Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-06-16 / 48. szám

néptömeg kényezve tekintett ugyan a’haza szabaditásra, de vétkes erőszakhoz nem folyamodott,hanem kevés pil­lanat múlva csöndesen eloszlott. Richmondban két szel­­lős világos szobát kapott O’Connell s a háznál levő ker­tet teljes kényelemmel használhatja. A foglyok folyamo­dása rögtön tárgyaltatás alá nem fog kerülni a’ felsöház­­ban, melly azonban alkalmasint helyesleni fogja az es­­küttszéki ítéletet. — Miklós moszka czár Londonba ér­kezett ’s nagy ünnepélyességgel fogadtatott.A’szabad­­elmü sajtó nem igen kedvezöleg nyilatkozik e’ magas látogatásról,melly mindenesetre fontos politikai czélok­­kal van kapcsolatban. — A’józansági egyesületek foly­vást szaporodnak, 's eddig már 120 ezer részeges em­ber szokta meg a’józanságot. — Franeziaország,­ ­Aggály Miklós czár londoni látogatása miatt. Ab­­delkader ismét föllép. Biskarahban a’francziák meggyil­koltattak.) Nemcsak politikai körökben, hanem az ud­varnál is nagy aggályt szüle Miklós moszka czár londo­ni látogatása , ’s a’ franczia kormány rendkívüli félté­kenységgel kísérteti minden lépésit, annyival is inkább, mivel Joinville­ig annyira fölingerlé harczias szellemű röpiratával az angolokat, hogy baráti viszony-kötésre nem igen nyerhetett volna a’czár a’ mostaniaknál ked­vezőbb körülményeket, ’s könnyen megtörténhetik, hogy Francziaország ismét elszigetelt állapotba jutana, ha most Londonban a’ tűhegyen álló keleti ügyek végképi eldöntetése valamikép komolyan szőnyegre találna ke­rülni.«— Algíri hírek szerint Abdelkader ismét mozog, még pedig elég hatályosan, mert Marokkóban 10ezer főnyi hadserget gyűjtött, mellyel támadólag szándéko­zik a’ francziák ellen föllépni, sőt az is meglehet, hogy a’ marokkói szultánt megfosztja trónjától, kinek zsar­noksága ellen hangosan zugnak már alattvalóji. A’fran­­czia kormány gyanítja e’ tervet,’s azért hajóhadat kül­­de a’marokkói partokhoz, hogy szükség esetén a’zavart hasznára fordíthassa. — Biskarahban a’ meghódolt a­­rab katonasága’ mintegy 80 főnyi franczia őrséget éj­jel meggyilkolta. — Khina partvidékin szigetet akar a’ franczia kormány elfoglaltatni; azzal azonban nem nagy nyereségre fog szert tenni, miután a’ folyamban annyira megfészkelék már magokat az angolok , hogy a’ keres­kedés bizonyosan kezeik közt fog maradni. — E e y­­ i* t u g. (Mehemed Ali és családja.) Máj,­oki levelek sze­rint az alkirály legjobb egészségben tért Alexandriába vissza; most azonban ismét idegfájdalmak lepték meg. A’ tartomány nagyai jó előre megérték a’ sors intését, ’s bizonyos idő óta Ibrahim pasának udvarolgatnak, melly utolsónak pártja ’s hatalma jelen időkben olly nagyra növekedett, hogy szinte hinnünk kell, miszerint Mehe­med Ali halála semmi országos nyugtalankodást nem idézend elő, ’s hogy Ibrahim pasa vérontás nélkül lé­­pene atyja székébe. Másrészrőől az is tudva van, hogy Said pasa Sztambulban hatalmas párttal bír. Az egykor hatalmas Abbas pasa, úgy látszik többé nem veszélyes vetélytárs, miután párthívei által tehetetlennek ismer­­tetvén, azoktól nagyrészben elhagyatott. Köztudomású hogy a’ vendégszeretet is ama főerények egyike , mel­­lyet a’Korán híveitől követelés talán egy azon kevesek közöl, mellyel majd minden mozlem (török) szorosan megtart. Azonban Mehemed Ali bennünket ellenkező­ről akar meggyőzni, mert ő halálos büntetést szabott mindazokra, kik a’ nyomor és szükségtől hajtott felső­­egyiptusi helységekből városokba szivárgó lakosoknak habár 24 órára is menhelyet nyújtanak, azt adván okul, hogy illyes átköltözések által az adónak és földmivelés­­nek csökkennie kell, sőt történtek is már a’ följebbi em­bertelen szabályra vonatkozó kivégzések , mellyeket a’ porta mint szinte az európai hatalmak képviselőji ko­molyan rosszainak. Szászország. (Obrenovich Mihály ’s Ghika Drezdában.) Obrenovich Mihály Drezdában néhány napi mulatása után, atyjával Milossal találkozandó, Tepliczbe utazott, hol egymás­sal, hirszerint,bizonyos pénzügyi tárgyak felöl értekez­tek. F. Kó­rkán Mihály fejdelem ismét Drezdába tért viszsza, hol darab időig mulatni szándékozik. Rebesge­tik, hogy Espartero is nem sokára Drezdába menend. Legközelebb pedig Ghika volt oláh fejdelem családostul települt meg ottan. Úgy látszik, hogy ezen ószerü vá­ros olly férfiaknak szolgál barátságos menhelyül, kik­­■ nek kezükből kiragadtatott a’ kormánygyeplő.______ 288 ÉRTESÍTŐ. Gőzhajók júniusi járása Bécs és Pozsony közt: „D­u­n­au nevű gőzös indul naponkint reggeli 6 órakor Pozsonyból Bécsbe és visszaindul ugyan­azon napon délutáni 4 órakor Bécsből Po­­zsonyba. Pestről Pozsonyba és Bécsbe mindennap reggeli 7 óra ’­ 10 perczkor. Pestről Mohács és Eszékre minden csütör­tökön reggeli 4 órakor. Továbbá: Pestről Zimony- és Drenkovába minden kedden és pénteken reggeli 4 óra­­kor.Pestről Giurgevo és Galaczon át Kon­­stantinápolyba oláhorsz. oldalon jun. 14 és 28 án. Pestről Viddin, Rustsuk és Gala­czon által török oksz. oldalon Sztambul­­ba jun.7­ és 21 én. Végre Pest,Buda és Ó­­Buda közt jár napközben minden két ó­­rában Buda gőzös minden nap. A’ Pestről Pozsonyba és Bécsbe menő gőzösök a’ Buda városi lakosok ké­nyelme végett ezentúl a’ bomba-térnél megállnak’s ott a’ t. ez. utazókat felve­szik. A’ nagyobb pogyászokat egy nappal előbb Pesten az ügyszobában tértetvény mellett kell feladni , ’s hacsak lehetsé­ges , az utjegyeket is ott váltani. Pesten junius llején 1844. A’Gőzh.hiv. * 10 Hirdetvény. A’ nm.magyar udv. kamra részéről ho­zatott végzés következtében a’ sóvári kir. sóbányai főigazgatóság által ezennel közhírré tétetik , hogy f. észt jun. 26dik napján az herleini vagy is úgynevezett ranki fürdő helységében hat egymást kö­vető esztendőre , ugye az 1841. eszten­dő november lső napjától egész 1850 di­k évad­ob. hónapolig bezárólag ’s követ­kező a’ Keczer-Peklini koronás urada­lomhoz tartozó kir. haszonvételek árve­rés utján haszonbérbe ki fognak adatni. 1) A’ herleini (ranki) fürdő , hol több tetemesen ömledező ásványos források találtatik , minden hozzá tartozandó é­­pületekkel, fürdőszobákkal, egy jó té­rés és szép tánc­.- ’s ebédlő-teremmel, korcsmáltatási és husmérési joggal, azu­tán 9'/s holdnyi szántófölddel és 8% hd­­nyi réttel együtt. 2) Licsérdi korcsma és pálinkaház,sza­bad italok és husmérési joggal, valamint 10 holdnyi szántófölddel és 1 holdnyi rét­tel.­­ 3) A’ mudróczi korcsma szabad italok és husméréssel, 13/a holdnyi kerttel 25'/, holdnyi réttel. 4) Vörösvágási(Cserveniczai) egy ke­rekű malom 1 holdnyi szántófölddel és s/4 holdnyi réttel. Azok kik ezen haszonbérlésbe részt venni akarnak, az lső és 4dik pontnál a­­zonban a’ zsidók ki/­áratnak, valamint az lső és 2dik pontnál a’ nyilványos ár­verés mellett még írásba foglalt és bepe­csételt ajánlat­ok(offertumok) is elfogad­tatnak, — kötelesek 1) Az herleini (ranki) fürdőért 85 fból e.p­ álló bánatpénzt, és 851 ftból álló biz­tosítékot az egyiránt kikiáltási ár mellett 2) A’licsérdi korcsma és pálinkaházért 34 ftból álló bánatpénzt, és 335 ftból e.p. álló biztosítékot. 3) A’mudróczi korcsmáért 10 ftból álló bánatpénzt és 93 ftból álló biztosítékot. 4) A’ vörösvágási malomért 5 ftból ál­ló bánatpénzt, és 45 - ból e. p. álló bizto­sítékot , és pediglen bánatpénzt egy álta­lában készpénzben , biztosítékot (cautio) azonban , mellynek is egy évi haszonbér­rel egyenlőnek kell lenni, akár készpénz­ben és status-kötelezvényekben , vagy pediglen fekvő hitelesen megbecsült, a’ biztosítéknak kétszeri árát érő, és minden betáblázástól ment javaknak lekötelezé­­se által letenni; biztosítékot vagy kezes­leveleket a’ nők is kötelesek aláirni. Mind az írásbeli ajánlatok, mind pedig­len az árverési és szerződési fölételek i­­ránt bővebb felvilágositást lehet a’ só­vári kir. soóbányai főigazgatósági vala­mint a’ peklini kir. uradalmi i­ószobájá­­ban megszerezni. Sóváron, apr. Izikén 1844. évben. 1—3 Dunagözhajós uj állomások. Az illető uradainak birtokosai szives hozzájárulásuk következtében a’ duna­­gőz.hajózási kormány czélszerünek ítél­te f. évi junius 20-ától kezdve az adoniai ’s Kalocsa városra nézve a’ foktői partot ezentúl állapodási helyül tűzni ki a’ gőz­hajóknak , hol nemcsak utazók szállhat­nak be és ki,hanem kocsik, áruk’s lovak­kal is rakodhatni be és ki, mir­ől is ezen­nel illendőn értesittetik a’ tisztelt közön­­­ség. 1—3 Fürdői haszonbérlet. Buda sz. kir. főváros tanácsa részéről közhírré tétetik , hogy Tabánban létező , e’fővárost illető Rudasfürdő, melly 29 kádfürdőből, egy ásványos ivóforrásból, 10 kisebb és 1 nagy kőfürdőbül , 3 párol­gó fürdőből, a’ hozzátartozó beszálló vendéglő és kávéházból, 31 s­z­o­b­á­b­ó­l, mellyeknek legnagyobb része bútorok­kal van ellátva , több konyhából és pin­­czéből áll i. e. augusztus 21 én, egymás­után következő évre 1845dik évi április 1ő napjától kezdvén haszonbérbe kiadan­dó. Az illető árverők , kik bánatpénz!z­é­­pen 1480 ft p. p letenni, és 8000 ft. p.p. kezesség fejében (cautio) hitelesen bebi­­zonyitni kötelesek, i. e. augusztus 21 k én délelőtt 9 órakor a’ tanácsi ülésben tar­tandó árverésre ez°nnel meghivatnak , a’ feltételek pedig időközben is a’ kebel­béli városi számvevő hivatalban megte­kinthetők. Budán 1844 évi ápr 29 1—3 Napi­renden levén a’ hamis váltó­levelek gyártása; alulirt, magam ’s gyer­mekeim biztosítására , nemkülönben jó lelkű hitelezőimnek megnyugtatására , ezennel ünnepélyesen kinyilatkoztatom, hogy minden forgásban volt váltóimat (kivévén azon egyet, melly Delhaes Mik­lós ur rendeletére 1843dik évi October 2án 5000 p­átról kiadva általam elfo­gadtatott, mellynek azonban egy része már lefizettetett­ magamhoz váltván, és így valamennyi váltói tartozásomat kifi­zetvén, — többé semmiféle váltólevelem, hol bármily kötelező minőségben , akár mint elfogadó, akár mint kibocsátó,akár forgató állanék, nincsen; és azért ha e­­zen ovásom s nyilatkozatom ellenére bármillyen váltólevelek nevem alatt ti­kár jelenleg léteznének, akár ezentúl kelet­­kezendhetnének , — azokat ezennel mind hamisaknak, álnokul utánozottaknak és igy érvényteleneknek nyilván kijelent­vén, inasam és családom megrontására koholtaknak nyilványitom. Melly nyilat­kozatomat tettes Pestmegye elébe is ter­jesztvén , kötelesnek érzem magam ezt e’ törvény szabja nyilványos uton is min­denkivel tudatni. Kelt Pesten jun. 15én 1841. Vadasi J­ankovich Miklós 1­ 3 Haszonbérleti hirdetvény’* Szab. kir. Kassa városa tanácsa ré­széről ezennel közhírül adatik , hogy e­­zen itt alul feljegyzett haszonvételek 1844dik évi július szik napján reggeli, 10 óra tájban az ezen városi udvarház teremében tartandó árverés utján a’töb­bet ígérőnek bérbe adandók; u m­. a’for­rai malom 1844. nov. ljétől 1817. octo­ber utolsójáig bánatpénz 88 fit. pgő. — A’ forrai vendégfogadó 1841. nov. ljétól 1847. October utolsójáig bánatpénz 89 pgő f. t. — A’ garadnai vendégfogadó 1844. nov. ljétől 1847. October utolsó­jáig bánatpénz. 42 pgő ff. — A’ szebegnyi korcsma 1841. nov.­ljétől 1817. October utolsójáig bánatpénz 22 pg.­fi­t — A’bér- levél feltételei e' város számvevői hiva­talánál megtekinthetők. 1—3 Csőd orvosi hivatalra. Sz. kir. Zombor városában a’ főorvosi hivatal ürességbe jővén, melly hivatallal 300 pengő forintbeli évi fizetés van ösz­­szekötve, ezen hivatalt elnyerni kívánók erkölcsiségök­ ’s orvosi képességüket igazoló hiteles bizonyítványokkal ellá­tandó folyamodásaikat szabad kir. Zom­bor városa nemes tanácsához f. évi julius 1ső napjáig küldjék be. Sz. kir. Zombor városa 1844­. évi május 14-én tart­ott ta­nács­ üléséből. Sz. kir. Zombor városa fő­bírája , polgármestere és tanácsa. 1 — 3 k­ötélszállitást hirdetvény’. A’ nagy magyar királyi Kamra rendele­tére , a’ mármarosi kir. sóaknai­ sószálli­­tó- erdő- és gazdálkodó tisztségekhez megkivántató kötelek elkészitése és szál­lítása folyó évi junius 17dik napján dél­előtti 9 órakor Sz­igeten a’ ma­­narosi k. k igazgatóságnál tartandó nyilványos és közönséges árcsökkentés utján, követ­kezendő feltételek alatt, hat egymást követő évre úgymint 1845. január első napjától egész 1850 éi december hó 31 ik napjáig kiadatik. 1) A’ megkivántató különféle kötélfa­jok mennyisége körülbelül 350 mázsa , mellyeknek hossza, vastagsága , súlya , a’ szerződési feltételekbe,mellyek az em­lített kamrai igazgatóságnál átláthatók van iktatva. 2) A’ nagyobb kötélfajok , ugymint a’ sóaknai gép­ orsó-járgány- és révköte­lek , csak Szigeten a’vállalkozó kötélve­rő gyárában az ezekre használandó ma­gyar bácsmegyei, vagy lengyel po­dáliai tisztán gerebenzett, ép és erős kenderből a’ szabályszerű kötélverésre kirendelen­dő keb. tisztviselő időszerinti fel­vigyáza­ta alatt lesznek elkészítendők , a­ vállal­kozó pedig tartozik az elkészített kötél­fajokat tulajdon veszedelmén és költsé­gin az illető tisztségekhez szállítani, hol azonnal az általadás után, azoknak szer­ződés szerinti ára kifizettetni fog. Min­den évben november hónapban a’ követ­kezendő évre megkivántató k­ö­t­el­e­k mennyi-és minemüsége a’vállalkozó kö­télverőnek tudtára fog adatni. 3) A’ csökkentésre kikiáltandó ára a’ fontszámra szállítandó köteleknek 133/4 kr.p.p. határoztatik , a’ bánatpénz pedig 800 ftra p. p., melly csak kész­pénzben , vagy status-kötelezvényekben elfogad­ható ; az árverés előtt megkivántatik m­ég a’cautiónak vagy kezességnek bemuta­tása 2000 ftról p. p., vagy készpénzben , és status-kötelezvényekben ; vagy pedig kétszer annyi értékű fekvő jószágról szó­ló kötelezvényben , mellyek adóssággal terhelve nincsenek , azon felül még az itt ismeretlen vállalkozótól megkivánta­­tik vagyonáról és maga jóviseletéről szó­ló hiteles bizonyítványok bemutatása. 4) Szóvali ajánlat mellett, a’ nyilvá­nyos árcsökkentésnél, előleges írott a­­jánlatok is elfogadtatnak , legkésőbben az árcsökkentési napot megelőző estéig a’mármarosi k.kamrai igazgatóság elnök­ségénél, azon felül:rat tal ,kötélszállitási ajánlat' ha azok a’ fentebb meghatárzott, bánatpénzzel vagy annak letételéről szó­ló bizonyitvánnyal ’s a’többi fenérintett oklevéllel, nemkülönben azon nyilatko­zattal el lesznek látva , hogy az ajánló az árcsökkentési és szerződési feltételekhez mellyek felolvasás­ával az árcsökkentési munkálat kezdődik magát feltételetlenü­l és visszahozhatlanul kötelezendi. 5) Az árcsökkentéshez csak kötélverő mesteremberek vagy a’ kik ezen mester­séget műértőkkel tulajdon gyáraikban gyakorolják, bocsáttathatnak. Szigeten április 22-én 1841. 3—3 3—3 Árverési hirdetés. Tek Esztergommegyében bécsi or­szágúton fekvő Tóth helységhez tartozó szőlőhegyen bírói foglalás következtében f. évi július 3-án’s utána következő na­pokban, reggeli 9. órakor , mintegy 30. darab kisebb , nagyobb, úgymint: 15 20. 30. 50, akós öszszesen 600 akóravaló vasabroncsos csinos készületít hordd; 350, akó 1822 ki és 18­44 ki fehér neszm­élyi bor; ’s három kővel és téglával kirakott igen jó pincze présházzal, ’s ezek után levő 18 kapás több darabra elosztható szőlő készpénzfizetés mellett eladandó leszen , a’ venni szándékozók ezennel illendően meghivatnak. Tokodon jun. 3kán 1814. Eladó kosok. Perkátán Adonyhoz egy órányira Fe­jér megyében számfeletti, finom fajbeli és hágatásra még alkalmas kosok mint­egy 100 db. minden órán szabad kézből eladók. Bővebben értesít a­ helybeli ura­­dalmi iroda. 2—3

Next