Jóbarát, 1971 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1971-04-08 / 14. szám

Kisgyermek koromban, va­lahányszor ezt a szót hallot­tam: forradalom, mindig a a jövő, a kályhaplattent gőzbe borító vízre gondoltam. A szó pontosan olyan talányos volt számomra és pontosan olyan igéző, mint a felforrósodott víztől vészesen morajló fa­zék. Aztán — gondolom a történelmi filmek hatására — a forradalom szót a robbanás előtt forgó, sistergő, füstölgő golyóbissal azonosítottam. Csak jóval később értettem meg, hogy a forradalom nem fazékban sistergő víz, hanem feltámadt tenger, a történe­lem tisztító ária: nem kilőtt ágyúgolyó, hanem maga a robbanás, amely régi falakat, penészes törvényeket dönt, hogy újakat, jobbakat lehes­sen emelni a helyükbe. Ezzel azt is elmondtam, hogy ki a forradalmár. Cseppje a forradalom tenge­rének, szikrája a forradalom tüzének. Az az ember, aki nem tudja elviselni a rabságot, az igazságtalanságot, a ki­zsákmányolást, aki becsüle­tes, dolgos, aki a holnap leté­teményese. Országunk legedzettebb forradalmárai, az ötven éves Román Kommunista Párt tag­jai ilyen emberek voltak és ilyen emberek ma is. Vál­toztak a nemzedékek, az idő­sebb harcosok helyet mindig új rajok foglaltánk el. Az ille­gális harc éveit felváltották az új világ, a szocializmus építésének esztendei, de mint ahogy a pártzászló forradal­mas színe nem fakult, fénylő maradt a kommunisták jellem­vonása is: a hazaszeretet a nemzetköziség, a saját né­pük és az emberiség sorsáért való felelősség. Kommunistának lenni annyit jelent — felelősnek lenni. Felelős pedig csak egyféle­képpen lehetsz: ha mindig ott vagy, ahol a legnehezebb. Ahol a legnagyobb bátorság­ra, a legtöbb kitartásra, leg­szenvedélyesebb tudásvágyra, legtisztább emberségre van szükség. Ha cseppje vagy a tisztító tengernek, ha szikrája vagy az edző tűznek — ha igazi ember vagy. A SZOVJETUNIÓ KOM­MUNISTA PÁRTJÁNAK XXIV. KONGRESSZUSA Március 30-án megkezdődött a Kreml kongresszusi termében a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV kongresszusa. A munkálatokon számos külföldi küldöttség, kommu­nista és munkáspártok, nemzeti felszabadító és demok­ratikus mozgalmak képviselői is részt vettek. A Román Kommunista Pártot a Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP főtitkára vezette küldöttség képviselte. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára előterjesz­tette az SZKP KB két kongresszus közötti tevékeny­ségéről szóló jelentést. Számos külföldi delegátus köszöntötte a kongresz­­szust. A román pártküldöttség nevében NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs mondott beszédet. Szépülő hazánk • Lépten-nyomon új lakónegyedekkel­­ találkozunk. Képünk Craiova új tömb-­­ ház-sorát örökítette meg Mindenkinek van kötelessége. Az építész házakat tervez és emel, az asztalos bútort készít, a varrónő ruhát szab, a háziasszony ebédet főz, a tanító, a tanár évről évre a fejetekbe tömi mindazt, amit megtanult , s a ti kötelességetek pedig napról napra átvenni a kiszabott leckeporciót... A kötelességtudat sok min­denből táplálkozhat, de legfőbb hajtóereje: a lelkiisme­ret. Miért mondtam el mindezeket? Vass Imre, a borsi mezőgazdasági termelőszövetkezet egyik legszorgal­masabb tagja juttatta eszembe. Imre bácsi már nem éppen fiatal, negyvenöt éves, katona fia van, de a gazdaságban azt mondják róla, hogy az egészen fiatalok is tanulhatnak tőle: szorgal­mat, fáradhatatlanságot, rendszeretetet.Kora hajnal­ban úton van a tehenészet felé, mindennap, esőben, fagyban, szélben. S nem hetek óta — évek óta! Kilenc esztendeig volt tehéngondozó, öt éve a bortak istá­polója... — Ez a kötelességem — mondja. Nem, nem emlékszik, mikor hiányzott a munkából, mikor kellett másnak kisegítenie, de — mint mindig — az elismerő szavakat most is elhárítja. Pillanatnyilag harminc kisborjút gondoz. Mit folént ez? Sok irányú a feladatköre. Tisztán tartani a borja­kat s az istállót, a szoptatókészülékből naponta két­­szer-háromszor megetetni a falánk csemetéket, be­hordani, elkészíteni a takarmányt. — Mi a legkedvesebb a munkájából? — Amikor az apróságok hízelegve körülöttem ug­rándoznak. — S a legnehezebb . — A takarítás, különösen télen. De a kötelesség, az télen is kötelesség. Meg aztán nem érzi jól magát az ember, ha nincs minden rendben. — Öt év óta hány kisborjút gondozott és nevelt fel? Imre bácsi számol, kalkulál. o A piteşti-i városképet a petrokémiai kombinát «tornyai» teszik teljessé . o Tengerpartunk egyik ékességének, Venusnak a látképe Kedves Jóbarát! A nagyszentmiklósi általános iskola I—V. osz­tályos tanulói nevében írok neked. Egy örömhírről szeretnék beszámolni. Március 25-én ünnepeltük Bartók Béla születé­sének 90. évfordulóját. A világhírű zeneszerző és folklorista a mi városunkban született, ezért különös jelentőséget tulajdonítottunk ennek az ünnepnek. Műsorunkat kedves vendégek nézték meg, elsősorban, ifjú Bartók Béla, aki ez alka­lommal látogatott el édesapja szülővárosába. Számunkra felejthetetlen élményt jelentett ez a nap, melyet a kép is megörökített. Kerekes Erzsébet, pionír

Next