Jó Egészség, 1918 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1918-11-01 / 21. szám
164. oldal nak is tartott. Kétségtelen, hogy azóta más influenza járványok alkalmával is sikerült kimutatni ezt a baktériumot, sőt most is megtalálták az esetek egy részében. Igaz, hogy az esetek nagyobb részében a bacillust kimutatni nem sikerült és ahol kimutatható, ott sincs olyan nagy mennyiségben, hogy a kóros elváltozásokat megmagyarázná, miért is nem valószínű, hogy ez a kis bacillus okozza a megbetegedéseket, sőt valószínűnek kell mondanunk, hogy az 1889—90-i járványt sem az okozta. Úgy látszik, hogy az influenza bacillusa egyéb más baktériumokkal (streptococcus, staplyhococcus, pneumococcus) csak másodlagosan telepszik meg a beteg nyálkahártyákon és beteg szervekben és az eredeti betegséget még súlyosabbá teszik. Ismeretes, hogy ilyen másodlagos baktériumos infekciókra különösen a szűrhető kórokozók (filtrálható vírusok) teszik hajlamossá a szervezetet. Az intelligens közönség tudja, hogy a skarlatinát a másodlagos streptococcus (gennykeltő coccus) infekciója teszi veszélyessé. A skarlatina okozója szintén szűrhető vírus. A szűrhető kórokozók neve alatt jórészt ismeretlen mikroorganizmusokat szokás összefoglalni azon jellemző tulajdonságuknál fogva, hogy olyan agyagszűrökön is átmennek szűréskor, amelyen baktériumok át nem hatolnak, visszatartatnak. A legtöbb közülök kicsinységénél fogva, de nincs kizárva, hogy egyesek halmazállapotuk (félfolyékonyságuk) miatt mennek át az agyagszűrön. Régebben ezeket a szűrhető kórokozókat „láthatatlan“ (invisiblis) vírusnak is nevezték épen azért, mert azt hitték, hogy kicsinységüknél fogva a mai mikroszkóppal (amelynek nagyító képessége nem fokozható) nem lesznek láthatók. A „láthatatlan“ elnevezésre csakhamar reácáfoltak egyes szűrhető vírusok, amelyeket bizonyos festési eljárásokkal mégis sikerült feltüntetni. Ezeknek a felfedezett mikroorganizmusoknak többnyire kerekded alakjuk van, innen a nevük: strongyloplasma. De ezenkívül az is kiderült, hogy elég nagy jól látható kórokozóknak is lehetnek olyan fejlődési alakjaik, amelyek az agyagszűrőn átmennek. (Pl. a patkánytrylianoorma tenyészetében.) Azzal, hogy egyesek megállapították amint az eleve valószínűnek is látszott, hogy az influenza okozója szűrhető, még nincs felfedezve a kórokozó, hanem csakis egy jellemző sajátságát ismertük meg. A napilapokban is olvashattuk már, hogy Selter Königsbergben és Nicolle Tuniszban influenzások köpetét megfelelőleg higítva és szűrve agyagszűrőn, a szürlettel embereket illetőleg Nicolle majmokat tudott fertőzni. Már jóval ezen vizsgálatok előtt 1915- ben hasonló vizsgálatokat végzett Lipcsében Kruse, orrhurutos egyén váladékát agyagon átszűrte, a szüredékből 1 -2 cseppet cseppentett 12 egyén orrába. A beoltottak közül 4 (33'/o) 1—3 napi incubatió (lappangás) után hasonló betegségben megbetegedett. Egy más alkalommal 65 hallgatója közül 36-ot oltott be ilyen módon. A 36 közül 15 (42 n o) betegedett meg. E kísérletek Kruse előtt eléggé igazolták, hogy a nátha okozója szűrhető és elnevezte ezt a filtrálható vírust: aphanozoum coryzae-nak. Hogy a Selter és Nicolle szűrhető vírusa nem-e egyezik meg a Kruse vírusával, azt nem tudjuk. A Kruse vírusa olyan heves tüneteket, mint amineket a mostani influenzánál tapasztalunk, nem idéz elő, nem is származott ilyen betegtől, de viszont a Seller szürlete sem váltott ki mást nála magánál, mint egyszerű náthát. A kutatásnak a spanyol influenza esetében semmiesetre sem szabad megelégednie azzal, hogy a kór okozója szűrhető. Ma már elég sok szűrhető kórokozót sikerült meglátni, sőt egynéhányat mesterségesen is tenyészteni. Az influenzához SOK tekintetben hasonló marha peripneumonia (tüdőgyulladás szűrhető okozóját is sikerült pl. meglátni és tenyészteni és a tenyészettel a fertőzésnek kitett állatokat védőoltani. Vajjon miért ne sikerülhetne ez az influenzánál is. Ami azt a sok különféle baktériumot illeti, amelyeket egyesek mint az influenza kórokozóját felfedeztek, azokról meg kell állapítanuunk, hogy egyáltalán nem felelnek meg a bakteriológia alapfeltételének, amely szerint valamely mikroorganizmusról csak akkor mondhatjuk, hogy a betegség előidézője, ha a betegek nagy részében kimutatható és ha tiszta tenyészetével a betegség elő is idézhető. JO EGESZÍIE: A spanyol járvány intőtáblája írta: dr. Bodon Károly, kir. tanácsos, közkórházi főorvos. 1. Öltözködj az időjárásnak megfelelően ! Ne rontsd el a gomrodat sok evéssel, vagy kétes eredetű ételek fogyasztásával! 2. Ne ülj föl annak a meglehetősen elterjedt, de sokszor végzetesen káros babonának, hogy az alkohol bátor élvezete a spanyol láztól megóv. 3. Ne terheld meg a gyomrodat félelmedben az újságokban hirdetett mindenféle óvó-pasztillákkal! Ezekkel csak orvosod beleegyezése után és akkor is megszabott mértékben élj. 4. Tartsd testedet tisztán. Legalább hetenként egyszer fürödj, minden étkezés előtt gondozd kezedet. 5. Óvakodj a betegségtől, de ne félj tőle, mert az idejében kezelt, el nem hanyagolt esetek túlnyomó nagy része simán gyógyul. Hidegrázás, láz vagy rosszullét esetén feküdj ágyba és hivass orvost. 6. Utazásaidat hajon, vasúton lehetőleg halaszd el a járvány utáni időre. Ha villamoson kell utaznod, a kapaszkodó szíjat csak keztyüs kézzel fogd meg. Színházba, moziba, vendéglőbe, kávéházba ne járj! 7. A csokolódzást, baráti kézfogást legjobb elhagyni. 8. A beteggel lehetőleg csak egy egyén érintkezzék: az, aki ápolja. 9. Vegyünk fel vászonköpenyt, vagy annak hiányában nagy kötényt, mielőtt a betegszobába lépünk. 10. A betegtől távozván, a kötényt le kell tenni. 11. Öblits óránként szájat és torkot zsályateával vagy gyenge sósvizzel (1 késhegynyi sót egy pohár langyos vízre). 12. A beteggel való érintkezés után moss kezet, 3 - 4-szer egymásután szappannal és ha van, körömkefével. Aki szereti a családját, elépült a JÓ EGÉSZSÉG-rel Esési évre 16 korona. Kiadóhivatal, Budapest, V. Visegrádi utca 9. 21. szám. A VÁROS JÓ EGÉSZSÉGE Tiszta levegő, jó ivóvíz! Dr. Szabó Sándor tiszti főorvos nyilatkozata. Sziszifuszi munkát végeztek a főváros orvosai a háború alatt. Négy év telt el anélkül, hogy komoly járvány pusztított volna Budapesten és hogy most a spanyolnátha ritkítja sorainkat, ennek oka sem az orvosi karban keresendő. A főorvosi hivatal már akkor is óriási eredményre mutathat rá, mikor a kór továbbterjedését csökkenti. A bajok egyik kutforrása, hogy az egészségügygyel kapcsolatos fővárosi intézmények fejlődésükben a háború alatt megállottak. Ezt bizonyítja dr. Szabó Sándornak, a főváros tisztifőorvosának nyilatkozata is, melyet a Jó Egészség munkatársa előtt tett: — A háború után a főváros első teendője lesz a közegészségügy megjavítása — mondta a tiszti főorvos — mert hisz ettől függ a főváros jóléte, jövője. A levegő megjavítása lesz az első feladatunk s e célból újból érvénybe kell léptetni a füstemésztőknek a háború tartamára felfüggesztett alkalmazását. Ma már a technikusok állítása szerint kitűnő füstemésztők vannak s nem is olyan drágák, mint valaha. Ezeket elbírja minden gyári üzem, már csak arra való tekintettel is, hogy tüzelőszer megtakarítással járna. — Ismeretes, milyen vízmizériákkal küzd a főváros. Ennek egyik oka az, hogy a háború alatt a főváros lakossága hirtelen megszaporodott, a másik pedig az, hogy a vízvezeték állandóan szükséges javítása a munkaerő és anyaghiány miatt el van hanyagolva. Ezeket minél sürgősebben és tökéletesebben ki kell javítani, vízvezetékünket kibővíteni, mert enélkül a főváros közegészségügyének előbbre vitele el sem képzelhető. Javításra és kiegészítésre szorul csatornarendszerünk is. Nem volna szabad egyetlen állandó épületet se emelni ott, hol csatornázás nincs, mint ez a külföld legtöbb városában el van rendelve. — Igen elhanyagolt állapotban vannak útjaink, pedig ezeknek is nagy szerepük van a közegészségügy terén. Valóságos kátyúk vannak útjainkon, ezek a kellő tisztogatást lehetetlenné teszik és amellett minden szennynek, piszoknak fészkei. Miattuk nem tartható tisztán az út, mindig poros és jobban szennyezi a levegőt. '' — A lakóházak és műhelyek építése is változást fog szenvedni technikai szempontból. A könnyebb, olcsóbb és gyorsabban befejezhető építkezések fognak következni Nagyon vigyázni kell