Jogi Hirlap, 1933. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-08 / 1. szám
BUDAPEST, 1933 január 8. VII/ ÉVFOLYAM. ÍJ SZÁM TELEFON: 196-82 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A Jogi Hírlap Döntvénytárának kedvezményes ára előfizetőink részére: Magánjog P 8-40. Hiteljog P 4-20. Ellárási jog P 5-20. Büntetőjog P 3-20. FELELŐS SZERKESZTŐ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE....................3 -pengő FÉLÉVRE................................6- pengő EGÉSZ ÉVRE.....................10 - pengő Zsebkönyv alakú Törvénytárunkban az összes fontos törvényeket és rendeleteket közöljük. Ennek ára oldalanként le/ful. Előre beküldendő, bontó összeg 4.— CSEHSZLOVÁKIÁBAN a Jogi Hírlap előfizetési dija egy évre 100 cK félévre 60 cK negyedévre 30 cK. — A Döntvénytár ára : Magánjog 66 cK, Hiteljog 33 cK, Eljárási jog 33 cK, Büntetőjog 25 cK, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V. LIPÓT KÖRÚT 15. SZ. DR BODA GYULA ÜGYVÉD Lapunk egyre nehezedő viszonyok között, az új évben is csüggedés nélkül folytatja munkásságát azon a csapáson, amelyiken eddig haladt. Igen tisztelt Olvasóinkat is arra kérjük, hogy tartsanak ki ők is lapunk mellett híven és ne sajnálják nehéz gazdasági helyzetükben se a heti 20 fillért azokért az ismeretekért, amelyeket a Jogi Hírlap nyújt. Ez év őszén fognak újból megjelenni a Jogi Hírlap közkedvelt Döntvénytárai, amelyek ezúttal az 1930 szeptember 1-től 1933 szeptember 1-ig terjedő joganyagot fogják feldolgozni. J Elófizetőinknek most is féláron bocsájtjuk majd Döntvénytárainkat rendelkezésre, hogy ezzel a kedvezménnyel ist ófásóbbá és hozzáférhetőbbé tegyük lapunkat Olvasóink számára. ( Vl A Kúria határozatai. Magánjog 1. Ügyvédi munka elvállalása nyelvoktatás fejében. A felperes ügyvéd abban állapodott meg alperessel, hogy az utóbbi hetenként egy órán át angol nyelvoktatást ad a felperesnek, aki viszont ennek ellenében ellátja az alperes öszszes peres és peren kívüli ügyeit s csak a készkiadásokat számítja fel. Felperes később mégis per útján követeli az alperes részére végzett ügyvédi munkájának díjazását és arra hivatkozik, hogy az alperes részére elvégzett ügyvédi munkája sokszorosan meghaladta az utóbbi által nyújtott nyelvoktatás értékét, márpedig a fenti megállapodás nem értelmezhető úgy, hogy felperes az előállott munkatöbbletet ingyenesen tartozott volna az alperes részére teljesíteni. A Kúria elutasítja a keresetet. Indokolás: A megállapodásnak a felperes által vitatott értelmet adni a m. kir. Kúria álláspontja szerint nem lehet. Kétségtelen ugyanis, hogy annak közvetkeztében, mert a megállapodással az alperes az egymás részére teljesítendő tevékenység kölcsönös kiegyenlítését vette célba, a felperes pedig kifejezetten a nyelvoktatás mint szolgáltatás ellenében vállalta el az alperes peres és peren kívüli ügyeinek ellátását, a felperesnek abban az esetben, ha úgy találta, hogy előre nem látott körülmények folytán az ő hátrányára nyújtott ellenszolgáltatások között feltételezett arány a szükségszerű ügyvédi munka növekedése miatt eltolódott, az erre alapítani kívánt igényei felől az alperest nyomban felvilágosítani lett volna köteles. Ezzel szemben a perben az a nem vitás tényállás nyert megállapítást, hogy a felperes csak az alperessel való összeköttetésének az 1925. évi október 1.-ével történt megszakadása után és csak a jelen perbeli kereset megindításával — 1929. március 30. napjával — hozta a tudomására az alperesnek azt az igényét, hogy neki megtérítsék mindama ügyvédi tevékenységének munkáját amelyet az összeköttetés alatt kapott szolgáltatások egyenértékével kiegyenlítettnek , és nem fogad. Figyelembe véve tehát azt is, hogy az adott esetben a felperes — mint a jogalkalmazás kérdésében tájékozott ügyvéd állott szemben az ebben feltehetően tájékozatlan alperessel, helyesen indult ki a fellebbezési bíróság a döntésnél a megállapodás olyan értelmezéséből, hogy az ezt létesítő felek ügyleti akarata arra irányult, hogy mindazoknak az ügyvédi tevékenységeknek a munkadíja, amelyeket a felperes az alperes peres és peren kívüli ügyeiben az összeköttetés megszűntéig elvégez, az alperes által adott nyelvoktatással arra való tekintet nélkül kiegyenlítettnek veendő, hogy megállapodás hiányában a kölcsönös szolgáltatások egyenlő értékűek-e? I. VI. 7376—1930, Rácz, 1932. XI. 10. 1/ 2. Hitelezők kijátszása az OFB. által jóváhagyott telekátruházással. Alperes a földreformeljárás során az igénybevett váltságföldekből részére kiosztott házhelyről utóbb lemondott és az arra épített kis családi házát 2.840 pengőért egy másik igénylő részére adta el és házhelyét az OFB. hozzájárulásával erre a másik igénylőre ruházta át. A felperes hitelező ennek a jogügyletnek hatálytalanítását kéri, mert az a hitelezők kijátszására irányult. A Kúria elutasítja a keresetet. Indokolás: Igaz ugyan, hogy a hitelező jogosítva van az adósnak oly jogügyleteit, amelyek az ő kijátszására köttettek, per útján megtámadni és a keresettel a tőle elvont kielégítési alap visszaszerezhetése céljábólazt a harmadik személyt is perbe vonni, ki a megtámadott jogügyletben mint jogszerző fél részt vett; ámde ez a jogszabály nem alkalmazható a jelen esetre, amelynél a felek jogviszonyát az országos földbirtokrendező bíróság határozata szabályozta és amely határozzta: 20 fillér Pénzküldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.