Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-06-20 / 49. szám
vi szűk volta miatt abba egy harmad részben sem férhetett meg, az első alispánt felkiáltásból nevezte ki. Minthogy pedig az 1647 : 76. törvényczikk a’ nemesi szabadságok gyakorolhatását akármi ürügy alatt gátló főkormányzók ellen védelem alá vette, méltó joggal kívánható ezen sérelem orvosoltatása. Továbbá sérelmül adatnak elő az érintett tisztításkor történt események és kihágások megvizsgálására kiküldött kir. biztos törvényellenes eljárása, ki az 1905 . 5dik. rendelet ellenére a’ vádló irományokat az illetőkkel nemcsak nem közlölte, hanem közgyűlésen is nyilván kijelentette, hogy ez nem köréhez tartozik ’s ki ugyanazon gyűlésen a’ Felségtől nyert magas állást és hatalmat a’ törvényes szólásszabadság megszorítására fordította, a’ nyomozáskor azok közül, kik az első alispánságra választott egyed tekintetében ellenkező véleményüeknek gyanittattak, senkit tanúnak nem alkalmazván, eljárását egyoldalúan végezte, sőt a’ pörbefogást is ezen egy oldalú vizsgálatból rendelte el, melly eljárás nemcsak az egyes pörbe fogottakra,hanem az egész megyére nézve szerfölött sérelmessé lön. Végre azon k. biztos még azzal tetézte törvénytelen eljárását, hogy mellőzve a’ Felség által bíróságul kitűzött megyei törvényszéket, melly előtt az idézettek már megjelentek; sőt melly a’ tanuk meghiteltetését elrendelő ítéletet is hozott — a’ pereket a’ törvényes biráktól elvéve, azokat maga által nevezett bírák ellátása alá adta. Ezek orvoslása kívántatik; nevezetesen, hogy a’ kir. biztosok egészen szüntessenek meg, vagy tétessék a’ törvénybe sanctio a’ törvényellenes eljárások tekintetében. — Vélemény : Ezen pont alatti előadásban felhozott körülmények közt vannak ugyan ollyanok, mellyeket helyeselni nem lehet; azonban tekintetbe véve azt, hogy az előterjesztő megyében következve tartott tisztujitás által a’ dolog már maga rendes állapotjára visszavezettetett, de a’ kir. biztos is, kinek eljárása ellen panasz emeltetett, meghatározott ’s ennélfogva múltra nézve tettleges orvoslás-szorgalmazásnak szüksége nem is forogna fen ; jövendőre nézve pedig a’ már orsz. tanácskozás alatt levő megyei választás tárgyában alkotandó czélszerű törvény által efféle események el fognak távoztatni, a’ jelen előadás felterjesztése mellett . Fels, aziránt alázattal megkéretendő, hogy a’ netalán előfordulandó esetekben az 1805 . 5. t.cz. rendeletének minden részben leendő szoros megtartása végett kegy. intézkedni méltóztassék. Végzés: Helyes. — 8.) Komárom vgye megújítván már az 1840- diki országgyűlésböl sérelemkép fölterjesztett azon előadását, miszerint tiszti ügyésze mint a’ keblebeli kórház alapítványi pártfogója által bizonyos kincstári kötelezvények iránt folytatott adóssági per, a’ m. k. u. kanczellaria által felkivántatott; onnét azonban ismételt kérésre is mindeddig viszsza nem küldetett, ámbár ugyan az illető kincstári kötelezvények időközben sorshúzás útján a’ kifizetendők sorába kerülvén, a’ kir. Kincstár által már kifizettettek, még is az onnan eredeti sérelem, hogy t.i.a’legfelsöbb helyre felkivántatott per többé viszsza nem küldetett, orvosolva nem lévén, ennek eszközlése sürgettetik. —s Vélemény : Ezen eset már az utóbbi országgyűlésből 1840. april 15. sérelemkép fölterjesztetett, azonban az april 29. kiadott kir. válaszban nem érintetik. Ennélfogva, ámbár a’ tartozás már kifizettetett is, de a’ felkivánt pernek, melly az illető megye levéltárának saját tulajdona, Viszsza nem küldetése miatt fenforgó sérelem orvosolva nem lévén, ez sürgetendő. Végzés: Elfogadtatik. 2 9) Bereg vgye előadván , mikint a’ kir. ügyvédnek magvaszakadt Bartóffy András örökösei elleni ügyében 1838. legfelsőbb helyre terjesztett felírása következében , a’ m. kir. ud. kormányszéknek 1840 ben kiadott rendeleténél fogvást, a’ megyének komoly rászalás kijelentése mellett meghagyalik,hogy — azon határozatának ellenére, melly szerint a’ vagyonokra rendelt tilalmi zárt (melly a’ parancsban természetesen a’vagyon jövedelmére is kitér jesztetik) 1837 ben föloldá,’s 1830 ban a’ 2242. szám alatt kelt ’s az ügyet előbbi helyzetében hagyatni rendelő záradéka parancs ellenére, a’ jövedelem kiadatását határozá, ’s erőt csak a’ törvény utján megye által hozandó tilalomzárnak tulajdonittatul rendelt a’ legfelsőbb helyről parancsolt ’s a’jövedelemre is kiterjedő tilalomzárt minden tekintetben föntartsa, a’ tilalomzárnak ekképen a’vagyonok jövedelmére is kiterjesztése annál sérelmesb, minthogy a’tilalomzárnak magára a’ vagyonra kormányszékig tett rendelése is világos törvénybe ütköző olly cselekvény volt, melly megyeileg az országgyűlésen felpanaszoltatván, országos sérelemnek tekintetett. — Vélemény : Azon első 1837diki marlius 28-án a’ Ildik osztály 17dik pontjában sérelemképen fölterjesztetvén , erre azonban még kir. válasz nem érkezvén, ezen újabb előadás fölterjesztése mellett a’ k. válasz sürgetendő. Végzés : Elfogadtatik. — 10) A’ m. k. Helytartótanács azon intézvénye, mellynek nyomán a’ pest- eperjesi gyorskocsi- társaság a lepecsélt levelek elfogadásától és szállításától eltiltatik, sérelem , minthogy a’ részvényes társaságok iránti újabb törvény semmiféle megszorítást nem említ, de különben is mindenféle üzérkedés föképen nemeseknél, honunkban szabad. — Vélemény : Olly törvény , mellyre a’ felsőbb intézvény alapittatnék, nem létezvén, e’ pont sérelmes ’s orvoslás végett fölterjesztendő. Végzés : Elfogadtatik. — 11.) Temes megye előre bocsátván: mikint az utóbbi évtized alatt keblében tanyázott különböző ezredi katonaság által az adózók személy-és vagyon-bátorságán , a’ megyei hatóság alkotványos gyakorlásán ’s a’ katonai laktanyák többszöri felgyujtásával a’ megye honi pénztárán több rendbeli sérelem követteltek el, jelesen is 18 33dik évben Szent-András helységben, 1836ban pedig Uj-Arad mezővárosban, az akkor ott szállásolt cs. dzsidásezredbeli katonák által, főtisztek vezérlete mellett rohantattak meg békés hajlékaikban vétlen polgárok és személyeikben bántalmakkal illedettek, vagy kínosan meg is sebesiltettek, a’nélkül hogy a’ bűnös merények elkövetőit fenyíték érte volna, ezek megemlítése mellett, ezen helyen leginkább a’ legutóbb időkben történt és honszerte tudva levő katonai vérengzésből keletkezett szinerszegi sérelem tekintetében hivatik fel a’ haza segélye a’ még mind ekkorig boszulatlanul hagyott bűn törvényes fenyítés szorgalmazására, mellynek vázlata következőkben adatik elő: 1841 dik oct. 11 kén temesmegyei szinerszegi lakosok, nemes Árvay Mihály, József és György testvérek, és Márton András, szomszéd krassómegyei Lugos mezőváros egyik korcsmájában, az akkor ott tanyázott cs. huszár ezredi közel 12 közlegény által valami szóvita következében nagyobb ütőszerekkel megtámadtatván, miután ők méltatlan megrohantatásukat elleneiknek rájok irányzott ártó eszközeik kiforgatásával védelmi szabados helyzetben viszszatartották, ’s haza Szinerszegre békén viszszaindultak, csapszéki jelenet után órák múlva, már az előadó megye határán, a’ Lugosról üldöztetésükre iramlott K.N.M. a’nevezett ezredben akkoron főhadnagy, báró S. Eduárd alhadnagy és a’ nevezett hg. rendeletéből ’s az ő fogatján vitetett néhány katona által utóléretve, káromlások és szidalmak közben feltartóztattak, kivont kardokkal megtámadtalak,’s ennek folytában bár összekulcsolt kezekkel irgalomért kiáltottak a’ vagdaló herczeghez — Árvay József és György, mint szinte Márton András, kard élével több helyütt vérengzöleg megsebesittettek ’s durva ütöszerekkel kegyetlenül megverettek, Árvay Mihály pedig halálra vágatott öszsze , sebeinek kínai közt a’ véres jelenet után néhány óranegyeddel lelkét kiadván, mint ez a’ végbevitt vegyes választmányi vizsgálatirományiból ’s azokhoz mellékleti orvosi látleletekből hitelesen megmutatható. E’ példátlan ’s mint magában iszonyú, úgy jogilag is tekintve — miután azon osztálybeliek által követtetett el, kik a’ polgárok személy-és vagyonbátorsága őrzésére fegyvert viselni hivatalosak,a’ polgári állomány minden kötelékit szétszaggató esemény bepanasztásával . Fels, részletesen előterjeszté a’ megye , miképen törvényes hatósági jogainak megsértésével keblebeli lakosok országúton támadtattak meg, midőn, ha az öldöklés elkövetőinek a’ megrohantattak ellen bármi panaszuk volt volna is , elégtételt törvényszerű után csak a’ megye hatóságánál lehete keresni; miképen továbbá a’ megtámadást — abban fettleg is résztvevőig — olly egyed vezérlé, ki iránt a’ kezébe adott hatalomnál fogyást a’ közlegények majd határtalan engedelmességgel viseltetnek , ’s ki,midőn e’ viszonyt bűningerül használta, magával vitt közkatonák irányában annál súlyosabb betudás alá esik, minél kevésbbé szenved kétséget, hogy e’ hivatali viszonyzattal visszaélés nélkül a’ tény alig hajtatott volna végre; ezekhez még az is járul, hogy a’ bizottsági vizsgálatkor felfedezett hamis tanuk állíttattak elő a’ vélek elpalástolására ’s az igazságszolgáltatás kijátszására , ezeknél fogva hódoló jobbágyi tisztelettel megkérvén ő Felségét törvényes elégtétel- nyújtásért, ’s a’ vétkeseknek törvényes ’s a’ tényhez arányos elmarasztaltatásáért ’s elítéléséért. e’ felírásra a’ m. k.hr.tanácsnak 1843. évi böjtmás hó 28kán kelt intézvénye által arról tudósittatott , miképen a’ kérdéses bűntényért, melly idő közben az egész haza figyelmét magára vonta, a’ fő vádlott és bünöstársa a’hadi tömlöcztartónál kiállandóbeli fogságra ítéltettek ; a’ közlegények pedig, minthogy — az intézvény saját szavai szerint — tisztjeik által indíttattak kihágásra, büntetés alól felmentettek. Ezen ítéletet előadó megye igazságszolgáltatás- megtagadásnak tekintvén , említi még azt is, hogy a’ katonák kihágásinak megzabolázásáról rendelkező hazai törvények ’s jelesen az 1681 : 22. és 1715 : 43. lezikkek világosan parancsolják, hogy a katonák az ország lakosainak vagyonában v. személyekben tett károkért marasztaltassanak el,sőt az 1655: 7. és 1723 :1 1. t.cz. szerint katonai körükön kívül végbevitt bűntényeik az ország t.szerü bűnvádi eljárása nyomán ítéltessenek el. E’ súlyos sérelem tárgyában az előadó megye azt kéri, hogy külön készítendő felírás utján a’ nemzet méltó fájdalma jelentessék ki ’s ő Fell, keressék meg arra, miszerint fejdelmi igazságszereteténél fogva e’bűntény elkövetőit a’ hazai törvények szerint megitéltetni, illető vérdijakban, költségekben 's károkban elmarasztalni ’s egyszersmind jövendőre az országot illy események ellen a’ katonaság kihágásinak törvényes szigorú megbüntetése által biztosítani kegyesen méltóztassék. — Vélemény : Ezen pont alatt előadott eset s arra vonatkozó körülmények orvoslás végett felterjesztendők. Ezen sérelmet egy megyei követ első osztályba sorozandónak vélte, mivel azt nemcsak egyes megye terjeszti fel, hanem többen magokévá teszik, mint névszerint tulajdon megyéje is. Erre általányos felkiáltás által e’ sérelmet a’ többi törv.hatóság is magáévá tevén,egy m.követ azt inditványozá, hogy jövendőre olly sérelmeknél, mellyek már az orsz. által elfogadtattak, soha az azt felhozó megyének neve ne hozassák fel, kivévén a’ mennyiben az valamelly megyében történt. A’ tárgy iránt különös felírás határoztatott el. ( 12) Egy Nyítra vgyében Chrenóczy és Borsiczky családok közt fenforgó ’s körülményesen leirt zálogváltó perben sérelemképen hozatik fel, hogy a’ m. udv. kanczellaria olly alperesek ellen, kik bírói ítélet által egyenesen a’ zálogos per érdemére nézve lettek feloldva , hatalomkart rendelt. Az ebből folyó második sérelem pedig abban áll, hogy a fenebb érintett karhatalmi rendeletnél fogva, a’ Borsiczky család két külön ágú örökösei is megháborittattak ősi javaikban, melly két ágon levő örökösek azonban soha e’ perben nem állottak,sem biróilag elmarasztalva nem voltak,sem nem opponáltak, és a’ keresett zálogos jószágrészt soha sem bírták , ’s jelenleg sem bírják. 214. ker. ülésb. jun. 12. csak rövid’s az országos ülést megelőző öszszejövetele lévén a’ t.RRnek, a’ Fiume ’s Buccari szabad kerületek elrendeztetése körűli üzenet és.javaslat vizsgáltatott meg, azután a’megyei tanácskozások szabályozásárul szóló 1.javaslat 53. §. végéhez e’ szó után „kiterjesztesnek“ hozzátétetni javaslóit következő tétel szinte elfogadtatott: „és azon bíróság , melly a’ tisztujitási kihágások felett bíráskodik , bíráskodni fog a’követválasztási kihágások felett is; de a’ követ viszszahivatását mint büntetést ki nem mondhatja, hanem e’fölött egyenesen a’ választók öszszes gyülekezete , melly a’ bíróság által hozandott marasztaló ítélet esetében összehivandó lesz, fog határozni.‘‘Ezután a’ kér ülés országossá alakult. 158 d. orsz. ülésb. a’ RRnél, a’ kér. elnök kilencz kér. munkálatot nyújtott át úgymint: 1) Üzenetét a’ RRnek a’ FRRhez a’ vallás-tárgyban folyó 1844. évi mart. 25kén kelt k. kir. válasz iránt. 2) Másod üzenetét a’ RRnek a’ vegyes házasságoktól a’ magyarországi r. kath. papság által az egyházi áldás-megtagadás tárgyában. 3) Másod üzenetét a’ RRnek a’ vallásbeli súlyok és nehézségek tárgyában. 4) Üzenetét a’ RRnek a’ görög nem-egyesült vallásuak ügyében. 5) Másod üzenetét a’ RRnek az unitáriusok állapotában. 6) Üzenetét a’ RR. a'szepesi XVI város, ugyszinte Fiume és Buccari kerületek országgy. szavazatáról. 7) Üzenetét a’ RR. a’ surmezei kerület elrendezéséről. 8) Üzenetét a’ RR. a’szabad kerületek elrendezéséről; ’s végre 9) a’ megyei tanácskozások szabályozásáról szóló 1.javaslat 53. §hoz tétetni javaslati ragasztékot. Ezeket elfogadván a’ nm. elnök, gyászos ünnepélylyel jelenté, hogy azon rettentő esetről kénytelen a’ t. R.ket közelebbről értesíteni, mellyé’ táblát általányos tiszteletben állott egyik tagjában , Orosz Elek uungmegyei követben érte ’s olly mély és méltó fájdalommal tölti el,mellyben szóló maga is teljes mértékben osztozik. Miután erre ő excell, múlt szombaton neki a’ helybeli városkapitány által tett azon körülmények jelentését kifejezé, mellyeket lapjaink már elősoroltak, azon rendeleteket is emlité, mellyeket ő ezen a’ salvus conductust legrettentőbben megsértettmerényre nézve a’ t. kir. táblának, mint ez ügybeni kétségtelen bíróságnak’s általa kinevezett választmánynak adott, melly választmányhoz a’ megyei és városi hatóság is segédkéz-nyújtás végett meghivatott. Ezen választmány elött a’ gonosztett egyik elkövetője, Kovács Pál, a’meggyilkolt ur szolgálatában állott hajdú, a’rettentő tettet önként megvallotta, hogy t. i. egy másik, Toronyi István nevű szolgálatnélküli inas segitségével,pünköstelőlli kedden, azaz máj. é1röl 22rei éjjel, urát megfojtotta , ki is rövid szenvedés után, melly a’ gyilkos val- 300