Kanadai Magyar Munkás, 1937. március (8. évfolyam, 97-109. szám)

1937-03-02 / 97. szám

1937. március 2. HALADÓ NŐVILÁG Calgary-i jelentés A calgary-i női csoport 22-én megtartott gyűlésén a titkár be­számolt az elmúlt évi munkáról.­­ A csoport nem nagy taglétszám­mal rendelkezik, de önállóan 2 ak­ciót levezetett és minden más ak­cióból is igyekeztek a tagok ki­venni részüket. A „Nők Világa" terjesztése szé­pen fokozódik. A múltban szerez­tünk 2 új előfizetőt és most a kam­pány alatt is újabb 6-ot. 90 darab Nők Világát adtunk el idáig, bár meg kell jegyezni, többet is ren­deltünk, de nem küldték meg. Iskolánkat hetenként egyszer tartjuk a férfiakkal közösen és ezenkívül minden hétfőn este szó­rakozó kézimunka-estét tartunk a klubhelyiségben. A következő évre ismét a régi vezetőség marad meg, mivel a tag­ság úgy határozott és bizalmat szavazott. A csoport tervbe vette egy tea­est lerendezését február hóban és egy banán­bált spaárcius hóban. A teaestét már megtartottuk, mely­nek jövedelméből a Magyarországi Vörös Segély részére is lesz fordít­va. Az estén ki lett árverezve egy doboz csokoládé, melyet Mrs. Rees ki­adományozott a csoport részé­ről a Nők Világa támogatására. Az érte befolyt $4:00-t már el is küldtük rendeltetési helyére. Beteglátogatóink a kórházban lévő betegeket látogatják és vala­mi ajándékot és irodalmat is visz­nek be a betegek részére. Mrs. S. Kecsky, titkár - SZAKÁCSNŐ - Receptek: Beküldte Nagy Péterné, Windsor, Ont. LEV­ELES VAJA­STÉSZT.­ Egy font lisztet és 1 font édes­­vajat veszünk. Úgy a vajból, mint a lisztből egyharmad részt elve­szünk. Az elvett egyharmad vaj­ból és a kétharmad rész lisztből 1 vagy 2 tojással, pici sóval, ke­vés fehérborral gyenge tésztát gyűrünk, jól kidolgozzuk és cipó­formára alakítjuk. Most a két­harmad rész vajat és egyharmad rész lisztet összedolgozzuk, a tész­tát kinyújtjuk és a liszttel kevert vajat szép egyenletesen rákenjük. Most behajlítjuk a­ széleit és ösz­­szehajtjuk, így pihentetjük fél óráig hideg helyen. Azután újból kinyújtjuk és megint összehajtjuk, megint pihentetjük, ezt így csinál­juk háromszor, de mindig egyfor­mára hajtja a tésztát. Ak­kor az­tán újra kinyújtjuk és­­tetszés sze­­rint felhasználhatjuk * * * HAGYMÁS TOKÁNY Lábasba teszünk egy jó kanál zsírt, fia forra teszünk bele egy font megmosott, kiver­t és kocká­ra vágott marhafelsült. Sózzuk meg és fedő alatt puhára párol­juk. Ha levét kisüli, mindig egy kevés vizet öntünk alá, hogy a hús meg ne piruljon. Mi­kor megpuhult és elegendő lé van rajta, tegyünk belé annyi paprikát, hogy szép színt kapjon és két fej vereshagy­mát karikára vágva. Ezzel már csak addig sütjük míg a hagyma megpuhul. Hosszú tálba tálaljuk és puliszkával körülrakjuk. I DR. K­ÁCZ BÉLA: | I VÖRÖSEK FEHÉREK | 70 év előtt | KJ 1848—4D-1KI MAGYAR ELLENFORRADALOM j i (22.) felháborodva írják — a szerbeket a Bácskából és Bánátból teljesen ki kellett volna irtani és helyüket a néptelenné vált országrészeken honvédekkel be­telepíteni. Kossuth nem akarta sem a románokat, sem a szászokat kímélni, bár az utóbbiakat a csá­szárhoz való hűségükön kívül semmi bűn nem ter­helte. Amidőn Bem lengyel generális az ilyen ször­nyűségeket helytelenítve, kíméletetlen .•Ő járt el a szá­szokkal szemben, Kossuth levélben szemrehányást tett neki és azt követelte, hogy amennyiben az­ oro­szok az országból ki nem vonulnak, a­ szász foglyo­kat ölesse meg és Nagyszebent égesse fel. (Szemere előadása szerint, Kossuth 1849 március 18.-án Bem­nek a következőket írta: „1. Nem tudom ezt a túl­zott nagylelkűséget helyeselni. 2. A szász nép esz­közölje ki az orosz hadsereg kitakarodását, külön­ben őt magát kergetjük ki az országból, vagy tör­vényen kívül állónak nyilvánítjuk, minden szabad­ságától megfosztjuk és javait kárpótlásként elko­bozzuk. 3. Az orosz invázió voltaképenn okozói el­­fogandók és ha az oroszok vonakodnak az ország­­ból kivonulni, akkor a túszok — minden könyörüle­­tet félretéve — kivégzendők. 4. Hogyha hadsere­günket az oroszok megtámadnák, Nagyszebent ha­lomra kell lövetni. 5. Ha Brassó nem adja meg ma­gát, Nagyszeben felel érte . . . Ezt így érzem he­lyesnek.“ Becsületére válik Bem tábornoknak, hogy ennek dacára a szászokat oltalmába vettje, bár so­kan közülük így is áldozatul estek székely bandák vérengzéseinek, így nem tudta például a derék Obert plébános kivégzését megakadályozni. Amidőn a hírhedt Beöthy politikai biztos véres tevékenységeit itt is megkezdette, Bem 1849 június 6.-án azt írta Kossuthnak, hogy a forradalmi tör­vényszékek önkényes s szenvedélyes eljárása a fran­cia rémuralmat idézi fel előtte. A hivatalos oszt­rák kimutatás név szerint felsorolja azt a 4425 Un­iit, 346 nőt és 69 gyermeket, akiket a székely vagy magyar honvédek ítélet nélkül kivégeztek. Ezek közül a harcokban elesettek nincsenek felvéve. Az áldozatok nagyobbrészt románok, azonban sok szász és nem kevés császárhoz hű maradt magyar is van­­közöttük. Még ha ezek a kimutatások nem is volnának pontosak, ha akár 500, vagy 1000 név sem volna hiteles, még mindig maradna elég a rém­ségek számláján­, amit nem tesz igazolttá az, hogy a románok is szörnyű dolgokat követtek el.“­­ Ellenben érthetővé teszi a vörös terrorhoz ve­zető elkeseredést az a féktelenség, amely ekkoriban a felülkerekedő ellenforradalmárok vad bosszúállá­­sában mutatkozott. A magyar forradalmárok sa­ját sorsukat láthatták előre az 1848 júniusi francia ellenforradalomban, s ahol a győztes reakció vér­szomjúsága a bourgeoisie összes rétegeiben a leg­vadabb kitörésekben nyilvánult. ,­,Az orvosok megtagadták a sebesült forradal­márok bekötözését.“ Marx híres cikke a júniusi csa­táról a „Neue Rheinische Zeitungéban megjegyzi erre vonatkozólag: ,,A tudomány nem létezik a plebe­jus számára, aki arra a hihetetlen és lehetetlen bűntényre vállal­kozott, hogy egyszer a saját életérdekéért és nem Lajos Fülöp vagy Marast úrért bújjon a sáncárok­ba.“ Az ellenforradalom gyalázatosságai fölötti fel­háborodás hatása alatt Marx lelkesen üdvözli a ma­gyar forradalom erélyességét a „Neue Rheinische Zeitung“ 1849 január 13.-i számában: „Első alkalommal történik az 1848-as forradal­mi mozgalmakban, először 1793 óta, hogy ellenfor­­radalmi túlerőtől körülgyűrűzött nemzet szembe me­ri állítani az ellenforradalmi gyáva dühöngéssel a forradalmi szenvedélyt, a fehér terrorral a­ vörös terrort. Hosszú idő óta először találunk végre egy igazi forradalmi jellemet, egy olyan férfit, aki a két­ségbeesés harcának keztyűjét népe nevében fel meri venni, aki nemzetéért egy személyben Danton és Carnot — és ez Kossuth Lajos.“ ** Kossuth Lajos, akinek az emlékét beszédekkel, tüntetésekkel használják ki kortescélokra az új, fe­hér terror szájhősei, egyidejűleg kiteregetve egyet­len agitációs podgyászukat, a munkásforradalom­ kegyetlenkedéseiről szóló rágalmaikat. Ez a vörös terror a számok világánál eltörpül a szabadságharc véráldozatai mellett, hiszen a főügyészi vádiratok­ban mindössze 166 élet elvesztését tudják a dikta­t Oesterreich von 1818—1860. I. 230 és köv. old. ** Kautsky „Terrorismus undKommunismus“, 39-ik oldal. A SZANDÁL Bemutassuk, hogy milyen valami a szandál? J­ó, hát megtesszük, bár tudjuk, hogy olvasóink közül csak­ nem minden­ki ismeri. A szandál bőrből készült lyu­kacsos orrú és alacsonysarkú láb­­tüti, melynek talpa bőrből, de itt Kanadában nag­yon sok esetben gumiból van. Nyári viseletre kü­lönösen nagyon alkalmas, de van­nak, akik úgy „megszeretik" nyá­ron, hogy télre sem tudnak meg­válni tőle. Persze nem egészségi, hanem gazdasági okoknál fogva. De hát nem az efféle, közönsé­ges szandálról akarunk most be­szélni. Ilyen közönséges szandál annyi van, hogy az üzletek előtt kiaggatva tucatjával lóbáltatják őket a széllel kora tavasztól késő őszig. Más, egészen ’ különös szan­dál az, amiről szó­ lesz. Királyi szandál. Még ez sem helyes meg­nevezés. Királynői szandál. A’ bi­zony. Az egyik­­ kapitalista napilap híradása késztetett bennünket ar­ra, hogy szóvá tegyük a szandált. Ismételten, a királynői fáblyát. Készülődnek minden téren az an­gol királyi koronázási Cécójára s igy a fábtyaipar­ sem maradhat ki a készülődési lázból. Kanada ci­pőipari bárói már eltervezték, hogy milyen szandállal fogják meg­lepni a királynőt a koronázási ün­nepélykor. Erre a célra külön csi­náltak egy pár szandált, amely­nek az ára 14.000 dollár, nem té­vedés ez, szóval is leírhatjuk: ti­zennégyezer dolláros szandált kí­nálnak a királynőnek azok a ka­nadai cipőgyárosok, amelyikek a munkásaikat éhbéren dolgoztat­ják, akik örökké ráfizetésről be­szélnek, ha munkásaik emberiebb béreket követelnek. De ez még nem minden. Ezen felül 11 pár cipőt is adni akar­nak a kanadai cipőipar nevében Erzsébet királynénak, ha . . . No, nem kell megijedni. Nem szabják túl szigorú feltételhez az egészet. Csupán kegyeskedni kell a ki­rálynénak elfogadni ezt a „sze­rény" ajándékot a kanadai cipő­gyárosoktól, mint ragaszkodásuk­nak jelét. Igen. Most várják ezek a fel­felé nagylelkű, de lefelé zsarnok urak, hogy ugyan elfogadja-e a királynő a gyémántokkal és ru­bint kövekkel ékesített lábbelit hódolatuk jeléül, vagy nem. Ez a feltétel. Mást nem kérnek tőle, csak ezt a csekélységet. Külön gondot fordítottak arra, hogy a cipők, valamint a szan­dál is pontosan olyan méretű le­gyen, amilyen a királynő lábához pászol, ne hogy tyúkszemet tör­jön a lábacskáján valamelyik. A munkástársnőknek el is áruljuk, hogy négy és feles, vagyis a kö­zönségesnél csak egy kicsinnyel nagyobb cipő kell neki. Szóval egypár szandál és 11 pár­­cipő 20,000 dollárba fog kerülni. Ennek a 12 pár lábbelinek az­­ árán könnyen lehetne készíteni tízezer kanadai gyermeknek a lá­bához pászoló szandált, hogy ha­­ már a télen az esőjé és hólé be- és kifolyt is a cipőikben, legalább a jövő nyáron ne kellene nekik a proletárlakások körüli bádog, üveg stb. körmelékek között mezítláb járni. 10,000 pár szandált lehetne adni 10,000 kanadai gyermeknek, ha volna becsületes emberi érzés a cipőgyárosokban. Mivel azonban nincsen, hát a királynénak adnak 12 pár lábbelit és még azon tű­nődnek, hogy várjon elfogadja-e? Bocsánat a kifejezésért, de a­­zok, akik igen esztelenségre ké­pesek, azok agyilag, értelmileg a­­zok után következnek, akik a bőrt a testükön viselték, amiből most a szandált és cipőt készítik. Torpedó Szervezzünk egységes harcot a munkásság életszínvonala megjavításáért Kanada-szerte KANADAI MAGYAR MUNKÁI LEVELEZŐINKTŐL NÉPGYŰLÉS WAYNE-N Örökemlékezetű gyűlés 1937 február 17. emlékezetes marad a wayne-i magyarság em­lékében. Mozgalmunk fejlődése meghozta azt a lehetőséget, hogy nemcsak a nyugati szervezőink, hanem központjaink képviselői is közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a nyugati osztályainkkal. E­­zen a gyűlésen részt vettek Bálint György nyugati szervező és Nyer­­ki Gyula torontói tagtársaink. A gyűlésvezető, Tóth István, ke­resetlen szavakban üdvözölte az összegyűlt magyarságot, rövid, szép beszéde után átadta a szót Bálint György szervező tagtár­sunknak, aki ismertette a Függet­len Betegsegélyző Szövetség cél­ját, fölhívta a figyelmün­ket,hogy­ha azt akarjuk, hogy hasonló ered­ménnyel végződjön szövetségünk kampánya is, mint a Munkásé, ak­kor föltétlen nagyobb aktivitásra és munkára van szükség. A következő előadó Nyerki tag­társ. Ismertette szervezeteink fej­lődését, annak folytonos erősödé­sét, a kanadai magyar reakció rá­galmainak ellenére is. A reakció állandóan támadta a betegsegély­­zőnket, szervezeteink működését, nem is beszélve lapunkról s mind­ezen támadások ellenére — külö­nösen az utóbbi időben­­— a siker mind­­ nagyobb és nagyobb lett, itt van például a Munkás utolsó kampánya, amire minden becsüle­tes munkás büszke lehet. Beszélt Nyerki tagtárs a ma­gyarországi börtönökben szenvedő antifasiszták helyzetéről, akiket a Darányi-kormány hadbíróság elé állított, megfosztva őket a ma­gyar törvények által is biztosított jogaiktól, a védekezés jogától.­­Így akarják tönkretenni a magyar pro­letárok harcának vezetőit, Kiss Zsigmondot, Piktert, Sebest és a többieket. Befejezésül beszélt a spanyol nép hősies harcáról, ismertette a fasiszta reakció támadását így a de­mokrácia ellen. Ez a veszély Ka­nadában is fennáll, azért kell ne­künk is sorainkat szorosabbra zár­ni és szervezkedni a fasiszta ve­szély ellen. Teremtsük meg a be­csületes munkások és haladó ele­mek egységfrontját Magyarkana­­dában, mert ez az egyedüli sike­res mód a fasizmus elleni védeke­zésre. Mindenki megelégedésére a gyű­lés véget ért. Pálinkás József Megszegte a kompánia az elfogadott szerződést! Tömegesen dobálják ki a munkából a sztrájkolókat — WELLAND, ONT. — Az Empire Cotton Mills urai megszegték a sztrájkbizottság és a kormány megbízottja által alá­írt szerződés pontjait, mely sze­rint hat hét alatt jobb munkavi­szonyokat teremt a gyárban és 10—30 százalékos béremelést ve­zet be, de ennek az ellenkezőjét teszi. A munkásokat azzal az indok­kal dobják ki a gyárból, hogy fia­talok és gyengék a munkára, he­lyükbe pedig olyan munkásokat vesznek fel, akik fiatalabbak és munkára is gyengébbek. Febru­ár 22-én 110 munkást bocsájtottak el az említett oknál fogva, ezek helyébe pedig új­raunkásokat akar­nak felvenni, akiket Wellandon és Crowlandon akarnak toborozni ,nagyrészben iskolás gyerekekből és elvan ifjak­ból, akik a kapita­lista rendszerben még idáig nem bírtak elhelyezkedni. A kompánia ezen aljas cseleke­detére a munkások a vádak szá­zait sorakoztatják fel a kompánia­­ ellen, amit írásban foglalva a kor­mány megbízottja jelenlétében terjesztenek be, amely vádak i­­gazolják, hogy a kompánia min­den ok nélkül adja le a munkáso­kat, így akarja megtörni a hatal­masan épülő szakszervezet­et. A munkásságot terrorizálják és kényszerítik, hogy álljon be a Com­pany Unióba, akik ellent m­onda­­nak, sorra fizetik le a munkából. Újabban az éjjeli váltásuk egy részét akarták kizárni azzal az indokkal, hogy tovább nem dolgoz­tatják ezt a váltást, a munkások azonban rájöttek, hogy újakat a­­karnak venni a helyükbe. A szövőmunkások összefogásá­­ra­ van szükség, hogy visszaverhes­sék a kompánia aljas támadását, csak a unió építése akadályozhat­ja meg a munkások terrorizálá­sát. Leplezzétek le a magyar mun­kások egységét megtörni szándé­kozó, a kompánia érdekében dol­gozó, Bankó körül csoportosult fekete­ lelkű alakokat. Ha megte­remtitek a munkások egységét, a győzelem a tietek. VISSZAEMLÉKEZÉS Több óvó katonai­­ szolgálat u­­tán a debreceni közkórház sebé­szeti osztályán mint fenn járó beteg töltöttem az időmet, mivel nem voltak szüleim é3 otthonom, hogy szabadságra mehettem volna. így lehettem fültanúja egy igen meg­­rend­­ő történetnek, ami két hábo­rús rokkanttal történt meg. Az egyik saját lábán járt a kórház­­ba, mivel a karja volt megsebe­sülve­ egy gránát által, amelynek egy darabja benne maradt, évek múlva lejjebb csúszott, úgyhogy a könyökét gátolta a mozgásban. Kényszerülve lett alávetni magát az operációnak. A bejövetele után egy Pár aszpra dr. Richard, alezre­dese rangot viselő sebészorvos meg is operálta. Időközben megérkezett a­ má­sik beteg is, akit már hordágyon hoztak. Külsejéről ítélve pásztor­­ember volt. A baj­­sürgős intézke­dést igényelt, ráért a lába egy kisebbszerű zsákhoz volt hasonló, annyira meg volt dagadva. Egy kora reggelen nagy zaj ü­­tötte meg a fülemet. Azonnal meg­ismertük Dénes Lajos ezredes úr hangját, aki a kórház igazgatója volt. Mi az ágyonkívüliek azonnal szétugrottunk, mert a nagy lármá­ra rossz­at sejtettünk, a múlt ta­pasztalatai megadták erre az o­­kot. Ekkor várták a nagy szem­lére Bulcsay Janks Kocsárd lovas­sági tábornok urat, aki a Windis­­gratz-féle frankhamisítás leleplezé­sének következtében örökre lemon­dott erről a nagy szemléről. Erre a nagy fogadtatásra az egész kór­házat átjavították, úgyhogy min­den a legkifogástalanabb legyen. Az ezredes, ez az emberszörnye­teg, ezen szemlének az előkészíté­sére, minden nap megtartotta a rendkívüli vizitet, amely so­ha nem múlt el tisztességesen, mindig pa­lást kifogásolni valót. Megtörtént, hogy még a nővérek (ápolónők) ágyát is szétszóratta, pedig azok nem voltak katonák. Az említett reggelen az éktelen kiabálásból annyit értettünk, hogy „kivetlek,"­­kirúgom!" „kidobatom őket!“ Nem értettük meg, hogy miről is lehet szó. Csak később tudtuk meg, hogy az utóbban ér­kezett két betegről van szó, akik a falujukból hozott szegénységi bi­zonyítvánnyal lettek felvéve a kórházi ápolásra, dacára, hogy ha­dirokkantak voltak. A nagy ordítozásnak hirtelen vége lett, mert Frank alezredes úr behívta az irodába és megnyug­tatta, észretérítette az igazgató ezredes urat, de csak pillantnyi­­lag. Az a hadirokkant, amelyiknek a karját operálták, a gyógyulatlan sebével hagyta el a kór­házat. A szó szoros értelmében ki­dobták a haza védelmében tönk­rement embert, a hazaszeretet hir­detőinek apostolai. A másik szegénységi bizonyít­vánnyal felvett prolit azért nem dobták ki, mert bejövetele után egy pár napra leoperálták a lá­bát tőből. De azért éreztették hogy jót tesznek vele. Jólétnek és irgalmasságnak nevezik, ha egy embert, aki egész életében dolgo­zott és a burzsoá haza védelmében magát tönkretette, befogadnak a kórházba. Nem dobták ki, de rosz­szul bántak vele, mint egy apa­gyilkossal csak azért, mert sze­gény ember volt és nem fizethe­tett a kórházi ápolásért. Ezen pár sorban csak azt aka­rom elmondani, hogy mennyire nincs becsülete a burzsoázia előtt az ő szolgálatukban tönkrement proletároknak. A jövőben minden munkás gondolja meg, ha háború­ba szólítják. Emlékezzék minden proli, hisz mindannyiunknak meg­van a saját tapasztalatunk, hogy amikor a legfájóbb sebeinkre gyó­gyírt kérünk, gorombáskodást, rendőrt és csendőrt, börtönt és a­­kasztófát kapunk. Egyedüli mód a szervezkedés, ha azt akarjuk, hogy megakadá­­­­lyozzuk a küszöbön lévő véreng­zést. Építsük naggyá szervezetein­ket, építsük a munkássajtót, a­­mely minden erejével harcol a mi szabadságunkért és a békéért. Illés Balázs, Driftwood, Ont. Dolgoznak az antifasiszták Titkos nyomdában készítet­ték tízezerszámra a röplapokat A felsős­tájerországi Knittelfeld városkában­­ csendőrségnek föl­tűnt, hogy állandóan igen sok em­ber látogat egy köszörűs műhelyt s ott még éjszaka is szüntelenül dolgoznak. Váratlanul házkutatást tartottak és így derült ki, hogy a műhelyben titkos nyomda mű­ködött, amely tízezerszámra ké­szítette az antifasiszta röplapokat. Két teljesen megrakott teherautó­val tudta c­sak a lefoglalt nyom­tatványtöme­get elszállítani. A je­lek szerint sok letartóztatás vár­ható. Küldjük pénzünket a KELEN irodával! LEGJOBB - LEGGYORSABB - LEGMEGBÍZHATÓBB! Legmagasabb árfolyamok ! ALEX. A. KEEN LIMITED1 1156 CITY HALL AVE., MONTREAL, QUE. KEDVEZMÉNYES HAJÓJEGYEK, KÖZJEGYZŐI OKIRATOK HITELESÍTÉSE, AFFIPAINTOK, ÓHAZAI BÉLYEGEK. Magyarország tükre Koldusok Budapest utcáin A kolduskérdés megoldása nem sikerült. A magyar norma nem vált be.­­Horony-Pálfi Aurél fővá­rosi tanácsnok a koldusalamizsi. megváltási akció első negyedévi e­­redményeiről szóló beszámolójában elmondta, hogy 200.000-nél több kérőlevélre, mindössze 75.000 meg­ajánlás érkezett, 93.424 pengő ha­vi fölajánlással. Viszont a jelentés szerint újra több panasz érkezik amiatt, hogy a koldusok újra megjelentek a budapesti utcáko­n. A polgármester éppen azért föl­kérte a­ rendőrséget sorozatos kol­­dusrazziák tartására. A polgár­­mester azt hiszi, hogy razziával meg lehet oldani a kérdést ? Ej­nye! A koldusrazzia, mint a szo­ciálpolitikai gondolat megvalósítá­sának eszköze, nem vált be. Emelkedik a szívbajo­sok száma Baj van a szívek körül éspedig nemcsak a gazdag emberek szíve körül, amelyben megfagyott a kö­­nyörületesség. A tisztifőorvos most nyilvánosságra hozott évi jelenté­se szerint egyre emelkedik a bajok halálozási száma. A gaz­d­sági és szociális válság ny más­ válságba jutott az emberi szív­­. A tisztifőorvos megállapít­ja: a hosszabb idő óta tartó súly gazdasági és szociális visz­­a­e k­utatása érvényesül a szívbeteg.-... növekedésében. És a szexus nyomorúság, a vérbajok szopnodá­­sa is közrejátszik a szívbetegsé­gek terjesztésében. Megérjük r,és, hogy a szívbajok terjedése !! : razziával akarnak majd ve­le­.. .• hi. I * 1* Csökken a gyermekek teherbíróképessége A gyermek idegéletére is h­­­at a súlyos gazdasági és tár .-.deli helyzet. Ezt is a tisztifo­rvos a­lapította meg jelentésében és r­á­­gásan rámutat arra, hogy "a ír társadalmi és gazdasági helyzet­ben a szülök és a pedagógusok i­­degélete következtében p. tanulók mai testi és lelki állapotában a ta­nulás terén a gyermekek teh '.bo képessége csökkent és főképpen a középiskolákban a túlterhelő;­ je­lei határozottan megállapíthatók. Sokat szónokolnak napjainkban a gyermekekről és az ifjúságról. 1. cselekedni érte elfeledtek. Elsikkasztották a dél­vidéki menekülteknek gyűjtött pénzt A menekültek, ínségesek pénzé­vel valami baj van Szegeden. Lá­zár Ferenc szegedi járásbíró tud­­­ja is, hogy mi a baj, h­szén ő vit­te nyilvánosságra, egy ítélőtáblás tárgyaláson, hogy valakik elsik­kasztották a délvidéki menekültek­ számára gyűjtött pénzeket, és a tanyai ínségesek segélyezésére szánt pénzeket is. ( Amikor ez a gyűjtési akció folyt itt Kamra­­ban is, már előre megjósoltuk, hogy így járnak a magyar urai, karmai közé küldött összegek, de a magyar reakció akkor azzal vá­gott vissza, hogy mi akarjuk elkó­dolni. Itt van, betel­jesede­tt és nyil­vánosan napfényre is jött.) Kill vitték el, az még nem tudatik. Sut­tognak egy szegedi élharcosról, de hivatalos részről a titkolódzás lep­lébe burkolóznak. De hiába, mert mégis csak kiderül az is, hogy az erkölcsi megújhodást hogyan ér­telmezik a magyar fasiszta ber­kekben.­­ falra hányt borsó. Egy másik sikkasztás A baranyai háromszögben a Ka­rasica folyó áradása árvízvesz­­el­met okozott. Igen, mert az ÁR­VÍZVÉDELMI PÉNZEKET El­­SIKKASZTOTTÁK. Az árvízvédel­mi mérnök agyonlőtte magát , ez a revolvergolyó nem tehet pon­tot a szörnyűséges pusztulás után ",amelynek sok szegényember áldo­zatául esett. A Karasica medre nem kotorták, eliszaposodott, hn volna egy kicsit felkotorni az e­gész fasiszta folyam medr­ét i,­ mert elöntéssel fenyegeti Xi- avar­országot. A DRAMA HALÁLA Kivonat egy iskolásfiú levelé­ből: „Mielőtt hazamentünk ” 3. OLDAL ÍGY LÁTJUK] V IrJ-l il =|| A \V1 H DSORI munkástár­­­piáktól értesültünk, hogy Papp János László e­­vangéikus pap újra emelge­ti a, fejét­, mint az a kígyó, amelyet IV. ;g- agyonvertek. Most­­: a kommunisták gya­­lázás­ával, azok ócsárolásá­­val akarja a magyar társa­dalom által meggyűlölt sze­mélyét a szereplés mezejére tolni. Azt állítja ez a hét­­próbás fasiszta palánta,hogy a kommunisták gyávák be­vallani a nyilvánosság előtt kommunista voltukat. Azzal szeretné állítását bizonyíta­ni, hogy hivatkozik a tárgya­lásra, amelyen őt a bíróság rágalmazásért elítélte azon cikke miatt, amit Matty Já­nos windsori katolikus plé­bános ellent írt a Híradóba „Leplezzétek le őket“ cím­­­mel. Tudvalevőleg, mint ta­nú szerepelt Dezső Tamás is ezen a tárgyaláson. Amikor a kihallgatásra került a sor, az előre elkészített provoká­ció alapján, azt kérdezte Dezsőtől a Papp Jancsi ügy­védje : Ugy­e, ön aktív tag­ja a kommunista, pártnak?“, amire Dezső az felelte: „ak­tívan dolgozom a munkásai mozgalomban.“ Látta Dezső, amikor a de­­j­nrciáló kérdést feltették,­­ hogy miről van szó, tudatá­ban volt, hogy a 98-as tór­­v­­.­vő.j,le ütköző vallomást : martai- kicsikarni, amivel­­ötfős céljuk volt: denunci­­álni a b­író ág előtt Dezsőt. Írná­ndszor ezen keresztül Papp Jancsi az ügyet úgy akarta a bíróság elé állíta­ni, mintha, ő nem Matty el­len harcolna, hanem a kom­mün­­ék ellen; úgy akart­a feltűnni, mint a kapitalista­­ rendszer .védelmezőinek ■ ' el. . Azonban Dezső ki­érő vak a minden számí­tásait keresztül húzta a fa^ j s*sz-. .-1 • ikonak. Hogy Dezső [nem | elei; közvetlenül a tel­ített kérd '-re, arra a fenti 1 m * * g van a magya­rt. Tehát ez nem lehet , hogy Dezső ;’n ■ .t.'V •; kommunista mi­. jv( iát és .. kommunista pár­­j­­ot. Ha Dezső kommunista ,­­ aktiv.rímért, mint vádlott lett volna a bíróság előtt, ak , [ha sem volna helye ilyen . mnemji vádakat felhozni elle­nné, his­z az egész kanadai n munka , ág tudja, hogy De­­.­z. ■ minden idejét a munkás­­osz­tál.­. felszabadulási har­cénak zenteli. A Papp Jan­csi vádja visszahull, mint a ■ * , JjH ­k is SSOIMNIÉK elkoboz­­tak egy turini fasiszta­­ újságot, mert be merte valla­ni, hogy Spanyolországban tényleg is romák olaszok a Francok­!. oldalán. Tehát ha­­ igazat ír egy fasiszta újság,­­ akkor már nem is lehet ki­­­­adni. Az említett újság „Gazetta del Popolo“ a kö­vet­­kezőkkel adott okot az el­kobozá­sra: „ . . . Spanyol­­országban franciák, ango­lok, oroszok, belgák, néme­tek, lengyelek stb. küzde­nek. Nincs abban semmi rend­kívüli, hogy olaszok is van­nak a spanyol harctéren. Is­­merve, hogy az olasz ifjúsá­got milyen érzések töltik el, bizonyos, hogyha önkéntesek­nek sikerül Olaszorszából el­utazni, akkor éppen azért mennek oda, hogy a vörösek ellen küzdjenek.“ A fasis­z­t­­ák azért háborodnak fel, mert ők úgy tüntetik fel agy­­ország nép előtt, hogy Spa­­­nyolországgba­n csak spanyol­­fasiszták harcolnak, minden­­idegen támogatás nélkül,, JA fasiszta lap ezen elszólá­ssa fényt vetett volna az o­­­­­­lasz nép előtt a fasiszta po­­.­­litikára, azért kellett betilta­­-­­ni. A népet azért tudják be­­. i csapni és félrevezetni, mert t, I a sajtóban csak az jelenik , meg ami megfelel a fasisz­­t­­­ía­­ politikának. A fasiszta G­­ !.­i.-ágok jelszava úgy külföl­di d-n, miit belföldön: HA- I_ | ZUDNÍ A VÉGTELENSÉ- n­­, r.,V . ,vi­szonidőre, leji­szot­­t tűk­­­slert, és nagyon sok a eljött megnézni. Bár :­ r . látták azt előzőleg, mind’­­* ... ...­ sokat kacagtak."

Next