Jogi Hirlap, 1933. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-08 / 1. szám

BUDAPEST, 1933 január 8. VII/ ÉVFOLYAM. ÍJ SZÁM TELEFON: 196-82 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A Jogi Hírlap Döntvénytárának ked­­vezményes ára előfizetőink részére: Magánjog P 8-40. Hiteljog P 4-20. El­­l­árási jog P 5-20. Büntetőjog P 3-20. FELELŐS SZERKESZTŐ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE....................3 -pengő FÉLÉVRE................................6- pengő EGÉSZ ÉVRE.....................10 - pengő Zsebkönyv alakú Törvénytárunkban az összes fontos törvényeket és rende­leteket közöljük. Ennek ára oldalan­ként le/­fu­l. Előre beküldendő, bontó összeg 4.—­ CSEHSZLOVÁKIÁBAN a Jogi Hírlap előfizetési dija­­ egy évre 100 cK félévre 60 cK negyedévre 30 cK. — A Döntvénytár ára : Magánjog 66 cK, Hiteljog 33 cK, Eljárási jog 33 cK, Büntetőjog 25 cK, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V. LIPÓT­ KÖRÚT 15. SZ. DR BODA GYULA ÜGYVÉD Lapunk egyre nehezedő viszonyok között, az új évben is csüggedés nélkül folytatja munkás­ságát azon a csapáson, amelyiken eddig haladt. Igen tisztelt Olvasóinkat is arra kérjük, hogy tartsanak ki ők is lapunk mellett híven és ne sajnálják nehéz gazdasági helyzetükben se a heti 20 fillért azokért az ismeretekért, amelyeket a Jogi Hírlap nyújt. Ez év őszén fognak újból megjelenni a Jogi Hírlap közkedvelt Döntvénytárai, amelyek ezúttal az 1930 szeptember 1-től 1933 szeptember 1-ig terjedő joganyagot fogják feldolgozni. J Elófizetőinknek most is féláron bocsájtjuk majd Döntvénytárainkat rendelkezésre, hogy ezzel a kedvezménnyel ist ófásóbbá és hozzáférhetőbbé tegyük lapunkat Olvasóink számára. ( V­­l­­ A Kúria határozatai. Magánjog 1. Ügyvédi munka elvállalása nyelvoktatás fejében. A felperes ügyvéd abban állapodott meg alperessel, hogy az utóbbi hetenként egy órán át angol nyelvoktatást ad a fel­peresnek, aki viszont ennek ellenében ellátja az alperes ösz­­szes peres és peren kívüli ügyeit s csak a készkiadásokat szá­mítja fel. Felperes később mégis per útján követeli az alpe­res részére végzett ügyvédi munkájának díjazását és arra hivatkozik, hogy az alperes részére elvégzett ügyvédi mun­kája sokszorosan meghaladta az utóbbi által nyújtott nyelv­­oktatás értékét, már­pedig a fenti megállapodás nem ér­telmezhető úgy, hogy felperes az előállott munkatöbb­letet ingyenesen tartozott volna az alperes részére teljesí­teni. A Kúria elutasítja a keresetet. Indokolás: A megállapodásnak a felperes által vitatott értelmet adni a m. kir. Kúria álláspontja szerint nem lehet. Kétségtelen ugyanis, hogy annak közvetk­eztében, mert a megállapodással az alperes az egymás részére tel­jesítendő tevékenység kölcsönös kiegyenlítését vette cél­ba, a felperes pedig kifejezetten a nyelvoktatás mint szolgáltatás ellenében vállalta el az alperes peres és pe­ren kívüli ügyeinek ellátását, a felperesnek abban az esetben, ha úgy találta, hogy előre nem látott körülmé­nyek folytán az ő hátrányára nyújtott ellenszolgálta­tások között feltételezett arány a szükségszerű ügyvédi munka növekedése miatt eltolódott, az erre alapítani kí­vánt igényei felől az alperest nyomban felvilágosítani lett volna köteles. Ezzel szemben a perben az a nem vitás tényállás nyert megállapítást, hogy a felperes csak az alperessel való összeköttetésének az 1925. évi október 1.-ével tör­tént megszakadása után és csak a jelen perbeli kereset megindításával — 1929. március 30. napjával — hozta a tudomására az alperesnek azt az igényét, hogy neki meg­térítsék mindama ügyvédi tevékenységének munkáját amelyet az összeköttetés alatt kapott szolgáltatások egyenértékéve­l kiegyenlítettnek , és nem fogad. Figyelembe véve tehát azt is, hogy az adott esetben a felperes — mint a jogalkalmazás kérdésében tájékozott ügyvéd állott szemben az ebben feltehetően tájék­ozatlan alperessel, helyesen indult ki a fellebbezési bíróság a döntésnél a megállapodás olyan értelmezéséből, hogy az ezt létesítő felek ügyleti akarata arra irányult, hogy mindazoknak az ügyvédi tevékenységeknek a munkadíja, amelyeket a fel­peres az alperes peres és peren kívüli ügyeiben az össze­köttetés megszűntéig elvégez, az alperes által adott nyelv­oktatással arra való tekintet nélkül kiegyenlítettnek ve­endő, hogy megállapodás hiányában a kölcsönös szolgálta­tások egyenlő értékűek-e? I. VI. 7376—1930, Rácz, 1932. XI. 10. 1/ 2. Hitelezők kijátszása az OFB. által jóváhagyott telek­átruházással. Alperes a földreformeljárás során az igénybe­vett váltságföldekből részére kiosztott házhelyről utóbb lemondott és az arra épített kis családi házát 2.840 pengő­ért egy másik igénylő részére adta el és házhelyét az OFB. hozzájárulásával erre a másik igénylőre ruházta át. A fel­peres hitelező ennek a jogügyletnek hatálytalanítását kéri, mert az a hitelezők kijátszására irányult. A Kúria eluta­sítja a keresetet. Indokolás: Igaz ugyan, hogy a hitelező jogosítva van az adósnak oly jogügyleteit, amelyek az ő kijátszására köttettek, per útján megtámadni és a keresettel a tőle elvont kielégítési alap visszaszerezhetése céljából­­azt a harmadik személyt is perbe vonni, ki a megtámadott jogügyletben mint jog­szerző fél részt vett; ámde ez a jogszabály nem alkalmazható a jelen eset­re, amelynél a felek jogviszonyát az országos földbirtok­rendező bíróság határozata szabályozta és amely határozzta: 20 fillér Pénzküldem­ényeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.

Next