Kanadai Magyar Munkás, 1936. november (8. évfolyam, 47-58. szám)

1936-11-03 / 47. szám

Minden dolgozó egységét a nyo­mor, fasizmus és háború ellen! Az egyetlen hetenként 3-szor megjelenő magyar­nyelvű lap Kanadában, mely a dolgozók érdekében küzd ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Vol. VIII. Évfolyam —No. 47. Szám Törjük szét Rákosi, Kiss s a többi antifasiszták bilincseit! Egyes szám­ára 3 cent ártatlan gyermekeket gyilkolnak a fasiszták Embertelenül, váratlanul támadtak Frankó repülői Erre a kormány Seville és más pontok megtámadására adott parancsot TOLEDÓT VISSZA AKARJÁK FOGLALNI Szombaton számlálták össze a pénteki fasiszta repü­lőtámadás ál­dozatainak számát s kiderült, hogy a "váratlan és embertelen" táma­dás 125 nőt és gyermeket gyil­kolt meg Madridban. Erre a lojalista repülők paran­csot kaptak a fasiszta repü­lőállo­­mások megtámadására. Talavera de la Reinában, Salamancában és Sevillában megrongálták a kor­mány repülői a fasiszta repülőte­reket, annyira, hogy szombaton már mindössze három géppel jöt­tek a fasiszták a harcokba, bár a kormánycsapatok jelentős előnyo­mulást végeztek. A kegyetlen gyermekgyilkosság felbőszítette Madrid lakosságát és a hadsereget újabb elszántságra sarkalta. A kormány minden tank­jával és repülőjével döntő táma­dásra adott utasítást. Ugyanekkor elrendelte, hogy 22 hajó menjen azokba az országokba, melyek haj­landók fegyvert és muníciót adni Madridnak. NEM LÁTTÁK ,A GÉPEKET Olyan roppant magasságból tá­madtak a gyáva fasiszták, hogy a gépeket senki sem láthatta. A kor­mány nem is tudott figyelmezte­tést­­ adni és védekezni sem tu­dott a brutális támadás ellen,mely védtelen nők és ártatlan gyerme­keket vagdalt darabokra Az egyik gép a Plaza Progreso parkba dobott bombákat, ahol ca­fatokban repültek szét a gyerme­kek holttestei, míg a park szélén álló anyák közül többen súlyos sebeket szenvedtek. Az anyák sikoltva mentek a robbanás színterére a nagy füstön keresztül, de a húscafatok között nem ismerték fel gyermekeiket. Többen azt vették észre a nagy rémületben, hogy a karjukon levő csecsemőket is megölte a füst és a légnyomás. Egy másik gép bombái tejre és szénre várakozó nőkből szakított darabokra hetvenet, akiket szin­tén nem lehetett felismerni. körül­belül kétszázan pedig megsebesül­tek a robbanás körül a szétrepülő srapnelszilánkoktól. NYUGTALAN A FASISZTA VEZÉRKAR Azzal fenyeget a fasiszta had­­vezetőség, hogy a Guadarrama he­gyekből elhozza az eddig ott le­kötött csapatokat, hogy a várat­lan lojalista előnyomulást vissza­szorítsák. Maguk a fasiszták is elismerik, hogy a kormánycsapatok jelentős előnyomulást tettek a múlt, hét végén , hogy egyre nagyobb el­­­szántsággal küzdenek. Világos, hogy a kormánycsapa­tokban nagyobb a lelkesedés an­nak hallatára, hogy több fegyverük van, s hogy az egész Madrid készen j­á­r megásni a fai­zmus sírját. A­­zok a vonalak, melyek még né­hány nappal ezelőtt visszaestek a fasiszták előtt, most nemcsak megálltak, hanem messze behatol­tak az idegen bitangok soraiba, sok fegyvert és muníciót kaparintva meg. BETÖRTEK A ROSAS ÖBÖLBE BARCELONA, Spanyolország.— Katalónia 200.000 embert állított fegyverbe annak a hírére, hogy Mussolini támadni akar. Ezt a nagy haderőt innen a francia ha­tárig osztják el. Az egész tenger­partvidék meg lesz erősítve, el lesz látva erődítményekkel. Rosas öblében megjelent egy cir­káló 12 mérföldre a francia ha­tártól, 80 mérföldre Barcelonától északra, október 30-án délután 3 órakor. Ágyúival tüzelni kezdett, a polgármester riadót fuvatott és 70 ember azonnal tüzet nyitott gép­fegyvereivel s míg ezek tüzeltek, rengeteg ember jött segítségükre, viszont az ellenség két új hajója jelent meg, hogy csapatokat te­gyen partra. Futárok rohantak a környéki falvakba és jött a sok önkéntes, mire az ellenség visszavonult a partoktól. Este hét órakor azon­ban ismét megkísérelték a partok megközelítését, de­­ az alaposan megerősödött védők olyan tüzet zúdítottak rájuk, hogy a hajók kénytelenek voltak embereiket fel­szedni és 100 halottat maguk után hagyva elmenekülni. The Only Thrice-Weekly Hungarian Taper In Canada Published In The Interest Of 'The Working Class Megbénult az atlanti és csend­-tengeri forgalom A hajótársulatok szeretnék megtörni a szak­­szervezetek erejét ezen az őszön TENGERÉSZEK, RAKODÓK AZ ÉLEN SAN FRANCISCO, California. —35.000 tengerparti munkás lé­pett bérharcba, melynek jövetelét előbbi számunkban már jeleztük. A munkások azzal érvelnek, hogy az utóbbi időkben a kizsákmányo­lás és hajsza a kibirhatatlanságig fokozódott az egész vonalon s csak ezért lehet ilyen hatalmas mé­retű sztrájk, mely megbénítja úgy a Csendes tengert, mint Atlanti óceáni hajóforgalmat, tetemes részben. A sztrájk mellé állottak a legjobban ismert szakszervezeti harcosok, akik ígérik, hogy a haj­csárok uralmának meg kell törni, a rabszolgahajtásnak meg kell szűnni. Természetesen a dúsgazdag tár­sulatok és a kormány nem jó szem­mel nézik a profitbiztonság veszé­lyeztetését és a sok veszteséget okozott 1934-es állapotok vissza­térését. Ugyanakkor a félelmük is nagy, amit bizonyít az, hogy sztrájktörőket nem kíséreltek meg munkába állítani. A kikötőkben veszteglő hajókat elhagyták a tengerészek, hogy a szakszervezeti központokba menje­nek utasításokért. Minden hajó le­génysége külön beosztást kap a bérharcban, arra az esetre, ha szél­hámosok megkísérlik a bérharc megtörését. ELKÉSZÜLTEK A HARCOKRA Szakszervezeti vezetők szerint a munkások el vannak készülve er­re a harcra. Alacsony bérükből a nélk­özések dacára is megtakarí­tottak annyi pénzt, hogy egy hosz­szabb sztrájk alatt se éhezzenek. Már 1934 óta gyűjtenek a sztrájk­alapra. Az a célja most a bérharcnak, hogy a hajóstársulatok hatalmas hasznából minden munkás kapjon egy kis részt, hogy nyomorúságos életükön javíthassanak. A másik cél az, hogy a társ­ula­tokat kötelezzék szakszervezeti emberek alkalmazására, valamint a megkülönböztetés kiküszöbölésé­re. Elvetették a hajóstársulatok a­­zon követelését, hogy a munkások ne harcoljanak egyenként is a ha­jókon az illető hely rossz, egészség­telen munkakörülményének meg­javításáért. Az összes munkások ort állnak, vagy a vízpartokon az esetleges sztrájktörés ellen, vagy a szak­­szervezeti főhadiszállásokon a rendőrerőszak ellen. Anglia véres keze Iraqban Katonai diktatúrát nyomtak a nép nyakába LONDON, Anglia.­­ Iraqban (Palesztina, Szíria, Törökország, Perzsia és Arábia között) a brit tőke ügynökei véres erőszakkal ki­vágták az alkotmányos kormányt és államcsínnyel katonai diktatú­rát erőszakoltak a népre.­ A ka­tonai diktatúrára azért volt szük­ség, mert az előbbi kormány an­golellenes volt, míg a véreskezű puccsisták a brit uralom mellett állanak. Anglia gyarmati bérgyilkosai szakították el Iraqot a világháború alatt Törökországtól s azóta is Anglia hatái alatt szenvedett az ország, melyet a Népligába be­en­gedtek ugyan, de csak azért, hogy brit erőszak alatt, brit érdekek mellett szavazzon. Anglia öt osztag bombázó repü­lőgépet, egy század páncélautók­kal és tankokkal ellátott katonát és más bérgyilkosokat tart a sze­rencsétlen ország elnyomására. Ennek a brit katonai erőnek se­gítségével lehetett kikiáltani a ka­tonai diktatúrát, melynek élén Sidky, a véreskezű militarista áll. A hatalomrablás után a dik­tatúra azonnal kijelentette, hogy Iraq nem fog elszakadni Angliá­tól, hanem kész elnyomni minden olyan kísérletet, mely az ország brit tőke alóli felszabadítását cé­lozná. Görögországban véghez vitt brit akció után most itt volt szüksége Angliának katonai diktatúrára, te­kintettel a közeledő világháborúra, mely felrobbantással fenyegeti a brit polip birodalmát. PÁLYÁZAT 80 PENGŐ HAVI DÍJAZÁSÉRT Újpest város néhány napja köz­gyűlése határozata szerint hat 80 pengő díjazású gyakornoki állás­ra írt ki pályázatot, melyek elbí­rálásánál az állástalan diplomások előnyben részesülnek. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— Toronto, Ontario: Kedd, 1936 november 3. ^£20 .J Nem elengendő? LONDON, Anglia. — Baldwin miniszterelnök a képviselőházban beszélve csúfolódott azokon a­ „kontinentális híreken“, hogy az olaszok elfoglalták a Balearik­­szigeteket, hogy onnan a spanyol kormányt megtámadhatják. Úgy hivatkozott a Labor párt spanyol semlegességre vonatkozó megváltoztatott irányvonalára, mint „az irányvonalak egységtelen­ségének bizonyságára—mely a de­mokráciák legnagyobb gyengesé­ge — melytől a diktatúrák men­tesek.“ „Bár a nem-beavatkozási egyez­séget mindkét részről megsértet­ték — folytatta — meg vagyunk győződve, hogy azok nem elegen­dők az irányvonal eldobásának i­­gazolására." CD — MAGVAR MUNKÁS Entered as Second das« Matter, June 19, 1934, by the r'ost Office Department, Ottawa, Ontario ~—­ BÉKÉS TAGGYŰLÉST SEM ENGEDNEK HORTHYÉK BUDAPEST. — A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsé­ge taggyűlést akart tartani a kö­vetkező napirenddel: „Minimális munkabérek és a munkaidő törvé­nyes rendezése. .Az áruházi alkal­mazottak problémái. A magánal­kalmazottak adórendszerének kor­szerű szabályozása.“ A rendőrség a taggyűlés megtartását nem en­gedélyezte. Indoklás: „A folyamatban levő bérharcok a munkásság hangula­tát annyira felzaklatták hogy a bejelentett gyűlés nyugodt lefolyá­sa nem biztosítható, azért azt a közrend és köz­­yugalom megóvá­sa érdekében be kell tiltani.“ A magyar urak félnek a mun­kásoktól, de ugyanakkor még­sem akarnak segíteni rajt­uk, hanem a rendőrségre támaszkodva tiltják be nevetséges indokokkal egy o­­lyan szervezet taggyűlését , amely három és fél évtizedes fennállása óta sok nyilvános gyűlést tartott és soha nem fordult elő, hogy a gyűlésen rendzavarás történt vol­na. Ez igazi ellentéte a belügymi­niszter úr azon kijelentésének, mely szerint: szervezkedni minden pártnak joga van. Sőt még bé­kés taggyűlést sem engedélyez­nek. Azt hiszik a magyar urak, hogy ha a munkások nyilvános taggyűléseit betiltják, akkor ez­zel elvágják az útját annak, hogy problémáikat megvitassák. A mun­kások módot találnak arra, mert a helyzetük kibírhatatlan. A szé­gyenletes fizetések, a fizetetlen t­úlórázás ellen, ha nem engedik nyíltan, hogy szervezkedjenek és tiltakozzanak, akkor hiába a szo­ciáldemokrata párt siránkozása, a Népszava jajveszékelése, úgy fog­nak segíteni sorsukon, ahogy te­hetik. Van annak más módja is, ami ellen az egész államaparátus, beleértve a szocdem vezéreket is, a legkíméletlenebbül harcolnak: ez a mód a föld alá szorított Kommunisták Magyarországi Párt­jának szervezkedési formája és harci módszere, mely minden esz­közt felhasznál az áruló és elnyo­mó gázok ellen. Darányi a magyar­­olasz barátságról Darányi Kálmán miniszterelnök az olasz félhivatalos Stefani-iro­­da budapesti tudósítója előtt nyi­latkozott az olasz-magyar barát­ságról. Ennek során a többi között a következőket mondta: — Külpolitikai téren tovább akarom folytatni azoknak a ki­próbált POLITIKAI BARÁT­SÁGOKNak a rendszerét, ame­lyek már a múltban is a ma­gyar külpolitika alapját alkot­ták. Egyik legfőbb pillére en­nek a politikának az olasz­magyar gazdasági és politikai együttműködés. Kormányom e­­gyik ELSŐRENDŰ feladatának tartja, hogy ezt az együttmű­­­ködést FENNTARTSA ÉS TO­VÁBBFEJLESSZE. Az a meg­­győződésem, hogy Olaszország, Magyarország és­­Ausztria épí­tőerejű békepolitikája az euró­pai megbékülésnek és az igazi béke megszervezésének nagy céljait szolgálja. A miniszterelnök egyébként szombaton üdvözlő táviratot inté­zett M­issolinihez, melyre Musso­lini ugyancsak üdvözlő távirattal válaszolt. A táviratban mindket­ten hangsúlyozták az olasz-ma­gyar együttműködést. Terjeszd a munkássajtót! NŐK A DEOMURACIA V­ÉDŐI KÖZT.—Egy nő is látható képünkö­n szagban a férfiakkal egyfor­an küzdenek az idegen hordák elír frontszakaszon készült, a sok közül, akik Spanyolok­­­. A fenti felvétel az aragoni FAVÁGÓK A SPANYOLOKÉRT PORT ARTHUR, Ont. — Spa­nyolország felhívása Kanada erdő­ségébe is eljutott, és rokonszenv­­re, támogatásra indította a dol­gozókat. Mikor a felhívás Brown's Camp­­re, Franz, Ontarioba érkezett, mindenki „le volt égve.“ De ahol akarat van, ott megoldás is van: az emberek favágásra szervezked­tek, melynek eladásából S13.00-t adtak a spanyol demokrácia vé­delmére. Megkétszerezik az olasz tengeri erőt ROMA, nov. — Olaszország ak­kora tengeri erőt akar építeni, amekkorával Anglia l­r, így Ang­la terve szépen beteljesül. Fel­­fegyverezte Hitlert, aki fegyver­kezésre kényszerítette a többi ha­talmakat, az viszont okot ad Ang­liának a „védelmi" fegyverkezés­re, hogy végül mindannyian megtá­madhassák a demokráciát, melyet leverni azonban csakis a Szovjet­unió megsemmisítésével lehetne. Olaszország 100 ezer embert a­­kar tartani a tengerészetben és a flottát megduplázni, hogy egyen­lő legyen Nagybritániáéval. Mus­solini szerint nem is sokat kell építeni, hogy az arány egyenes legyen. Ezenkívül fegyverben tartják a roppant nagy légierőt és másfél­­millió gyalogost, miért is az olasz népet még nagyobb spórolásra ser­kenti Mussolini, akárcsak Hitler a németjeit. Átreformálják az All-C. C. of L.-t Minden csoportot felvesznek a vasutasokon kívül TORONTO, nov. — Az „ALL­­CANADIAN CONGRESS OF LA­BOR“ néven ismert nagy kanadai szakszervezet kebelén belül lénye­ges változások álltak be, sok hosz­szú vitatkozások után, jelenti W. J. Douglas, a National Labor Co­uncil torontói titkára. A reakciós Burford­ vezetésével olyan vonalú országos szervezetet akarnak, melyből a Mosher által vezetett vasúti szakszervezeteket ki akarják zárni, mivel az nekik túlságosan radikális. Az új szervezet minden csopor­tot hajlandó felölelni, mondta Mr. Douglas, nem említve azt, hogy csakis azokat a csoportokat értik ez alatt, amelyek jóba akarnak len­ni a kizsákmányolókkal. Így tehát teljes kettészakadás előtt áll az All-Canadian Cong­ress of Labor, melynek pénzét is kétfelé fogják osztani. Csapatokat rendel Blum szkekeknek Erősen támadja a kommu­nista párt a gyáva Blumot PÁRIZS, nov. — A szocialista Bl­um csapatokat rendelt ki a szén­szállító munkások bérharcának me­gtörésére. A kormány azoknak a gyárosoknak sietett ezzel segít­ségére, akik kénytelenek voltak lezárni gyáraikat a szállítóműnké­sok bérharca miatt. Blum ezzel teljesen magára hara­gította a szocialista tömegeket és a kommunista párt erősen megkri­­­zálta gyáva rendelkezését, me­lyet a jobboldali fenyegetések nyo­mására tett Bl­um. A Kommunisták Franciaországi Pártja felszólítással fordult a szo­cialista párt tagságához, mely ar­ra kérte őket, hogy követeljék Blumtól a legális Madridi kor­mány azonnali segítését. Erre a felszólításra a szocialis­ta párt eddig nem felelt. A veze­tők jórésze szocdem tradíciókhoz híven mindig résen áll a dolgozók ügyének elárulására, a reakcióval való paktálásra. Maurice Thorez, a kommunista párt központi tikára élesen megtá­madta a kormányt, mely „inog és folyton visszalép a fasiszták előtt úgy a bel-, mint a külpolitikában.“ Blum külpolitikájára egyébként a következőket mondta: „Blum az, akinek vállaira ne­hezedik a felelőség, azért, hogy Franciaország bedől Hitlernek. Blumot terheli a felelősség Spa­nyolország cserdenhagyásáért.“ Szabad kezet kap Aberhart Ottawa nem akar Alberta ügyeibe avatkozni OTTAWA, nov.—Ha csak pol­gárháború nem lesz Albertában, melyet nem lesz képes leverni A­­berhart, Ottawa nem fog Aberhart belügyeibe avatkozni, jelentik hi­vatalosan a szövetségi kormány ré­széről, azon követelésre, hogy a szövetségi kormány ne engedje meg az Aberhart által megígért refor­mokat bevezetni, nehogy a tőké­sek kárt szenvedjenek. Ottawa szerint nem kell félni Aberharttól, amíg a nép hisz neki, amíg a parlamentben képes lesz többséget tartani. Aberhart prédikátorpolitikus nem sok veszélyt jelent, mert de­magóg. Azt üzeni az ottawai kor­mány a panaszos bankároknak és gyárosoknak, hogy a legközelebbi választáskor tegyék ki Aberhar­­tot. Ugyanekkor Aberhart kérelmét Letartóztatták a kom­­szónokokat PORT ATRHUR, Texas. — Le­tartóztatta a reakciós elöljáróság Homer Brooks kommunista kor­mányzó­ jelöltet, azután kivezették a­­város szélére, ahol megparan­csolták neki fenyegetések köze­pette, hogy a városba többet be ne merészeljen jönni. Mindezt pe­dig maga Baker főrendőr úr mond­ta meg neki, a megijedt tőkések nevében. * ’v * „Elvittük öt és két társát a vá­ros szélére — mondta a ‘chief’ — aztán megmondtam nek­i, hogy hagyják el a megyét, ha az életük kedves.“ DR. HOFFMANN FERENC DR NYILATKOZIK A NÁCIKRÓL Végtelenül tetszik a magyar fasisztának Hitler Adolfék véres uralma TORONTO. — Hoffman Ferenc dr., nyilatkozatot adott a Toronto Daily Starnak, a hazai látogatása után, de nem Magyarországról, ha­nem Németországról. A magát magyarnak valló pap egy szót sem szólt Magyarországról. Nyilatkozásait azzal a nagy ha­zugsággal kezdte, hogy ő 10.000 nyugati magyar hivő lélek lelki­­pásztora s mint ilyen minden sza­vában igazat mond. “Németor­szág”, mondotta, “Nyugateurópa legboldogabb, legjobban virágzó országa, ahol­ senki sem háborgat­nak, ha az illető törvénytisztelő.” “Utaztam­­a­­vidéken, beszéltem mindenféle hívővel és pappal, de mindenki megelégedéssel dicsek­szik,” folytatta a magyar fasiszta pap, akinek botor és cinikus mun­­kásgyűlölő írásairól nemrégen megemlékeztünk lapunkban, s akit a Nyugat magyar dolgozói régen megvetettek. “Igaz, hogy valamennyi zsidót megbüntettek”, mondta Hoffman nyilatkozata után a Star, “és e­­gyesek nehézségekkel küzdenek, de akik törvénytisztelők (ismerjük a názitörvényeket),azoknak sem­mi bajuk, így vagy­unk a katoli­kusokkal is," mondta Hoffman. Aki 10.000 magyar hívővel mer dicsekedni, mikor pásztorsága a­­latt alig van néhány, lélek, az to­vább is mehet hamis állításaival. Ha a Toronto Star ismerte volna Hoffmant, bizonyára nem közölt volna hazugságaiból egy szót sem. El tudjuk képzelni, miket be­szélhetett ez a “magyar” fasiszta pap, ó hazai barátainak! ( Otthon bizonyára ő volt a kanadai ma­gyarság vezére, führerje, sem veszi figyelembe a kormány, mely szerint a Bank of Canada pénztárából másfélmillió dollárt kölcsönözzön a nélkülöző lakosság megmentésére. Nácibrutalitás a kényszertáborban Kínzásokról beszélt egy szenvedő az angol lapnak A “London Morning Post” ber­lini riportere beszélt egy szeren­csétlen emberrel, aki most szaba­dult ki a nácik rabtáborából, aho­vá ma sem tudja miért vitték el hosszú hónapokra. A titkosrendőr­ség ugyanis még a kiszabadulása után sem mondta meg neki bün­tetésének okát. Az illető a Lichtenberg táborban volt, Leipzig és Drezda között.Ezt a tábort nem említették a názik az olimpiai sportünneplőknek, a­­kiknek azt állították a názik,hogy egész Németországban már csak két koncentrációs tábor van, Da­­chauban és Papenburgban. A volt rabtábori fogoly állítja az angol lap riporterének, hogy magában a lichtenbergi koncent­rációs táborban nem kevesebb, mint 621 embert kínoznak. VADAIT, ATI A­SS­AG “Informátorom”, írja a londoni lap riportere, “megmutatta nekem kiütött fogainak helyét és gyógyu­ló sebhelyeit és azt mondja, hogy vannak foglyok, akiket nálánál is jobban megkínoztak. Volt például egy ember, aki teljesen kimerült a nehéz munkában és éppen akkor aludt el, mikor Hitler beszédét kellett volna figyelni a rádióból. Emiatt 42 napi egyesre ítélték, melynek elején 25 ostorcsapást ka­pott mezítelen hátára s a 42 nap letelte után ismét 25 ostorcsapást a hátára." "Elbeszélte nekem ez a volt fo­­­­goly,” irja tovább a London Mol- Ellenállásra készül Kína A nyolc pontos program az alkudozás végét jelenti SHANGHAI, Kína, okt. 31. - Az eddig vakmerően követelő Ja­pán útjába akadályokat gördít a kínai kormány a­ széles néptöme­gek követelésére. Nyolc pontban foglalta össze a kormány a prog­ramját, mely végét jelenti a ja­pánokkal való alkudozásnak. A pontok a következők. 1. Szóba nem állunk Japánnal, ha területi függetlenségünket a­karja veszélyeztetni. 2. A japán—kínai tárgyalások teljes szövegét közölni fogjuk a lapokban, hogy a kínai tömeg lássa, miben spekulál Japán. 3. Ellen fogunk állni minden o­­lyan japán törekvésnek, mely belügyünket akarja irányítani vagy amely törvénytelen hábo­rút akar kezdeményezni elle­nünk és követeljük, hogy a ja­pán katonai hivatalokat oszlas­suk fel, melyek Japán kém­irodái voltak. 4. Törvénytelenítü­nk minden o­­lyan politikai szervezetet Kíná­ban, melyet Japán támogat. 5. Elvetjük Japán azon követelé­sét, hogy Északkínában rend­kívüli jogokat adjunk nekik. 6. Megtagadjuk Japántól, hogy Északkínában rátegye kezét a természeti kincsekre. 7. Kína fegyverrel is meg fogja akadályozni a japánok csem­pészeti aktivitását. 8. A központi kormány csapato­kat fog küldeni Suiyuan tarto­mányba, hogy megakadályozza a japán betörők garázdálkodá­sát. A háborút szervező Hitleréknek rossz ez a hír, mely szövetségesü­ket, Japánt, sarokba fogja szorí­tani, ami a Szovjetunió megtáma­dását nehezebbé fogja tenni. 6. 7. 8. 5. Meghalt Schefbeck CHICAGO, okt. 30. — Petény Schefbeck J. István Winnipeg magyar konzul rövid betegség u­tán 52 éves korában követte vez­rét Gömböst az örökkévalóságb. Vele ismét megszabadult a magya­ság egy fosztogatótól, akiről meg­írtuk annak idején, hogy a három dolláros kölcsönök egyszeri beha­tásával nem elégedett meg. ning Post németországi ember, “hogy vannak esetek, amikor a inkvizitorok eszközeivel bánnak , a szerencsétlen emberekkel.” “Nem minden fogoly kap a ke­gyetlenebb büntetésekből,” monc­a a volt rab, “de valamilyen bün­tetésben mindegyik részesül. Íg például sötétben senki sem állt és éjjelenként felébresztik őket a inspektorok, akikre jobban harag­szanak, azokat éjnek idején kiza­várják mosakodni.”

Next