Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-01-04 / 1. szám
FOGLALAT. Magyar és Erdélyország. (Kinevezés; az orosz czár Bécsbe érkezése; magyar tudós társaság; a’ két hazát öszszecsatlandó derék-vasút ügyében; Bihar, Szabolcs és Ugocsa megyék közgyűlései; varasdmegyei tisztujitás; szerémi alispáni jelentés folyt; Jász- Berényben törvénykezési ügyek állása; budapesti napló; czáfolat a zsidó ügyben múlt ’s jelen században.) Spanyolország. (A’ cortes megnyittatása; trónbeszéd; a képviselők házában elnök- és alelnök-választás.) Anglia. (Peel minisztériumot alakít; a’ pártok állása ’s befolyása a’ kormányzásba. Frantziaország (Egyházi röpirat.) Értesítő, duna vizállás. * 123 Iffagyár- és Erdélyország (3 cs.’s ap. kir.fölsége a’ magyar kir. udv.kanczelláriánál megürült tanácsnokságra ifj. gróf Zichy Ferencz pozsonyi váltótörvényszéki elnököt méltóztatott legkegy. kinevezni. Orosz czár ő felsége dec. 27 én hagyván el Velenczét 29 én érkezett Bruckba, honnét másnap Glogyniczon át az e’ nevezetű vasúton Romanoff tábornok név alatt Bécsbe érkezett esti 8 órakor, 's az orosz követségi palotában megszállott. Magyar tudós társaság. A’ volt Marczibányiküldöttség által kihirdetett némelly jutalom-kérdésekre érkezett feleletek a’tisztelt küldöttségnél eltévedvén, és igy az ügynek az Academiához áttételekor ennek kezeibe nem juthatván, nehogy a’ jutalomosztás végképen elmaradjon, kéretnek ezennel azon névtelen írók, kik azokra a’ maga idejében pályairataikat beküldötték, ne terheltetnének ezeket újra leíratva, az előbbi jelszók alatt legkésőbb tS ieki május 3lkéig az Academia titoknokához beküldeni. Ki addig újra meg nem jelenik a’pályán, ha időközben az eltévedt kézirat sem kerülne meg, önként viszszalépettnek fog tekintetni. A’ függőben levő említett jutalomkérdések a’ következők: 1. Mennyire lehet használni a’ külföldi tudósok által rendbeszedetett közönséges grammaticának újabb találvánnyait a’ magyar nyelvre nézve? 2. Kik írtak eddig magyar nyelvtanitó könyveket? Érdemel e egyik vagy másik közülök valamelly elsőséget a’ többiek felett? Mi az különösen, mire az illyen elsőséget építeni lehetne? 3. Miben áll a’ különféle nyelveknek rokonságuk, és mikor é s miből lehet azt tévedés nélkül meghatározni?Melly nyelvek rokonok különösen a’ magyar nyelvvel, ’s melly nyelvekre állíttatik hibásan a’ magyar nyelv rokonsága? Mik a’névmásai közönségesen a’ nyelvben? Mellyek a’ magyar nyelvnek régi és mostani névmásai? Meglehet-e határozni ezeknek eredetűket? Minő rendszabásokat lehet megállapítani a’ magyar nyelv névmásairól? A’ beküldött másolat, melly ki nem adatás esetében is az Academia levéltárában marad, a’ nélkül, hogy a’ szerző a’ munka sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisztán írva, lapozva, kötve, és írója nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó régi jelmondatával küldessék be. Ha a’jeligés levél felbontása után kitetszenék, hogy a’ munka saját keze írása a’ szerzőnek, ez a’ jutalomtól elesik. A’ kitett jutalmakon kívül másod sőt harmad karbelinek találandó felelet is kiadathatik, ívenként szabandó tiszteletdíj mellett, ha a’ szerző máskép nem rendelkezik.—Az Anonymus hitelességéről ’s a’ magyar nemzet régi műveltségi állapotáról szóló egy egy pályairat mai nap érkezvén alálirt kezéhez, sorsuk a’jövő nagygyűléskor minden esetre el fog döntetni.—Kelt Pesten, január 2án 1846. D. Sebedel F. titoknok. A’két hazát ttszszecsatlandó derék-vasút ügyében. A’ középponti vasutpálya, melly pár év múlva minden nevezetesb helyet Szolnokig a’ fuvar miatt többé nem aggódó kereskedők lakhelyeivé ’s Pest elővárosaivá alakitand, szomorú jövendőt készít azon mellékvárosok lakosinak, kik gőzösének füstjét határaikban nem láthatják, azon városok szorgalmas lakosinak, kik eddig a’ fővárossáli termesztvény- ’s mindennapi élelemszer-kereskedésből más távolabb, bár a’ természettől áldottabb, vidék feletti folytonos hasznot húztak. Különösen II.Kőrös, Kecskemét, azon két nagy—majd hatvanezer lelket számláló — élénk magyar város, melly többé a’ főpiaczon,sokkal távolabb, de a’középponti vasútvonalnál fekvő helyekkel sem versenyezhet, hacsak az eddigi távolság-és szállítás—költségi arányt épen azon mesterség által, melly azt megzavarta, továbbra is fentartani nem tudhatja. Ez egyedül úgy történhetik,ha Nagy-Kőrös és Kecskemét, Czeglédnél a’ középponti vasut-pályával mellékvonal által öszsze fog köttetni. Csak ez lehet általános óhajtása ’s egyedüli reménye a’ két város minden lakosinak, mit hiteles Ihr szerint bizonyít ezen két városi közönség külső belső Tanácsának e’ tárgybani határozata ’s keblébeni egyes aláírók nagy száma, kiknek választványi képviselőik azon mellék-vasútvonal épitkezésire kegyes engedélyért a’ nm. magyar kormányhatósághoz folyamodtak még a’ szükséges előmunkálatok megtétele előtt, minek az egyedüli oka, hogy bár ezen rövid mellékvonal úgy tekintessék, mint kezdete a’ pest-n.szebeni vonalnak, minekutána köztudomás szerint a’ középponti vasúttársaság azt Aradon keresztül tervezé, ’s az 1836dik XXVIk.czikk lső §. törvény utalma alá egyedül azon törvényben kitűzött vonalokon a vállalatokat állította ’s világos szavai szerint a’ törvény által engedett kedvezéseket egyedül azok használhatják; mindenek előtt teendőnek véltük igyekezni megmutatni, hogy N.Kőrös, Kecskemét felé, Félegyházán, Szegeden keresztül építhető—egyedül—czélszerűleg ’s legolcsóbban a’vasutpálya nemcsak N.Szeben felé Temesváron keresztül, hanem valaha Szabadka felé Zimonyig és Szabadka-Zomboron keresztül Eszékig is ’s hogy ez azon vonal, melly a’ Kárpátoktól Fiúméig az ország legnépesb ’s legszorgalmasbb városaiban, mint az életét a’ test minden részeiben osztja és szivárogtatja szét a’ megkönnyitett belkereskedés szülte anyagi jóllétet. Ugyanis a) az általunk tervezett pest-szebeni vonal Szegeden keresztül—legalább—hat mérfölddel rövidebb Temesvárig mint a középponti vasúttársaság által Sz.Mártonon és Aradon keresztül czélzott vonal. b) Az általunk tervezett vasutpálya 134 ezer lelket számláló—mind szabad városokat keres meg útjában, midőn amaz 68 ezer lélek közt csupán egy—mintegy 17—18 ezer lélekkel biró szabad (Arad) városra akad, pedig a’ vasúti jövedelem főtényezője tapasztalat szerint nem anynyira portékák, mint személyek szállítása. c) Az általunk tervezett vonal egyenes útjában távol minden ingoványos helyiül egyedül a’ Tiszán (Szegednél) megyen keresztül, midőn az úgynevezett középponti a’ Tiszán, Körösön, Kurczán, Maroson és közben eső szakadatlan vétségeken ’s mocsáros helyeken keresztüli vasúttöltés alig meggyőzhető költséggel lenne építhető, d) az általunk javaslott helyek mind önhatósággal ’s terjedelmes legelőiben szabad rendelkezésük alá eső földekkel bírván azon valóságot megközelítő remény mellett, hogy a’ kinézések szerint ezeknek kebleikben mindenütt társulat alakuland,a’ kisajátítás olly tömérdek költséggel ’s törvényes akadályokkal nem fog lenni öszszeköttetve, mint a’ középpontin. Az imént érintett ’s csekély véleményünk szerint győző okoknál fogva teljes a’ remény,hogy az általunk tervezett vonalnak minden más vonal feletti elsősége fog megállapittatni. Addig is a’ középponti vaspályával szárny-vagy fiókvonal által szándéka magát öszszekötni e’ két népes és hatalmas városnak. Mert különben e’ nélkül a’ középponti vasut-pálya alatt e’ két szorgalmas város sűlyedésének magva volna elrejtve. Az imént állítottak bővebb tanúsítására ’s bebizonyítására az általunk tervezett vonalba következő népességű ,városok esnének Czeglédtül Temesvárig, a’ közben eső helységeket oda nem tudva: Nagy-Kőrös 18,100 lélekkel; Kecskemét 36,563n 5 Félegyháza 17,156 n 1 Péteri 1,178n 5 Kis-Telek 1,178n 5 Szatymaz 1,178 n i Szeged 35,725 11 ’ Sőreg 35,725 ii i Kis-Béba 35,725 ii i Nagy sz.Miklós 2,606 ii i Billyed 3,566 ii i Kis-Becskerék 3,548 ni ’ 5 Temesvár 15,652 ii i Öszszesen 134,094 lélekkel. Továbbá az általunk javaslott czegléd-debreczeni vasútvonalon fekvő helységek szinte különbözők a’ középponti társaság által terveztektől Szolnokiul véve, minthogy Szolnokiul mi Török sz.Miklós, Karczag,Nádudvar,Szoboszló felé óhajtjuk vitetni Debreczenig az amazénál sokkal rövidebb vonalt s innen Vámos-Pércs,II.Károly felé Szatmárig’st, más részről pedig N.-Várad felé Erdélybe ’sat. Az Erdélylyel délszakon legczélszerűbben csatlakozó pestszebeni pálya vázlatvonalába esnének: Czegléd, N.Kőrös, Kecskemét, Páka, Félegyháza, Péteri,K.Telek, Szatymaz, Szeged, Mokrin, Komlós, Csatád, K.-Becskerek, Temesvár, Rékas, Kizete, Lugos, Facsel, Kossova, Csécsed, Dobra, Hlye, Déva, Szászváros,Nagyszeben honnan Erdély nevezetesb részeire sőt Oláhországig ágaztathatni el; a’szeged-eszéki vonalba pedig: Szeged, Horgos, Szabadka, Bajmak, Nemes-Militics, Zombor, Eszék; az általunk javaslott pest-duklai vonalba pedig Czeglédtül: Tápió-Szele, Jászberény, Árokszállás, Gyöngyös, Kápolna, Eger, Mezőkövesd, Miskolcz, Szikszó, Forró, Hidas-németi, Kassa, Lemesány, Eperjes, Ternye, Bártfa, Orlich, Komárnik, Dukla. — Viszszatérve a’ Czeglédtül Kecskemét felé viendő vonalra, ennek jutalmas létesithetésére nézve már azon két körülmény is hathatós ösztön, emeltyű vagy tényező, hogy ezen két hatalmas város saját birtokabeli földjeiéül szabadon intézkedvén a’ pályavonali föld-kisajátitás úgyszólván semmi pénzköltségébe sem kerül, mint szinte a’ földi munka sem, e’ három mérföldnyi utat minden pénzkölcsön nélkül saját erejéből is minden erőtetés nélkül létesítheti,minthogy e’ szerint csupán sínekre és vontató szerekre fogna pénz kiválhatni, miket, habár hoszszabbacska idő alatt, önmaga is e’ két egyesült város előteremteni képes a’ kívánt fensőbb engedély megnyerése után, ’s az általunk futólag vázlott vonalakon is több helyen (p. o. Jászság, a’ két Kunság ’s a’ szabad kir. és hajdú városok birtokain) hasonló körülmény ’s intézkedhető birtok-és vagyonképesség kedvez a’ vaspálya-létesítésnek. Gubody Sándor, biharmegyei Szözgyülés dec. IIdikén. Már múlt aug. elején tartott gyűlésen Biharmegye öszszezilált viszonyai olly szomorú állapotban mutatkoztak, miként azon esetre, ha a’ széksértési kereset elrendelésére nézve a gyűlést vezető elnök törvényes joga viszsza nem állíttatik, az illy zavargó öszszejövetelt képező gyűlésben, becsület és személyes bátorság kockáztatása nélkül bármelly pártbeli részt nem vehet. Ennélfogva köznyugalmat igérő szébb jövendő reményivel kecsegtetők magunkat, midőn a’ n. m. kir. Helyt, tanács utján leküldött legmagasb rendelet a’ széksértési keresetre vonatkozólag az elnök jogát kijelölvén azon jogszerű elhatározással nyugtata meg, hogy az elnök az 1723: 56, 57, 58 d. t.cz. értelmében a’ széksértésre nézve rendelkezhetik. Azonban múlt nov. 11 éről 41,628 szám alatt kelt és szinte a’ am. m. kir. Helyt, tanács utján lejött k. rendeletet némellyek félre magyarázván, e’ fonák fejtegetéssel élesztett rakonczátlankodás a’különben is felingerült kedélyeket bősz kifakadásra’s főispánhelyettesünk személyének tettleges megtámadtatására vezérlette.Ugyanis a’ főisp. helyettes által az említett intézvény következtében dec. 15 ére közgyűlés hirdettetvél, arra nagyszámú nemesség sereglett öszsze, mert mindenki fájdalmasan érezte, hogy néhánynak sértett magány érdek-szülte ingerültsége miatt közelebbi tisztújítás óta megszakasztott közigazgatási dolgaink népes megyénk minden osztályba majd elviselhetlen súlylyal nehezülnek. Ezen közgyűlés első napján reggeli hat órakor az ellenzék által behozott köznemesség B. G. és D. I. tb. vezérlete alatt a’ megyei terem ajtaját betörte ’s az asztal körüli helyeket elfoglalta.Előjövén a’ gyűlés-megnyitás ideje az elnök főisp. helyettes kölcsönös türelemre, mérsékleti tanácskozásra ’s minden személyesség kerülésére figyelmeztető beszéddel nyitá meg a’gyűlést. Melly után az első alispán megyénk siralmas helyzetét erélyesen adván elő a’ Edeket békére szólitá fel, mire felolvasztott az említett k. intézvény, ’s azzal kapcsolatban leküldött panaszos vád, mellyet megyénk 39 aláirt egyedei legfensőbb helyen nyujtanak be. És minekutána a’ k. intézvény utórészét, melly a’ panaszos vádnak legfelsőbb határozat által intézetlenül hagyott pontjait tárgyaltaim rendeli, néhány szónok délutáni 1 óráig fejtegette ’s B. M. kir. tan. azon kérdést állitá előleges eldöntetés végett föl: ha vájjon a’ megye a’ magány-panaszt magáénak kívánja elismerni vagy nem? II. később következett szónok a’ tárgyalásra nézve véleményét úgy adta elő, hogy helyhatóságunk természetesen abban áll, miszerint a’ többségnek szükség elhatároznia, vájjon a’39 névaláírással ellátott vádakat magáéinak, azaz a’ megyééinek ismeri é vagy nem ? önként következvén, hogy hogyha e’ vádak alaposak és igazak, úgy a’ többség azokat magáéivá fogadandja; ha pedig nem fogadná el vagy félre vetné, ezt csak azért teendi, mert alaptalan hamis vádakat a’ megye magáéinak nem ismerhet el, mihez képest azon egyszerű kérdés lenne mindenek előtt eldöntendő: helyes e a’ panaszos vád vagy helytelen, mivel pedig e’ panaszok tisztáatási eseményekre vonatkoznak, mellyeknek a’ köznemesség is személyes tanúja volt, ez oknál fogva tehát a’ jelenlevő köznemesség szavazata is bevétetni inditványoztatott. Ezt általányos elfogadás és szakadatlan votum-kiáltozás követvén, elnök lse szám 1840. PEST, vasárnap január 4kén Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten emeletében , egyebütt pedig minden királ kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első árvi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi Tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főnostahivatal utján történhetik a’ ■ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan,és jutányosan közöltetik.