Jövő, 1921. április (1. évfolyam, 32-57. szám)

1921-04-08 / 38. szám

4 Péntek, 1921 április 8 amelynek esküjét hangosan nem mondták el, amelynek szelleméhez talán nem is járult volna hozzá minden jelenlévő, amely azonban mégi» a jövő tömörülé­sének egy vázlata volt. A Giesswein­­nak kijáró hódolat mellé föl kell je­gyezni ezt is. Az elfogott nésiet kommuo'sták éhség­sztrájkot rendeznek. Melyik példa szerinti A Gorki pslgárnester éhségsztrájkot ren­dezett és éhenhalt. A Magyar kemmnnlsták Karlstelnbsa szintén éhségsztrájkot ren­deztek, de az ablakaik alatt Megtalálták a szardínia-skatulyákat... A görögök nagy veresége Kis* álltában. BéOS, április 7. Konstantinápolyi jelenté» szerint a görögök nagy vereséget szenvedtek a török nacionalis­ták elleni harcban. A görög csapatok kiürítik Brnsszát, amelyhez a törökök erőltetett mene­teléssel közelednek. A törökök döntőcsapásra készülnek; a kaukázusi török haderők parancs­noka 35.000 embert küldött erősítésül a azmirnai frontra. Athénben pánikhangulat van; Konstantint, aki uj háborúba sodorta a népet, hogy trónját tarthassa, felelőssé teszik a szerencsét­lenségért. Páriából jelentik, hogy V • n i z e 1 o s váratlanul elutazott onnan. Azt hiszik, hogy államcsínyt tervez Kon­stantin ellen. Római jelentés szerint Gunaris miniszter, aki átutazóban az olasz fővárosban tartóz­kodott, békeköz vetítésre kérte föl az olasz kormányt. Athéni távirat szerint mára várják • Gunaris kabinetalakitását. Gunaris pénteken a nemzetgyűlésben nyilatkozatot tesz a politikai és a katonai helyzetről. A ,Temps* athéni jelentése szerint Eski Sehimét a görögök k at asz t ró f i 1 is ve­reséget szenvedtek; 80.000 halottat és sebesültet vesztettek. A kommunista iölkeléi után. Berlin, április 7. A hamburgi városi tanács elhatározta, hogy fölfüggeszti bárom kommunista városi képviselő immunitását. A képviselők ellen az államügyészség a kommunista fölkelésben való részvétel miatt vádat emelt Az osztrák álláspont győzött.- A Jlvfi tudósítójától. ­Innsbruck, április & Itteni lapjelentések szerint az olasz megbízott a nemzetközi batármegálla­­pitó-bizottság március 14-iki ülésén nyi­latkozatot tett, amely szerint Itália minden igényét, amely a vízválasztón tni levő területre, a tiroli Schmalz, Pitsch és Rhein községekre vonatkozik, elejtette. így az osztrák delegált állás­pontja került győzelemre, aki azt han­goztatta, hogy a vízválasztó határtól semmivel sem szabad eltérni. Ausztria számára ez a döntés igen nagyfoBtos­­ságu; az alpinisták számára ezáltal igen értékes területet mentettek meg. A porosz kormányválság. Berlin, április 7. A porosz országgyűlés negyedik ülés szakát ma megnyitották. Az ország­gyűlés szombaton választja meg s mi­niszterelnököt. » A kormányalakitáa nagy nehéz Régekbe ütközik és a pártok közt a választás (február vége) óta folyó tárgyalásokat még mindig nem sikerült dűlőre vinni. Mint ismeretes, a választásból megerősödve kerültek ki a szélső jobb- és baloldali pártok, a német nemzeti néppárt, a német néppárt és a függetlenek. Minthogy a független szo­cialisták nem vállalnak tárcát polgári koalí­ciós kormányban, csak a szélső jobboldalnak a kormányba való bevonulásáról lehet szó. A szociáldemokraták a német nemzeti néppárt­tal csak azzal a föltétellel hajlandók együtt­működni, ha a köztársasági alkotmány alap­jára helyezkednek és hozzájárulnak a demo­kratizálás továbbviteléhez. Minthogy a német nemzetiek az első föltételt azzal a kifogással, hogy az országgyűlésben már amugyis az alkotmánytervezet mellett szavaztak, vissza­utasították, megegyezésre alig van kilátás. Nincsen kizánra, hogy hivaialnok­­minisztérium alakul centrumpárti miniszterelüökkei; A Károly-napokból. Az ébredők — az októbristák állás­pontján. — A Jövő budapesti munkatársától. — Budapest, április 7. Utólag kerülnek csak lassankint nyilvánosságra azok az érdekes epizó­dok, amelyek még nevetségesebbé teszik Habsbnrgi Károly kómikus húsvéti vál­lalkozását. Ezek közé tartozik az a néhány eset is. amelyeket a legjobb forrásból hallottam és alább elmondok: Károly Jármy alezredest küldte előre, hogy bejelentae Horthynak látogatását. A kormányzó előszobájában ebben az időben Magasházy százados, a kormányzó hadsegéde ée néhány Horthy közvetlen környezetéhez tartozó tiszt tartózkodott. Jinny izgatottan rontott be a szobába és Magaeházyhoz for­dulva, igy szólt: — Károly király őfelségo Budapestre ér­kezett ée beszélni kíván Horthy admirális úrral, őfelsége már útban is van, pár perc múlva itt lehet, megparancsolom Önnek, hogy ezt Horthy admirális úrral közölje. Magasházy el nevette magát és az egyik főhadnagy felé fordulva, igy szólt: — Te, ez ugylátazik megbolondult. Ebben a pillanatban azonban újból kinyílt az ajtó és gróf 8igray Antal, Nyugat­­magy&rorszig kormánybiztosa lépett be a szobába. — Megtflrtáatek az intézkedések —fordult Magaeházyhoz — őfelsége fogadtatására ! ? Magasházy erre letette az asztalra a cigarettáját és kicsit megdöbbent. — Itt baj van, — mondotta — mert ez nem bolond. Harmadizben nyílott ki az ajtó ekkor és megjelent Károly. Egy pillanatra megállott és várta, hogy a szobiban tartózkodó tisztek üdvözölni fogják. Azonban senkiiem mozdult. Magasházyhoz lépett: — Sie sind der Magasházy ? kérdezte. Ja wohl, Majestát, — válaszolta Magas­házy. — Warum grűssen die mir nieht, — mutatott a tisztekre. — Sokkal jobb — válaszolta Magasházy, — ha nem ismerik (Ül felségedet, mert igy leg­alább inkognitóban maradhat. Károly erre fölhívta Magááhizyt, hogy jelentse be a kormányzónál és bocsásson ren­delkezésére egy vendégszobát. Károly és Horthy találkozása a követ­kezőképen folyt le: Mikor Horthy a szo­bába lépett, Károly szemrehányást tett neki amiatt, hogy a tisztek nem üdvözölték, sá­ntán igy szólt: — Mein lieber Admiral, Sie übergeben mir die Macht. Horthy ezután kifejtette álláspontját, ame­lyet már ismertettünk. És nem adta át. .. e Érdekes epizódja ennek a szánalmas kalandnak az a beszélgetés is, amely Károly és Vasa József között folyt le Szombathelyen. Károly fölszólította Tass József köziktatási minisztert, intézkedjék aziránt, hogy Lehár ezredes és a szombathelyi helyőrség ojból fölesküdjenek neki. Vaas József erre állítólag azt felelte, hogy ő Horthy beleegyezése nélkül ilyen intézkedéseket nem tehet, mórt ez polgárháborúra vezethet. Hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt. miutba nőm ismerné el őt koronás királynak, de tekintettel tartozik Horthynak, akinek ő a minisztere. Károly erre dühbe jött és figyelmeztette Vaus Józsefet arra, hogy őt Magyarországból esek erőszakkal távolithatják el. Nem fel attól sem, ha meggyilkolják. Szívesen néz szembe a halállal. Vasa erre azt tanácsolta neki, menjen Budapestre ée Horthyval beszélje meg a dolgot. Ha Horthy engedelmeskedik neki, A szívesen ée boldogan veti magát alá parancsainak. * Az ébredők sietve igyekeatek állást fog­lalni a történtekhez. Intézőbizottságuk ülésre ült össze és erről kommünikét adott ki, amelyben többek között a következőket mondják: Az Ébredő Magyarok Egyesületének or­szágos központi intézőbizottsága foglalkozott IV. Károlynak Horthy M'klós. Magyarország törvényesen megválasztott kormányzójánál tett látogatásávaL Az intézőbizottságnak állás­pontja bár az, hogy az egyesület, mint társadalmi alakulat napi poli­tikával nem fog la lk oz h a ti k, mégis ily nagy fontossága kérdésben kö­telességének tartja a magyar nem­zetnek véleményét tudomására hozni. Mély­séges baz.afiui megdöbbenéssel és aggodah m- , mai Tette tudomásul az intézőbizottság, hogy j egyes, az ország népének akaratát negligáló egyének IV. Károlyt rávették arra. hogy állítólagos felségjogai gyakorlását, amelyről 1918 november 18-án ön­ként lemondott, újból folytassa és ezt Horthy Miklóstól, mint aki jelenleg az állam­fői hatalmat gyakorolja, visszaköveteli, * A többi az ébredők határozatából nem érdekes. Annyi azonban leszöge­zendő, hogy bár az egyesület nem politizálhat, ilyen fontos kérdésben mégis politizál s ha Horthy bőréről van szó, — a destruktív októbristák álláspontjára helyezkedik, hogy, Károly 1918. november 18-ikán önként lemon­dott trónjáról. És jogerősen, sőt rég­­érvényesen lemondott. Mit várnak a kisgazdák ai uj közélelmezési minisztertől. Budapestről jelentik: A kisgazdák hivatalos lapja, „A Kisgazda* legutóbbi számában összefoglalja azokat a kívánságokat, amelyek teljoeitését az nj knzélolmezési minisztertől várják. A kívánságok ezek : A gabona azonnal való szabad forgalma a belföldön. Az őrlési korlátozások megezűntetése. a szabad őrlés minden malomban. Az igazi szegények össze­írása és az ezek ellátásáról való gondoskodás. A szegények gabonaszükségletének szabad forgalomban való beszerzése és olcsóbb áron való szétosztása. Kmyéradó kivotése az igy mutatkozó árkülömbözot fedezésére. —- Ezek a kisgazdák kívánságai. És ezek alapján leg­főbb kívánságuk, hogy — Mayer Károly legyen a közélelmezési Miniszter. Bs a kíván­ság most rövidesen teljesülhet. Ax osztrák köztársaság éi a Habsburgok. Az osztrák nemzet­gyűlés legntóbbi ülésén tudvalévőén a szociáldemokraták indítványt terjesztet­tek elő a Habsburgok kiutasításáról szóló javaslat kiegészítésére rónáik azóan. Ez a pótló indítvány tartalmazza azo­kat a büntetőintézkedéseket, amelyeket foganatosítani kellene, ha a Habsburgok a tiltó rendelkezés ellenére megkísérel­nék az Ausztriába való visszatérést A nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága dr. Renner volt államkanrellárt bizta meg ennek az ügynek a referálásával. A referátum hétfőn hangzik maid el a bizottságban és a következő hét folya­min a nemzetgyűlés elé is kerül. Glanx utódja Brcisky lőtt. A , Staats kon.® jelenti: Hsiniscb köstánweági elnök Glanz hadügyminisztert saját kérelmére állása alól fölmentette, utódjává Breiekyt nevezte ki. iHetbelépctt a „hatályos“. Buda­pestről jelentik: A hivatalos lap csütörtöki száma közli az állami és társadalmi rend hatá­lyosabb védelméről szóló 1921: íll. törvény­cikket. A törvény csütörtökön lépett életbe. fixooialista parlamenti biok. — A Jlvl prágai Munkatársától. — Prága, április T. A szocialista pártok vezetőségei közt tárgyalás folyik egy egységes szocialista parlamenti biok alapítása ügyében. Ebit© a biokba tömörülnének a baloldali szociáldemokraták is éa az egyesülésnek célja: közös parla­menti program keresz­tül v i t e 1 a Kon Béla — krimi fönogbixott, Berlin, április 7. HMsingaforsí jelentés szerint Kan Bélát krimi (Őmegbizottá nevezték ki. Uj választás Olaszországban. Bóma, április 7. A kormány elhatározta, hogy május 15-re kiírja az uj választásokat. A J 8 v o haté* Jala HIKefáls pártakbn tartező írók, politikusok tűrnek lándzsát olyan kSzstfakvá eálokért, »melyekért klzls hars megvívására vál­lalkoztak. E klzls harsét szeildirit együttérzéssel vívják, áe ogyáni pártállfsslkst, Mtggylziááselket inná) Is kavásbá adják fii, mert harsuk Is sál- Jslk JeltnMságát áppsn szak btnsl egybegyűjti, •gykefeglslá erll Jelképezik. A Jlvl hasábjais természetesen nem Jelenhet mag tlysn Írás, amely célzata szerint nem szolgálja azt a hírest, ds szán a kereten bslül minden írásban sza­badén nyilatkozhat mag szerzi]» egyéni mag­­gyizlááss ás szárt minden jelzett sikkért iráje vállalja a felelősséget. A Jiv* nerfcMsttirfM« Friedrich szerepe a Tisza-gyiikosságban. Elkészült a vádirat. A Tisza-gyilkoeság ügyében dt Szöllősy Pál ügyész külön vádiratot készített Frindrícü Istvánnak & Tisza­­gyiikosságban való szerepéről. A Magyar Híradó közli a vádirat egyes részeit. Szemelvényeket közöl azokból a cikkek­ből, amelyeket Friedrich István cinkotai újságjai közöltek a forradalom előtt, Friedrich, aki főbűnöd abban, hogy a fehér borzalom Magyarországra sza­kadt. a legmeggondolatlanabb, a leg­felelőtlenebb har8oaázója volt az októ­beri forradalmat megelőző feszült időknek. A „Rákos és Cinkota kör­nyéke“ cimil lapban, amelynek ő volt a szerkesztője és kiadója is, 1917 szeptember 1-én a következőket írja: „Reméljük, hogy i derék yezér elvezeti pártját oda, ahová az egész ország népe kívánja, « végleges bukásba, eltűnésbe, ahon­nan nincsen többé föl­tárna d á a“. A lap következő száma gróf Károlyi Mihályhoz intéz nyílt levelet, amelyben agyba-főbe dicséri Károlyit és a cikket igy fejezi be: „Az üa beszédei minden­kor szépek, elragadók, meggyőzőek és szükségesek voltak. De azért mégis csak beszédek. Tettekre vu axfUuáf, gróf ári“ Szeptember végén a lap cirae „Nép“, amely október elején a „Néptársaság mankaszabályzatai“-ról közölt cikkek alatt s ennek ismertetése kapcsán a Néptársaság céljául a többi között azt jelöli meg. hogy a munkaeszközök meg­felelő formában azok kezébe ke­rüljenek, akik a termelés munkáját valóban végzik. A következő számban igy Írnaki „Gróf Tisza István féljen, mert már hallatszik az orkán közeledő bömbölése, amely el fogja őt söpörni az egész junkertársa­sággal együtt. Ez az ember, aki szemérmetlenül magának arrogálja a dicsőséget, hogy letört« a bolsevizmust, ezeket Írja a .Nép“ 26. számában: „Kelet felől öm­lik a szabadság muszkáktól; tatártól és más lenézett barbároktól jön a béke szelleme, a muzsik az első, aki a jövő világ, az nj hajnal küszöbére teszi a lábát.“ A Lenin elleni merényletről beszá­moló cikkben igy irt a „Nép“; „Orosz­ország mai államfeje ellen vakmerő és a körülményeket tekintve meglehetősen aljas merényletet követtek el. Lenin állapota javnl és a golyó, ngylátazik, sokkal súlyosabb sebet ütött Lenin el­lenségein, mint Leninen ée a Szovjet­­köztársaságon“. Mintán igy fölmagasztalja az orosz szovjetköztáraaaágot, egyik későbbi lapjában amiatt kesereg, hogy Hambur­ger Jenőt és a galileistákat elítélte a bíróság. Tiszát állandóan támadja, 1918 október 24-én ezeket írja lapjában; „Tisza eddigi politikája dnrva és reakeiós volt, mostani politikája azon­ban a cinikus szemérmetlenség neto­vábbja. Az ország kritikája pedig? bei lan már Tina akkor, amikor ax omág szabad politikát vélemé­nyét nyilvánítja.“ Friedrich István védője, Polónyi Dezső az április 12-én megkezdődő tárgyaláson indítványozni fogja, hogy a Jugoszlávia egyik városában letar­tóztatott Horváth - Sanovicsot újból hallgassák ki. Friedrich menlevelet adott Horváth • Saxov icanak, amelyben atasitja a hatóságokat, hogy szabad utat eaeedienek neki a külföldre. A védő azt állítja, hogy ez a levél hami­sítvány. Ez majd elválik. Friedrich körül mindenesetre mindig szorosabb lesz a hnrok. A kurzns. amely az erőszakra épült, öaaMgát emészti meg: a hatalom minden ajabb birtokosa igyekszik meg­szabadulni az előzőjétől Most már ott tartnnk, bogy az országnak volt telj­hatalma miniszterelnökét, „jogforrását“ bíróság elé állítják. Ez az első lépés. A jég megtört, a telje* olvadta már hamar be fog következni. j Svö

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék