Jogi Hirlap, 1938. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1938-07-03 / 27. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BUDAPEST, 1938 JÚLIUS 3. XII. ÉVFOLYAM 27. SZÁM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, V., SZT. ISTVÁN­ KRT. II. TELEFON: 11-10.05. MEGJELENIK MINDEN VASÁR­NAP DÖNTVÉNYTÁRUNK ked­vezeményes ára slöfizeteink­ részé­re : Magánjog SZE. P. 10*40, fristerjog III. P.4*20. Polgári Eljárási Jog III. P. 5-20 Büntetőjog P. 4*20. Mellékletül: Törvénytár 325. sz.: Egyszeri vagyonváltság kivetése. Törvénytár 326. sz.: Zsidótörvény végrehajtása. Törvénytár 327. sz.: Mezőgazdasági kedvezmények. Törvénytár 323. sz.: Tűzharcosok kedvezményei. Törvénytár 329. sz.: Váltóilleték módosítása. Törvénytár 330. sz.: Mezőgazdasági kamarai illeték. Felkérjük a Törvénytárnak azokat az igen tisztelt előfizetőit, akiknek a Törvénytár küldését be kellett szüntetnünk azért, mert a 314. sz. füzettel kezdődő ciklusra nem küldötték be a 4 pengő előfizetést, hogy most már 8 pengőt küldjenek be, ha előfizetésüket megújítani kívánják, mert az időközben megjelent nagy számú és nagy terjedelmű, igen fontos rendeletek közlésével a Törvénytárnak immár ez a ciklusa is befejeződött. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR­ BODA GYULA ÜGYVÉD Negyedévre.........................3*— pengő Félévre.............................. . 6'— pengő Egér évre.........................10'— pengő Postatakarékpénztéri csekkszámla is. 57.645. TÖRVÉNYTÁRUNK az összes fontosabb törvényeket és rendeleteket közli hetenként zseb­­könyv-alakban. Ára oldalanként Fla II!!. Elszámolásra előre beküldendő P 4. тоггпшгшмгтгг K­-mr-k­Mr A Kúria határozatai. Magánjog 576. A Kúria jogegységi tanácsának 94. sz. polgári döntvénye. Az ingatlan birtokosa vagy haszonbérlője az 1883:XX. tc. 7. §-a alapján a fővadak által okozott károkért akkor is felel, ha a vadászterülete a fővad tenyésztésére alkalmas, a fővad ott állandóbban na­gyobb számban tartózkodik és azt a birtokos vagy haszonbérlő az ennek megakadályozására alkalmas intézkedések elmulasztásával előmozdítja. A döntvény indokolását a következő számunkban kö­zöljük. 577. Ügyvédi díj tárgyalás előtti értekezésekért. Az ügyvédi költségjegyzékperben hozott táblai ítéletet a meg­bízó alperes többek között azért támadja meg, mert az külön költséget állapított meg az érdemi eljárást megelőző értekezésekért, holott ezeknek díjazása az érdemi eljárás díjában már benne foglaltatik. A Kúria a következő indo­kolással utasítja el ezt a panaszt: Több rendbeli indokolt külön előkészítő érteke­zésekért is jár külön díj, csak az érdemi eljáráshoz szükséges szokásos értekezést kell az érdemi eljárás dijában foglaltnak tekinteni. — V. VI. 549—1938. Férfi, 1938. VI. 2. 578. Alaptalan gazdagodás. A haszonbérlők kötelesek voltak 2.080 méter hosszú iparvasutat létesíteni, ami a ha­szonbérlet lejártával ellenérték nélkül ment volna át fel­szerelésével együtt a haszonbérbeadó tulajdonába. A ha­szonbérlők a kikötött hosszúságon felül még 5160 méter iparvasutat létesítettek. Az iparvasút felszerelését a cukor­gyár szállította, olyan megállapodással, hogy a haszonbér­leti időnek megfelelő cukorrépa-termelési idő lejártával a felszerelési tárgyak a haszonbérlők tulajdonába mennek át ellenérték nélkül. A haszonbérleti viszony a haszonbérlők hibájából idő előtt felbomlott. A haszonbérlők a szerződéses mértéken felül épített iparvasút értékének megtérítését azon a címen követelik a haszonbérbeadótól, hogy ő azzal alaptalanul gazdagodott. A fellebbezési bíróság megállapí­totta, hogy a kérdéses iparvasút-alapépítmény értéke 20.602 pengő, hogy a haszonbérbeadó 24.549 pengő értékű kárt szenvedett azzal, hogy a haszonbérlők a szerződésileg kikötött iparvasutat nem felszereléssel adták át a haszon­bérbeadónak, továbbá, hogy a haszonbérleti jogviszony megszűnéséből eredő egyéb jogcímen a haszonbérbeadónak további 4.245,33 beszámolásra alkalmas követelése van. A fellebbezési bíróság ezek alapján megállapította, hogy az alperes nem gazdagodott alaptalanul a felperesek rovására, s ezért a keresetet elutasította. Felperesek felülvizsgálati kérelmükben arra hivatkoznak, hogy a szerződésben ki­kötött hosszúságon felül létesített iparvasútnak nem csak alapépítmény értékét kell az alaptalan gazdagodás szem­pontjából figyelembe venni, hanem azt az értéket is, amivel ez az iparvasút a gazdaság használhatóságát fokozta és ér­tékét emelte. A Kúria a következő indokolással utasítja el a felülvizsgálati kérelmet: Minthogy a peres felek közti viszonyban a gaz­dagodás szempontjából csak az az érték jöhet figyel­ mra: 20 fillér. Pénzküldeményf­éknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.

Next