sérelem tárgyában az előadó megye azt kéri, hogy kü­lön készítendő felírás utján a’ nemzet méltó fájdalma je­lentessék ki ’s ő Fell, keressék meg arra, miszerint fej­­delmi igazságszereteténél fogva e’bűntény elkövetőit a’ hazai törvények szerint megitéltetni, illető vérdijakban, költségekben 's károkban elmarasztalni ’s egyszersmind jövendőre az országot illy események ellen a’ katona­ság kihágásinak törvényes szigorú megbüntetése által biztosítani kegyesen méltóztassék. — Vélemény : Ezen pont alatt előadott eset s arra vonatkozó körülmények orvoslás végett felterjesztendők. Ezen sérelmet egy megyei követ első osztályba sorozandónak vélte, mivel azt nemcsak egyes megye terjeszti fel, hanem többen magokévá teszik, mint névszerint tulajdon megyéje is. Erre általányos felkiáltás által e’ sérelmet a’ többi törv.­­hatóság is magáévá tevén,egy m.követ azt inditványozá, hogy jövendőre olly sérelmeknél, mellyek már az orsz. által elfogadtattak, soha az azt felhozó megyének neve ne hozassák fel, kivévén a’ mennyiben az valamelly me­gyében történt. A’ tárgy iránt különös felírás határoz­­tatott el. ( 12) Egy Nyítra vgyében Chrenóczy és Bor­­siczky családok közt fenforgó ’s körülményesen leirt zálogváltó perben sérelemképen hozatik fel, hogy a’ m. udv. kanczellaria olly alperesek ellen, kik bírói ítélet által egyenesen a’ zálogos per érdemére nézve lettek feloldva , hatalomkart rendelt. Az ebből folyó második sérelem pedig abban áll, hogy a­ fenebb érintett kar­hatalmi rendeletnél fogva, a’ Borsiczky család két külön ágú örökösei is megháborittattak ősi javaikban, melly két ágon levő örökösek azonban soha e’ perben nem állottak,sem biróilag elmarasztalva nem voltak,sem nem opponáltak, és a’ keresett zálogos jószágrészt soha sem bírták , ’s jelenleg sem bírják. 2­14­. ker. ülésb. jun. 12. csak rövid’s az orszá­gos ülést megelőző öszszejövetele lévén a’ t.RRnek, a’ Fiume ’s Buccari szabad kerületek elrendeztetése körűli üzenet és­­.javaslat vizsgáltatott meg, azután a’megyei tanácskozások szabályozásárul szóló 1.javaslat 53. §. végéhez e’ szó után „kiterjesztesnek“ hozzátétetni ja­vaslóit következő tétel szinte elfogadtatott: „és azon bíróság , melly a’ tisztujitási kihágások felett bírásko­dik , bíráskodni fog a’követválasztási kihágások felett is; de a’ k­ö­v­e­t viszszahivatását mint büntetést ki nem mondhatja, hanem e’fölött egyenesen a’ választók ösz­­szes gyülekezete , melly a’ bíróság által hozandott ma­rasztaló ítélet esetében összehivandó lesz, fog határoz­ni.‘‘Ezután a’ kér­ ülés országossá alakult. 1­58 d. orsz. ülésb. a’ RRnél, a’ kér. elnök kilencz kér. munkálatot nyújtott át úgymint: 1) Üzeneté­t a’ RRnek a’ FRRhez a’ vallás-tárgyban folyó 1844­. évi mart. 2­5kén kelt k. kir. válasz iránt. 2) Másod üzenetét a’ RRnek a’ vegyes házasságoktól a’ magyarországi r. kath. papság által az egyházi áldás-megtagadás tárgyá­ban. 3) Másod üzenetét a’ RRnek a’ vallásbeli súlyok és nehézségek tárgyában. 4) Üzenetét a’ RRnek a’ görög nem-egyesült vallásuak ügyében. 5) Másod üzenetét a’ RRnek az unitáriusok állapotában. 6) Üzenetét a’ RR. a'szepesi XVI város, ugyszinte Fiume és Buccari kerü­letek országgy. szavazatáról. 7) Üzenetét a’ RR. a’ sur­­mezei kerület elrendezéséről. 8) Üzenetét a’ RR. a’sza­­bad kerületek elrendezéséről; ’s végre 9) a’ megyei ta­nácskozások szabályozásáról szóló 1.javaslat 53. §hoz tétetni javaslati ragasztékot. Ezeket elfogadván a’ nm. elnök, gyászos ünnepélylyel jelenté, hogy azon retten­tő esetről kénytelen a’ t. R.ket közelebbről értesíteni, mellyé’ táblát általányos tiszteletben állott egyik tag­jában , O­r­o­s­z Elek uungmegyei követben érte ’s olly mély és méltó fájdalommal tölti el,mellyben szóló maga is teljes mértékben osztozik. Miután erre ő excell, múlt szombaton neki a’ helybeli városkapitány által tett azon körülmények jelentését kifejezé, mellyeket lapjaink már elősoroltak, azon rendeleteket is emlité, mellyeket ő ezen a’ salvus conductust legrettentőbben megsértett­­merényre nézve a’ t. kir. táblának, mint ez ügybeni két­ségtelen bíróságnak’s általa kinevezett választmánynak adott, melly választmányhoz a’ megyei és városi hatóság is segédkéz-nyújtás végett meghivatott. Ezen választ­mány elött a’ gonosztett egyik elkövetője, Kovács Pál, a’meggyilkolt ur szolgálatában állott hajdú, a’rettentő tettet önként megvallotta, hogy t. i. egy másik, Toronyi István nevű szolgálatnélküli inas segitségével,pünköst­­előlli kedden, azaz máj. é1röl 22rei éjjel, urát megfoj­totta , ki is rövid szenvedés után, melly a’ gyilkos val- 300

Next