Kalligram, 1998 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1998-05-01 / 5. szám

stílusában a Duna melléki templomok építésére erőteljesen hatott. Pusztán ez a tény is annak bizonysága, milyen körültekintőnek kell lenni egy településtörté­nésznek. Csütörtök történetírója feltevéseit minden egyes esetben korabeli okleve­lekből és leírásokból vett idézetekkel és tényekkel is bizonyítja. Csütörtök helység első, okiratban történt említése királyi adománnyal és a vásártartással kapcsolatos. E tekintetben egy 1206-os és egy 1217-es oklevél kelt némi bizonytalanságot, Sill Ferenc azonban forráskritikai elemzéssel bizonyítja, hogy az első esetben a Morva­völgyi Detrekőcsütörtökről van szó, s csak az utóbbi szól a csallóközi Csütörtök vásárvámjának adományozásáról. A vásár és a vásár­vámmal kapcsolatos kérdések mindvégig jelentős szerepet játszanak a település történetében, királyi adományként történő okiratos előfordulásuk megannyi kö­vetkeztetésre ad alkalmat. Némileg ezzel függnek össze a kereskedő- és a mezővá­rosok kialakulásának eltérő sajátosságai is. „A királyi fennhatóság alatt fejlődő kereskedővárosokban a piac rendszerint négyszög, amelyet a kereskedők házai vesznek körül, ez a mezővárosokban jobbára egy kiszélesedő utca." A két várostí­pus közötti különbség a közigazgatás kiépítésének mikéntjében is megmutatkozik, de különbséget jelent az is, hogy „amíg a jelentősebb kereskedővárosok kiterjedése szinte a beépített területtel azonos, addig a mezővárosoknál a határ a népességgel arányosan növekszik". Érdemes ezeknél a megállapításoknál hosszabban elidőz­ni, hisz a történész minden egyes esetben a helyi jelenségektől a magyar nemzeti történelem általános kérdéseihez vezeti az olvasót. Olyan módszertani kérdés ez, amely az összefüggések következetes feltárása révén a források helyes értelmezését is igazolja. Márpedig eredeti forrásokban nincs hiány, hiszen a monográfiához csatolt oklevéltár nem kevesebb, mint 38 - ebből 23 középkori - oklevelet (vagy oklevél­részletet) közöl eredeti latin nyelven, illetve magyar fordításban. Az idézett okleve­lek ilyen gazdagsága a XIX. század végén keletkezett vármegye- és várostörténeti monográfiákra (vagy azok legtöbbjére) sem volt jellemző - Sill Ferenc történészi önbecsülését jelzi ez a körültekintő alaposság. Ennek az eredménye, hogy Csütör­tök mezőváros történelmének középkori része, annak sokszínűsége, több szempon­tú, de mindig okadatolt megközelítése a magyar középkorkutatás legnagyobb tudósainak, Domanovszky Sándornak és Marczali Henriknek a műveit idézi. A fejezetek után közölt irodalom- és forrásjegyzékből kiderül, hogy a mo­­nográfus voltaképpen milyen átfogó történelmi is­meretekkel rendelkezik. Sül Ferenc új­fent bizonyítot­ta: a helytörténeti kutatásokra épülő köztörténetírás lehet a legbiztosabb alapja a nemzeti történetírás valódi szintézisének. Igen magas szintű bizonyságát adja a levéltári dokumentumok történelmi értékének Kocsis Aranka A vajkai szék nemesei című, XVII-XIX. századi ha­gyatéki leltári jegyzőkönyveket tartalmazó forrásgyűj­teménye. A közel két évszázad több mint kilencven inventáriuma a Csallóköz egyházi birtokain élők sajátos társadalmának, gazdálkodásának, életvitel­ének olyan eleven bemutatását nyújtja, amilyent semmilyen történelmi vagy szépirodalmi mű nem Csütörtök mezőváros históriája

Next