Jövő, 1922. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1922-01-15 / 13. szám
t Drágaság pótlék a képviselőknek. Ezután Kóródy Endre előterjesztette a gazdasági bizottság jelentését a nemzetgyűlési képviselők illetményeinek fölemelése tárgyában. A bizottság — úgymond — tudatában van annak, hogy a jelenlegi képviselői napidíjak a folyton fokozódó drágaság mellett nem biztosítják a képviselők megélhetését, mégsem járul hozzá a napidíjak általános fölemeléséhez, mert ez az intézkedés most, amikor a nemzetgyűlés mandátuma vége felé közeledik, rossz hatást tenne az ország közvéleményére. A bizottság az eredeti javaslattal szemben indítványozza, hogy az anyagi segítségre valóban rászoruló képviselők számára 10.000 korona egyszeri drágasági pótlékot szavazzon meg a nemzetgyűlés. Az előadói javaslathoz elsőnek Ugron Gábor szól hozzá. — föltétlen híve vagyok — úgymond — annak a demokratikus elvnek, hogy a népképviselők megélhetését biztosítsák, hogy zavartalanul szentelhessék magukat törvényhozói hivatásuknak. Máskép a képviselői hivatás a gazdagok privilégiumává sülyed. A nemzetgyűlési képviselők fizetése rendkívül csekély, mindössze háromszáz svájci frankot tesz ki évente és teljesen elégtelen a megélhetés biztosítására. Azonban e tekintetben megkülönböztetésüket tenni a képviselők között anyagi helyzetük szempontjából: nem volna szerencsés dolog és ezért az előadói javaslatot azzal a módosítással fogadom el, hogy az összes képviselők részére, minden megkülönböztetés nélkül szavazzuk meg a tízezer korona egyszeri drágaságsegélyt. Kovács J. István: Kényos kérdésről van szó, amelynél sok ellentétes szempontot kell áthidalni. Miután a nemzetgyűlés mandátuma rövidesen lejár, a magam részéről nem tartanám helyesnek, hogy erre a rövid időre emeljük a képviselői napidíjakat. A kérdés leghelyesebb megoldásának azt tartom és eziránt javaslatot teszek: utasítsa a nemzetgyűlés a gazdasági bizottságot, hogy a jövő nemzetgyűlés, avagy képviselőház tagjai tiszteletdíjának újabb szabályozása iránt még a jelenlegi nemzetgyűlés elé terjesszen javaslatot Vasa József kultuszminiszter, mint a miniszterelnök helyettese, a kormány nevében hozzájárul a gazdasági bizottságnak Ugrón módosításával kiegészített javaslatához, valamint Kovács J. István indítványához is. A Ház ilyen értelemben határoz. Majd Csizmadia Sándor áll fölszólásra és a mentelmi bizottság határozatához képest megköveti a Házat egy korábbi ülésen az elnökkel szemben tanúsított engedetlensége miatt Ezután áttértek az indemnitás és a kormányprogram egyesített vitájára. Miért lépett ki Czeglédy Endre a kisgazdapártból? Az első szónok Czeglédy Endre. Kifejti azokat az okokat, amelyek arra késztették, hogy kilépjen a kisgazdapártból. Elöljáróban megjegyzem — úgymond —, hogy az általános választásokon a sárbogárdi kerületben én voltam a kisgazdapárt, hivatalos jelöltje, de a kormány mégis ellenjelöltet állított velem szemben. A kormány jelöltjét megbuktattam és a jövőben is meg fogom buktatni. Mindeddig a kormány egyedüli célja az volt, hogy nagy adókat szavaztasson meg a nemzetgyűléssel. Hegedűs bukása óta abszolút gazdasági és pénzügyi káosz uralkodik az országban. Két izben rámutattam már, hogy a kormány adópolitikájával nem lehet az országot a konszolidáció révébe juttatni. A nemzetgyűlést ért támadások azonban jogosulatlanok, mert a miniszterelnök és a kormány tehetetlenségéért nem lehet és nem is szabad a nemzetgyűlésre hárítani a felelősséget. A kormány gazdasági téren szép programokkal és ígéretekkel kecsegtetett bennünket, valójában azonban mind e szép ígéretekből mit nem valósított meg. A kormány antiagrár, kisgazdaellenes politikát folytat és a termelést az egész vonalon megdrágítja. Ebből súlyos következmények hárulnak az ország közélelmezésére. A dolgozó osztályok keserves ínségben vannak és a kormány közélelmezési politikája pedig teljesen csődöt mondott. Megjósolom, hogy ezt a közélelmezési politikát már nem fogja sokáig bírni az ország. Mayer János, a kisgazdapárt egyik vezére két évig volt államtitkár, ma ő a földnevelésügyi miminiszter. Kérdezem: mit tett ezalatt a két év alatt a mezőgazdaság fellendítésére? Drózdy Győző: Kapesalis az egész vonalon ! Gaál Gaszton elnök ezért a kifejezésért Drózdy Győzőt rendrettasítja. Jövő Vasárnap, 1922 január 15 Ho¥ö lesznek a százmilliók? Czeglédy Endre: A kormány irgalmatlanul behajtja a súlyos adókat, de ha kérdezzük, hova lesznek a százmilliók, nem tudnak feleletet kapni. Annyi bizonyos, hogy a kisgazdaközségek fejlesztésére egy krajcárt sem fordítanak. Szakszerű interpellációkra a kormány nem válaszol, szégyenletes monopóliura és gazdasági rendszert inaugurált az egész vonalon. A ki- és beviteli monopóliumok egyaránt sújtják a kisgazdaosztályt és az ország egész dolgozó társadalmát. Sokáig vártam a végső konzekvencia levonásával, de ekkora bűnlajstroma láttárain maradhatna ek még tovább egy párt keretében, amely támogatja ezt a kormányt. Rassay Károly: Nagyon helyes ! Ez a tisztesség ! Czeglédy Endre: Közeledik a tavasz, a mezei munka ideje, de a kormány mitsem tett a földreívelés emelésére. Nemesített vetőmagot visznek ki az országból: ez a kormány több termelési politikája. Az indemnitási javaslatból elszernyedve látom, hogy a szükséges feladatok milyen régiójának elintézésére nem is gondol a kormány. Nemhivatalos közegektől értesültem arról, hogy a légi közlekedés lebonyolítására a magyar kormány a román kormány útján egy franciaromán társasággal kötött szerződést Egyrészt félő, hogy e szerződés megkötése folytán a trianoni szerződésben részünkre biztosított légi jogokon csorba esik, másrészt újabb függőséget jelent egy ilyen szerződés a külföldi tőkétől. A legnagyobb megdöbbenéssel kell megállapítani, hogy a kormány az idegen tőkét ilyen formák között teszi elsőrendű tényezővé az ország gazdasági életében és ezzel produktív vállalatok hasznát idegen kézre juttatja. Ezt a politikát ltjük a csepeli kikötő építésénél is. Ott is nagy szerepet biztosítottak az idegen tőkének és ezáltal egész külforgalmunk lebonyolítása az idegen tőke befolyása alá került. Pedig a trianoni békeszerződés javainkból éppen eleget juttat idegen kézre. Meg kell állapítani, hogy az ország gazdaságilag lejtőre jutott és ezen a lejtőn rohamosan sülyed lefelé. Hegedűs szimfóniái nem szimfóniák, hanem rapszódiák voltak. Gyógyulásra azonban nincs kilátás, mert ennek az egész rendszernek nem komoly gazdasági munka, hanem csak közjogi viták kellenek. Andrássy Bethlen bűneiről. Czeglédy beszéde után gróf Andrássy Gyula emelkedett szólásra. A legitimisták fővezérének nagy beszédét már régebben beharangozták a folyosó embereinek; armikor Andrássy szólásra fölállott, az ülésterem eddig üres padsorai benépesedtek képviselőkkel és megteltek az újságírókarzatok is. Azzal kezdi, hogy ellene rendszeres hajsza folyik, amelynek az a célja, hogy mindazokért az eseményekért, amik rosszul végződtek, amik rossz hatásokkal jártak, őt tegyék felelőssé. Vannak olyanok is — és ezek ellen a lehető legélesebben kell föllépnie és ezek állításai ellen élesen kell tiltakoznia — akik azt mondják, hogy neki része van a földreform végrehajtásának a halogatásában. Mindez ráfogás, minderről szó sem lehet. — Majd igy folytatja: Fenyegető anarchia. — Ha a bizalom megrendült a törvényhozás, a vezető társadalmi osztályok és a kormányok iránt, oly anarchia keletkezik, amitől nagyon féltem az országot. Igen sajnálom, hogy a miniszterelnök úr nincs jelen. Én Tisza Kálmán ideje óta tagja vagyok az országgyűlésnek. Láttam két hiányokat, amelyek nagy többségre támaszkodtak ; láttam olyanokat, amelyek izoláltan állottak, párt nélkül ; láttam olyanokat, amelyek tulajdonképen koalíciós alapon kormányoztak. De akármelyik forma esetében is kormányelnökök kötelességüknek tartották, hogy itt legyenek a Házban. Ha a miniszterelnök úr a szenvedélyességnek olyan példáit muatja, mint amilyeneket a legutóbbi, fehérasztali beszédében mutatott : mit várhatunk akkor az ellenzéktől? — Azt mondotta a miniszterelnök úr, hogy a politikusoknak az a csoportja, amely őfelsége mellé állott, azmikor ő az országba visszatért, hatalmi vágyból idézte föl az 1918. évi októberi forradalmat és a mostani nehéz napokat is. Erre az a válaszom, hogy nincs módomban az, hogy az intenciókat vizsgáljam; én nem tudok a vesékbe látni; a miniszterelnök úr csalhatatlannak érzi magát; azt mondja, hogy kiválasztja azokat, akik az ország érdekeivel törődnek. Hát ez a gondolata kissé furcsa. Nem lehet az intenciók szerint megejteni ezt a megválasztást. Ezt csak az mniten tudja megtenni. Bethlen István win.tuterelnök azonban nem teheti meg. — Bethlen István intencióival nem foglalkozom, de nagyobb szerepet játszott v úgy az 1918-ik évi októberi, mint pedig a mostani események fölidézésében, mint mi. Ugron Gábor helyesen állapította meg, hogy Bethlen István 1918-ban nagy hibát követett el, nagyban hozzájárult a katasztrófa kialakulásához éspedig főleg azokkal a tanácsokkal, amelyeket a királynak adott. Őfelségét nem egyes intrikusok nyerték meg, hanem fejedelmi kötelességérzete irányította. Akkor miértenünk, akik álltuk és állják ma is a szociáldemokratákkal kötött megegyezést, kompromisszum létesült a választói jogra vonatkozóan. Ez a kompromisszum tönkretette a király népszerűségét a nép széles rétegei előtt, amelyek tőle várták a demokratikus eszmék megvalósítását. — Óriási hibát követett el Bethlen István a nemzetiségi kérdésben is. Akkor, amikor az egész világ a wilsoni eszmékkel volt tele, ő reakciós szellemben akarta megoldani ezt a kérdést . — Nagy merészség Bethlentől, hogy gyöngének meri mondani a királyt. Miután a múltban annyit ártott neki, most részes volt abban, hogy fejéről leüssék a koronát. A király demokrata fejlődést akar és a nemzettel való megegyezést keresi. Nem lehet tehát gyönge fejedelemről beszélni, de igenis lehet beszélni gyönge tanácsadókról. — Régi dajkaracsével van dolgunk, ammikor azt mondják, hogy köztem és Tisza István közt személyes ellentétek voltak. Az én álláspontom és a Tisza István álláspontja közt az ellentétek később meggyöngültek külpolitikai téren pedig egészen még ZSmbes és Eckhardt intézik a politikát. Gaál Gaszton (a képviselői padokból, raiitán az elnökséget átadta Bottlik Józsefnek): A törvény megtartása a legfőbb kötelesség, a törvény mindenek fölött van és a törvény «óta a király nem léphet fel. Ezekre a szavakra óriási zaj tört ki. Mindenfelől heves közbekiáltások hangzottak el, amelyeket azonban túlharsog Rakovszky István dörgő szava: — Ahol nincs király, ott nincs törvény! (Óriási zaj a Ház minden oldalán. Friedrich István is teli tmrokkal kiabál, de hangja elvész a zajban. A kisgazdák karban kiabálják.: — A lánchidi csatahőse hallgasson!) Andrássy Gyula gróf: Ha a tisztelt elnök úr ilyen szenvedéllyel fakad ki beszédem miatt, amidőn ilyen lényeges kérdésben ellentétes állásponton vagyok a miniszterelnök úrral, akkor ezt a küzdelmünket minden becsületesen gondolkodó ember megmagyarázhatja és tisztán láthatja.— Mindent elkövettem, hogy őfelsége visszatérését megakadályozzam. A mai időpontot nem találom alkalmasnak. Én annak idején tárgyaltam a kormányzó úrral és a miniszterelnök úrral és sikerült egyetértettünk a lényeges alapelvekre nézve. Mi hárman — ez nem titok, erről nyugodtan lehet beszélni — legitimisták vagyunk. Őfelsége azon a nézeten volt, hogy amíg a politikátokban a városáéban önbős és kottáját isokonában vesszik, ő attól tart, hogy fait accorapsit teremtenek és akkor neki nem lesz többé módjában a visszatérés. Akkor az volt a fölfogása a miniszterelnök úrnak velem együtt, hogy az egységes pártot labilitatista alapon káli Hogiorsant OBL Gaál Gaszton ismét közbe szól: Aki fegyveresen jön az országba, az is legitimista alapon áll? A fegyveres támadás összeegyeztethető a legitimisták céljaival ?! Friedrich István: Hát megölni a királyt, azt szabad? Gaál Gaszton (Friedrich felé fordulva): Itt a lánchídi legitimizmus! Rakovszky István közbeszól, de az óriási zajban nem hallani a hangját A kisgazdák kórusban kiáltják : Szép kis huzalok! Egyes képviselők az elnöknek intenek, hogy utasítsa rendre Rakovszkyt, a rendreutasítás azonban nem történik meg. szűntek. Csak a választójog kérdésében voltak még köztünk nézeteltérések. Nagy ellentétek azonban az utóbbi időben már egyáltalán nem voltak. Azt is mondják, hogy készülőben van a második Bethlen Andrássypárbaj. Hivatkozom azokra az urakra, akikkel azelőtt egy pártban voltam, azok egyhangúan tanúsíthatják, hogy én a pártban exponáltam magamat a miniszterelnök erért. Nem kellett e a legközelebbi barátaimmal is személyi harcot folytatnom, hogy az ő ügyét a pártban is elősegítsem és dűlőre vigyem?! Nem volt ellentét köztünk mindaddig, amíg Bethlen nem konstruált ellentéteket, amíg ő rá, nem lövetett a királyra. Vihar a kiviteli panamák körül. Gróf Andrássy Gyula: Csak konstatálni kívánom, hogy a miniszterelnök úrral az egységes párt alapelvei tekintetében megegyeztünk. Legföljebb abban a kérdésben volt külömbség közünk, hogy Bethlen azt szorgalmazta, hogy a király őfelsége lmít le a trónról fia javára. A miniszterelnök úr azt tartotta, hogy korán lenne az egységes pártot addig megteremteni, amíg a kisgazdapártban nem indul meg a most már érezhető bomlási folyamat Egyáltalában nem gondolt még akkor arra, hogy végül is a kisgazdapártra lesz kénytelen építeni és támaszkodni. Rassay Károly: Szégyelje magát a párt, amely ilyen miniszterelnököt támogat. Berky Gyula: Szégyelje magát Ön, aki itthagya pártunkat 1.Óriási