A Jövő Mérnöke, 1967 (14. évfolyam, 1-22. szám)

1967-11-03 / 19. szám

Az anyagtechnológiai tanszék jól sikerült kirándulást rende­zett Kékestetőre. Képünkön a kiránduláson résztvevők egyik csoportja. Ellesett pillanat a nagy sikerű barokk zenei hangverseny­­sorozatról. Sajnos megérkezett az ősz, az eső, a köd s könnyű azoknak akik egy egy esernyő boldog tulajdonosai A Schönherz Zoltán kollé­giumban az Irodalmi Presszó­ban nagy sikerrel szerepelt Só­lyom Ildikó színművésznő, aki Gutai Magda és Tölgyessy Miklós verseiből szavalt Szöveg: Karácsonyi Fotó: BME Fotoszakkör Tamás Zoltán, Gogh Sándor, Urbán Tamás 2 ILIK A Hatezer induló, kerületi, megyei, budapesti, majd or­szágos selejtezők. Végül a dön­tő 21 részvevője az Egyetemi Színpad reflektorai előtt. A tét: a három legjobb egyhetes szovjetunióbeli társasutazáson vesz részt. A három győztes szavaló egyike irodalmi színpadunk (újabban „Scene” együttesünk) alapító tagja, Veresen Ilona, vagy ahogyan mi nevezzük, Ilika. Nincs egy hónapja, hogy el­végezte a Népművelési Intézet alapfokú rendezőtanfolyamát. A kitűnő eredményű vizsga után meghívták a középfokú tanfolyamra is. Erre a ver­senyre — melyet az ötvenéves jubileum tiszteletére hirdettek meg szovjet költők műveiből , munkahelyén, a NIKEX-nél nevezték be. Éppen elég dolga volt a tár­sulatnak az idén, ennek elle­nére gondosan, lelkiismerete­sen készült a selejtezőkre Biztosan, vitathatatlanul ju­tott tovább mindegyikből. A döntőben az „Ablak nyílik a fehér fák sorára” c. Jevtusen­­ko-verssel szerepelt. Az igazi „szívhangok”, a nyugodt, érett produkció a közönség és a zsű­ri tetszését egyaránt megnyer­te. És ehhez nem is kell több kommentár. Két nap múlva az egyik próba szünetében ültünk le beszélgetni. Elmondta, hogy a versenynél jóval izgalmasabb feladat volt az „Ebédidő” zseb­színházi bemutatója. — Versmondással már na­gyon sokat foglalkoztunk. A színjátszás viszont új terület. Az Irinyi utcai környezet szin­tén új feladatokat állít elénk. — És hogyan képzeled el a további hónapokat, éveket? — Mint rendező, amatőr csoportokkal szeretnék foglal­kozni, mintegy másodállásban. — És mint előadóművész? — Továbbra is maradok amatőr és továbbra is mara­dok az envitse­s aktív tagja. A belátható idők végezetéig. Róta László TDK-konferencia A BME KISZ Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére 1967. november 21-én ünnepi tudományos diákköri konferenciát rendez. A konfe­rencián az alábbi 14 szekcióban hangzanak el előadások. A konferenciára szeretettel várjuk egyetemünk valamennyi ér-­­­deklődő oktatóját, dolgozóját és hallgatóját. I. szekció: Építészmérnöki kar „A”. Elnök: Messinger­­ Géza docens. Az előadások helye: K. II. 64, kezdete: 15 óra. I­II. szekció: Építészmérnöki kar „B”. Elnök: Dr: Zádor­­ Mihály docens. Az előadások helye: K. II. 80, kezdete: 15­­ óra. I III. szekció: Építőmérnöki kar — Földméréstudomány . Elnök: Dr. Hazay István tanszékvezető egyetemi tanár. Az­ előadások helye: K. II. 40, kezdete: 15 óra. IV. szekció: Építőmérnöki kar — Geológia. Elnök:­­ Dr. Papp Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár. Az előadások­­ helye: K. II. 53, kezdete: 15 óra.­­ V. szekció: Építőmérnöki kar — Vasútépítés és geotech­­nika. Elnök: dr. Kerkápoly Endre tanszékvezető docens. Az előadások helye: K. I. 48, kezdete: 15 óra. VI. szekció: Építőmérnöki kar — Vízépítés. Elnök: dr. Öllös Géza docens. Az előadások helye: K. fsz. 44, kezdete: 15 óra. VII. szekció: Gépészmérnöki kar. Elnök: dr. Katar La­jos docens. Az előadások helye: K. fsz. 65, kezdete: 15 óra. VIII. szekció: Közlekedésmérnöki kar — Vasúti közleke­dés. Elnök: Dr. Turányi István tanszékvezető egyetemi tanár. Az előadások helye: IX. Kinizsi u. 1—7. III. em. 32., kezdete: 15 óra. IX. szekció: Közlekedésmérnöki kar — Gépjárműközle­kedés. Elnök: dr. Bujtor Jenő docens. Az előadások helye: IX., Kinizsi u. 1—7. III. em. 30., kezdete: 15 óra. X. szekció: Vegyészmérnöki kar. Elnök: dr. Nyeste Lász­ló docens. Az előadások helye: Ch. II., kezdete: 14 óra. XI. szekció: Villamosmérnöki kar „A”. Elnök: Dr. Valkó Iván Péter tanszékvezető egyetemi tanár. Az előadások he­lye: K.I. 33.,, kezdete: 14 óra. XII. szekció: Villamosmérnöki kar „B”. Elnök: Dr. Fri­gyes Andor tanszékvezető egyetemi tanár. Az előadások he­lye: V. ép. I., kezdete: 14 óra. XIII. szekció: Politikai gazdaságtan. Elnök: dr. Orosz­­ Gyuláné docens. Az előadások helye: K. III. 19., kezdete: 15 óra. XIV. szekció: Politikai gazdaságtan — Tudományos szo­cializmus. Elnök: dr. Radó Judit docens. Az előadások helye: O­K. III. 20., kezdete: 15 óra. Budapesti Műszaki Egyetem KISZ Bizottság MI LENNE HA... 5, 4,­­ 3, 3, 1« Start. Felbocsá­tották azt a mes­terséges szaunát, pardon, szondát (mindig keverem a fogalmakat), amely a szerkesz­tőségben uralkodó hatalmas száraz­ság okát van hi­vatva kutatni. A rendkívüli meg­hatalmazott zűr­­szonda, megkezd­te évi rendes kör­útját, bár olva­sóink elvárják la­punk színvonalas­­ságát, maguk szin­te semmit sem tesznek újságunk színesebbé tétele érdekében. Én nem állítom, hogy jó lenne na­ponta megjelenni ötven oldalon és konkurrálni a New York Herald Tribünnel, de tudnánk miről ír­ni. Mit írhat egy hallgató? Bármit. Az persze, csak mérsékelt érdek­lődésre tarthat számot, hogy az író nagypapájának falábában ismét megfiadzott a szú, pedig még az első gyereke sem vég­zett. De például igen helyre pörgő kis fogalmazvány lenne amint ott­hon egy végel­gyengülésben szenvedő egyete­mista sírja édes­anyjának: „Hagyd s da­gadt ruhát más­ra Engem, a sová­nyat vigyél a menzára”. És ha e pár sor csak öttel több munkatársat sze­rez a Jövő Mér­nökének, mint ahányan eddig je­lentkeztek, akkor öt fővel gyarapod­tunk. Ebben az esetben sem le­szünk hetilap, na­pilap még inkább nem, de étlap igen, a hallgatók enni fogják példá­nyainkat. Mátyás Iván ­ig Vizsga előtti párbeszéd: — El fognak vágni! — Miből gondolod? — Ebben a ruhában voltam a múltkor is, amikor kirúg­­tak! — Te nem vagy észnél! Miért nem a másik ruhádat vetted fel? — Hogyne, hogy aztán ha mégis kirúgnak, ne legyen egy ruhám, amit felvehetek! „Egyetemes“ közmondások: Ki mint veti ágyát, úgy ad­ja be rajzát. Több nap mint zh. Nem mind ötös, amit ad­nak. Jobb ma egy uv., mint hol­nap már kettő. Könnyű „Katit” beszerezni, ha a tanszék is akarja. Ahány ház, annyi rossz lift. Koós ÍROTT MALASZT... című cikksorozatunkban kö­zölt észrevételekre megkap­tuk a Balatoni Vízügyi Kiren­deltség (Siófok) vezetőjének részletes válaszát. Mivel a kérdés lezárásához ismernünk kell az érintett hallgatókon és tanszékeken kí­vül az építőmérnök kar dé­kánjának véleményét is, a a cikksorozat záróközleményét legközelebbi számunkban kö­zöljük. DR. SITKEI GYÖRGY: „A mezőgazdasági gépek talajmechanikai problémái" A közelmúltban jelent meg dr. Sitkei György A mezőgaz­dasági gépek talajmechanikai problémái című könyve. A mezőgazdaság rohamos ütemű gépesítése, az új mező­­gazdasági gépek és technoló­giai folyamatok kidolgozása mind több alkalmazott és alap­kutatást tesz szükségessé. A mezőgazdasági gépek jelentős része valamilyen formában mindig kapcsolatban van a ta­lajjal, a mezőgazdaság legfon­tosabb munkatárgyával. A mezőgazdasági gépek és a talaj közötti sokrétű kapcsola­tok törvényszerűségeinek ku­tatására az utóbbi években vi­lágszerte nagy figyelmet for­dítanak. A könyv végigvezeti az ol­vasót a talaj szöveti, szerkeze­ti és mechanikai tulajdonsá­gainak megismertetésétől a mezőgazdasági gépek munka­végző elemeinek és a talaj köl­csönhatásának sokoldalú prob­lémáján keresztül, a járószer­kezetek mechanikájának kuta­tása során elért legújabb ered­mények ismertetéséig. A mezőgazdasági gépek munkavégző elemeinek köl­csönhatása a talajjal című fejezetben a leggyakrabban használatos géptípusok talaj­ban dolgozó szerszámainak munkáját taglalja alapos rész­letességgel. Valamennyi típu­sú szerszámnál nagyszámú kí­sérleti adat felhasználásával szemlélteti a szerszámok he­lyes kialakításának feltételeit Nagy figyelmet fordít a gépek sebességnövelésével fellépő vonóerő-növekedés törvénysze­rűségeinek kutatására, amely napjainkban a nagy vonóere­jű és nagy teljesítményű trak­torok alkalmazásával a mező­gépészet egyik legfontosabb problémájaként jelentkezik. A járószerkezetek mechani­kája fejezetben részletesen foglalkozik a kerekes és lánc­talpas járószerkezetek mecha­nikájával, és a járószerkeze­tek vontatási képességének elemzésével. Végül a talaj-járműmecha­­nikai kutatásoknál alkalmaz­ható laboratóriumi modellkí­sérletek általános törvénysze­rűségeit, a hasonlósági krité­riumokat foglalja röviden ösz­­sze. Szerepelnek a könyvben a szerző hazai könnyű homok ta­lajok teherbíró képességére és a gördülési ellenállástényező meghatározására végzett kí­sérleteinek eredményei, vala­mint a mezőgazdasági géptan tanszék által kialakított spe­ciális talajművelő gépek is­mertetései is. Nemes gesztus a szerzőtől, hogy munkáját tanítómestere, néhai dr. Rázsó Imre, egyete­münk Volt professzora emlé­kének ajánlja. Mezőgépész szakemberek, kutatók és egyetemi oktatók örömmel üdvözöljük dr. Sit­két, e termékeny szerző leg­újabb művét, amelyet nagyon eredményesen felhasználha­tunk a mezőgazdasági gépész­mérnökképzés korszerű, egysé­ges szemlélet alapján történő fejlesztésében is. A könyv a mező­gazdasági talajmechani­kai oktatás és kutatások alap­kövéül szolgálhat. B­alon Jenő MENZA, ÓH... Minden diáknak központi kérdése: a napi ebéd. Ezt az igényt helyesen felismerve a vári kollégiumban menza-anké­­tot szerveztek, ahol az összes menzafelelősök és illetékesek ta­lálkoztak. A találkozásról csak annyit, hogy a panaszosok tárgyi bizonyítékokkal támasztották alá igazukat, mert be­mutatták azokat a „nagy darab” kenyereket, amelyeket 20 fillérért árusítanak a Stoczek­ utcai menzán... KIÁLLÍTÁSOK Egyetemünkön immár hagyományos a képzőművészeti alkotásokból rendezett kiállítás. Az elmúlt két héten Lantos Ferenc alkotásaiból a Rózsa Ferenc Kollégiumban, Berki Viola festményeiből az ezerszemélyes fiú-diákotthonban nyílt kiállítás. BME Fotókör: Gőgh Sándor felvételei A JÖVŐ MÉRNÖKE

Next