A Jövő Mérnöke, 1973 (20. évfolyam, 1-40. szám)

1973-03-24 / 10. szám

A küldöttértekezlet időpontja A KISZ Budapesti Műszaki Egyetemi Szervezete küldött­értekezletét nem az 1973. márciusi külön mellékletben megje­lölt időpontban, március 30-án, hanem március 28-án, szerdán 9 órakor tartja a Schönherz Zoltán Kollégium dísztermében. A küldöttértekezlet jelölő bizottsága Az egyetemi KISZ-végrehajtó bizottság 1973. március 3-án megbízta az egyetemi küldöttértekezlet jelölő bizottságát. A bizottság elnöke Szabó László (villamos kar), tagjai: Ke­mény Sándor tanársegéd (vegyészm. kar), Topár József (gá­­pészm. kar.), Fiala István tanársegéd (építésem. kar), Csikós Zsuzsa (építőm. kar), Karsai Attila (közlekedésm. kar). Var- XX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁm­ya Józsefné előadó. A KÜLDÖTTEK F­ELELŐSSÉGÉRŐL KIS­-SZERVEZETÜNK fon­tos feladat előtt áll: a kétéven­ként esedékes küldöttértekez­letre készülünk. Ez alkalom­mal egyetemi szervezetünk leg­felsőbb fóruma értékeli: mit végeztünk az elmúlt két év alatt, hogyan hajtottuk végre az előző küldöttértekezlet hatá­rozatait, mi az, ami elmaradt, és ugyancsak itt határozzuk meg, hogy mik az előttünk álló legfontosabb feladatok, mi­lyen célok fogják meghatároz­ni tevékenységünk fő gerincét — és nem utolsó sorban — kik lesznek szervezetünk vezető testületeinek tagjai. A feladatoknak már ez a vázlatos áttekintése is jól érzé­kelteti, milyen felelősségteljes és jelentős munka vár a kül­döttértekezlet résztvevőire. Az eredményes munka feltétele a küldöttek jól átgondolt és aktív részvétele. Azok, akiket vá­lasztóik bizalma ide delegált, tisztában vannak ezzel. De mégis: mi módon tudnak a ma­gunkkal hozott problémák, ta­pasztalatok, elgondolások, ja­vaslatok — egymást erősítve vagy egymással polemizálva — hatékonyan részt venni a szer­vezetünk egészére érvényes ál­talános kép kialakításában? Ez mindenekelőtt alapos felké­szültséget igényel. GONDOS MÉRLEGELÉS alapján kell szelektálnunk, mi az, ami a küldöttértekezlet nyilvánosságát kívánja meg, és mi oldható meg más keretek között is? Minden felszólaló küldöttnek meg kell vizsgálnia, hogy a küldöttértekezlet mene­tébe milyen gondolatokat tart még szükségesnek beilleszteni, nem kellene-e az előzően már átgondolt felszólalását a feles­leges ismétlések érdekében le­rövidítenie, célszerű-e az adott témát még tovább „bon­colni” vagy jobb lenne több időt hagyni más témák meg­vitatására. Az egyes küldöt­tek önálló mérlegelése ily mó­don emelheti a kollektíva kö­zös tevékenységének hatásfo­kát. A közösen végzett munká­ban az egyes küldöttekre há­ruló felelősségéről szólva je­lentős teret kell szentelnünk a választás kérdésének. A megválasztandó KISZ-bizott­­ság az elkövetkező két évben szervezetünk legfelsőbb fóru­ma lesz. A jelölő bizottság hosszú és alapos munkával, a vélemények összegyűjtése, a javaslatok előzetes egyeztetése alapján terjeszti elő a KISZ- bizottság javasolt névsorát. Eredményes munkáját nagy­mértékben segíti a a küldött­­értekezletet megelőző aktíva­értekezlet, amelyen küldöttek és nem küldöttek egyaránt megismerhetik az addig ki­alakult álláspontot, és javas­lataikkal, észrevételeikkel be­folyásolhatják a bizottság vé­leményét, a küldöttértekezlet elé már ez a módosított javas­lat kerül. A jelölő bizottság lelkiismeretes, körültekintő, széles körű demokrácián ala­puló javaslatának az adja meg az erkölcsi súlyát, ha a küldöttek tüzetes vizsgálatnak vetik alá a javaslatokat, ak­tívan, önálló gondolkodással­­ szentesítik vagy vetik el azo­kat. A küldöttek, ha vállukon érzik a választás felelősségét, csak alapos megfontolás után szavazhatnak a javaslatról, (mellette vagy ellene), és te­hetnek esetleg újabb javasla­tot. A választások demokra­tikus formája csak ily módon lehet garanciája a szerveze­tünkben megvalósuló tartalmi demokráciának. A KÜLDÖTTÉRTEKEZLET befejezésével tulajdonképpen lejár a küldöttek mandátuma: eleget tettek választóik meg­bízásának. De azokon a fóru­mokon, ahová visszatérnek, vagy amelyekbe újonnan meg­választották őket, magukkal viszik a küldöttértekezlet de­mokratikus szellemét, az elkö­vetkező időszakban saját gya­korlatukban valósítják meg a küldöttértekezlet határozatait. Ugyanúgy, ahogyan azt a kül­döttértekezleten tették, meg­gondoltan, felelősségteljesen. Lázár András S így ünnepeljünk Évről évre visszatérnek ünnepeink márciustól no­vemberig. Évről évre meg­ünnepeljük őket­­ a formák, melyek valamikor újak vol­tak, hagyományosakká vál­nak. Beszéd és ének nélkül el­képzelhetetlen bármiféle ün­nepség, legnagyobbaktól a legkisebbekig, országosaktól a legkisebb közösségek helyi ün­nepeiig. Gyakran hiába színe­zi már át az adott évforduló tartalma az adott kereteket, merevvé, formálissá válik az ünneplés. Tavaly egyetemünk KISZ- szervezete is új módját keres­te a március 21-i megemléke­zésnek. Az Aud. max-ban tar­tott nagygyűlés igazolta az elő­zetes elképzelést, vannak még új, ki nem próbált formák, olyan formák, melyek éppen új voltuk miatt képesek meg­mozgatni a számtalan, egyfor­ma ünneplésbe belefáradt hallgatókat. Idén is nagygyű­lésre hívtak mindenkit, sza­bálytalan formájú meghívó­kon, és ezúttal az aulába. A külsőségek mindenfajta eseménnyel együtt járnak. A megfelelő külsőségek. Elsődle­ges természetesen az, hogy ki mit érezve, ki mit gondolva vesz részt egy megemlékezé­sen, de a dekoráció, a rende­zés, a hangulat visszahat a gondolatokra. Oldhatja a kö­zönyt, erősítheti a lelkesedést. 19-es plakátok, stilizált csil­lag alakú, piros kokárdák kö­zepükön bronz Lenin-fejjel, néhány transzparens: Éljen a párt, Proletár internacionaliz­mus, KISZ-feliratoikkal, ez az, amivel az egyetem készült az ünnepre. A résztvevők? Jelenlétük­kel. És nem lehet az sem vé­letlen, hogy sűrűn villant meg egy-egy piros sapka, vörös vállkendő, piros nadrág, blúz vagy pulóver, mellény és ka­bát a lányokon. Akik máskor is több gondot fordítanak öl­tözködésükre, ilyenkor sem szándékt­alanul választanak olyan színt, amelyről úgy ér­zik, hogy az ünnep színe. Beszédek és dalok ezen a március 21-én is voltak. Rö­vid beszédek, közhelyeket ke­rülő, lényeget mondó, közvet­len, laza, oldott beszédek, akár az egyetem párttitkára, KISZ- titkára, akár az egyes karok vagy reszortok képviselői mondták azokat, ez volt a fő jellemzőjük. Dalok, munkás­­mozgalmi daloktól John Len­non békedaláig. A vendégként meghívott polbeates előadók olyan dalokat énekeltek, me­lyeknek könnyen megjegyez­hető a szövege, mindenkihez szólnak. Az adott hangulatban mindenki természetesnek tar­totta, hogy a hivatalos befeje­zés után, énekelve vonuljon ki az egyetem udvarán álló szovjet hősi emlékműhöz. Új­ formákat kitalálni, új külsőségeket keresni, időt vesz igénybe. Megéri-e? Minden­képpen megéri. Ilyen formá­ban, ilyen külsőségek között a hallgató nem csupán hallga­tó, résztvevő is. Módja van ar­ra, hogy nem csupán jelenlé­tével, hallgatásával fe­jezze ki egyetértését, a piros kokár­da kitűzésével mutassa, ünne­pel. Tapssal, dallal maga is bekapcsolódhat, kicsit részesé­vé válhat a reprodukált ese­ményeknek is. Érzelmileg, nemcsak gondolatilag éli át az ünneplést, élményévé válik, nemcsak belső kötelességévé a megjelenés. Errefelé lehet ke­resni a fiatalok megmozgatá­sának, érdekeltté tevésének formáit: az egyetem másodszo­ri március 21-i ünnepsége a bizonyíték rá. — tóth — Részlet az aulából. (Ladányi Gyuláné felvétele) *­i Villamosmérnök kari küldöttértekezlet 1973. március 6-án 10 órától került lebonyolításra a villa­moskar küldöttértekezlete a Schönherz Zoltán Kollégium dísztermében. Antal János, a küldöttérte­kezlet elnöke nyitotta meg az értekezletet, ismertette a na­pirendi pontokat. Megállapí­totta, hogy a küldöttek 79 szá­zaléka, összesen 180 fő jelent meg. Ezen belül 18 a lány (8 százalék), 23 a párttag és 143 fő visel funkciót. Rajtuk kívül jelen volt mintegy 60— 70 tanácskozási jogú részvevő. A napirend egyhangú elfoga­dása után Risztics Péter elv­társ tartotta meg a KISZ-bi­­zottság beszámolóját, amely­ben a végzett kétévi mun­kánkat két irányból értékelte. Egyrészt a KISZ kari szerve­zetének különböző területei­ben és szintjein, másrészt a tevékenység különböző terüle­tein végzett munka szempont­jából. Részletesen ismertette a KISZ-bizottság — mint a kül­döttértekezlete között a KISZ kari szervezetének legmaga­sabb irányító fóruma —, a végrehajtó bizottság, a kollé­giumi önkormányzat, az év­folyamok és az alapszerveze­tek munkáját. Itt fontosnak tartom az alapszervezetek értékeléséből kiragadni egy részt, természe­tesen teljességre törekvés nél­kül, csupán rámutatva arra, hogy a küldöttek nem egy brosúrajellegű „dicshimnuszt” hallottak, hanem valóban két­évi munkánk értékelését.­­ Az elmúlt időszakban az alapszervezetekben folyó moz­galmi munka szerkezeti és formai vonatkozásokban fejlő­dött ... A központi rendezvé­nyekre, a szervezésekre kellő hatkonyságú­. a ^ szervezés. Tartalmi vonatkozásában az alapszervezetek testületi kol­lektív vezetése nem mindenütt van meg. Sok alapszervezeti vezetőség nem tart rendszeres vezetőségi 'ülést,' a' titkár nem noc-váll Avi n­i­á­t,­­­ az aktuális feladatokat, álta­lában tapasztalható az alap­szervezetek vezetésében egy rossz értelmű titkárcentrikus­­ság... Az alapszervezetekben folyó mozgalmi munkára az eddigieknél folyamatosabban és szisztematikusabban kell odafigyelni. Intenzívebben az alapszervezeti munka mód­szertanának hatékonyabb ter­jesztésével, fokozottabb segí­téssel, ellenőrzéssel és számon­kéréssel ebben a tevékenység­ben előre lehet lépni. Területek, reszortok össze­foglaló címszó alatt a politikai munka, a szervezeti élet, a szakmai tanulmányi munka, a hallgatói közéleti tevékenység, a szociális érdekvédelem, a kulturális nevelőmunka, a sportmunka, a gazdasági mun­ka és a kapcsolataink kerül­tek kiértékelésre. A legége­tőbb és legélőbb probléma a kulturális nevelő munka terén van, mert — idézem — a ka­ron a kultúrmunka kicsit mel­lékesen kezelt terület. Sokkal erőteljesebb együttműködésre lenne szükség az ágit. prop. reszorttal... A kulturális re­szort területén valósul meg a közösség kialakulását legin­kább elősegítő módszerek al­kalmazása. Egy-egy játékos vetélkedő, amely több száz hallgatót megmozgat, nagy szerepet játszik a közösség ki­alakításában, és megkönnyíti, hogy a részvevőkre a kevésbé játékos megmozdulásokon is számíthassunk. A KISZ-bizottság beszámo­lója után került sor a beszá­moló és a határozati javasla­tok­ feletti vitára. Felszólalt dr. Valkó I. Péter, az Elektroncsövek és Félve­zetők Tanszék vezetője. Fontos a hallgatók és ok­í­tatok egyetemessége, szoros kapcsolata, a hallgatók­ ész­revételeinek figyelembevéte­le­ .­Szeretném, ha a tanulók nem adatokat bifláznának, ha­nem az anyagot megértenék, és hasznosan töltenék el a sza­bad időt. Szekér Károly harmadéves erősáramú hallgató: — Szerintem a vezetőség nem szakadt el a tagságtól, annak ellenére, hogy népes a karunk. Talán több beszámol­,­tatásra lenne szükség. A be­számolót egyszerűnek, közért­hetőnek, jónak tartom. Fabó László negyedéves, műszeres hallgató: — Az emberi kapcsolatok hiányából fakad a KISZ-mun­­ka gyenge mivolta. Egyes tan­székek között is megszűnne a vetélkedés, ha az emberi kap­csolatokra helyeznék a súlyt. A hozzászólásokat célzatos­ság és teljességre törekvés nél­kül idéztem, mintegy ízelítőül. Risztics Péter összefoglaló válaszadása után Ágoston András, a jelölő bizottság el­nöke számolt be munkájáról. Javaslatot tett a KISZ-bizott­­ság tagjaira, az egyetemi kül­döttértekezlet küldötteire, és a kari tanács hallgatói képvi­selőire. A szavazás és a sza­vazatszedő bizottság értékelé­se után az új vezetőség meg­tartotta első nyilvános ülését, melyet Hajdú István vezetett le. Megválasztották az elkövet­kezendő két évre titkárnak Tóth Zoltánt. A vb tagjai let­tek: Gulya Miklós, Hantos Pé­ter, Kotora György, Ligeti Éva, Lukács György, Szandtner Iván, Kovács Ferenc Előadás a gazdasági integrációról Egyetemünk MHSZ-szerve­­zetének rendezésében Stock János vezérőrnagy elvtárs március 20-án filmvetítéssel egybekötött előadást tartott a szocialista országok gazdasági integrációjáról. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA­IRA: 60 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 24. Vásárhelyi napok ’73 Az évről évre megrendezés­re kerülő vásárhelyi napok eseménysorozata idén szép ju­bileumhoz érkezett. A kollé­gium fennállásának tizedik évfordulója alkalmából kerül sor ezúttal az ünnepségekre. Március 19-én este nyitotta meg Rózsa Ferenc, a KB­ tit­­kára a jubileumi vásárhelyi napokat. Még aznap Ipper Pált látták vendégül klubjuk­ban. A politikai előadást kö­tetlenebb beszélgetés követte, ahol sok érdekes, aktuális kérdés is szóba került. Egész­napos stúdióprogram követke­zett kedden a negyedik évfo­lyam gondozásában. Szerdán megindulnak a Vásárhelyi Ku­pa küzdelmei. E nap az elő­döntőkre kerül sor a délelőtt folyamán. Délután szakmai rövidfilmeket vetítenek a klubban. Este dr. Kézdi Árpád tudományos rektorhelyettes, egyetemi tanár, tanszékvezető tart előadást a mérnökképzés európai helyzetéről. Huszon­kettedikén ebéd után a Vá­sárhelyi Kupa döntőinek lebo­nyolítására kerül sor. Ezt kö­vetően a kupa ünnepélyes át­adására gyűlnek össze a kol­légium lakói. Este Vitray Ta­mást látják vendégül, aki a magyar sport helyzetéről tart előadást, majd a kialakult vi­tát is vezeti. Huszonharmadi­­kán, pénteken pihenőnapot tartanak. Szombaton délután négy órától várják vendégei­ket a vásárhelyi ünnepségre. Először a kiemelkedő társadal­mi, tanulmányi, szakmai ered­ményeket elért hallgatók ju­talmazására kerül sor. Ezután dr. Halász Ottó, az építőmér­nöki kar dékánja mond ünne­pi beszédet, majd a Vásárhelyi Emlékplakett és a Tiszteletbeli kollégista cím adományozása következik. Az elsőéves gó­lyák kollégistává avatására rendeznek közben kisebb ün­nepséget. Az eseményt a klubban fogadás zárja, az ok­tatók és a volt kollégisták tisz­teletére. Ezt követően kerül sor a vásárhelyi bálra, mely hajnali négyig nyújt a kollé­gium lakóinak és vendégeinek kellemes szórakozást. A Gene­rál SHOW ad koncertet, fel­lép Alfonzó. A zenét a Sakál- Vokál szolgáltatja. Tombolát rendeznek. A klubban a Los Indios bolíviai együttes műso­rát láthatják az érdeklődők. E nagyszabású estével zárul va­sárnap kora hajnalban a jubi­leumi vásárhelyi napok hat­napos rendezvénysorozata. Csütörtökön nyit a központi könyvtár Egyetemünk központi könyvtárának festési, tatarozá­­si munkái befejeződtek. A könyvtár szolgáltatása március 22-én, csütörtökön is­mét megkezdődik, s így újra igénybe vehető a nagyolvasó, kölcsönzés stb. «

Next