Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-03-31 / 26. szám

Ir­ielentiTv TiTrealitiíjával minden héten kétszer, t­­. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első em­e­­lét­én p­rophiiii minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a­ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ lesen , egyedütt pedig minden j­y megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik. FOGLALAT. Magyar-és Erdélyország (előléptetések; budapesti napló: a’ Pesten építendő országház iránti orsz. választ­mánynak megbízatása ügyében itt munkálkodása ; újdonsá­gok színházi krónika ; Országgy közlemény : Legújabb kir. válaszok a’ vallás és részek viszs­.a­ csaloltatása ügyében ; a’ 122 és 123­. foldi ü­lésb. a’ polg. qualificaliórul mondott öszpontositó beszédet 121 és 126d. érdi ü­lésb. a’városi kö­­vetválasztásrul tanácskozás; 126d. orszá rdi ü­lésb. az or­szággyűlés évenkinti tartásárul az elnök szempontjai s vi­tatkozások veleje , miket a’ kerül. határozat megállapítása követett; 128d. frdi ü­lésb. a’ városrendezési munkálat a’ 168 §tól a’ 221-ig haladt számos módosítással ; 128d. orsz. fordi ü­lésb. a’ hajdukerü­leti rendezés a’ 40 §tól az Vd. részig átvizsgáltatok; 129d. orsz­­rdi ü­lésb. az érintett rendezést elvégezték ; Komárom vgyei közgyűlés és az újdon válasz­tott alispánok; Gömör megyei közgyűlés eredményei; kö­zépponti gazd. egyesület munkálkodása; Am­erik­a (Nagy szerencsétlenség ; új- orleansi tűz ; canadai hírek.) Spanyolország (Kr­­sztina királyné Valeciában ; Bonét gyávasága; miniszerváltozási hit.) A­n­g­l­i­a (Parliamenti viták Görögország, az olasz szökevények és török renegátok ügyében.) Francziaország (Nem­orus ligné viselés; követkamrai il­lések.) Or­oszország (Zsidó csempészet; kaukázusi táborozás.) G­ör­ög­or­s­zág (Az alkotvány okirat a’nemzeti gyűlés által befejezve.) A­ldun­ai tartományok( Czigány-emancipatio és zsidó­­immnancipatio, us zavarási mozgalmak ) Értesítő: Magyarország és Erdély A’ nm. m. kir. udv. Kincstár egyetértve a’ ’nm. m. k.Helytartó-tanácscsal Mayerhoffer Ferenczel a’ k.hajó­­zási pénztár ellenőriét saját kérelmére orsz. építésigaz­gatási pénztár el­jnörjévé tévé át. Továbbá A’ nm. m. k. kincstár a’ zvonigradi harminczados állomást Hrabich Antal fiumei felügyelői gyakornokra, a’ dubiczai 30adosét Wrbna Miksa zavalyai 36osra, ezét Berndt János bezgani 30adosra, ezét Zagoratz József glinai passualistára, ezét Koztich Anasztáz berdovaczi 30adi felvigyázóra, a’ bécsi irnokságot Münzberger jegyzőkönyvi gyakornokra ’s a’ dobrovai irnokságot Koller Filep pesti 30adkezelési gyakornokra ruházta. Budapesti napló. Az or­szág ház számára vá­lasztandó hely kiszemelésbe megbizatott országos vá­lasztmány néhány nap óta fővárosunkban mulat, ’s az al­kalmas helyeket szemlélgeti. Eddig a’ nemzeti színház ’s környéke, a’ kegyes iskolai lak, harminczad , az épülő lánczhid fölötti dunaparti tér az Ullmann vagy Ilkey-ház átellenében a’ nemz. casino szállásával szemközt úgy , hogy a’ nemz. casino szállása ’s az építendő országház közt a’ lánczhid mintegy középen állana, — a’ Grassal­­kovics rgi magtár a’ füvész és Beleznay kerttel együtt egész az öt pacsirta-utczáig ’s a’ 9 ezer­­ öles vásár­­­tér forogtak leginkább szóban. Mindeddig leginkább a’ diszes’s minden megváltandó lerontatandó épülettől ment vásártérre látszanak hajlani a’ vélemények , mellynek mintegy harmadát fogná elfoglalni az országház’s kikü­szöbölvén innen végképen a’ vásári fabódékat mint tűz­fészket, fenmaradandó 2­,ha fákkal sétánnyá alakítandó tágas vér fogna lenni, mi által a’ szeles időben majd ürö­­kösen kavarogni szokott porfellegek is megszüntetnének.­­ A’ hármas Körös kicsapongó árja hir szerint Békés megyében már eddig is sok kárt okozott, Gyulán ugyan­is már több ház összeomlott,Békés­ Csaba már csak csol­­nakon és ladikon közlekedhetik . Szarvason 1816 ban sem adta fel magát az úgy­nevezett földárja o­ly magasan, mint az idén , pedig az itt megfordult kárpátmellékiek szélében azt beszélik,hogy ez még csak kezdete az emberi emlékezet óta ott illy nagy mennyiségben ritkán hullott hó olvadásának,mit ha meleg eső vagy langyos szél rög­tön talál vízzé változtatni, akkor még nagyobb károk­tól félhetnek a’Kárpát lánczolatiból keletkező folyamok mohó és pusztító áradási által hazánk azon alantabb vidékei, mellyeken az említett származású folyóvizek keresztül száguldanak, így Heves , Csongrád­’s egyéb kárpáti eredetű folyammal biró megyék is hihetőleg síny­­lik már az áradásokat Bodrogközzel együtt. Az szeren­cse , hogy a’ v­a­n a mindeddig csekély ’s igy melléke mindeddig vitái­tól szabadon maradt. — Az idő tavaszra kezd fordulni valahára,de nagy nehezen, a’ kertek és fák azonban még egészen feketék.­­— A’ budai casino első 3 próbaévét szerencsésen kiállotta, és újonnan megálla­­pittatott.— A’ budai német színház ezentúl daljátékot nem ad , a’ belépti díjakat mindazáltal még sem változ­­tatta meg, melly körülmény nemzeti színházunknak a’ nyár folytában uj jövedelemforrást igér.— Múlt hétfőn a’ városi tánczteremben nagy zeneestély adatott az ara­diak javára , melly igen népes volt. A’ társalgás jobba­dán magyar nyelven folyt. Ugyane’ czélra műkedvelők egy pár játékszíni előadásra készülnek. — A’ magyar szülészeti személységet Pozsonyba utazandónak hírlik, fog , ez azonban akár a’ drámai akár a’ daljátéki tagok­ra nézve valósulni, azt az idő mutatja meg legbizonyo­sabban.— Az aradiak javára Császár Ferencz pompás Albumot szándékozik kiadni.—Játékszíni krónika: nemzeti színpadunkon f. hó 1okén adalék „Zrínyi“ drá­ma 5 felv. ; 23dikán „Két pisztoly“ népszínmű 3 felv. ; 24kén „Ezred lyánya“ dalj.2 felv.; 25kén ünnepi zár­nap; 26kán Egressy B. javára bérletszünettel először „Richelieu első párbajai“ vigj. 2 felv., francziából ford. Egressy B., felvonások közben a’pápai czigányok hal­laták magokat, 27kén „Ezred lyánya“ dall.2 felv. , 28-­­ kán „Richelieu első párbajai“ vigj. 2 felv. és a’pápai czi­gányok. — Múlt héten mind a’ drámai színműveket mind az ezred leányát mindkét ízben számos közönség látoga­­tá ’s mind Schodelné az ezred leányában mind Lendvay­­né Richelieu párbajaiban számos és méltó tapsot arattak. E’szerepek ujdon koszorúkat tűztek e’két művésznő halántékira.— Bold.Vas Lászlónak, ki mint ember, pol­­gár,pap és iró köztiszteletet vitt ki magának, emlékeze­tét halotti 2. évfordulatos napján jeles beszéddel dicsőí­tette Szilasy János kir. egyet. tanító és m. akad. rendes tag, melly díszes kiadásban is megjelent Trattner Káro­lyi nyomdájában. Országgyűlési közlemény* Az elegyes or. ülésben kihirdettetett köv. két k.k. leirat : Kir. válasz a’vallás tárgyában. Ser. etc. E’ tenoribus benignae Resolutions , erga projectum Legis in negotio Religionis ddto 5íae Julii a. p.editae, satis perspicuum id esse : Altef. SuamMajest. Sacr., dum DD. SS.et 00. ad proponendam in sensu ejusdem, intuitu religionariaee - ducationis prolium ex ineundis deinceps inixtis matrimo­­niis nasciturarum , aliamin suo principio tam salutarem, quam securam provisionem benigne inviaret, id scopo praesalvandae libertatis conscientiae,hocque diserte de­­clarato consilio fecisse : ut a paríibus mixta connubia i­­neuntibus omnis, quam ferendae eam in rém imperativae legis dispositio induceret, coactio avertatur, talisque ineatur via, quae principiis catholicea, aliarumque lege receptarum rcligionum vel consentanae sit, vel saltern non praejudicet. Quae ])D. SS. et 00. sub 8va Julii a. p. hoc in merito altefatae Suae Maj. »Sacr. substraverunt, novis Eandem pensitasse curis , et pro candore altissi­­mac mentis Suae declarari DD. SS. et 00. benigne jus­sisse : per ea , quae Repraesentatione hae continentur , Eandem a paulo ante praemissis obtutibus dimoveri non potuisse , esseque itaaniino benigne comparatam , ut in legem ejusmodi, cujus imperativa dispositione, imponen­­daque alicui obligatione principiis suae Religionis con­­traria , libertati conscientiarum , quam eliarn DD. SS. et 00.in eadem demissa sua Remonstratione omnimodesal­­vam habere cupiunt, vis quaecunque conferretur , as­­sentiri nequeat. — Altefatam itaque Suam Majest. Sacr., quamtumvis catbolicae Rcligioni flrmiter adhaereat; cum nihilominus ex obtutu tum libertatis conscientiae , tum enunciatae in praerepetita benigna Resolutione , quoad prolium e mixtis matriraoniis susceptarum religiosam e­­ducationem , perfectae reciprocitatis, matrimonia talia contrahentes in exequeiulo relate ad hanc educationem suscepto proposito suo impediri non possint, horum in conformitate benigne cuperc : ut vitata omni imperativae legis dispositione , de religionaria prolium e mixtis ma­­trimoniis nasciturarum educatione perprivatas mutuo li­beró consensu ineundas scriptas aut orales conventiones statuere , ad ipsos liujusmodi matrimonia contrahentes pertinent, taliumque privatarum hoc in genere stipula­­tionum observantia eorundem contrahentium bonae fldei relinquatur , quiniidem ad mutuae hujus sponsionis suae implementum via juris autpolitica cogi possint. Cum ita­que provisione hac quibusvis tam e praeceptiva lege prolluxuris incommodis, quam etiam manifestatis per Dl). SS.et 00. quoad ineundarum in toties fata benigna Re­solutione attactarum stipulationum indolent et sequelas anxietalibus occurrendum sit, Suam Maj. Sacr. benigne desiderare : ut substratum Legis iirojectum praemjssis accommodetur , atque sic modificatum , cum ulterioribus hue spectantibus provisionibus allissimae sanctioni oeyus submittatur. In reliquo etc. Lad. Szögyény Kir. válasz a’ részek visszacsatoltatása tárgyában : Summefatam Suam Maj. Sacr. eodem illő , quod DD. SS. et 00. medio benigni Decreti 30ina Április 1840 ad prae­­terifa Comitia editi, declarari jussit: elfectuationem ar­­ticuli 21:1836 , accelerandi benigno studio ductara , quum circa redintegrationem exinissae Commissionis , cujus in Praesidio non minus, ac commembris, partim morte , partim secus etiam variae intervenerunt inprae­­visae mutationes tűm ratione communicationis actorum ad cognoscendum actualemPartiumreincorporataram statum exparte Transsylvaniae suppeditando um congrua dis­­posuisse, atque admaturationem operis commissionalis identidem dementer demandasse. Quemadmodum verő per eandem Cominissionem recentiusad Altissimam noti­­tiam perlatum fűit, praeliminaresin respectu eíTectivae reapplicationis Partium illarum quaestiones per ipsam commissionaliter jam superatas esse , ita , — illa liarum parte, quae altissima auctoritate Regia , praevia respe­­ctivorum regni Dicasteriorum pertractatione, decidenda veríit, per summefatam Suam Maj. Sacr. sine mora expe­­dienda , -r- ea , quae legislativam poscunt provisionem fine ineundorum eatenus tractatuum DD. SS. et 00. quo fieri potest, oeyus intimanda fore ; quo sic definitiva Par­tium Regno Hung, reapplicatio inimpedite procedere, ac altissimae etiam menti; articuli21: 1836. elfectui inten­ (ae, cohaerenter, consummari valeat. In reliquo etc Lad. Szögyény mp. Legközelebb magyarul. A’ 122. és 123­. foldi ülésben a’polg. qualifica­­tio körül tartott beszédek közül a’ következőt pótlólag közlendőnek véltük még,mellyel egy gr. a’kérdés velejét öszpontosítá: „Kétség kívül , ha az emberi tehetségek ’s jellemnek biztos hévm­érője lenne feltalálható, ak­kor azokat kellene leginkább polg. jogokkal felruházni, kiknek elmebeli tehetségük ’s kiképzességök egy rész­ről , más részről hazafius jellemök őket leginkább arra jogosítják. Nem akarom tagadni,hogy a’ qualificatiók, bármiilyenek legyenek azok, számos esetben zárhatná­nak ki ollyakat, kik e’ honnak jeles polgárai lehetnének, de midőn ezen intézkedésekről van szó, nem egyes kivé­teleken, hanem a’ dolog szabályos állásán kell azokat megállapítani, nem azt tekinteni,vájj­on lehetnek , némel­­lyek, kik bizonyos anyagi biztosítékok nélkül a’ polg.­jogok gyakorlatát megérdemelnék, hanem szem előtt tartani azt, hogy legtöbb esetben csak vagyonbeli álla­pot adhat képességet ezekre, melly a’ szellemi tehetség­nek kellékink­ vélekedésétől ’s az egyedi állás némi füg­getlenségétől föltételeztetik. Egyike ez azon áldozatok­nak, mellyeket egyesektől a’polg. tá­r­s­a­s­á­g általányos állása igényel; egyike azon áldozatoknak, melly némi e­­gyedekre fájdalmas lehet, de mellynek vég­ resultatuma a’ statusra nézve legtöbb esetben kedvező.Külföldön mu­­nicip. kiváltságok gyakorlatára legtöbb esetben bizo­nyos qualificatiók kivántatnak meg,ezen qualificatiók a­­lapja mindig a’ birtok v. egy bizonyos neme a’ biztos keresetnek, ’s bár ezen birtokok és keresetek fajai el­­határzólag a’ qualificatiók egész során átszövödnek, vannak még is azon sorozatnak két más t­é­n­y­e­z­ő­­­i is, mellyeket szemünk, elöl veszteni nem szabad. Birtok te­hát és fekvő birtok, biztos kereset által képviselt birtok és értelmiség: ez azon 3 tényező, mellyeket minden qua­­lificatiónál szemünk előtt tartanunk kell ’s ezek közül a’ fekvő birtok a’ legnagyobb figyelmet igényli. Valamint politikai jogok gyakorlatánál a’ fekvő birtok minden e­­gyéb birtoknemnél nagyobb biztosítékot nyújt, mivel ez a’ birtok azon egyedüli neme, melly szüli azon szellemi vonzódást, mellyel az emberek hazájok iránt viseltetnek, mellynek értéke a’ haza kifejlődésétől ’s előmenetelétől olly annyira van föltételezve, hogy azzal egyaránt nö­vekedik vagy csökken, úgy a’ fekvő birtok is az, melly a’ polgárt leginkább egy bizonyos városhoz köti, melly benne a’legélénkebb érdeket a’ város jólléte uránt éb­reszti ’s fentartja, melly a’ város iránti kötelességek teljesítésire őt leginkább buzdítja, és igy anyagi hasz­not szellemi érdekkel összekötvén, a’ legtöbb esetben legjelesb polgárok lesznek; de hogy a’ fekvő birtok ezen befolyása megállapittassék,szükséges, hogy ott, hol fek­vő birtokot említünk, ezen fekvő birtok illusorius ne le­gyen. A’ t. RR. által felállított qualificatio, melly az a) alatti pontban foglaltatik,nem jelenti ki a’ fekvő birtok­nak semmi ért­ék­é­t; ezen fekvő birtok nem fogja azon biztosításokat nyújtani, mellyeket előbb említettem,mert ha a’fekvő birtok olly csekély,hogy annak értéke a’sem­­mihez közel áll,akkor nem érethetnék általa el azon czél, mellyre nézve még is annak megemlítése szükséges,ak­kor illy birtokot a’ város qualificatiója egyik tényezőjéül tekinteni nem lehet. Látjuk ezt, ha a’ fekvő birtokot il­letőleg a’ külföld t.hozásának példáját tekintjük. Minden külföldi törvényhozásban, hol a’ polg. jogok megadásá­ról szó van,két fő eszme uralkodik; egyik abban áll,hogy a’ polg. jogok megszerzése a’ telepedés következménye, biztos keresetmód pedig gyakorlatának mellőzhetlen feltétele, és ott, hol ezen eszköz divatoz, a’ qualificatiók alantabb fokon állnak,mint ez a’dolog természetéből kö­vetkezik; de épen azért szükségesnek találtatott a’ polg.­jogok közti különbségtétel. Nem minden polgár ruház­­tatik fel minden polg.­joggal, hanem csak ezen jogok némellyikével; igy például a’ választási jogot ollyanok­­ra ruházzák, kiktől nagyobb biztosíték kívántatik. így vala 1­808ban Poroszországban , hol minden letelepe­dett, polgárnak tekintetett; de a’ választási jogot a’ fek­vő vagyont birók közt csupán azok gyakorlottá,kiknek fekvő vagyonuk a’kis városokban 200 tallér biztos jö­vedelmet nyuj­t; igy tehát a’ fekvő birtok nem in abstrac­to, hanem egy bizonyos jövedelemnél fogva szolgálhat polg.­jogok gyakorlatának alapjául. Más törvényhozá­sok minden polgárnak ugyanazon jogokat nyújtják, de

Next