Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-12-07 / 98. szám
FOGLALAT Magyar- és Erdélyország. Kinevezés ’s előléptetések; pesti sétatér; tiszaszabályozási társulatok küldötteinek megjelenési határnapja; nyílt levél a’ Pesti Hírlap szerkesztőjéhez; őszinte szózat Vásárhelyi komoly szavára; horvát tartománygyűlés folyt.; Komárom és Varasd megyék közgyűlése; viszontzáfolat Szerémből; budapesti napló. Amerika. (Elnökjelentési kivonat az oregoni ügyben; sta- tistikai adatok.) , , Spanyolország. (Követválasztásroli vélemények; elitéltetések; egyházi mozgalmak.) , . .. Francziaország. (Részvényü térségi bajok; takarékpénztár; sajtótörvények; Algir elleni készületek.) Anglia. (Politikai öszszeállítások.) Schweiz. (Pfymier fogságának vége.) G a 11 i c z i a. (Befogatások.) Görögország. (Vasúttervek; elegyhirek.) Törökország. (Lefegyverzés Szyriában gyetlenkedések.) Értesítő: török kő- s magyar- és Erdélyorbág. Ó cs. ’s np. kir. Föls. Kendelényi Aloiz fogalmazó gyakornokot »’ magy. kir. helytartótanácsnál tisztbeli fogalmazóvá kinevezni,’s Lipthay András és Antal esztergomi főkáptalanbeli kanonokoknak az arkádiai tudós társaságtól Romából nyert oklevél elfogadhatását kegy. megengedni méltóztatott. A’ nm. magy. kir. udv. Kamra a’ karansebesi k. sóhi vatalnál megürült mázsamesteri állomásra Bosch Antal helybeli sómázsálót ’s ez utóbbinak helyére Paxy István szlatinai ideiglenes sómázsálót alkalmaz», Tiszaazabályozás. Legközelebb mult September és October hónapok folytában a’ Tisza vidékén e’folyam veszélyes árjainak meggátlása iránt tartott több hely- ’s rendbeli tanácskozásunk következtében, a’ Tiszaszabályozási társulatok küldötteinek Pesten közértekezés végett leendő öszszejövetelére megjelenési határnapul jövő 1846ik évi január 19ike tűzetvén ki, az illető társulatok küldöttei a’ fentebbi napra és helyre ezennel tisztelettel meghivatnak Gr. Széchenyi István által. Nyílt levél a' Pesti Hírlap szerkesztéséhez. A’ megye védelme. „Menjen le ön rövid időre Biharba , sőt vagy csak maradjon Pesten, ott is tapasztalandja, hogy a’ megye megeszi a’ C e n tra l i s a tót“ — ezt írtam többi közt néhány hét előtt földimnek és t. barátomnak, a’ P. Hírlap szerkesztőjének.Ő nekem szinte tréfásan, de komoly jelentéssel igy válaszolt: „no no! meglátja ön, hamarébb megeszi a’centralisatio a’ megyét.“ — Ezen kölcsönös két jóslat igen furta oldalamat azóta, és ez lett szülő oka nyílt levelemnek. Mindenek előtt mély sajnálatomat nyilatkoztatom ki a’ felett, hogy ennek ellenében, kivel a’ hazát szeretni, a’ szabadságot imádni együtt egy megyében tanulám, kit még csak egy két év előtt is (ha alkalom adatik vala a’megyéért épolly buzgalommal, mint most egy más bálványért,láthatott volna hevülni a’ nemzet, — mondom, mélyen sajnálom , hogy ennek ellenében mostan egészen ellenkező elvért* kell küzdenem.— Ha ugyan, azon kevés követői,kik a P. Hírlapban tanított centralisationak inkább martyrai, mint közönséges hívei, újamon fölszózalásom, sajnálatomnak úgy tetszik, kevésbbé mély meder is elegendő lehetne azonban más szempontból indulva,nem jól esik nekem ezen ellenkező elvérti küzdés iépen azért, mivel meg vagyok győződve, hogy nemzetünknek fenforgó körülményei között (pedig a’nagy világon minden dolog relativ a’centralisatiobul,vaég akkor is, habár az a’legtökéletesb commentár szerint legérthetőbben praelegáltatnék vagy inkább praescribáltatnék is élőnkbe, nem lehet más, mint egy új elnevezéssel több,hazai politikánk műszótárában. Vegye ön csak azon körülményt,hogy most a megyében az öszszes nemesség személyes jogokat élvez, kik abban, hogy a’többi nemzettel együtt képviseletileg vegyenek részt a’ megyeadta jogokban,lehet,hogy mégis egykor talán megegyezendnek; dehogy ama vérükbe szítt ’s annyi század szentesítette alkotványos elv ,semmit rólok nélkülük, egészen nullává enyészszék, akképen, hogy a’ nemesség, csak mint önök akarják, a’ törvényhozásban központosítva gyakorolhassa jogainak öszszegét, ’s a’ megyét a’ statushatalmak sorából eltűnni engedje, azt már a’nemesség megegyezésével ugyan soha nem érhetni el. Vegye ön másodszor azon körülményt, hogy alkotványos jogokra el honban még milly nagy szám áhítozik, kik igen természetesen inkább az alsóbb körű jogképességet reméllvén a’magasabbak előtt megnyerhetni, ’s az alsóbb jogkörbe egyszersmind többen vétethetvén föl,mint a’törvényhozói magas categoriába, már ez okból is ama nagy száma a’ sánezonkivüli millióknak bizonyosan szinte a helyhatósági elv megmentetésén fog törekedni az önérdeknek mindennél hatalmasb erejével. Vegye ön harmadszor ama körülményt, miszerint azoknál, kik jogot reménylenek, épen ennek a’ megyében könynyebb’s igy bizonyos m megnyerhetése miatt; azoknál pedig, kik jogot féltenek, épen ennek a’ megyében biztosabb megőrzése miatt, mindig és egyiránt süket fülekre találand a’P. Hírlap által ígért központosítási Eldoradónak bármily szép csengése, — kivált ha még oda gondolja, ki akarja, mikép a’ centralisatiót is lehet szintugy tuldicsérni az avatlanok előtt, valamint lehet a’ megyét földig gyalázni. — Az érintett három körülmény mindenesetre ugyanannyi ok, hogy a’ P. Hírlap centralisatioja örökké azon lapnak kizáró tulajdona maradjon. És igy bizonyodik bemar azuj P. Hírlapon a’ hajdani által annyiszor ismételt igazság, miszerint alkotványunk csakugyan nem,tabula rasac, mellyen egy egészen uj formát lehessen fölépíteni. Az illy czélnélküli fáradság aztán igen hasonlít Tantalusnak enni- és inni-akarásához,a’ soha nem sikerülőhöz, ’s ezen kín az, mellyet t. barátom is, ha politikájával öntudatosan számot vet, bizonyára fájdalmasan értend,’s melly miatt nekem,mint feljebb mondám, az ellenkező elvérti küzdés szinte sajnosan esik. De még inkább fájlalom én ezen elvbeni ellenkezést, ha meggondolom, mikép a’ P. Hírlap centralisatioja, habár nem képes is néhány martyron kívül több ügybarátot hódítani a’ hazában, de más részről igen is képes azt eszközleni, hogy szétszakadozott állapotunk bizonyos siralmas stabilitást nyerjen,hogy még igen sokáig elmaradjon az, a’ minek hova hamarább el kellene jőni: az érdekekbeni kiegyenlődés, és hogy azalatt e’ megoszlott nemzeten netalán idegen érdekek hatalma harcz nélkül arasson diadalt. Mert hogy egy regnum in se divisum desoletur, erre nem is kell tevőleges segítség,erre tökéletesen elegendő, ha szerte ágazva nemlegesen hatnak mindaddig az erők, mig a’ teljes felelemződés önmagától bekövetkezik, így aztán a’ nemzet per non defendit hozza önmagának a’ halálos ítéletet. És ezen szomorú processust a’ P. Hírlap centralisatioja ugyancsak hatalmasan segíti elő. Én megvallom, ha valaki pályadijt tűzött volna ki egy olly terv kigondolására, miszerint árva hazánknak belső szétmállása minden szembetűnő külerő nélkül minél sietőbbleg elémozdittassék, a’hajdani P. Hírlapnak ezen transsubstanciatiójánál minden begyülendett tervek közt a’ díjra érdemes, igen nehezen készülhetett volna. ’S most csak azért nem esik azon lap illy kemény beszámítás alá, mert vészteljes működése nem öntudatos. De hogy a’jelen P. Hírlapnak elvees lényege épen nemleges hatása által legalább 99szer több rosszat okoz e’ nemzetnek, mint a’régi Hírlap modora okozott,erről én dogmatice meg vagyok győződve. Ugyanis azon lap, melly per eminentiam hivatva volt az osztályérdekek kiegyenlítését, a’ nemzetnek ömnagávali kiengesztelődését ’s igy egy szellemi centralisatiót előidézni, az, ha e’ munka helyett egy uj, egy ismeretlen politikai bálványt tűz imádásra ki a’már is sokféle bálványt imádó nemzetnek,ez által csak az egyesülést lehetleníti s tulajdonkép decentralisál. Valahányszor a’P.Hírlapnak egy uj számát olvasom’s benne az uj elméletet fel felfrissitett commentatio mellett, mindannyiszor II. Konstantin görögei jutnak eszembe, kik akkor is a’ dogmák szőrszálait fejtegették, ’s fejtegeték legnagyobb tűzzel, midőn a’ főváros kapuit már az ostromló török fegyver döngette. Az eddig mondottak által egyedül a’ P. Hírlap sükertelen de mégis veszedelmes fáradozására akartam mutatni ’s ez által kimondani világos szavakkal, a’ mi eddig csak gondolatban, noha úgy látszik, az egész nemzet gondolatában élt. — De ez még győzelemnek igen olcsó volna. Azért lássuk: vájjon lehet én’ mondottakat alaposan és meggyőzőleg támogatni? azaz: menjünk a’ dologra. Nézetem szerint 1 szőr rész a’ logika, melly a’ P.Hírlap működésének alapul szolgál. Az t.i. egészen ide megy ki: „önök kipelengérezik a’ megye árnyoldalait, épen azokat,mellyek legkiáltóbbak,aztán irgalom nélkül ítéletet mondanak, hogy a’ megye egy silány institute jelen korunkban, ’s azt mint illyent tévestül kivágni ’s helyette a’ centralisatiót akarják felállítani.“^ Az okoskodás kétségkívül meglepő, kivált alakjában. Én csak egyszerűn harczolok annak ellenében. Tegyük fel, hogy a’ centralisatio egy év alatt hazánkban felállittatik, mindenben a’szerint, mikép a’ P. Hírlap tanítja,— és ál nem nyolcz de csak két száz esztendőig: születik ekkor egy journalista, a’ki megcsömörölve a’két százados centralisationak időokozta gyarlóságitól, ép olly szigorú tollal írja ezeket le, ’s ép olly kérlelhetlenül törpálezát az Organismus egésze fölött, mintt. barátom és társai most a’ megyével cselekesznek. Mit mond ön ez esetre nézve? nemde azt: „hja! ha a’törvényhozás elhanyagolja időrül időre kijavitni az alkotványba csúszott hibákat, ennek nem oka — a’ centralisatio.“ Lám! de a’ megye irányában önök máskép okoskodnak. Hát ha valakinek kedve jönne a’ megyerendszer theoriáját adni,valamint önök elméletet írnak a’ centralisatióról, ’s ekkép a’ megye nem az életben, de papiroson tűnnék elő, mint önök is csak papiroson tüntetik fel a’ centralisatiót, miszerint azon sok gyarlóságból, miket önök a’ megyének felróttak,sok,igen sok háttérbe szorulna, és azon fényoldalakból, melylyeket önök mind elmellőztek, még sokkal több előtérbe lépne, és ekkor huzatnék azután egyenvonal a’ megye meg a’centralisatio között — vájjon nem lenne é ez igazságosabb ? Csak azt akarjuk ezekkel mondani, hogy a’P. Hírlap működésének logikája egyoldalu és igazságtalan. Mert önök épen nem vizsgálják: vájjon a’ megrótt hiányok a’ megye alapjában gyökereznek, vagy tán legnagyobb részben csak mint parasit kinövések burjányozzák be a’ jeles törzsöket? — Önök nem mutatnak semmi őszinte akaratot a’ megyei szerkezet javítására. Önök kitűzik a’centralisatio zászlóját föltétlenül, még csak capitulálni sem akarnak, habár valaki csalhatlanul bebizonyitná is, mikép a’ centralisatio sem soa sal vi fica. Önök főleg azon szemfényvesztő csínyt követik el, miszerint mi a’ centralisatiót mindig csak elméleti fényében lássuk és szeressük, a’ megyét pedig csupán gyakorlati homályiban nézzük és utáljuk meg.---------De menjünk tovább. Rész logikának tartom azt is, hogy önök a’cenaz értekező. Mennyiben t. i. ön föltétlenül a’ centralisatio, én föltétlenül a’ megye mellett vívok parányi örömmel. #) A’ BP. Híradó legújabb czikkeiben bizonyosan csaleszmeként hirdette, hogy a’ Hírlap eredeti terveiől, a’ szoros értelmű központosítástól már eltért volna; mi még e’ változást semmiképen nem tudnék alaposan kimutatni. I 98dik szám PEST, vasárnap decembereken „ 77 .7 . *1» „ .Minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál mi utcza 453dik sz. alatti Trattner-Kámlyn ház Megjelenik a TaTMalko£ királyi posta hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahiatalatlán történelső emeletében, egyebütt pedig intheti is a megrendelés. Az Értesitőben mindenféle hirdetvény fölvetetik és pontosan és jutányosan közöltetik. adn torten