Jogi Hirlap, 1934. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1934-01-07 / 1. szám

BUDAPEST, 1934. január 7. VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., LIPÓT­ KÖRÚT 15. SZ. TELEFON: 19­6-82 Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 57,645. MEGJELENIK MINT­EN VASÁRNAP A Jogi Hírlap új Döntvénytárénak ked­vezményes ára előfizetőink részére: Magánjog P 8*40, Hiteljog P 3-90. ELŐFIZETÉSI ÁRAK CSEHSZLOVÁKIÁBAN a Jogi Hírlap előfizetési díja : egy évre 100 cK, félévre 60 cK, negyedévre 30 cK. — Az új döntvénytár ára : Magánjog 66 cK, Hiteljog 30 cK FELELŐS SZERKESZTŐ DR BODA GYULA ÜGYVÉD NEGYEDÉVRE...................... 3'— pengő FÉLÉVRE.....................................6­_ pengő EGÉSZ ÉVRE..........................10-- pengő Zsebkönyv alakú Törvénytárunkban аж összes fontos törvényeket és rendele­teket közöljük. Ennek ára oldalanként 1»/« fillér. Előre beküldendő a kontó össze a 4’— . Mai számunkhoz minden előfizetőnk részére csatoltunk cse­­t­h-lapot az esetleg még ki nem egyenlített előfizetési díj, a bekötési tábla, vagy az új Döntvénytárak árának beküldése céljára. Hátra­lékos előfizetőink lappéldányaihoz a hátralék és az esedékes díj összegét feltüntető felszólító levelet is csatoltunk. Mai számunk ,/felléptetein a múlt évben megjelent 72—123. számú Törvénytár füzetek Tárgymutatóját, továbbá a gazdatartozások rendezéséről szóló 1933­.XXVII. t. c.­­ védett birtokról szóló 16.200/1933. M. E. sz. rend., a t­rans­fer moratóriumról intézkedő 16.300, 16.301,16.310 1933. M.E. sz. és 3000/1933. P. M. sz. rend., Яг átalakításokkal kapcsolatban engedélyezhető adókedvezményekről szóló 16.320/1933. M. E. és 178.000/1933. P. M. sz. rend., Я házadóról szóló hivatalos összeállítás módosítása tárgyában kiadott 16.330/1933. M. E. sz. rend., Яг adókedvezményekről szóló 16.460/1933. M. E. sz. rend., Ū társadalombiztosítási hátralékok fizetési kedvezményeiről szóló 16.500/1933. M. E. sz. rend., Я kartel-illetékről szóló 151.000/1933­­. M. sz. rend., Ū mérlegvalódiság helyreállításáról szóló 2400 és 2900/1933. P. M. sz. rend., és a ka­matlábról szóló 16.554/1933. M. E. sz. rend. szövegét közöljük. A Kúria határozatai. Magánjog 1. Tévedés. Az osztályos egyesség érvényességének meg­állapítása st­b. iránt indított perben alperes azzal védekezik, hogy ő az osztályos egyesség megkötésénél tévedésben volt, mert ügyvédje — ellenfeleivel a felperesekkel történt össze­beszélés után — azt a jogi véleményt adta neki, hogy az örökhagyónak, az ő néhai férjének az ő javára tett végren­delete azért is érvénytelen, mert csak igen rövid ideig éltek együtt és a házasság elhálása sem történt meg,­­ továbbá azt a jogi véleményt adta, hogy alperest özvegyi jogon csak a hagyaték 14 része illeti meg haszonélvezet címén s a fel­peresek az örökösödési per megindításával hosszú időre meg tudják akadályozni, hogy ehhez a haszonélvezethez hozzá­jusson, — végül azt a jogi véleményt adta ügyvédje, hogy az örökhagyó ősi vagyona úgy sem illeti meg az alperest, azt tehát a bíróság még akkor­­is visszaítéli az örökhagyó vér­­rokonainak, ha az örökhagyó nem lett volna a végrendelet al­kotásakor szabad akaratelhatározási képességében korlátoz­va. Felperesek­­ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy nincs igazolva, hogy az alperes ügyvédje az ő tudtukkal s a velük való előzetes megállapodás folytán ejtette volna tévedésbe alperest a fenti jogi véleményadással és hivatkoznak arra­­ is,, hogy a jogszabályokban való tévedés nem lehet alapja a jogügylet érvénytelenítésének. A Kúria a következő indo­kolással utasítja el a keresetet: Érvénytelen volna az egyesség az alperessel szem­ben, enn­ek a tévedése miatt még abban az esetben is, ha azt, hogy az alperes tévedésének szándékos előidézése a felperesek tudtával s a velük való előzetes megállapodás folytán történt, nem lehetne megállapítani.­­ Ugyanis az, aki szerződési nyilatkozatának megtételekor lényeges tévedésben volt, megtámadhatja a nyilatkozatát, ha téve­dését a másik fél — bárha nem is szándékosan — okozta, vagy azt felismerhette, vagy anélkül is, ha a másik félre a szerződésből ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség háramolnék. Lényeges pedig nemcsak a szerződés tartal­­mát érintő körülményre, 1штыи. a szerződés meg­kötésénél szem előtt tartott más körülményre vonatkozó tévedés is, ha a másik fél felismerhette, hogy annak a tévedő fél akaratelhatározására döntő hatása van. A jogszabályokban való tévedésre, mint jognyilatko­zat érvénytelenségét előidéző okra rendszerint nem lehet ugyan hivatkozni, ámde az adott esetben, amidőn a jog­ban teljesen járatlan és fiatal koránál fogva egyébként is még tapasztalatlan alperesnek a tévedését épen az ügy­védjétől nyert téves felvilágosítás okozta, akitől a jogsza­bályok tekintetében joggal várhatott helyes tájékoztatást és útbaigazítást, az ekként előállott jogi tévedés az egyes­ség érvényes, vagy érvénytelen voltának az elbírálása szempontjából a ténykörülményekben való tévedéssel egy tekintet alá esik. C•­I. 227—1933. Jakab, 1933. XI. 21. 2. Erkölcsi kártérítés jogellenes letartóztatásért. A fel­perest az egyik megyei városban a csendőrjárőr letartóztat­ta és a város főutcáján végigkísérte. Ezért a jogellenes be­­kísérésért a járőr vezetőjének a fegyelmi felelősségét az il­letékes csendőrkerületi parancsnokság is megállapította, mire a felperes erkölcsi kártérítést követel a kincstártól. A fel­lebbezési bíróság azért utasította el a­­keresetet, mert állás­pontja szerint jogrendszerünk ilyen esetben nem ismeri az Ára: 20 fillér. Pénzkü­ldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.

Next