A Jövő Mérnöke, 1973 (20. évfolyam, 1-40. szám)
1973-03-24 / 10. szám
A küldöttértekezlet időpontja A KISZ Budapesti Műszaki Egyetemi Szervezete küldöttértekezletét nem az 1973. márciusi külön mellékletben megjelölt időpontban, március 30-án, hanem március 28-án, szerdán 9 órakor tartja a Schönherz Zoltán Kollégium dísztermében. A küldöttértekezlet jelölő bizottsága Az egyetemi KISZ-végrehajtó bizottság 1973. március 3-án megbízta az egyetemi küldöttértekezlet jelölő bizottságát. A bizottság elnöke Szabó László (villamos kar), tagjai: Kemény Sándor tanársegéd (vegyészm. kar), Topár József (gápészm. kar.), Fiala István tanársegéd (építésem. kar), Csikós Zsuzsa (építőm. kar), Karsai Attila (közlekedésm. kar). Var- XX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁmya Józsefné előadó. A KÜLDÖTTEK FELELŐSSÉGÉRŐL KIS-SZERVEZETÜNK fontos feladat előtt áll: a kétévenként esedékes küldöttértekezletre készülünk. Ez alkalommal egyetemi szervezetünk legfelsőbb fóruma értékeli: mit végeztünk az elmúlt két év alatt, hogyan hajtottuk végre az előző küldöttértekezlet határozatait, mi az, ami elmaradt, és ugyancsak itt határozzuk meg, hogy mik az előttünk álló legfontosabb feladatok, milyen célok fogják meghatározni tevékenységünk fő gerincét — és nem utolsó sorban — kik lesznek szervezetünk vezető testületeinek tagjai. A feladatoknak már ez a vázlatos áttekintése is jól érzékelteti, milyen felelősségteljes és jelentős munka vár a küldöttértekezlet résztvevőire. Az eredményes munka feltétele a küldöttek jól átgondolt és aktív részvétele. Azok, akiket választóik bizalma ide delegált, tisztában vannak ezzel. De mégis: mi módon tudnak a magunkkal hozott problémák, tapasztalatok, elgondolások, javaslatok — egymást erősítve vagy egymással polemizálva — hatékonyan részt venni a szervezetünk egészére érvényes általános kép kialakításában? Ez mindenekelőtt alapos felkészültséget igényel. GONDOS MÉRLEGELÉS alapján kell szelektálnunk, mi az, ami a küldöttértekezlet nyilvánosságát kívánja meg, és mi oldható meg más keretek között is? Minden felszólaló küldöttnek meg kell vizsgálnia, hogy a küldöttértekezlet menetébe milyen gondolatokat tart még szükségesnek beilleszteni, nem kellene-e az előzően már átgondolt felszólalását a felesleges ismétlések érdekében lerövidítenie, célszerű-e az adott témát még tovább „boncolni” vagy jobb lenne több időt hagyni más témák megvitatására. Az egyes küldöttek önálló mérlegelése ily módon emelheti a kollektíva közös tevékenységének hatásfokát. A közösen végzett munkában az egyes küldöttekre háruló felelősségéről szólva jelentős teret kell szentelnünk a választás kérdésének. A megválasztandó KISZ-bizottság az elkövetkező két évben szervezetünk legfelsőbb fóruma lesz. A jelölő bizottság hosszú és alapos munkával, a vélemények összegyűjtése, a javaslatok előzetes egyeztetése alapján terjeszti elő a KISZ- bizottság javasolt névsorát. Eredményes munkáját nagymértékben segíti a a küldöttértekezletet megelőző aktívaértekezlet, amelyen küldöttek és nem küldöttek egyaránt megismerhetik az addig kialakult álláspontot, és javaslataikkal, észrevételeikkel befolyásolhatják a bizottság véleményét, a küldöttértekezlet elé már ez a módosított javaslat kerül. A jelölő bizottság lelkiismeretes, körültekintő, széles körű demokrácián alapuló javaslatának az adja meg az erkölcsi súlyát, ha a küldöttek tüzetes vizsgálatnak vetik alá a javaslatokat, aktívan, önálló gondolkodással szentesítik vagy vetik el azokat. A küldöttek, ha vállukon érzik a választás felelősségét, csak alapos megfontolás után szavazhatnak a javaslatról, (mellette vagy ellene), és tehetnek esetleg újabb javaslatot. A választások demokratikus formája csak ily módon lehet garanciája a szervezetünkben megvalósuló tartalmi demokráciának. A KÜLDÖTTÉRTEKEZLET befejezésével tulajdonképpen lejár a küldöttek mandátuma: eleget tettek választóik megbízásának. De azokon a fórumokon, ahová visszatérnek, vagy amelyekbe újonnan megválasztották őket, magukkal viszik a küldöttértekezlet demokratikus szellemét, az elkövetkező időszakban saját gyakorlatukban valósítják meg a küldöttértekezlet határozatait. Ugyanúgy, ahogyan azt a küldöttértekezleten tették, meggondoltan, felelősségteljesen. Lázár András S így ünnepeljünk Évről évre visszatérnek ünnepeink márciustól novemberig. Évről évre megünnepeljük őket a formák, melyek valamikor újak voltak, hagyományosakká válnak. Beszéd és ének nélkül elképzelhetetlen bármiféle ünnepség, legnagyobbaktól a legkisebbekig, országosaktól a legkisebb közösségek helyi ünnepeiig. Gyakran hiába színezi már át az adott évforduló tartalma az adott kereteket, merevvé, formálissá válik az ünneplés. Tavaly egyetemünk KISZ- szervezete is új módját kereste a március 21-i megemlékezésnek. Az Aud. max-ban tartott nagygyűlés igazolta az előzetes elképzelést, vannak még új, ki nem próbált formák, olyan formák, melyek éppen új voltuk miatt képesek megmozgatni a számtalan, egyforma ünneplésbe belefáradt hallgatókat. Idén is nagygyűlésre hívtak mindenkit, szabálytalan formájú meghívókon, és ezúttal az aulába. A külsőségek mindenfajta eseménnyel együtt járnak. A megfelelő külsőségek. Elsődleges természetesen az, hogy ki mit érezve, ki mit gondolva vesz részt egy megemlékezésen, de a dekoráció, a rendezés, a hangulat visszahat a gondolatokra. Oldhatja a közönyt, erősítheti a lelkesedést. 19-es plakátok, stilizált csillag alakú, piros kokárdák közepükön bronz Lenin-fejjel, néhány transzparens: Éljen a párt, Proletár internacionalizmus, KISZ-feliratoikkal, ez az, amivel az egyetem készült az ünnepre. A résztvevők? Jelenlétükkel. És nem lehet az sem véletlen, hogy sűrűn villant meg egy-egy piros sapka, vörös vállkendő, piros nadrág, blúz vagy pulóver, mellény és kabát a lányokon. Akik máskor is több gondot fordítanak öltözködésükre, ilyenkor sem szándéktalanul választanak olyan színt, amelyről úgy érzik, hogy az ünnep színe. Beszédek és dalok ezen a március 21-én is voltak. Rövid beszédek, közhelyeket kerülő, lényeget mondó, közvetlen, laza, oldott beszédek, akár az egyetem párttitkára, KISZ- titkára, akár az egyes karok vagy reszortok képviselői mondták azokat, ez volt a fő jellemzőjük. Dalok, munkásmozgalmi daloktól John Lennon békedaláig. A vendégként meghívott polbeates előadók olyan dalokat énekeltek, melyeknek könnyen megjegyezhető a szövege, mindenkihez szólnak. Az adott hangulatban mindenki természetesnek tartotta, hogy a hivatalos befejezés után, énekelve vonuljon ki az egyetem udvarán álló szovjet hősi emlékműhöz. Új formákat kitalálni, új külsőségeket keresni, időt vesz igénybe. Megéri-e? Mindenképpen megéri. Ilyen formában, ilyen külsőségek között a hallgató nem csupán hallgató, résztvevő is. Módja van arra, hogy nem csupán jelenlétével, hallgatásával fejezze ki egyetértését, a piros kokárda kitűzésével mutassa, ünnepel. Tapssal, dallal maga is bekapcsolódhat, kicsit részesévé válhat a reprodukált eseményeknek is. Érzelmileg, nemcsak gondolatilag éli át az ünneplést, élményévé válik, nemcsak belső kötelességévé a megjelenés. Errefelé lehet keresni a fiatalok megmozgatásának, érdekeltté tevésének formáit: az egyetem másodszori március 21-i ünnepsége a bizonyíték rá. — tóth — Részlet az aulából. (Ladányi Gyuláné felvétele) *i Villamosmérnök kari küldöttértekezlet 1973. március 6-án 10 órától került lebonyolításra a villamoskar küldöttértekezlete a Schönherz Zoltán Kollégium dísztermében. Antal János, a küldöttértekezlet elnöke nyitotta meg az értekezletet, ismertette a napirendi pontokat. Megállapította, hogy a küldöttek 79 százaléka, összesen 180 fő jelent meg. Ezen belül 18 a lány (8 százalék), 23 a párttag és 143 fő visel funkciót. Rajtuk kívül jelen volt mintegy 60— 70 tanácskozási jogú részvevő. A napirend egyhangú elfogadása után Risztics Péter elvtárs tartotta meg a KISZ-bizottság beszámolóját, amelyben a végzett kétévi munkánkat két irányból értékelte. Egyrészt a KISZ kari szervezetének különböző területeiben és szintjein, másrészt a tevékenység különböző területein végzett munka szempontjából. Részletesen ismertette a KISZ-bizottság — mint a küldöttértekezlete között a KISZ kari szervezetének legmagasabb irányító fóruma —, a végrehajtó bizottság, a kollégiumi önkormányzat, az évfolyamok és az alapszervezetek munkáját. Itt fontosnak tartom az alapszervezetek értékeléséből kiragadni egy részt, természetesen teljességre törekvés nélkül, csupán rámutatva arra, hogy a küldöttek nem egy brosúrajellegű „dicshimnuszt” hallottak, hanem valóban kétévi munkánk értékelését. Az elmúlt időszakban az alapszervezetekben folyó mozgalmi munka szerkezeti és formai vonatkozásokban fejlődött ... A központi rendezvényekre, a szervezésekre kellő hatkonyságú. a ^ szervezés. Tartalmi vonatkozásában az alapszervezetek testületi kollektív vezetése nem mindenütt van meg. Sok alapszervezeti vezetőség nem tart rendszeres vezetőségi 'ülést,' a' titkár nem noc-váll Avi niát, az aktuális feladatokat, általában tapasztalható az alapszervezetek vezetésében egy rossz értelmű titkárcentrikusság... Az alapszervezetekben folyó mozgalmi munkára az eddigieknél folyamatosabban és szisztematikusabban kell odafigyelni. Intenzívebben az alapszervezeti munka módszertanának hatékonyabb terjesztésével, fokozottabb segítéssel, ellenőrzéssel és számonkéréssel ebben a tevékenységben előre lehet lépni. Területek, reszortok összefoglaló címszó alatt a politikai munka, a szervezeti élet, a szakmai tanulmányi munka, a hallgatói közéleti tevékenység, a szociális érdekvédelem, a kulturális nevelőmunka, a sportmunka, a gazdasági munka és a kapcsolataink kerültek kiértékelésre. A legégetőbb és legélőbb probléma a kulturális nevelő munka terén van, mert — idézem — a karon a kultúrmunka kicsit mellékesen kezelt terület. Sokkal erőteljesebb együttműködésre lenne szükség az ágit. prop. reszorttal... A kulturális reszort területén valósul meg a közösség kialakulását leginkább elősegítő módszerek alkalmazása. Egy-egy játékos vetélkedő, amely több száz hallgatót megmozgat, nagy szerepet játszik a közösség kialakításában, és megkönnyíti, hogy a részvevőkre a kevésbé játékos megmozdulásokon is számíthassunk. A KISZ-bizottság beszámolója után került sor a beszámoló és a határozati javaslatok feletti vitára. Felszólalt dr. Valkó I. Péter, az Elektroncsövek és Félvezetők Tanszék vezetője. Fontos a hallgatók és okítatok egyetemessége, szoros kapcsolata, a hallgatók észrevételeinek figyelembevétele .Szeretném, ha a tanulók nem adatokat bifláznának, hanem az anyagot megértenék, és hasznosan töltenék el a szabad időt. Szekér Károly harmadéves erősáramú hallgató: — Szerintem a vezetőség nem szakadt el a tagságtól, annak ellenére, hogy népes a karunk. Talán több beszámol,tatásra lenne szükség. A beszámolót egyszerűnek, közérthetőnek, jónak tartom. Fabó László negyedéves, műszeres hallgató: — Az emberi kapcsolatok hiányából fakad a KISZ-munka gyenge mivolta. Egyes tanszékek között is megszűnne a vetélkedés, ha az emberi kapcsolatokra helyeznék a súlyt. A hozzászólásokat célzatosság és teljességre törekvés nélkül idéztem, mintegy ízelítőül. Risztics Péter összefoglaló válaszadása után Ágoston András, a jelölő bizottság elnöke számolt be munkájáról. Javaslatot tett a KISZ-bizottság tagjaira, az egyetemi küldöttértekezlet küldötteire, és a kari tanács hallgatói képviselőire. A szavazás és a szavazatszedő bizottság értékelése után az új vezetőség megtartotta első nyilvános ülését, melyet Hajdú István vezetett le. Megválasztották az elkövetkezendő két évre titkárnak Tóth Zoltánt. A vb tagjai lettek: Gulya Miklós, Hantos Péter, Kotora György, Ligeti Éva, Lukács György, Szandtner Iván, Kovács Ferenc Előadás a gazdasági integrációról Egyetemünk MHSZ-szervezetének rendezésében Stock János vezérőrnagy elvtárs március 20-án filmvetítéssel egybekötött előadást tartott a szocialista országok gazdasági integrációjáról. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJAIRA: 60 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 24. Vásárhelyi napok ’73 Az évről évre megrendezésre kerülő vásárhelyi napok eseménysorozata idén szép jubileumhoz érkezett. A kollégium fennállásának tizedik évfordulója alkalmából kerül sor ezúttal az ünnepségekre. Március 19-én este nyitotta meg Rózsa Ferenc, a KB titkára a jubileumi vásárhelyi napokat. Még aznap Ipper Pált látták vendégül klubjukban. A politikai előadást kötetlenebb beszélgetés követte, ahol sok érdekes, aktuális kérdés is szóba került. Egésznapos stúdióprogram következett kedden a negyedik évfolyam gondozásában. Szerdán megindulnak a Vásárhelyi Kupa küzdelmei. E nap az elődöntőkre kerül sor a délelőtt folyamán. Délután szakmai rövidfilmeket vetítenek a klubban. Este dr. Kézdi Árpád tudományos rektorhelyettes, egyetemi tanár, tanszékvezető tart előadást a mérnökképzés európai helyzetéről. Huszonkettedikén ebéd után a Vásárhelyi Kupa döntőinek lebonyolítására kerül sor. Ezt követően a kupa ünnepélyes átadására gyűlnek össze a kollégium lakói. Este Vitray Tamást látják vendégül, aki a magyar sport helyzetéről tart előadást, majd a kialakult vitát is vezeti. Huszonharmadikán, pénteken pihenőnapot tartanak. Szombaton délután négy órától várják vendégeiket a vásárhelyi ünnepségre. Először a kiemelkedő társadalmi, tanulmányi, szakmai eredményeket elért hallgatók jutalmazására kerül sor. Ezután dr. Halász Ottó, az építőmérnöki kar dékánja mond ünnepi beszédet, majd a Vásárhelyi Emlékplakett és a Tiszteletbeli kollégista cím adományozása következik. Az elsőéves gólyák kollégistává avatására rendeznek közben kisebb ünnepséget. Az eseményt a klubban fogadás zárja, az oktatók és a volt kollégisták tiszteletére. Ezt követően kerül sor a vásárhelyi bálra, mely hajnali négyig nyújt a kollégium lakóinak és vendégeinek kellemes szórakozást. A Generál SHOW ad koncertet, fellép Alfonzó. A zenét a Sakál- Vokál szolgáltatja. Tombolát rendeznek. A klubban a Los Indios bolíviai együttes műsorát láthatják az érdeklődők. E nagyszabású estével zárul vasárnap kora hajnalban a jubileumi vásárhelyi napok hatnapos rendezvénysorozata. Csütörtökön nyit a központi könyvtár Egyetemünk központi könyvtárának festési, tatarozási munkái befejeződtek. A könyvtár szolgáltatása március 22-én, csütörtökön ismét megkezdődik, s így újra igénybe vehető a nagyolvasó, kölcsönzés stb. «