Jövő, 1922. december (2. évfolyam, 274-299. szám)
1922-12-01 / 274. szám
II. év Bécs, 1922 december 1, péntek Egyes szám ápai Austriában • « • ■ 1200 csík. K Csehszlobrákiában•••■• 1 ch Jugoszláviában ■■«*«■•2 dinár Romániában .......... 3 lei Hagjelenik naponta, hétfő kivételével Szarkesztóság és kiadóhivatal: Wien, V. ker. Rechte Wienzeile 79. szám .: Telefon 30**57 Távirati cím: Jövő Wien 46*» takarékpénztári számaink : Ausztráben 149.679, Csehszlovákiában 40.040, Jugoszláviában 40.106. — Németországi folyószámlaink: Deutsche Dank, Sortin Hirdetéseket filvesz s kiadóhivatal és minden bel- és külföldi hirdetöiroda 274» (545.) szám A Károlyi-n Nevetséges állítások hazaárulási bizonyítékok helyett Nagy Vince követeli, hogy Károlyi összes minisztertársait is helyezzék vád alá. A nyílt tárgyalás második napja. — A Jövő budapesti tudósítójától. — Budapest, november 30. Csütörtökön folytatták Károlyi Mihály vagyonelkobzási perének tárgyalásit. Először a felperes kincstár képviselője, Horváth Dénes szólalt föl. Beszédében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az alperes képviselői alkalmatlannak találták Károlyi Mihály jegyzeteit annak bizonyítására, hogy ő készítette elő a munkások januári sztrájkját Károlyi tervszerűen és céltudatosan a szociáldemokrata párt pártvezetőségének hozzájárulásával akarta a sztrájkot megcsinálni. A bíróságra bízom, úgymond, annak eldöntését hogy a munkásokkal való tanácskozás és a becsatolt jegyzetek összefüggésben vannak-e a munkásság januári sztrájkjával. Búza Barna azt mondja, hogy a fegyverletételre vonatkozó rendeletet nem adták ki, illetve nem hajtották végre. Bemutatja a honvédelmi minisztérium távirati rendelkezését a fegyverletételre és a leszerelésre vonatkozóan, amelyet 1918 november 1-én az össszes hadseregparancsnokságoknak és frontparancsnokságoknak megküldték. A szöveg a következő: „Magyarország belső helyzete lehetetlenné teszi a háború tovább folytatását. Utasítom a hadseregparancsnokságot, hogy helyezkedjék a wilsoni tizennégy pontnak megfelelő alapra és lépjen azonnal érintkezésbe az ellenséges parancsnoksággal a fegyverletételre vonatkozóan. Leszerelési csoportok alakítandók. A katonai alakulatok fegyver és lőszer nélkül bocsátandók el. Megszállás esetére angol, francia vagy olasz megszállás kérendő. — Linder Béla. A kincstár képviselője hivatkozik a hadseregfőparancsnokságra és kéri Kövess Hermann vezérezredes kihallgatását. Kövess a hadseregfőparancsnokság többi tagjával együtt bizonyítani tudja, hogy a rendelkezésre álló katonai erő elég lett volna az ország határainak megvédésére. A fegyverszüneti tárgyalások pontjait a franciák felrúgták, fejezi be, de a népjogoknak felrúgása azért történt, mert a fegyverszüneti tárgyalásokat nem magasrangú katonatisztek, hanem politikusok vezették. Búza Barna reflektált ismét a kincstár képviselőjének beszédére, ismételten kifejtette, hogy a kincstár által mcsatolt jegyzet azt mutatja, hogy Káolyi célja az volt, hogy a munkásságunkájának befejezése után békésintetést rendezzen s ugyant a békét követeljék, amit a feülügyniszter, Gzernin. Hogy ez nem volt les cselekedet, bizonyítja az is, hogy kor január 20.-án a munkásság kitsége Garbai Sándor vezetése alatt jelent Wekerlénél, hogy a kormány m oda, hogy a béke mielőbb létrejön, Wekerle kijelentette, hogy mn békepolitikáját, amelyet a kiis óhajt, minden erejüktámogatják. Kérte Nagy ek, Vass Jánosnak és Pete Markihallgatását, akik tanusíthatgy a sztrájkot nem Károlyi rendezte, bár ő igyekezett épen Czernin fölmérésére a béke mellett hangulatot teremteni. — Ami a fegyverletételre vonatkozó parancsot illeti, mondotta Búza, kijelentem, hogy az sose történt meg katonai értelemben. Ez a rendelet sohasem lett végrehajtva. Az elnök kéri, hogy a részletekbe újból ne menjen bele. Arra tessék válaszolni, mondja, hogy elment-e az a bizonyos parancs a hadseregparancsnokságokhoz ? Búza Barna: így nem tudok nyilatkozni, csak ha az egész tényállást előadhatom. Az ölnök : Tehát erre nem nyilatkozik. Nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy mondotta-e Károlyi 1918 január 1.-én beszédében, hogy a gazdasági integritás a célja ? Búza Barna: Károlyi Mihály azon volt, hogy a nemzetiségei fakadjanak el, hanem Magyarország mellett maradjanak. Az értendő az ő beszéde alatt, hogy gazdasági érvekkel kell megokolni a külföld és a nemzetiségek előtt Magyarország integritásának szükségét. Ezután áttérnek a negyedik pontnak, a katonatanácsok fölállításának tárgyalására. Először a kincstár képviselője tette meg előterjesztését. Fölolvassa Hüttner Sándornak és Sztanykovszky Tibornak a Tisza-pör tárgyalásán tett vallomásának ama részét, amely a katonatanács szervezésére vonatkozik. Ismerteti Kéri Pál vallomását is, amely szerint a katonatanács célja a helyőrség forradalmasítása volt. Ismerteti Garami Ernőnek „Forrongó Magyarország“ című könyvének idevonatkozó részét, amelyre vonatkozóan külömben megállapítja, hogy ez a könyv jelenleg büntető eljárás tárgya. Nagy Vince részletesen foglalkozik azokkal az okokkal, amelyek a katonai és polgári frontot fölbontották. Mindenekelőtt fölemlítette Tisza Istvánnak emlékezetes képviselőházi beszédét, amelyben Tisza azt mondotta : „Ne játszunk többé a szavakkal ! Ne akarjunk többé szemfényvesztő játékot. Elismerem, hogy a háborút elvesztettük! Miután a háború megnyerésének semmi reménye sincsen, keresni kell tehát a módot az azonnali béke megkötésére." Tisza István ebben a beszédében formálisan is elismerte a képviselőház és a nemzet legnagyobb nyilvánossága előtt, hogy Károlyi Mihálynak volt igaza. Boroevics október 23.-án a legfőbb hadvezetőséghez intézett jelentésében azt mondotta, hogy Tisza Istvánnak a képviselőházban tett azon ünnepélyes kijelentése, hogy a háborút elvesztettük valóságos katasztrófát Jelentett a fronton, Boroevics Tisza nyilatkozatát a legnagyobb szerencsétlenségnek mondja. Október 26.-án József főherceg jelentette a hadseregfőparancsnokságnak, mint az egyik honvédekből álló hadsereg parancsnoka, hogy a katonák között kritikus hangulat uralkodik az egész fronton. Elmondja, hogy egyik ezred a másik után tagadja meg az engedelmességet, mindenütt föllázadnak az ezredek. Egy magyar ezred gépfegyverekkel elbarrikádozta magát és a többi ezredeknél is hiányzik a fegyelem. Semmi más nem segíthet szerinte, mint a gyors békekötés, máskülönben minden fölbe múk és szétzüllik és nem lehet elkerülni az 5 kijelentése szerint a bolsevizmust. Idézi továbbá Andrássy Gyula gróf, a monarchia utolsó külügyminisztere „Világháború és diplomácia“ című könyvének egyes fejezeteit. Andrássy ezen napok krónikájánál leírja, hogy a frontról rémhírek jönnek, nem akar senki küzdeni. Idézi József főherceget, aki azt kívánja, hogy a katonákat vezessék el a frontról, vigyék vissza őket az ország határára. József főherceg panaszolja, hogy a katonák éhesek és rongyosak és amellett nincs elég lőszer. Panaszolja a főherceg, hogy azt a lisztet, amelyet a frontra a katonáknak akartak küldeni, Prágába irányították, hogy lekenyerezzék a cseheket. Idézi Nyékhegyi ezredes könyvének azt a részét, amely a front fölbomlását magyarázza és igazolja. Bátor Károly király amaz elhatározására, amellyel a dualizmust megszüntette, az összes nemzetiségek önrendelkezési jogát életre keltette, "ismerteti Károly királynak Vilmos német császárhoz intézett táviratát, amelyben fölbontja a német szövetséget, bejelenti, hogy 24 óra alatt különbékét és fegyverszünetet kell kötni, különben a monarchiának vége van. Hivatkozik a délszláv nemzeti tanács jóval a forradalom előtt történt megalakulására, Csehország önálló államiságának kialakulására. Idézi Hötzendorfi Conrádnak, a monarchia volt legfőbb katonai személyének írásait és a Conrádhoz közelálló Novák Károly Frigyesnek könyveit. Novák Conrád révén mindenbe alapos betekintést nyerhetett a főhadiszálláson és a frontokon. Számos képet fest arról, hogy milyen helyzet uralkodott a fronton és a király környezetében. Gyerekes király uralkodott a monarchia fölött Károly király személyében, de nem is ő uralkodott, hanem egy klikk uralkodott helyette. A gyönge- ■ jellemű császár mindent meglazított és elrontott Fejedelmi nihilistának nevezi őt. A háború elveszett. Komoly talán fecsegés, hogy az a nézhány magyar ezred az egész világgal szembe tudott volna szállni. Az volt a baj, hogy senki se gondolt mentésre. Kifordult sarkaiból az osztrák-magyar monarchia, a lehetetlen birodalom már rég meghalt és a vezérekés miniszterek gonosz lelkiismeretlenséggel még mindig kényszerítették a szegény katonákat a harcra. A bűnösök azok, akik ezt a hiábavaló áldozatot meghozatták és nem az a tiszta és nagy férfiú, aki meg akarta menteni nemzetét. Ha a magyar kincstár képviselőjének szabad idézni Garami könyvéből, — mondja Nagy Vince, én is jól olvashatok abból részleteket. Amikor Károlyihoz — így áll ez Garami könyvében — éjfélkor följöttek ezek a katonatisztek, hangosak voltak és agresszívek. Mikor végre valahogyan el lehetett őket távolítani, akkor Friedrich rátámadt Károlyira, hogy miért ilyen kishitű és miért nem akarja, hogy a katonaság rátérjen a forradalom útjára? Nagy Vince egyik adatot a másik után sorolja még fel, amelyek mind azt mutatják, hogy lehetetlen volt a veszett fejsze nyelének megmentése. Beszéde végén odafordult a tárgyaláson levő Acél Imre főügyészhelyetteshez és fölszólította őt arra, hogy helyezzék vád alá Károlyi Mihálynak összes bűntársait. Kérdi a főügyészt és a felperes képviselőjét, hogy miért nem helyezik vád alá Károlyi Mihály összes segítő társait, a Károlyi és Berinkey kormány összes tagjait! — Ha Károlyinak a vádlottak padját a helye, akkor nekünk valamennyiünknek ott a helyünk ! — mondotta. Kérem, helyezzenek mindnyáunkat vád alá, de Friedrich Istvánnals nagyatádi Szabó Istvánnal együtt. Horváth Dénes, a kincstár képviselője, kijelenti, hogy erről nem intézkedhett ez a nemzetgyűlés dolga. Azután igyekszik Nagy Vince fejtegetéseivel polemizálni. A tárgyalást péntek délelőtt tia órakor folytatják. A hamis Károlyi - békememorandum története. Miről volt szó a zárt tárgyaláson ? —Szenzációs tanúvallomás a Károlyi-pörben. A Károlyi-pörben, amint jelentettük, két napon át tartó zárt tárgyalás volt, amelyről csak annyi szivárgott ki, hogy Windischgraetz herceg bizonyítékait tárgyalták. E Windischgraetz-féle bizonyítékaival kapcsolatban valószínűen szóbakerült egy állítólagos Károlyi-féle memorandum is, amelyre vonatkozóan az alábbi rendkívül fontos levélbeli vallomás érkezett szerkesztőségünkhöz: Tekintetes Szerkesztőség! B. lapjukból értesülök a Károlyi-per jelen állásáról, nevezetesen arról, hogy a magyar bíróság szükségesnek tartotta e tárgyalásáról a nyilvánosságot kizárni. Emberi kötelesség lehetőség szerint megakadályozni, hogy zárt ajtók védelme alatt az igazságszolgáltatást hamis dokumentumokkal vezessék félre, ezért érzem magam a következő közlésre indíttatva. Nem áll módomban jelenleg, minden elfoglaltságomat megszakítva, a magyar fővárosban a köztársaság volt elnöke ellen folyó perben tanúságtételre jelentkeznem; másrészt tekintettel a magyar sajtóviszonyokra az Önök Bécsben megjelenő lapjához kell fordulnom, mert lehetségesnek tartom, hogy a budapesti lapok akaratukon kivel álló okokból kénytelenek lennének levelem közlésétől eltekinteni. A közérdekre való hivatkozással szükségesnek tartom a nyilvánosság előtt megállapítani, hogy határozott tudomásom szerint egy Svájcban élő közismert lengyel eredetű hölgy, aki Károlyi Mihály grófhoz Svájcban ismételten, de sikertelenül próbált hozzáférkőzni. Itt IS tavaszán a borni német követség egyik osztályának egy Károlyi Mihály aláírását viselő, Dutasta berni francia követhez címzett memorandumot adott el a memorandumban egy Németországtól, sőt Ausztriától független magyar