Jogi Hirlap, 1936. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1936-07-05 / 27. szám

UMUJ^Hiжшшввшюааяшшажшшшшштяшая SZERKESZTOSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., LIPÓT-KÖRÚT II. SZ. TELEFON: 19­6-82 Postatakarékpénztár­ csekkszámla száma: 57,645. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP A Jogi Hírlap u­ Döntvénytárának ked­­vezményes ára előfizetőink részére: Magánjog P 8-40, Hitel jog P 3-80. Eltérési jog P 5-20. Büntetőjog P 3-20. FELELŐS SZERKESZTŐ штшвшттвттттвттвтяттшятттщшвттитщтят e­lőfizetési Árak NEGYEDÉVRE...........................3-— pengő FÉLÉVRE.....................................8-— pengő EGÉSZ ÉVRE..........................IO-— pengő Zsebkönyv alakú Törvénytárunkban az összes fontos törvényeket és rendele­teket közöljük. A Törvénytár előfizetési ára ciklusonként 4-1­0. A Törvény­tárra csak a Jogi Hírlappal együtt fogadunk el előfizetéseker A Törvény­tár füzetei egyenként nem kaphatók. CSEHSZLOVÁKIÁBAN, a Jogi Hírlap előfizetési dija­­lévre 1OOcK. Vévre 60 cK.»/i évre 30cK. As új dönt­vény tér dia: Magánjog 66 cK. Hiteljog 30 cK BUDAPEST, 1936 július 5. X. ÉVFOLYAM 27. SZÁM DH BODA GYULA ÜGYVÉD Eljárási Jog 33 cK. Büntetőjog 25 cK. _______________ Mellékletül: Törvénytár 241. szám :­­ Phönix rendelet. .. 242. M : Életbiztosítási kötelezettségek le­rovása pengőben. A Kúria határozatai. Magánjog 555. Árverési vétel érvénytelenítése. Felperes, akinek a javára az elárverzett ingatlanra csupán a jelzálogjog volt bekebelezve, elárvereztette azt ingalant és azt az árverésen maga megvette. A végrehajtást szenvedő által ellene tulajdon­jog törlése iránt indított perben azzal védekezik, hogy az ár­verési esetleges szabálytalanság felfolyamodás útján lett vol­­na orvosolandó, s ha a végrehajtást szenvedő ezt elmulasz­totta, most már ilyen szabálytalanság címén az árverési vétel­nek per útján való érvénytelenítése nem szorgalmazható. A Kúria az erre alapított alperesi felülvizsgálati kérelmet el­utasítja, mert: Anyagi jogszabályaink értelmében nincs kizárva az, hogy az ingatlannak nyilvános bírói árverésen történt eladása valamely anyag jogi érvénytelenségi okból per útján érvényteleníttessék és a peres út igénybevételét az sem gátolja, hogy a sérelmet felfolyamodás útján peren kívül is lehetett volna orvosolni. I. V. 231—1936. Hutás, 1936. IV. 30. 556. Ingatlan átruházás forrásása. Felperesek azon az alapon kérték az alperes által ellenük vezetett végrehajtás megszüntetését, hogy ők az alperes követelése fejében szó­beli megállapodás útján ingatlanukat alperesnek engedték át s alperes az ingatlant birtokba is vette. A Kúria a keresetet a következő indokolással utasítja el: " A fellebbezési bíróság — Ц20—1918. M. E. sz. ren­deletben foglalt ama jogszabálynak megfelelően, amely az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jog­ügyletnek okiratba foglalását kívánja meg — helyesen fejtette ki, hogy az a pusztán szóbelileg lé­tesült megállapodás, amely szerint a felperesek az al­peressel szemben fennálló tartozásuk rendezése fejében alperesnek átengedik a házukk tulajdonjogát — írásbeli okirat kiállítása hiányában érvénytelen. Ily körülmények közt a felperesek alaptalanul vi­tatják, hogy ők a házuk szóbeli átengedésével az alperes­nél fennálló tartozásukat teljesen kiegyenlítették volna s hogy ennélfogva alperesnek velük szemben már nem állana fenn az a követelése, amelynek erejéig a Pv.­­1933./2 számú végzéssel a kielégítési végrehajtás jog­erősen elrendeltetett. Miért is felperesek az alperes követelésének meg­szűnte címén a Pv. Ц77­4—1933./2. számú végzéssel el­rendelt kielégítési végrehajtás megszüntetését sikeresen annál kevésbbé kérhetik, mert az ingatlan útján történő kielégítésre vonatkozó részében érvénytelen és ki nem kényszeríthető szóbeli megállapodás nem járhat azzal a jogi következménnyel, hogy a követelése tekintetében még ki nem elégített alperes jogszerűen szerzett kielégí­tési végrehajtás iránti jogáról lemondottnak legyen te­kintendő. — H. V. 391/1936. Hatás: 1936. V. 19. 557. Kártérítés magasfeszültségű villamos áramberende­­zés által okozott balesetért. Az alperes villamossági válla­lat magasfeszültségű vezetékét egy éjjeli vihar megrongálta, úgyhogy a leszakadt villamosdrótokba a felperes jogelőde által hajnalban kihajtott sertések beleakadtak és az áram­ütés következtében elpusztultak. Felperesi jogelőd az őrize­tére bízott sertések segítségére sietett és eközben érte őt is halálos áramütés. A fellebbezési bíróságnak az alperes kár­térítési kötelezettségét megállapító ítéletét alperes azon az alapon támadja, hogy ő a községben megfelelő módon köz­hírré tétette, hogy a magasfeszültségű villamosvezeték érin­tése halálveszéllyel jár, ha tehát a felperesi jogelőd ezt a figyelmeztetést nem vette tekintetbe, úgy a baleset az ő ki­zárólagos hibájából eredőnek tekintendő. A Kúria a követ­kező indokolással utasítja el ezt a panaszt: Köztudomású, és így — különösen olyan községekben amelyeken villamos áramvezeték van keresztül vezetve — minden felnőtt embernek, még ha magasabb iskoláz­tatásban nem részesült és általában az értelmiségnek alacsonyabb fokán áll is, tudnia kell, hogy a magasfe­szültségű villanyosáram vezetékének az érintése életve­szélyes, még pedig akkor is, ha az árammal telitett ve­zeték elszakadt és annak a huzala a földre lóg le. Tudnia kellett ezt az elhalt H. J.-nak, az I. rendű felperes férjének és a kiskorú III.—VII. rendű felperesek atyjának is, már csak azért is, mert az irányadó tény­állás szerint a halálát előidéző balesetet közvetlenül meg­előzően legalább fél éven át olyan községben lakott, amelyen az alperes által létesített villanyos áramvezeték vezetett keresztül. Ára: 20 fillér Pénzküldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.

Next