Jövő, 1921. augusztus (1. évfolyam, 136-161. szám)

1921-08-31 / 161. szám

Szerda, 1921 augusztus 31 s1 é­v 6 MI BEK" — A kifogyhatatlan „kommu­nista“ összeesküvések. A „Magyar Távirati Iroda“ jelenti Budapestről : „Körülbelül három hónappal ezelőtt Tóth István elektrotechnikus, Hoffmann György segédmunkás és Kertész János vízvezetékszerelő idegen befolyásolásra elhatározták, hogy munkásszervezetet alakítanak, amelynek célja a jelen­legi kormányzati rend­szer és jogállapot megbuktatása és a köz­tár­saság kikiáltása lett volna. Köztársasági elnöknek már Károlyi Mihály grófot szemelték ki. A három fiatalember kommunista eredetű pénzzel, hólapdarendszer szerint dolgo­zott, amennyiben mindegyik új tagnak tíz új tagot kellett szereznie a szerve­zetbe. Baranya átadásának idejére ter­veztek pucsot, abban a föltevésben, hogy a baranyai kommunista szövetség fegyveres ellenállást fog kifejteni. Azt remélték, hogy ennek leverésére a budapesti rendőrséget fogják Baranyába küldeni és így alkalom lett volna az akciót megkezdeni, a középületeket megszállni és a hatalmat magukhoz ragadni. A szervezkedés folyamán több helyen tartottak gyűléseket, amelyeket a rendőrség figyelemmel ki­sért Végre sikerült a rendőrségnek ele­gendő bizonyítékot szerezni, amelyek­nek alapján a szervezet valamennyi tagját — számszerint 51-e­t — letartóztatták. A foglyokat augusztus 27-én az ügyészségre szállí­tották át.“ (A lovasított „M. T. I.“ úgy közli ezt a hírt, mintha az össze­esküvés fölfedezéséről volna szó. Pedig —­ amint budapesti tudósí­tónk jelenti — ez az eset azo­nos azzal a hírrel, amelyet mintegy két héttel ezelőtt röpítettek világgá. A ma­­­gyar kormánynak szüksége van arra, hogy a világot állandóan a „kommunista veszedelem­mé­­“ r­é­m­­­t­s­e és így igazolja a fehér terror jogosultságát. Nem szól a „M. T. I.“ arról sem, hogy a letartóz­tatottakat a rendőrségen a legváloga­­tottabb eszközökkel borzalmasan összekínozták.) — Öngyilkosság a pesti rendőrségen. Budapestről jelentik: Kiss Pál 22 éves fiatal­embert előállították a főkapitányságon. Kiss ■— a rendőrség félhivatalos kinyomatosa szerint — előállítás közben a nála levő méreggel megmér­gezte magát. A mentők súlyos állapotban vitték a kókusba. — Érvényesek a forradalmi házassá­gok. Budapestről jelentik. A hivatalos lap va­sárnapi száma közli, hogy az 1918 október 31. napjától 1919 augusztus 31-ig terjedő időben kötött házasságok érvényesek, ha azokat az állami anyakönyvbe bejegyezték. A rendelet érdekes indokolása szerint a jelzett időben a házasságkötésnél közreműködő közegeket olya­noknak kell tekinteni, akiket a közhiedelem polgári tisztviselőknek tartott­. A magyar-román határmegállapító bizottság Nagyváradon, Nagyváradról je­lentik . A határmegállapító bizottság pén­teken délelőtt érkezett meg Budapestről Nagyváradra. A bizottságban Magyaror­szágot Dormándy Győző tábornok, Romá­niát Dimitrescu ezredes és Rascanu őr­nagy képviseli. A magyar külügyminiszter dr. Turchányi Tihamér középiskolai tanárt bízta meg képviseletével és kinevezte se­­gédbiztossá. A román belügyminiszter ren­­deletet adott ki a határmegállapítás vég­rehajtásáról, amelyben nyugodt viselke­désre, minden demonstrációtól való tartóz­kodásra hívja fel a lakosságot és meg­hagyja, hogy a határmegállapítást végző megbízottaknak minden tekintetben a ke­zükre járjanak. A közérdek és a magán­érdekek egyaránt megkívánják ezt.­­ Elhalasztották a cluj-kolozsvári felségárulási per tárgyalását Cluj-Kolozs­­várról jelentik. A VI. hadtest hadbírósága, Vladescu ezredes elnöklésével augusztus 25-én ült össze a nagy hazaárulási per tárgyalására, amelyet 45 letartóztatott vád­lott és 25 részben szabadlábon levő, rész­ben eltávozott vádlott ellen indítottak. Az első tárgyalási napon kivonatosan ismer­tették, román és magyar nyelven, a ter­jedelmes vádiratot, amely szerint az ügyészség hazaárulás, hűtlenség, lazítás és az állam biztonsága ellen elkövetett összeesküvés címén emel vádat. Az ügyész azzal az indokolással, hogy a megidézett vádlottak nagy része nem jelent meg, a tárgyalás elhalasztását kérte, mire a bíró­ság 10 nappal, szeptember 6-ára halasz­totta el 11 tárgyalás megkezdését. Vádirat Szász Zoltán ellen. A „hatályos“ törvény alapján állnak bosszút rajta. A spicli-rendszer leleplezése fáj a kurzusnak, budapesti munkatársától. —­­ A Jö­vő Budapest, augusztus 30. A Jövő állítólagos tudósítása miatt letartóztatott három újságíró, Szász Zoltán, Bánóczi László és Gergely Győző közül az ügyészség legelőször Szász Zoltán ellen szer­kesztette meg vádiratát. A vádirat »az állam és társadalmi rend hatályosabb védelméről“ szóló törvény 7. §-a alapján emel vádat ellene és a kurzus uraihoz méltó tájékozottsággal és agyafúrt rosszindulattal elmondja, hogy Szász Zoltán a „Bécsi Magyar Újság“ (!) és a Jövő című bécsi lapoknak „tüne­ményes gyorsasággal“, azzal a célzattal, hogy a magyar állam, illetve a magyar nemzet hírnevének ártson és az ország hitelét csor­bítsa, a valóságnak túlnyomóan meg nem felelő tudósításokat küldött, amelyekben a magyar viszonyokat úgy tüntette föl, mintha itt törvényen kívüli állapot uralkodnék. A vádirat egyenként fölsorolja a bécsi újság­­közleményeket és ezek sorában megemlíti a J­ö­v­ő­nek azt a vezércikkét is, amely Szász Zoltán névaláírásával jelent meg és amely arról szól, hogy Magyarországon spiclirendszer uralkodik. Az ügyész tehát nem tudja eltitkolni, hogy a fehér rezsimnek főként az utolsó vezércikk fáj, amelyben Szász Zoltán brilliáns logikával bebizonyítja, hogy a kurzus kormány­zati rendszere minden jellem­vonásában, sőt külsőségeiben is azonos a Habsburgok leg­sötétebb idejének, a 48 előtti és utáni korszaknak, Metter­nich és Schwarzenberg reak­ciós uralmának rendszeré­vel. Kamarilla és kabinet noir, újságcen­­zúra, spiclirendszer, hogy senki sem mer han­gosan beszélni, — internálás. A Bach-kor­­szaknak legalább Bécsben volt tekintélye, de a mai fehér terrornak sehol a világon. Ház­mesterek állapítják meg, hogy kiskorú gyer­mekek megbízhatók-e ahhoz, hogy egy kül­földi fü­rdőre nyaralni mehessenek. Az egész rendszer házmestert szellemi nívón áll. A kurzus nem bírja ezt a veséig ható kritikát, főleg nem bírja a megállapítást, ami a nívót illeti. A legvadabb gyilkosságok, a legborzalmasabb kegyetlenségek leleplezése nem fáj nekik annyira, mint az, hogy az egész szellemi vezetést a mai sötét korszak egyik legbornírtabb intézményének — a ház­mesteri spiclirendszer intézményének — nívó­jával mérik föl, teljes joggal. A kurzus szoroti rosszindulatúan általá­nosítani az ellenségeit és azt a látszatot kel­teni, hogy ami a kurzus ellen történik, az az ország és a nemzet hírnevének árt és tekintélyét csorbítja. A kurzusnak ez a szemérmetlen fültolakodása a magyar nem­zet szuverenitásáig, a gonosz rosszhiszeműség, amellyel egy ezeréves nemes nép múltjára és jellemére a maga szennyes, véres alkalmi egyesülésének bélyegzőjét akarja ráütni, dom­borodik ki a legélénkebben az agyafúrt vád­iratból, amelyet az ország legbecsületesebb, legintaktabb újságírója ellen szerkesztettek. Hol volt Héjjas, a nemzetvédő praktikáns, Prónay, a Szegedről elindult ,hősi kis csapat­ vezetője, hol volt a néhány osztrák csendőr ellen hősködő Osztenburg, amikor Szász Zoltán fölemelte bátor szavát a vörös terror ellen? Mindezek az urak később, nagysokára jelentkeztek, idegen fegyverek vé­delme alatt építették föl a maguk rettenetes terror­­uralmát. Ez a terror védi most a fehér igazságszolgáltatást, amely becstelen bosszút szolgáltat minden ellen, ami bátor és be­csületes. Szász Zoltán a fehér terror börtönében ül, ami egyet jelent azzal, hogy elszánt, igazságos, a napi politika és gyűlölet fölött álló nemes lénye állandó helyet talált minden becsületes magyar ember szívében. — A kurzus és a vidéki színészet! A kurzus gyűlölködő és uszító politikája olyan légkört teremtett Magyarországon, amely a művészek, írók és tudósok leg-­­kiválóbbjait az országból való menekülésre késztette, az ottmaradtakat pedig néma­ságra és tétlenségre kárhoztatta. Az egyik legvérszomjasabb kurzuslap, amint azt a jövő keddi számában megemlítettük,­ azon sopánkodik, hogy a komoly magyar zene külföldre vándorol. Távol áll tőle persze az a szándék, hogy beismerje, hogy ebben neki nagy része van. Most „Az Est“ egyik legutóbbi számában ol­­­vassuk, hogy a vidéki magyar színészet­ is válságba került a gyűlölködés romboló atmoszférájában. „Az Est,­ amely nem­régiben kapta vissza a kolportázsjogot,­ óvatosságból a vidéki színigazgatókat szó­laltatja meg. Vetési Dániel, a kecske­méti színház főrendezője a válságról a következőket mondotta: — A felekezeti uszítás sodorta válságba a vidéki színészete­t­, A színház érzékeny szeizmográf, megérzi a leg-­ apróbb ellentéteket, kilendüléseket is. Az a leg­természetesebb, hogy ha keresztény a társulat, akkor a zsidó nem jön színházba, ha meg zsidó a társulat, akkor a keresztény nem jön. Képzelje el egy olyan társulat helyzetét, amelyik két­ vá­rosban játszik. Ezek közül az egyikben több a zsidó, a másikban meg több a keresztény. Rét-­ tenetesen kell vigyázni, hogy valamelyik meg ne haragudjék. De megérzi a vi­déki színészet például a nemzetgyűlés minden­egyes szónoklatát. Ha a zsidók ellen beszél va­­­­aki, este azok nem jönnek színházba, ha a ke­resztények ellen, akkor azok. Akárki ellen, min­dig a vidéki színészeten ölnek egy nagyot. Én tagja vagyok az Ébredő Magyarok Egyesületé-­ nek, én kérek mindenkit, hogy legalább ezen a téren béküljenek ki, mert mindenféle ilyen heccel megölik a magyar színé-' szetek A direktorok mindenütt remegnek. „Istenem, mi lesz velünk, jönnek-e a zsidók színházba ?“ Szomorú, ezt bevallom, nekem, ke­reszténynek, hogy nagyon sok helyen a zsidóktól függ a színházak élete.­ Ezt az állapotot nem bírjuk sohá anyagilag­ sem, de még idegekkel sem lehet bírni ezt a szakadatlan bizonytalanságot. Nem véletlen, hogy éppen a k­e­c­s -­­­keméti színház főrendezője számolhat­ be ilyen szomorú tapasztalatokról. De nem külünb a helyzet a többi vidéki vá­rosokban sem. Mindenütt az ébredőké és a tiszti különítményeké a legutolsó szó a színésztársulat összeállításának kérdésé­ben. Ezek után csak természetes az, amit a kecskeméti főrendező mond: „megölik a magyar színészetet“.­­ — Az éhező Oroszország számára az amerikai munkások, moszkvai jelentés szerint, félmillió dollárt gyűjtöttek. — Letartóztatott ármuzsorások. A bé­j­esi rendőrség letartóztatta Mindszenti Aurél és­ Leixner Vince szövetkezeti hivatalnokokat, akik­ a szövetkezet részére kiutalt kukoricadarát­­ vagonszámra adták el uzsoraáron. ­ A magyar fehér terror miatt az­­ erdélyi hadifoglyokat nem engedik haza . Oroszországból, Cluj-Kolozsvárról jelen­tik : Gróza miniszter nagyobb küldöttséget fogadott erdélyi hadifoglyok hozzátartozói­ból. A küldöttség tagjai elpanaszolták a miniszternek, hogy a magyar reakció kö­vetkeztében az erdélyi hadifoglyokat sem bocsátják szabadon Oroszországban és szigorú bánásmódban részesítik őket. Élénken igazolja ezt egy oroszországi hadifogoly levele, amelyet Kolozsváron lakó édesapjának írt. A levél szerint: „A magyar reakciós bandák ke­gyetlenségei és embertelen­ségei miatt állandó megtor­lásoknak vagyunk kitéve és Isten tudja, meddig maradunk még itt túszokként.“ A miniszter a küldöttség je­lenlétében táviratot intézett a bukaresti minisztertanácshoz a hadifoglyok ügyében és megígérte, hogy személyesen fog el­követni mindent Avarescu miniszterelnök­nél, hogy a hadifoglyok, az állam presz­tízsének érdekében is, minél előbb haza­kerüljenek. — Tízmilliós ékszerlopás. Lázár József jasszi lakos semraeringi lakásáról tízmillió ko­rona értékű ékszert elloptak. — Egyik bécsi szállóban meglopták Gálos Kálmán budapesti vezérigazgató feleségét. Távollétében elvitték összes ékszereit, amelyeknek értéke meghaladja a háromszázezer koronát.­­ A Floridsdorf Magyar Munkás Egyesület szeptember 24-én d. u. 7*5 órai kezdettel nagy szüreti mulatságot rendez a „Gizella-termekben“ (XXI., Frömtgasse). Ez al­kalommal Baróthy Balog László, a kolozsvári Nemzeti Színház volt tagja magyar táncokat és magyar népdalokat fog előadni. Belépődíj sze­­mélyenként 50 korona. — Röpülők halálos katasz­trófája. Rómából jelentik : Speziában szombaton lezuhant a haditengerészet egyik repülőgépe. A bentülők közül hárman meghaltak.­­ Kucsera lelkész meggyilkolásának pere. Budapestről jelentik . A felségáru­lással és gyilkossággal vádolt Novák Kál­mán törzsőrmester bűnügyében hétfőn folytatódott a tárgyalás a Margit körúti ka­tonai törvényszéken. Újvári Béla tanító, tartalékos hadnagy, aki ott volt Kucsera kivégzésén, Novákot is fölismerte. Chudi Ferenc, akit a pestvidéki büntetőtörvény­­szék gyilkosság miatt annak idején ha­lálra ítélt, azt vallja, hogy Novákkal és három más társával kísértette Kucserát a Vörösmarty-villába, de Novák útközben megszökött és más vörös katonával kellett helyettesíteni. A tanút nem eskették meg. — Külföldi sajtótájékoztatás — ka­szinóversennyel egybekötve. Az „Ott­honiban, a budapesti írók és újságírók klubjában vasárnap délután — amint egy hétfői lap jelenti — amerikai újságírókat fogtak. Azután rögtön munkába vették és a megszokott módon „fölvilágosították“ őket. Ott a helyszínen bebizonyították ne­kik, hogy „Magyarországon nincs fehér terror“. Az újságkiadók udvariasan nyug­tázták e kijelentéseket és megígérték a maguk részéről­­ az amerikai kereske­delem legteljesebb támogatását Magyar­­ország számára. Mialatt ez a barátságos fölvilágosítás és kimagyarázkodás végbe­ment, az otthonban egy sokkal nagyobb horderejű esemény történt, amelyről ugyanaz a hétfői újság emigy számol be: „A legszellemesebb és legszolidabb kár­tyajáték, a kaszinó legkitűnőbb csatárai álltak ki vasárnap az otthonban a zöld asztaloktól diszló porondra. Harminc kaszinójátékos nevezett be a ver­senyre, hogy fölvegye a küzdelmet a tekintélyes összegű első díjért s a még ennél is nagyobb dicsőségért, az „Otthon kaszinóbajnoka“ címért, amelyet a nyertes 1922. augusztus 28-ikáig vi­selhet Az irodalmi, politikai és közgazdasági élet kiválósá­gainak lázas érdeklődése köz­ben kezdődött délután három órakor a ka­szinó­verseny. A verseny a késő éjszakai órák­ban még elkeseredetten folyt így aztán nem is csodálható, hogy a két derék idegen — mint a régi magyar népdal mondja — nem maradt hát h­i­­degen. El tudjuk képzelni, hogy föllelke­sítette őket a magyar nemzet iránt a nagyszerű küzdelem, látványa. Hiába, meg kell adni. Pesten értenek hozzá, hogy ho­gyan kell bánni az idegenekkel. Ha az idegen egy kis fehér terrorra kiváncsi, akkor elviszik a klubba kártyázni. A nyá­jas idegen figyelmét rögtön az élet leg­magasabb szintézise, a kártyajáték felé irányítják. A legfőbb élvezetben aztán igazán nem csoda, hogy a jó amerikaiak rózsaszínben látják a budapesti fehér vi­lágot. — Sándor király állapota, amint Páris­­ból jelentik, lényegesen javult. — Hűtlenségért 15 évi fegyház. Buda­pestről jelentik: Szabó Gábor géplakatos a kommün bukása után bevonult román csapatoknak elárulta, hogy a magyar ka­tonák melyik házakba rejtették el a meg­maradt ágyukat és fegyvereket. A bíróság hétfőn tárgyalta ezt az ügyet. Bűnösnek mondották ki Szabót a hűtlenségben és­­ ezért,tizenötévi fegyházbüntetésre ítélték. sT Románia nem adja ki az orosz szökevényeket. Róma, augusztus 30. . (Szikratávirat.) Bukaresti jelentés szerint a vörös hadsereg egy teljes fel­­­szerelésű csapata átjött a határon és ott a román hatóságoknál jelentkezett. Az orosz kormány a szökevények kis szolgáltatását kérte, amit azonban az román kormány visszautasított A csehszlovák külügyminiszter utazása, Prága, augusztus 30. -Dr. Benes külügyminiszter Marien-­­badba utazott, hogy ott Lengyelországi meghatalmazottjával tárgyalásokat foly­­­­tasson. Marienbadból a külügyminiszter­ Párison keresz­tül Genf­be ut­zik, az népszövetség ülésén való résztvétele céljából. ~ Az indiai fölkelés, Washington, augunatul­ 30.­­ A fölkelő nyoplák és az angol­­ csapatok legutóbbi összeütközése alkalmával a fölkelők­ nagy veszteségeket szenvedtek. A halottjaik­ számát legalább hétszázra,becsüli.­­ Londonba érkezett indiai jelentések szerint a felkelők az angol megerősített csapatok­ elől­ a hegyekbe vonultak vissza. Montalegre őrnagy gyilkosát elítélték. Breslan, augusztus 30. A felsősziléziai zavarok alkalmával megölt. Montalegre francia őrnagy gyilkosát a bíróság­ öt évi f­e­gy­h­á­zbün­tatásra ítélte..

Next