Jogi Hirlap, 1932. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1932-07-03 / 27. szám

BUDAPEST, 1932 Julius 3. VI. ÉVFOLYAM 27. SZÁM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V. LIPÓT­ KÖRÚT II. SZ. TELEFON: 186.82 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP A Jogi Hírlap Döntvénytárának ked­­vezményes ára előfizetőink részére: Magánjog P 8-40. Hiteljog P 4-20. El­­járási jog P 5-20. Büntetőjog P 3-20. FELELŐS SZERKESZTŐ DO­BODR OVIUL A. ÜGYVÉD ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE.....................3— pengő FÉLÉVRE................................6­— pengő EGÉSZ ÉVRE.....................10 — pengő CSEHSZLOVÁKIÁBAN a Jogi Hírlap előfizetési díja: egy évre 100 cK félévre 60 cK negyedévre 30 cK, — A Döntvénytár ára : Magánjog 66 cK, Hiteljog 33 cK, Eljárási jog 33 cK, Büntetőjog 25 cK, Zsebkönyv alakú Törvénytárunkban az összes fontos törvényeket és rende­­leteket közöljük. Ennek ára oldalán­­ként 1 ./affII. Előre beküldendő a bontó összeg 4.—­ Mai számunk Mellékletein a Magánalkalmazottak különadójáról szóló 3540/1932. M. E. sz. rendelet és a balett- rendeletek (3400/1932. M. E. 3450/1932. M. E.) szö­vegét közöljük. ____ A Kúria határozatai. Magánj­og 719. A Kúria jogegységi tanácsának 51. számú polgári döntvénye. A perbehívás félbeszakítja a perbehívó követelésé­nek az elévülését, ha a perbehívónak a perbehívott elleni követelése annak a pernek a kimenetelétől függ, amelyben a perbehívás történt. Ez a szabály nem nyer alkalmazást akkor, ha valamely követelés tekintetében külön törvény eltérően rendelkezik. Az indokolásból: Az eldöntendő elvi kérdés szempontjából ezúttal a perbehívásnak a Pp. 89. §-ában említett azzal az esetével kellett foglalkozni, amikor a perbehívás azért történik, mert a fél pervesztés esetére harmadik személy ellen sza­vatossági, vagy kártérítési követelést vél érvényesíthetni. Erre az esetre vonatkozóan kellett eldönteni azt a kérdést, hogy félbeszakítja-e a perbehívás annak a kö­vetelésnek az elévülését, amelyet a fél a per elvesztése esetére kíván a perbehívott ellen támasztani. A perbehívásnak a Pp. 89. §-ában említett másik két esete tehát, amikor t. i. a perbehívó pervesztés esetére a perbehívott követelésétől tart, vagy amikor a perbe­hívott a per tárgyát a maga részére igényli,­­ az el­döntendő elvi kérdés szempontjából nem jön figyelembe. Az elvi kérdés eldöntésénél előre kell bocsátani, hogy a régi magyar jogi felfogás az elévülésnek a hitelező ré­széről való megszakítását nagyon megkönnyítette. A régebbi magyar jognak a Hármaskönyv I. rész 78. és 79. címén s főkép az 1729:XXXVII. törvénycikken ala­puló álláspontja ugyanis az volt, hogy az elévülést a hi­telező részéről nemcsak a kereset indítása, hanem magán­úton intézett barátságos felszólítás is félbeszakítja (Frank Ignác: ír„ Közigazgatás törvénye Magyarhonban“ II. köt. 650. lap, Ökrös Bálint: „Polgári magánjog“ 1867. évi kiadás, 328. lap, é­s ugyanígy a Legfőbb ítélőszék elvi határozatai közé felvett 1870. évi november 5-én kelt 607. sz. határozat). Utóbb azonban az osztrák polgári törvénykönyv ha­tása alatt az a felfogás nyilatkozott meg úgy a jogiro­dalomban, mint a joggyakorlatban (Kúria 1882. szep­tember 27. 363. sz., 1889. május 23. 1578. sz., I. G. 7/1896. sz.), hogy az elévülést csak a hitelező részéről az ille­tékes bíróság előtt megindított kereset szakítja félbe, s a keresetindítással egyenlő joghatályúnak csupán a törvény­ben ilyennek, illetve az elévülés félbeszakítására alkalmas­nak nyilvánított jogcselekményeket (pl. az 1876:XXVII. t.-c. 87. §-a, az 1881:XVII. t.-c. 15. §-a, az 1893 :XIX. t.-c. 7. §-a, jelenleg a Pp. 59­. §-át lehet tekinteni. De emellett fokozatosan utat tört az a felfogás, hogy az elévülés félbeszakítására nemcsak a kereset indítása, hanem a jogosítottnak a per megindításával kapcsolatos egyéb ténykedései is alkalmasak (így a kir. Kúria 1899. évi február hó 22-én kelt i. G. 573—1898. számú ítélete). Sőt vannak joggyakorlatunkban olyan bírói határozatok is, amelyek a perbehívásnak is elévülést félbeszakító ha­tályt tulajdonítanak (így a győri­­kir. ítélőtábla felül­vizsgálati tanácsának 82—1897. sz., a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsának 12­—1907. sz. s a m. kir. Kúriának 1107—1912. V. sz. határozata). Kiemelendő továbbá, hogy már a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv Tervezetének 1900-ban megjelent első szövege az 13­0. §-ban a hitelezőnek a keresetindí­tással egyenlő hatályú cselekménye gyanánt említi meg többek közt a perbehívást abban a perben, amelynek ki­menetelétől a követelés függ. Ugyanezt a rendelkezést tartalmazza a Polgári Törvénykönyv javaslatának a kép­viselőház kiküldött külön bizottsága által 1915-ben meg­állapított szövege (106). §, s ugyanígy szabályozza a kérdést a Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének 1928-ban az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslata is 1298. §-ában. A régi magyar jognak az a szabálya, hogy az elévü­lést a kereset mellett a magánúton történt megintés is félbeszakítja, elavultnak tekinthető. A jogegységi tanács arra való tekintettel, hogy jog­­gyakorlatunk a keresetindítással hasonló hatályú jog­­cselekménynek a perbehívást ismételten elismerte, a to­vábbiakban méltatott szempontokat is figyelembe véve a rendelkező részben foglalt álláspontot tette a magáévá. Ha a perbehívónak a perbehívott elleni követelése annak a pernek a kimenetelétől függ, amelyben a perbe­hívás történt, ebben az esetben azért kell a perbehívásnak az elévülést félbeszakító hatályt tulajdonítani, mert a perbehívónak a perbehívott ellen szavatosság, vagy kár­térítés címén támasztható követelése gyakran rövid el­évülési határidő alá esik, s ennek következtében ez a követelés, amelynek elévülése a perbehívás idején már folyik, elévülhet az alatt, mialatt az a per, amelyben a perbehívás történt, befejezést nyer. A gyakorlatban is sűrűn előforduló ilyen eset az, amikor az áru továbbeladása esetén a második vevő Ára: 20 fillér Pénzhü­dei tén­yekn­él a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.

Next