Kalligram, 1998 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1998-05-01 / 5. szám
stílusában a Duna melléki templomok építésére erőteljesen hatott. Pusztán ez a tény is annak bizonysága, milyen körültekintőnek kell lenni egy településtörténésznek. Csütörtök történetírója feltevéseit minden egyes esetben korabeli oklevelekből és leírásokból vett idézetekkel és tényekkel is bizonyítja. Csütörtök helység első, okiratban történt említése királyi adománnyal és a vásártartással kapcsolatos. E tekintetben egy 1206-os és egy 1217-es oklevél kelt némi bizonytalanságot, Sill Ferenc azonban forráskritikai elemzéssel bizonyítja, hogy az első esetben a Morvavölgyi Detrekőcsütörtökről van szó, s csak az utóbbi szól a csallóközi Csütörtök vásárvámjának adományozásáról. A vásár és a vásárvámmal kapcsolatos kérdések mindvégig jelentős szerepet játszanak a település történetében, királyi adományként történő okiratos előfordulásuk megannyi következtetésre ad alkalmat. Némileg ezzel függnek össze a kereskedő- és a mezővárosok kialakulásának eltérő sajátosságai is. „A királyi fennhatóság alatt fejlődő kereskedővárosokban a piac rendszerint négyszög, amelyet a kereskedők házai vesznek körül, ez a mezővárosokban jobbára egy kiszélesedő utca." A két várostípus közötti különbség a közigazgatás kiépítésének mikéntjében is megmutatkozik, de különbséget jelent az is, hogy „amíg a jelentősebb kereskedővárosok kiterjedése szinte a beépített területtel azonos, addig a mezővárosoknál a határ a népességgel arányosan növekszik". Érdemes ezeknél a megállapításoknál hosszabban elidőzni, hisz a történész minden egyes esetben a helyi jelenségektől a magyar nemzeti történelem általános kérdéseihez vezeti az olvasót. Olyan módszertani kérdés ez, amely az összefüggések következetes feltárása révén a források helyes értelmezését is igazolja. Márpedig eredeti forrásokban nincs hiány, hiszen a monográfiához csatolt oklevéltár nem kevesebb, mint 38 - ebből 23 középkori - oklevelet (vagy oklevélrészletet) közöl eredeti latin nyelven, illetve magyar fordításban. Az idézett oklevelek ilyen gazdagsága a XIX. század végén keletkezett vármegye- és várostörténeti monográfiákra (vagy azok legtöbbjére) sem volt jellemző - Sill Ferenc történészi önbecsülését jelzi ez a körültekintő alaposság. Ennek az eredménye, hogy Csütörtök mezőváros történelmének középkori része, annak sokszínűsége, több szempontú, de mindig okadatolt megközelítése a magyar középkorkutatás legnagyobb tudósainak, Domanovszky Sándornak és Marczali Henriknek a műveit idézi. A fejezetek után közölt irodalom- és forrásjegyzékből kiderül, hogy a monográfus voltaképpen milyen átfogó történelmi ismeretekkel rendelkezik. Sül Ferenc újfent bizonyította: a helytörténeti kutatásokra épülő köztörténetírás lehet a legbiztosabb alapja a nemzeti történetírás valódi szintézisének. Igen magas szintű bizonyságát adja a levéltári dokumentumok történelmi értékének Kocsis Aranka A vajkai szék nemesei című, XVII-XIX. századi hagyatéki leltári jegyzőkönyveket tartalmazó forrásgyűjteménye. A közel két évszázad több mint kilencven inventáriuma a Csallóköz egyházi birtokain élők sajátos társadalmának, gazdálkodásának, életvitelének olyan eleven bemutatását nyújtja, amilyent semmilyen történelmi vagy szépirodalmi mű nem Csütörtök mezőváros históriája