Kanadai Magyar Munkás, 1936. november (8. évfolyam, 47-58. szám)

1936-11-03 / 47. szám

2. OLDAL ÉSZAK-ONTARIO TELEPESEI MEGUNTÁK A VÁRAKOZÁST A végtelenül gyenge termés és a liberális ígéretek med­dősége gondolkodni és cse­lekedni készteti őket — Timmins, Ont. — Északontario telepeseinek nagy többsége rettegéssel tekint a kö­zelgő tél felé, amely kimondhatat­lan nyomort és nélkülözést fog k­örni a telepesek között. A liberális kormány azzal, hogy beszüntette csaknem az összes út­építési munkálatokat a telepeken nagyobb részt segély­kérésre kény­szerítette, mert máskép ezek a jobb sorsra érdemes települők éhen vesznek. Sokan azok közül, akik valami­kor kénytelenek ezeken az északi vidékeken keresztül utazni, hangos panaszokat írtak a nagyobb kana­dai lapokban, de különösen a To­ronto Daily Star h­asábjain szá­moltak be arról, hogy milyen li­lák vannak ezen a vidéken. Réme­sek az­­­utak. Pedig az üzleti ügy­ben erre utazik leginkább a főbb útvonalakon hajtanak végig autó­ikkal vagy truckjaikkal és nem mindegyiknek van tudomása ar­ról, hogy milyenek a mellék- vagy összekötő utak, amelyeken a tele­pesek kényszerülnek közlekedése­iket lebonyolítani. És bár kétség­kívül olvassák illetékesek is azo­kat a parasztokat, még a hatósá­gok részéről semmiféle lépés nem történt, amivel ezt a kérdést or­vosolni igyekeznének. A GAZDAGOKNAK KÉSZÜLNEK .M UTAK Ellentétben a telepesek helyze­tével, a nagy hrány tulajdonosok minden figyelemben részesülnek a tartományi kormány részéről, új utakat építtetett a kormány ne­­kik, hogy könnyebben hozzáfér­hessenek nagy profitokat jövedel­mező birtokaikhoz. Az előző évek­ben még valamikor csak sikerült a telepeseknek valamit kikunyerál­ni és némi kereseti lehetőséghez jutni az útépítéseken keresztül, de Hepburn miniszterelnök megvál­toztatta a helyzetet, nem látja már szükségét utak építésének, mert azok már megkapták az u­takat, akiknek érdekeit Hepbur­­nék képviselik és mivel újabb u­­tak építése „nem gazdaságos“, minden útmunkát beszüntetett és ezzel a telepesek életszínvonalát is süllyesztette. AZ ÉGHAJL­AT IS SEGÍT Egy másik döntő tényező a te­lepesek élet­nehézségeiben a nem megfelelő éghajlati viszonyok. Hogy a nyomorúságos segélyviszo­nyaikon némileg könnyítsenek, megkísérelték, hogy valamennyi konyhakerti veteményt, zöldség­félét termeljenek maguknak, a­­zonban csaknem sikertelen volt a vállalkozásuk. A burgonya, ami pe­dig nem túlságosan válogatós, 5 százalékos termést hozott. Ezzel a sikertelen próbálkozással és az élelmiszerárak állandó emelkedésé­vel a megpróbáltatásoknak még nagyobb súlya fog rászakadni a már amúgy is agyonsanyargatott északontársói telepesekre. SZERVEZNI KEZDTÉK, , ,■ ' ERŐIKET Ráeszmélve arra, hogy a ha­tóságok mindaddig nem fognak ja­vítani a letelepülők és telepesek helyzetén, amíg erőteljes szerve­zettségükkel azt kényszeríteni nem fogják, állandóan egyesítik erőiket félretolva minden vallási, politikai és faji különbséget. Egy olyan szervezkedés vette kezdetét, mely kétségkívül fel fogja ölelni az északontariói telepeseknek leg­szélesebb rétegeit is. A Northern Ontario Settlers As­sociation nevű szervezetnek szá­mos csoportjai alakultak meg máris. Ennek a szervezetnek fő érve, hogy az összes telepeseket meg­szervezze olyan szükségletekért!­ küzdelemre mint: magasabb se­gélyek, elégséges és rendes ruha­neműért, útmunkák megindítása és a kitisztított, művelésre alkal­massá tett területekre osztalék megnyerése stb. Belefáradva a várakozásba,hogy majd teljesíteni fogja a liberális kormány azon ígéreteit­, melyeket a választások előtt, és alatt tett nekik, a telepesek ráeszméltek, hogy sürgősen meg kell szervezni minden erőiket. A egység és a szolidaritás szükségessége képezik a legszükségesebb valamit soraik­ban, mert csakis ezeknek a birto­kában lesznek képesek azon az ú­­ton haladni, amelyen úgy maguk­nak, mint családjuknak egy boldo­gabb és igazságosabb életet te­remthetnek. TUDOMÁNY -ISMERET A VIRÁGOS NÖVÉNY SZERVEIt (Folytatás) A LEVÉL Az állatok ellen, hogy túl­ságos mértékben ne pusztít­sák a leveleket, a növénynek különféle fegyverei vannak. Sok n­övény levelét, szárát szúrós serték vagy gyapjas szőrök fedik, ezek miatt az állat vagy egyáltalában nem nyúl a növényhez, vagy pe­dig ha hozzá fog a levél e­­véséhez, csakhamar abba­hagyja.­­ Egynémely nö­vény (pl. a csalán) levelén a szőrök csupa falánkok; az állat megsebzi magát, ha a növényhez nyúl. Gyakran a levél igen éles és könnyen megsérül aki hozzányúl (pl. a gabonafélék, a füvek leve­lei). — Számos növény leve­lét mérges anyagok óvják meg az állatok pusztításától. Hogy mi figyelmezteti az ál­latokat arra, hogy az illető növény mérges, azt igen sok esetben nem tudjuk. Nevezetes védőfegyverek az állatok ellen: a tüskék és tövisek. Tüskének mondjuk azt a szúrós fegyvert, amely a bőrből nő ki és a növény­ről leszakítható anélkül, hogy a fás része megsérülne. (Tüskéje van pl. az akác­nak, rózsának stb.). A tövis a növény fás részéből­ nő ki és a fás rész megsértése nél­kül nem törhető le. (Tövise van pl. a kökénynek, a gala­gonyának, a lepényfának, stb.)! Hi.­ríz :•* GYŐZTEK A FARMEREK Felemelték a tej árát 8 c.-tel AKRON, O. — Huszonöt napig tartó küzdelem után a környék­beli farmerek „tekintélyes győze­lemmel“ fejezték be bérharcukat. Ugyanis az történt, hogy a tej­­csarnok-tulajdonosok és a tej­farmerek közti küzdelem egyezte­tésére kinevezett bizottság úgy döntött, hogy a tej árát 100 fon­tonként $2.30-ról $2.38-ra kell e­­melni, a farmerek 10 centes ja­vítást követeltek. A tejsztrájk alatt több teher­autó tejet az árokba döntöttek. Az utóbbi időben a tejcsarnokosok már vonaton vagy erős gengszter fedezet mellett mertek csak tejet­­szállítani. BORZALMAS BŰNTÉNY A TISZAZUGBAN A vendéglátó ittas gazda ráparancsolt 14 éves fiára, hogy baltával verje agyon a szom­szédot A légypapából kiáztatott arzén­nel elkövetett­­ gyilkosságok hír­hedt színhelyén, a Tiszazugban, a tiszakürti tanyavilágban páratla­nul borzalmas és megrendítő vad­sággal elkövetett bűntény történt. Idősb Somodi Károly gazdálko­dó hétfőn délelőtt két szomszéd­ját, Váradi Jánost és Selei Imrét meghívta újborkóstolóra. A poha­­razgatásban a három gazdán kí­vül részt vett a vendéglátó Somodi 14­ éves fia is. Valamennyien csakhamar leré­­szegedtek és ittas fejjel vita tá­madt a vendéglátó gazda és Vá­radi között. A bortól felborü­lt fér­fiak ölre mentek, amire Lelei ijed­tében elmenekült. Somodinak a dulakodásban si­került legyűrnie Váradit, amire a padlón fekvő embert összekötözte. Az alkoholmámorában teljesen megvadult Somodi rákiáltott fiá­ra, hogy hozza be a konyhából a baltát, de előbb zárja be a lakás ajtaját. Az ittas fiú vakon enge­delmeskedett­ apja parancsának, aki ezután lihegve és eszét veszt­ve arra utasította a fiát,, hogy: — Fogd meg azt a baltát és ide­üss a fejére! , . ’Am­íg az apa a tehetetlenül ver­gődő Váradit erős kézzel tartotta, a bódultfejü fiú alkoholos önkívü­leti állapotban négyszer sújtott le az éles baltával a szerencsét­len Váradi fejére. Időközben Váradi János felesé­ge megsokalta férjének hosszas távolmaradását és elment Somodi házához, hogy hazahívja ebédelni. Az ajtót zárva találta, de belülről kétségbeesett jajkiáltásokat hal­lott és amikor benézett az abla­kon látta, hogy a­ fiú újra lesújt a baltával férje fejére.. A szerencsétlen asszony a rémü­lettől félőrülten bezúzta az abla­kot, majd sikoltozni kezdett és a fájdalomtól eszméletét vesztve le­rogyott a földre. Somodiék Vára­­diné jajgatására abbahagyták ke­gyetlen, véres munk­árjukat, kiró­hatnak a házból, az ajtót kívülről , kulccsal bezárták és elmenekültek. A tanyai szomszédok felfeszítet­ték az ajtót és megrendülve, ta­nácstalanul nézték a a környű csa­pásoktól eléktelenített Váradit. Nem tudták, hogy mit tegyenek, mert a tanyai utakat a napok óta tartó esőzés járhatatlanná tette. Az időközben magához tért Vá­­radiné sirógörcsben fetrengve ri­­mánkodott, hogy vigyék Tiszakü­rt­re férjét. A kiloccsant agyvelejű,­­ mély sebekből vérző embert fel­tették a szalmás, rázós szekérre és csak kedden hajnalban értek a tengelyakasztó, feneketlen sárban Tiszakü­rt községbe. A községi or­­­vos látta, hogy csak sebészi bea­vatkozás segíthet, de várni kellett reggel 8 óráig, amíg a telefonf­­r­galom, megindul, mert csak akkor lehetett értesíteni a szentesi men­tőállomást. A szentesi mentők csaknem 24 órával az eset után beszállították Váradit a kórházba, ott műtétet hajtottak végre a szerencsétlen emberen. Az orvosok azonban nem fűznek reményt életbenmaradásá­­hoz, mert fejét teljesen összetör­ték és sebe a földes padlón és szal­mán minden valószínűség szerint fertőzést is kapott. . Samodiékat a csendőrök a ta­nyák között elfogták, csak nehe­zen tudták megakadályozni, hogy az apát és a fiút a felháborodott falubeliek agyon ne verjék, Írjatok meg minden benneteket é­rintő és a telepetek körül tör­ténő eseményt a Munkásnak MINDENKIT ÉRDEKEL Honnan származik London neve Már hosszú idő óta vitáznak a tudósok afölött, hogy Anglia fővá­rosa, London, honnan kapta a ne­vét. Ma már általában egyetérte­nek, hogy ez a név kelta eredetű. Már Tacitus és Ptolemäus is em­líti, hogy Londinium vagy Lundini­­um nagy, virágzó város. Egy régi angol krónika, amely Kr. u. a 6. századból származik, nem említi Londont, ellenben beszél a Temze élénk hajóforgalmáról. Ugyanebből a korból Nonnius délvelszi króni­kás 33 várost sorol föl, köztük Cair Lonneint (Londont) is. A Lon­don és Britannia név köré fonódó legendákat Geoffrey of Monmouth beszéli el,, História Regum Britan­niáé“ című krónikájában. Eszerint Aneas Brutus egy istennő útbaiga­zítása alapján Albion nevű sziget­re került, ahol egy új Tróját ala­­pított.Emellett a város mellett vív­ta ki Julius Caesar a győzelmét. Caesar ellenfele ebben a csatában Gassibelaunus, a britek királya volt. Testvérét Ludnak hívták. Lúd elűzte Cassibelaunust a trónról, új­ra fölépítette a Caesar által lerom­bolt­ második Tróját, amelyet ak­kor Trinovantumnak neveztek. Az újjáépített várost fallal vetette körül és Kaerludnak nevezte el. Ebből a városból lett London. Ké­sőbb, amikor új hódítók érkeztek a szigetre, Kaerludot Lundiannek, majd Loudrysnak nevezték. Ennek emléke máig fennmaradt. A City híres kapuját ma is Lud Gate-nek nevezik és a kapu egyik fülkéjé­ben pedig ott áll Lúd király szobra. Előfizetőink figyelmébe! Címváltozás esetén nem fog eltévedni egy-két lapszám, ha ponto­san közöljük a kiadóhivatallal vagy a helyi postaki­hordóval úgy a régi, mint az új címet. címváltozás Kanadai Magyar Munkás, Box 154 G. F. O., Toronto, Önt., Can. Mivel címem megváltozott, kérem a lapot az új címemre irányí­tani. Régi cím: Név Ucca-----------------------------------Város I fi H Régi cím: Név------------------------------------------------------------— ■ I Ucca-----------------------------------Város------------------------------|—------M jj XT­ cím: Név---------------------------------------------------------— | Uj cím: Név I KANADAI MAGYA­R MUNKÁS BÖRTÖNT KAPOTT A S­ATK­­Ó SOFŐR Palkó Jilicsef 36 éves szombat­helyi szdőra autójába beült egy fi­atalkorú leány és azt az utasítást adta a sofőrnek, hogy vigye a szom­szédos községbe, ahol szülei lak­nak. Palkó azonban másfelé vitte a leányt, majd egy elhagyatott he­lyen erőszakot követett el ellene. A szombat­elyi törvényszék most Palkót másfélévi börtönre ítélte. Belenyugodott az ítéletbe. Elsikkasztotta az adópénzt Betegsége leplezte le a sik­kasztó adóügyi jegyzőt A SOMOGYRÉTHELYI kör­jegyzői hivatalban nagyszabású sikkasztást fedeztek fel ! Javel László adóügyi jegyző hirtelen megb­etegedett, agyvérzést kapott és igy helyettesről kellett gondos­kodni. A marchali főszolgabíró küldött helyettest a betegség ide­jére is a helyettes adóügyi jegy­ző, rövid működése után, megál­lapította, hogy az adókezelés körül súlyos szabálytalanságokat köve­tett el Havel adóügyi jegyző.­ A jelentés alapján vármegyei szakértő, szállt ki a községházára, aki átvizsgálta az adóügyi köny­veket és ennek alapján megállapí­totta, hogy Ifaypl­ozi emlékön keresztül meghamisította az­ adóköny­­veket és az így szerzett pénzt megtar­totta magának. Eddig körülbelül i11 ezer pengő hiányt állapítottak meg. Havelt nyomban felfüggesz­tették állásától. A további vizsgá­lat során derül majd ki, hogy ki­nek a hanyagsága tette lehetővé az adópénzek elsikkasztását. A VÉSZTŐI ÉHSÉGTÜNTETÉS A BÍRÓSÁG ELŐTT Ilyen a “gyöngyélet” Ma­gyarországon Ez év tavaszán a békés megyei Vésztő községben nyomorgó mun­kanélküliek tüntetést rendeztek. Az előző évi rossz termés és mun­kanélküliség a végsőkig fokozta a nyomorúságot a falu lakói között és amikor tavasszal beszüntették az inségle­ves ősz­lását­­ is és elfogyott; az utolsó darab ke­nyér, a kétségbeesett anyák­ kivo­nultak az utcára és tömegekbe ve­rődve, a községháza elé mentek, ahol kérték, hogy az" ínségkony­hát továbbra is tartsák üzemben, mert különben éhhalál vár rájuk. A község vezetői, akik ismerték a helyzetet, igyekeztek megnyug­tatni az éhezőket és­­nyomban a­­ vármegyéhez fordultak újabb ín­ségmunkák elrendelését kérve az éhezők megsegítése érdekében. Az éhezők azonban olyan kétségbee­sett helyzetben voltak, hogy meg­rohanták a gőzmalmot, ahol lisz­tért rimánkodtak, majd a község­beli pékeket és henteseket keres­ték fel, hogy ne hagyják őket éhez­ni. Közben megjelentek a csendő­rök, akik az éhségtüntetőket szét­verték és dr Vargha Zsigmond vésztői ügyvédjelöltet, aki kisgaz­dapárti képviselőjelöltje volt a ke­rületnek, letartóztatták, mert be­szédet intézett a tömeghez. Vele együtt még hét egyént tartóztat­tak le és szállítottak be a gyulai ügyészségre, itt azonban kihallga­tásuk után szabadlábra helyezték őket. Az eljárást azonban folytat­ták ellenük és izgatás, valamint zsarolásra való felhajtás címen kerültek vád alá. Ezt az ügyet tárgyalta a gyulai törvényszék Vesztöre kiszállott egyik tanácsa. Először Turcsányi Vincénné vádlottat hallgatták ki, aki tagadta ezt. Dr Vargha Zsigmond azzal vé­dekezett, hogy ő nem izgatta, a tömeget, sőt ellenkezően, azért lé­pett közb­e, hogy lecsillapítsa a két­ségbeesett embereket. Ennivalót vásárolt a pék- és hentesüzletben az éhezőknek és kötelességének tartotta, hogy a községházán is eljárjon érdekükben. A többi vádlottak is ártatlansá­gukat hangoztatták és hivatkoz­tak arra, hogy sem a malomban, sem a péknél és hentesnél nem­­ léptek föl követelő módon, hanem t ennivalóért könyörögtek, mert é­­­­heztek. Hivatkoztak arra, hogy ak­kor már többen három nap óta siem­ettek. A péknél fejenként 15 deka kenyeret kaptak és ennek az árát később meg is fizették. A bí­róság Turcsányi Vincénél egy hó­­nap nyolc vádlottat nyolcnapi, egy vádlottat háromnapi fog­házra ítélt, egyet pedig felmentett. MEGHÍVÓ — GALT. ONT. — A Független Betegsegélyze­t Szö­vetség helyi osztálya folyó hó 7-én (szombaton) este 8 órai kezdet­tel a C.O.F. (nagy hallban) 25 Water St. N. alatt­­nagyszabású TÁNCMULATSÁGOT rendez, melyre meghív mindenkit. Terjeszd a munflássajtót t MENEKÜLÉS A NYOMOR ELŐL A Kerepesi úton az egyik HÉV szerelvény vezetője észrevette, hogy néhány méterrel a villamos előtt egy férfi dobja magát a sí­nekre. A villamosvezető azonnal fékezett, de már késő volt és az első kocsi keresztülrobogott a szerencsétlen ember testén, a má­sodik kocsi kereke éppen fölötte állott meg. Tűzoltók emelték föl a villamoskocsit, a mentők pedig a kórházba akarták szállítani a fér­fit,útközben azonban meghalt.Meg­állapították, hogy az öngyilkos Kálmán Károly, a Lipótvárosi Tár­saskör vendéglőse, aki azért kö­vette el a tettét, mert a belügy­miniszter rendelete alapján a tár­saskört becsukták és így elvesz­tette megélhetését. * * * Nagy István egy kaposhomoki fölcőműves 16 esztendős fia néhány héttel ezelőtt azzal indult el ha­zulról, hogy m­unkát keres. Be­barangolta az­ egész Dunántúlt, majd a fővárosba jött, munkához azonban sehol sem jutott és haza sem mehetett, mert szülei és test­vérei szörnyű nyomorúságban él­nek. Elkeseredésében lúgkőoldatot ivott. A Rókuskórházban belehalt sérüléseibe. * ^ # t-Szűcs, Heves megye. — Kürtös László hentes és mészáros a köz­ség határában kezére drótot hur­kolt, a drót másik végére követ között és kereszt­ül vetette a magas feszültségű áram­vezet­éken. A sze­rencsétlen ember nyomban meg­halt. Tettét anyagi gondjai miatt követte el. * * * Az esztergomi rendőrség fogdá­jában Gasparik Máté 23, éves sü­­tőmunkás kifeszegette fekvőhelyé­nek szögeit és harisnyakötőjének csatjával együtt lenyelte. Súlyos állapotban szállították a kórház­ba. * -ts * , Török Gyula 57 éves tiszaecsegi gazdálkodó hosszabb idő óta e­­gyütt lakott Szűcs Juliana 50 éves asszonnyal. Két hónappal ezelőtt mindketten megbetegedtek, ezért elkeseredésükben közös elhatáro­zással öngyilkosságot követtek el. Felmentek a padlásra, a gerendán átvetettek egy kötelet, amelynek egyik végére az asszony másikra a férfi akasztotta fel magát. Az asszony egyik lábára nehézséget kötött, hogy egyensúlyba kerülje­nek. Mindkettőjüket összeölelkez­­ve holtan találták meg. !Magyar 7 FI­ÜS A Gfj ÚJ IFJÚSÁGI CSOPORT! Az ifjak is kezdik meg­érteni, hogy csak sze­rvezkedéssel segíthet­jük helyzetünk megjavítását « — East Coulee, Alta. —* Sokszor elhangzott már a Mun­kás hasábjain, gyűléseken, konfe­renciákon, stb. az ifjak szervezé­sének fontossága. Sajnos, Magyar­­kanada ifjúságáról eddig még ke­vés jelentést láttunk a Munkás­ban megjelenni, bár nem lehet ta­gadni, hogy már vannak ifjúsági csoportjaink Kanada-szerte, de különösen a keleti nagyobb váro­sokban. Ezekről a csoportokról szeret­nénk többet hallani a Munkáson keresztül, hogy mi itt Nyugaton és Kanada minden részén lakó ma­gyar ifjúságunk tanulhatna tőlük. Mert bárhol is legyünk széles Ka­nadában, az ifjúság előtt a keser­ves jelen a jövőtlenség reményte­len képét festi, ha még nem lát­ja a szervezkedés nyújtotta lehető­ségeket. A tőkés urak és kormányuk nem törődnek az ifjúság életével, nem gondoskodnak elhelyezésükről. De ha az ifjúság megmutatja élniaka­rását s követelőleg lép fel a nyo­mor okozói ellen, rabszolgat­ábor él a börtön vár rája. Csak a kanadai ifjúság és más haladó erők megmozdulása kény­­szerítette ki Kanadában is a rab­szolgatáborok feloszlatását, ahol nemzetgyűlöletre s katonai fegye­lemre nevelték a nyomorgó ifjú­ságot, hogy saját osztályuk ellen­ségévé váljanak. Megmutatták Kanada urai 1935 júl. 1-én Reginában, hogy meny­nyire érdekli őket az ifjúság jövő­je. 2000, Ottawa felé marsoló brit kolumbiai ifjút leállítottak s a tár­gyalások ideje alatt a rokonszen­vező polgárok békés gyűlésére rá­törtek, közéjük lőttek, vérbefoj­­tották a nagyszerű trekket, elitél­ték azokat, kiket be tudtak már­tani — ártatlanul. Ezt kapja az ifjúság, ha mun­kát, bért, a szégyenkempek meg­szüntetését vagy munkanélküli se­gélyt követel saját hazájától. Nem is késnek rájuk ütni a “hazaáru­lás” pecsétjét. (.­KAR SZERVEZETTEN Kanada fiatal dolgozói, sok ke­serű tapasztalat után, kezdik be­látni, hogy szétszórtan, szervezet­lenül, semmit sem lehet elérni. East Coulee magyar ifjai ebbéli a­eggyőződésüket tettekké akar­ják kovácsolni! Ezért alakították meg a 17. klubosztályunk ifjúsági csoportját október 10-én. A csoport alakuló gyűlésén je­len volt nyugati szervezőnk is és ismertette a szervezkedés életfon­tosságú jelentőségét az ifjúság számára. E gyűlésen nyolcan váltak tag­jává e csoportnak, melynek veze­tőségét is nyomban megválasztot­tuk. . . Az alakulás után rövidesen gyűlést tartottunk, melyre a te­lep minden ifját meghívtuk. És e­­zen a taggyűlésen 16-ra emelke­dett a taglétszámunk. Elhatároz­tuk, hogy havi gyűlésünket min­den hó utolsó vasárnapján fogjuk megtartani, minden héten egy este összejövünk az ifjúság problémái­nak megvitatására, tanulásra. A csoport működését nagyban fogja segíteni új munkásottho­nunk, ahol meglesz az alkalmunk testileg és szellemileg nevelni ma­g­unkat, hogy elkészülhessünk az előttünk álló nagy feladatok elvég­zésére. A csoportunk részéről most csak­­ennyit tudunk jelenteni. Reméljük, a jövőben többet fogunk. Csoporttitkár: Víg Zsófi A csoport nevében: A. D. INNEN ONNAN "ÍTÉLET" Miféle bírói ítélet ez: „Bűnös, amiért fázott és éhezett“? Ez va­lami új, valami, ami gondolkozni készteti az embert. Ezt az ítéletet Browne elöljáró hozta tegnap két angol fiú ellen, akik csavargás vádja alapján jelentek meg előtte. Nem találtak munkát, elegendő é­­lelem nélkül voltak, és egyes ru­hájukat is ellopták, így a tegnap reggeli éles időben mindkettő „fá­zott és éhezett".­­ (Globe, To­ronto, Ont.) HOME SWEET HOME—OH YEAH! It is possible for splashes of li­quid mustard gas to penetrate through a four and a half inch wall; and if that happens, you may be badly burned is you touch the cither side of the wall! —Rey­nolds News, about poison gas effects). A MAYOR AND A MAN You see the Mayor of Seattle has crapked down on the likes of Van­couver’s Public Enemy No. 1. Here is what he said at a public meeting a short time ago: “If Hearst and the Industrial Ccluncil put guns in the, hands of their plug-uglies, I’ll make it so hot for them that they won’t know the difference when they get to hell.” —- (The Bullcook in B. C. Lumber Worker, Vancou­ver). JACK DEMPSEY Jack Dempsey, touring for F.D. R„ rolls up his sleeves and says: “I can’t dance, I can’t sing, but I’m a regular fellow and I’ll fight any Republican in the place.” Somebody mentioned that Father Coughlin tried to beat up a repor­ter. "Maybe I can start promoting him for a baut", Jack said hopeful­ly “Has, any Republican accepted your challenge, Jack?” "Naw.” he grinne^l, “Ain’t found none of ’em drunk enough yet.”— (Daily Worker, N. Y.) FIGYELEM MUNKÁSTÁRS! ELSŐSORBAN A TE ÉRDEKED, hogy megbi­zttató céggel utald át pénzedet PENGŐBEN, DINÁRBAN, KORONÁBAN, LEIBEN LEGMAGASABB ÁRFOLYAMON LEGGYORSABBAN, tehát küldd azt Lukács Sándor engedélyezett hajójegy- és pénzküldő irodája útján. 246 James North, Hamilton, Ont. KÁBELDÍJ 25 CENT GYORS KÁBEL — 35c. — ÁTUTALÁSOK ga­rantáltan 4 NAP alatt a címzettnek otthon kiutalva. - "SPORT" - A fasizmus brutálissá teszi a sportot is . Ha emlékszünk még arra a bot­rányos, lábtöréssel és fejbeverés­­sel, „tömegakcióval" színezett ,,sport“-dühöngésre, mely az olasz­magyar és olasz-osztrák váloga­tott mérkőzéseket a nemzetközi sportszellem szégyenteljes foltjá­vá tette, akkor nem fogunk meg­ütközni az alábbi kis megjegyzé­sen, melyet a budapesti Népszava írt a román-magyar válogatottal kapcsolatosan. Ezzel azután a „disz“-bokréta teljessé válik: „náciszellemi, jobb­oldali lapok fékevesztett izgatásai“ azt eredményezték Bukarestben, amint Budapesten is elvárhatunk a legközelebbi alkalommal, de az­zal a különbséggel, hogy ott nem­ a­ saját játékosukat, hanem a ro­mánokat fogják összeverni. A budapesti lap így ír: A vasgárda szelleme ráfekszik minden lehetőségre és a sportélet­ben példátlan elfajulások annak a mérgezett légkörnek az eredmé­nyei, amelyeket a náciszellemű jobboldali lapok fékevesztett izga­tásai termelnek. Azt követelik, hogy a román válogatottban ezen­túl csak ,,fajrománok“ vehessenek részt. Se magyar, se szász ne sze­repelhessen. Teszik ezt abban az időben, amikor Prága csapatában orosz, német, belga állampolgár is szerepel. Teszik ezt olyan indok­lással, amely a maga tudomány­talanságában csak arra alkalmas, hogy olyan atmoszférát teremt­sen, amelyben véres események történnek. A román-magyar labdarúgómér­­kőzés elvesztésével Pavlovicsot, a második félidőben beállított ka­pust okolják. Amikor legutóbb Pavlovics csapata, a Ripensia baj­noki mérkőzést vívott Bukarest­ben, a kapus a leglehetetlenebb labdákat is biztosan védte. Az u­­szítás boszorkánykonyhájának mérges gőzeitől elvakult közönség azonban azzal a felkiáltással, hogy Pavlovics kiszakar­va engedte meg a magyar gólokat, a mérkőzés vé­gén megrohanta a játékost és úgy összeverte, hogy kórházba kellett szállítani. íme, a „fajvédő“ politika gya­korlati alkalmazása ezt eredmé­nyezi a sportban. 1936 november 3. ADY ENDRE: A LÉLEK KARAVÁNJA Egy Szent Lélek­ nevű kereskedő Egykor sürgős, nagy rendelést­­ adott. Jövünk száz sarkából a világnak Villámmal, gőzzel, szekérrel, s gyalog. Tevékkel vágtuk át a Szaharát, Drága portékánk részben­­ megavult. De Szent Lélek már ezt igy­­ kívánta: Egy kicsi Jövő, egy kicsi Mull. Buddha, Mózes, Jézus éltek velünk, Igemálhákkal rakott az agyunk. Miként Ígérted, vedd át az árut, Fizess, Szent Lélek, éhesek­­vagyunk. Óh, mi, szegény, szomorú kupecek, Eszmék vivői, büszke Szalonok. Krézusok élnek vig dőzsöléssel , a mi kincsünk és sorsunk: fa homok. Hosszú tíz nap volt: sok ezer­­éves. Hazudtak minden Pünkösd haj­­­nalán. Tüzes nyelvekre, meleg aranyakra Rászolgált immár ez a karaván. Becsületes, részeg, okos fejünk Mindig másért fáj. Megejti a Szó S úgy futunk el ön­boldogságunk­­nál, Mint szép tájnál bamba kéjutazó. Elherdáljuk a vérünk és inunk, Minket kezdettől jégeső mosott, Földet szereznek, bankót csinálnak Sok ezer év óta az okosok. Hejb, Szent Lélek, nem vár­t a karaván, Éppen elég volt az eszme­evés. Viharverten és sakáltépetten Várjuk, jöjjön hát a kitöltetés. Fizess, Szent Lélek. Sok volt egy­­ kicsit Ez a bús, bolond, ingyen-szerelem, ím, megérkeztünk s véres ! árnyékok Cikkáznak rózsás Pü­nkösd­i reggelen. E. hallgatók a háború ellen A Torontó-egyetem hallgatói nem fogják vakon követni a brit kormányt a háborúba — ilyen az állásfoglalásuk a 123:70 arányú szavazat szerint, melyet a Hart House-ban megtartott szerdai vi­ta után ejtettek meg. A vita tár­gya az volt, hogy készüljön-e Ka­nada a birodalom aktív védelmé­ben részt venni. A viták menete azt mutatta, hogy Nagybritánia segítése mellett szavazó 70 is csak azért szava­zott úgy, mert úgy gondolják, hogy Nagybritánia a fasizmus el­leni harc bástyája. Az ellenzők azon a nézeten vol­tak, hogy a nemzeti kormány meg­állítás helyett segíti a fasizmust a szocialista és demokratikus or­szágok ellen. Ethiopia, a Raj­navi­­dék elfoglalása, a demokratikus spanyol kormány megtámadása fé­nyesen bizonyítja ezt. Mr. Short kijelentette: „Lord Tweedsmith­ elég vakmerő volt imperialista beszédet mondani, és én megbízható forrásból tudom, hogy már idáig nyolc kérdés van napirendre téve King miniszter­­elnök elé, hogy az ő biztatására történt-e ez.“ Ez a vita volt a Hart Ilduse-ban a­ szezonnyitó.

Next