Kanadai Magyar Munkás, 1937. március (8. évfolyam, 97-109. szám)
1937-03-02 / 97. szám
1937. március 2. HALADÓ NŐVILÁG Calgary-i jelentés A calgary-i női csoport 22-én megtartott gyűlésén a titkár beszámolt az elmúlt évi munkáról. A csoport nem nagy taglétszámmal rendelkezik, de önállóan 2 akciót levezetett és minden más akcióból is igyekeztek a tagok kivenni részüket. A „Nők Világa" terjesztése szépen fokozódik. A múltban szereztünk 2 új előfizetőt és most a kampány alatt is újabb 6-ot. 90 darab Nők Világát adtunk el idáig, bár meg kell jegyezni, többet is rendeltünk, de nem küldték meg. Iskolánkat hetenként egyszer tartjuk a férfiakkal közösen és ezenkívül minden hétfőn este szórakozó kézimunka-estét tartunk a klubhelyiségben. A következő évre ismét a régi vezetőség marad meg, mivel a tagság úgy határozott és bizalmat szavazott. A csoport tervbe vette egy teaest lerendezését február hóban és egy banánbált spaárcius hóban. A teaestét már megtartottuk, melynek jövedelméből a Magyarországi Vörös Segély részére is lesz fordítva. Az estén ki lett árverezve egy doboz csokoládé, melyet Mrs. Rees kiadományozott a csoport részéről a Nők Világa támogatására. Az érte befolyt $4:00-t már el is küldtük rendeltetési helyére. Beteglátogatóink a kórházban lévő betegeket látogatják és valami ajándékot és irodalmat is visznek be a betegek részére. Mrs. S. Kecsky, titkár - SZAKÁCSNŐ - Receptek: Beküldte Nagy Péterné, Windsor, Ont. LEVELES VAJASTÉSZT. Egy font lisztet és 1 font édesvajat veszünk. Úgy a vajból, mint a lisztből egyharmad részt elveszünk. Az elvett egyharmad vajból és a kétharmad rész lisztből 1 vagy 2 tojással, pici sóval, kevés fehérborral gyenge tésztát gyűrünk, jól kidolgozzuk és cipóformára alakítjuk. Most a kétharmad rész vajat és egyharmad rész lisztet összedolgozzuk, a tésztát kinyújtjuk és a liszttel kevert vajat szép egyenletesen rákenjük. Most behajlítjuk a széleit és öszszehajtjuk, így pihentetjük fél óráig hideg helyen. Azután újból kinyújtjuk és megint összehajtjuk, megint pihentetjük, ezt így csináljuk háromszor, de mindig egyformára hajtja a tésztát. Akkor aztán újra kinyújtjuk éstetszés szerint felhasználhatjuk * * * HAGYMÁS TOKÁNY Lábasba teszünk egy jó kanál zsírt, fia forra teszünk bele egy font megmosott, kivert és kockára vágott marhafelsült. Sózzuk meg és fedő alatt puhára pároljuk. Ha levét kisüli, mindig egy kevés vizet öntünk alá, hogy a hús meg ne piruljon. Mikor megpuhult és elegendő lé van rajta, tegyünk belé annyi paprikát, hogy szép színt kapjon és két fej vereshagymát karikára vágva. Ezzel már csak addig sütjük míg a hagyma megpuhul. Hosszú tálba tálaljuk és puliszkával körülrakjuk. I DR. KÁCZ BÉLA: | I VÖRÖSEK FEHÉREK | 70 év előtt | KJ 1848—4D-1KI MAGYAR ELLENFORRADALOM j i (22.) felháborodva írják — a szerbeket a Bácskából és Bánátból teljesen ki kellett volna irtani és helyüket a néptelenné vált országrészeken honvédekkel betelepíteni. Kossuth nem akarta sem a románokat, sem a szászokat kímélni, bár az utóbbiakat a császárhoz való hűségükön kívül semmi bűn nem terhelte. Amidőn Bem lengyel generális az ilyen szörnyűségeket helytelenítve, kíméletetlen .•Ő járt el a szászokkal szemben, Kossuth levélben szemrehányást tett neki és azt követelte, hogy amennyiben az oroszok az országból ki nem vonulnak, a szász foglyokat ölesse meg és Nagyszebent égesse fel. (Szemere előadása szerint, Kossuth 1849 március 18.-án Bemnek a következőket írta: „1. Nem tudom ezt a túlzott nagylelkűséget helyeselni. 2. A szász nép eszközölje ki az orosz hadsereg kitakarodását, különben őt magát kergetjük ki az országból, vagy törvényen kívül állónak nyilvánítjuk, minden szabadságától megfosztjuk és javait kárpótlásként elkobozzuk. 3. Az orosz invázió voltaképenn okozói elfogandók és ha az oroszok vonakodnak az országból kivonulni, akkor a túszok — minden könyörületet félretéve — kivégzendők. 4. Hogyha hadseregünket az oroszok megtámadnák, Nagyszebent halomra kell lövetni. 5. Ha Brassó nem adja meg magát, Nagyszeben felel érte . . . Ezt így érzem helyesnek.“ Becsületére válik Bem tábornoknak, hogy ennek dacára a szászokat oltalmába vettje, bár sokan közülük így is áldozatul estek székely bandák vérengzéseinek, így nem tudta például a derék Obert plébános kivégzését megakadályozni. Amidőn a hírhedt Beöthy politikai biztos véres tevékenységeit itt is megkezdette, Bem 1849 június 6.-án azt írta Kossuthnak, hogy a forradalmi törvényszékek önkényes s szenvedélyes eljárása a francia rémuralmat idézi fel előtte. A hivatalos osztrák kimutatás név szerint felsorolja azt a 4425 Uniit, 346 nőt és 69 gyermeket, akiket a székely vagy magyar honvédek ítélet nélkül kivégeztek. Ezek közül a harcokban elesettek nincsenek felvéve. Az áldozatok nagyobbrészt románok, azonban sok szász és nem kevés császárhoz hű maradt magyar is vanközöttük. Még ha ezek a kimutatások nem is volnának pontosak, ha akár 500, vagy 1000 név sem volna hiteles, még mindig maradna elég a rémségek számláján, amit nem tesz igazolttá az, hogy a románok is szörnyű dolgokat követtek el.“ Ellenben érthetővé teszi a vörös terrorhoz vezető elkeseredést az a féktelenség, amely ekkoriban a felülkerekedő ellenforradalmárok vad bosszúállásában mutatkozott. A magyar forradalmárok saját sorsukat láthatták előre az 1848 júniusi francia ellenforradalomban, s ahol a győztes reakció vérszomjúsága a bourgeoisie összes rétegeiben a legvadabb kitörésekben nyilvánult. ,,Az orvosok megtagadták a sebesült forradalmárok bekötözését.“ Marx híres cikke a júniusi csatáról a „Neue Rheinische Zeitungéban megjegyzi erre vonatkozólag: ,,A tudomány nem létezik a plebejus számára, aki arra a hihetetlen és lehetetlen bűntényre vállalkozott, hogy egyszer a saját életérdekéért és nem Lajos Fülöp vagy Marast úrért bújjon a sáncárokba.“ Az ellenforradalom gyalázatosságai fölötti felháborodás hatása alatt Marx lelkesen üdvözli a magyar forradalom erélyességét a „Neue Rheinische Zeitung“ 1849 január 13.-i számában: „Első alkalommal történik az 1848-as forradalmi mozgalmakban, először 1793 óta, hogy ellenforradalmi túlerőtől körülgyűrűzött nemzet szembe meri állítani az ellenforradalmi gyáva dühöngéssel a forradalmi szenvedélyt, a fehér terrorral a vörös terrort. Hosszú idő óta először találunk végre egy igazi forradalmi jellemet, egy olyan férfit, aki a kétségbeesés harcának keztyűjét népe nevében fel meri venni, aki nemzetéért egy személyben Danton és Carnot — és ez Kossuth Lajos.“ ** Kossuth Lajos, akinek az emlékét beszédekkel, tüntetésekkel használják ki kortescélokra az új, fehér terror szájhősei, egyidejűleg kiteregetve egyetlen agitációs podgyászukat, a munkásforradalom kegyetlenkedéseiről szóló rágalmaikat. Ez a vörös terror a számok világánál eltörpül a szabadságharc véráldozatai mellett, hiszen a főügyészi vádiratokban mindössze 166 élet elvesztését tudják a diktat Oesterreich von 1818—1860. I. 230 és köv. old. ** Kautsky „Terrorismus undKommunismus“, 39-ik oldal. A SZANDÁL Bemutassuk, hogy milyen valami a szandál? Jó, hát megtesszük, bár tudjuk, hogy olvasóink közül csak nem mindenki ismeri. A szandál bőrből készült lyukacsos orrú és alacsonysarkú lábtüti, melynek talpa bőrből, de itt Kanadában nagyon sok esetben gumiból van. Nyári viseletre különösen nagyon alkalmas, de vannak, akik úgy „megszeretik" nyáron, hogy télre sem tudnak megválni tőle. Persze nem egészségi, hanem gazdasági okoknál fogva. De hát nem az efféle, közönséges szandálról akarunk most beszélni. Ilyen közönséges szandál annyi van, hogy az üzletek előtt kiaggatva tucatjával lóbáltatják őket a széllel kora tavasztól késő őszig. Más, egészen ’ különös szandál az, amiről szó lesz. Királyi szandál. Még ez sem helyes megnevezés. Királynői szandál. A’ bizony. Az egyik kapitalista napilap híradása késztetett bennünket arra, hogy szóvá tegyük a szandált. Ismételten, a királynői fáblyát. Készülődnek minden téren az angol királyi koronázási Cécójára s igy a fábtyaipar sem maradhat ki a készülődési lázból. Kanada cipőipari bárói már eltervezték, hogy milyen szandállal fogják meglepni a királynőt a koronázási ünnepélykor. Erre a célra külön csináltak egy pár szandált, amelynek az ára 14.000 dollár, nem tévedés ez, szóval is leírhatjuk: tizennégyezer dolláros szandált kínálnak a királynőnek azok a kanadai cipőgyárosok, amelyikek a munkásaikat éhbéren dolgoztatják, akik örökké ráfizetésről beszélnek, ha munkásaik emberiebb béreket követelnek. De ez még nem minden. Ezen felül 11 pár cipőt is adni akarnak a kanadai cipőipar nevében Erzsébet királynénak, ha . . . No, nem kell megijedni. Nem szabják túl szigorú feltételhez az egészet. Csupán kegyeskedni kell a királynénak elfogadni ezt a „szerény" ajándékot a kanadai cipőgyárosoktól, mint ragaszkodásuknak jelét. Igen. Most várják ezek a felfelé nagylelkű, de lefelé zsarnok urak, hogy ugyan elfogadja-e a királynő a gyémántokkal és rubint kövekkel ékesített lábbelit hódolatuk jeléül, vagy nem. Ez a feltétel. Mást nem kérnek tőle, csak ezt a csekélységet. Külön gondot fordítottak arra, hogy a cipők, valamint a szandál is pontosan olyan méretű legyen, amilyen a királynő lábához pászol, ne hogy tyúkszemet törjön a lábacskáján valamelyik. A munkástársnőknek el is áruljuk, hogy négy és feles, vagyis a közönségesnél csak egy kicsinnyel nagyobb cipő kell neki. Szóval egypár szandál és 11 párcipő 20,000 dollárba fog kerülni. Ennek a 12 pár lábbelinek az árán könnyen lehetne készíteni tízezer kanadai gyermeknek a lábához pászoló szandált, hogy ha már a télen az esőjé és hólé be- és kifolyt is a cipőikben, legalább a jövő nyáron ne kellene nekik a proletárlakások körüli bádog, üveg stb. körmelékek között mezítláb járni. 10,000 pár szandált lehetne adni 10,000 kanadai gyermeknek, ha volna becsületes emberi érzés a cipőgyárosokban. Mivel azonban nincsen, hát a királynénak adnak 12 pár lábbelit és még azon tűnődnek, hogy várjon elfogadja-e? Bocsánat a kifejezésért, de azok, akik igen esztelenségre képesek, azok agyilag, értelmileg azok után következnek, akik a bőrt a testükön viselték, amiből most a szandált és cipőt készítik. Torpedó Szervezzünk egységes harcot a munkásság életszínvonala megjavításáért Kanada-szerte KANADAI MAGYAR MUNKÁI LEVELEZŐINKTŐL NÉPGYŰLÉS WAYNE-N Örökemlékezetű gyűlés 1937 február 17. emlékezetes marad a wayne-i magyarság emlékében. Mozgalmunk fejlődése meghozta azt a lehetőséget, hogy nemcsak a nyugati szervezőink, hanem központjaink képviselői is közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a nyugati osztályainkkal. Ezen a gyűlésen részt vettek Bálint György nyugati szervező és Nyerki Gyula torontói tagtársaink. A gyűlésvezető, Tóth István, keresetlen szavakban üdvözölte az összegyűlt magyarságot, rövid, szép beszéde után átadta a szót Bálint György szervező tagtársunknak, aki ismertette a Független Betegsegélyző Szövetség célját, fölhívta a figyelmünket,hogyha azt akarjuk, hogy hasonló eredménnyel végződjön szövetségünk kampánya is, mint a Munkásé, akkor föltétlen nagyobb aktivitásra és munkára van szükség. A következő előadó Nyerki tagtárs. Ismertette szervezeteink fejlődését, annak folytonos erősödését, a kanadai magyar reakció rágalmainak ellenére is. A reakció állandóan támadta a betegsegélyzőnket, szervezeteink működését, nem is beszélve lapunkról s mindezen támadások ellenére — különösen az utóbbi időben— a siker mind nagyobb és nagyobb lett, itt van például a Munkás utolsó kampánya, amire minden becsületes munkás büszke lehet. Beszélt Nyerki tagtárs a magyarországi börtönökben szenvedő antifasiszták helyzetéről, akiket a Darányi-kormány hadbíróság elé állított, megfosztva őket a magyar törvények által is biztosított jogaiktól, a védekezés jogától.Így akarják tönkretenni a magyar proletárok harcának vezetőit, Kiss Zsigmondot, Piktert, Sebest és a többieket. Befejezésül beszélt a spanyol nép hősies harcáról, ismertette a fasiszta reakció támadását így a demokrácia ellen. Ez a veszély Kanadában is fennáll, azért kell nekünk is sorainkat szorosabbra zárni és szervezkedni a fasiszta veszély ellen. Teremtsük meg a becsületes munkások és haladó elemek egységfrontját Magyarkanadában, mert ez az egyedüli sikeres mód a fasizmus elleni védekezésre. Mindenki megelégedésére a gyűlés véget ért. Pálinkás József Megszegte a kompánia az elfogadott szerződést! Tömegesen dobálják ki a munkából a sztrájkolókat — WELLAND, ONT. — Az Empire Cotton Mills urai megszegték a sztrájkbizottság és a kormány megbízottja által aláírt szerződés pontjait, mely szerint hat hét alatt jobb munkaviszonyokat teremt a gyárban és 10—30 százalékos béremelést vezet be, de ennek az ellenkezőjét teszi. A munkásokat azzal az indokkal dobják ki a gyárból, hogy fiatalok és gyengék a munkára, helyükbe pedig olyan munkásokat vesznek fel, akik fiatalabbak és munkára is gyengébbek. Február 22-én 110 munkást bocsájtottak el az említett oknál fogva, ezek helyébe pedig újraunkásokat akarnak felvenni, akiket Wellandon és Crowlandon akarnak toborozni ,nagyrészben iskolás gyerekekből és elvan ifjakból, akik a kapitalista rendszerben még idáig nem bírtak elhelyezkedni. A kompánia ezen aljas cselekedetére a munkások a vádak százait sorakoztatják fel a kompánia ellen, amit írásban foglalva a kormány megbízottja jelenlétében terjesztenek be, amely vádak igazolják, hogy a kompánia minden ok nélkül adja le a munkásokat, így akarja megtörni a hatalmasan épülő szakszervezetet. A munkásságot terrorizálják és kényszerítik, hogy álljon be a Company Unióba, akik ellent mondanak, sorra fizetik le a munkából. Újabban az éjjeli váltásuk egy részét akarták kizárni azzal az indokkal, hogy tovább nem dolgoztatják ezt a váltást, a munkások azonban rájöttek, hogy újakat akarnak venni a helyükbe. A szövőmunkások összefogására van szükség, hogy visszaverhessék a kompánia aljas támadását, csak a unió építése akadályozhatja meg a munkások terrorizálását. Leplezzétek le a magyar munkások egységét megtörni szándékozó, a kompánia érdekében dolgozó, Bankó körül csoportosult fekete lelkű alakokat. Ha megteremtitek a munkások egységét, a győzelem a tietek. VISSZAEMLÉKEZÉS Több óvó katonai szolgálat után a debreceni közkórház sebészeti osztályán mint fenn járó beteg töltöttem az időmet, mivel nem voltak szüleim é3 otthonom, hogy szabadságra mehettem volna. így lehettem fültanúja egy igen megrendő történetnek, ami két háborús rokkanttal történt meg. Az egyik saját lábán járt a kórházba, mivel a karja volt megsebesülve egy gránát által, amelynek egy darabja benne maradt, évek múlva lejjebb csúszott, úgyhogy a könyökét gátolta a mozgásban. Kényszerülve lett alávetni magát az operációnak. A bejövetele után egy Pár aszpra dr. Richard, alezredese rangot viselő sebészorvos meg is operálta. Időközben megérkezett a másik beteg is, akit már hordágyon hoztak. Külsejéről ítélve pásztorember volt. A bajsürgős intézkedést igényelt, ráért a lába egy kisebbszerű zsákhoz volt hasonló, annyira meg volt dagadva. Egy kora reggelen nagy zaj ütötte meg a fülemet. Azonnal megismertük Dénes Lajos ezredes úr hangját, aki a kórház igazgatója volt. Mi az ágyonkívüliek azonnal szétugrottunk, mert a nagy lármára rosszat sejtettünk, a múlt tapasztalatai megadták erre az okot. Ekkor várták a nagy szemlére Bulcsay Janks Kocsárd lovassági tábornok urat, aki a Windisgratz-féle frankhamisítás leleplezésének következtében örökre lemondott erről a nagy szemléről. Erre a nagy fogadtatásra az egész kórházat átjavították, úgyhogy minden a legkifogástalanabb legyen. Az ezredes, ez az emberszörnyeteg, ezen szemlének az előkészítésére, minden nap megtartotta a rendkívüli vizitet, amely soha nem múlt el tisztességesen, mindig palást kifogásolni valót. Megtörtént, hogy még a nővérek (ápolónők) ágyát is szétszóratta, pedig azok nem voltak katonák. Az említett reggelen az éktelen kiabálásból annyit értettünk, hogy „kivetlek,"kirúgom!" „kidobatom őket!“ Nem értettük meg, hogy miről is lehet szó. Csak később tudtuk meg, hogy az utóbban érkezett két betegről van szó, akik a falujukból hozott szegénységi bizonyítvánnyal lettek felvéve a kórházi ápolásra, dacára, hogy hadirokkantak voltak. A nagy ordítozásnak hirtelen vége lett, mert Frank alezredes úr behívta az irodába és megnyugtatta, észretérítette az igazgató ezredes urat, de csak pillantnyilag. Az a hadirokkant, amelyiknek a karját operálták, a gyógyulatlan sebével hagyta el a kórházat. A szó szoros értelmében kidobták a haza védelmében tönkrement embert, a hazaszeretet hirdetőinek apostolai. A másik szegénységi bizonyítvánnyal felvett prolit azért nem dobták ki, mert bejövetele után egy pár napra leoperálták a lábát tőből. De azért éreztették hogy jót tesznek vele. Jólétnek és irgalmasságnak nevezik, ha egy embert, aki egész életében dolgozott és a burzsoá haza védelmében magát tönkretette, befogadnak a kórházba. Nem dobták ki, de roszszul bántak vele, mint egy apagyilkossal csak azért, mert szegény ember volt és nem fizethetett a kórházi ápolásért. Ezen pár sorban csak azt akarom elmondani, hogy mennyire nincs becsülete a burzsoázia előtt az ő szolgálatukban tönkrement proletároknak. A jövőben minden munkás gondolja meg, ha háborúba szólítják. Emlékezzék minden proli, hisz mindannyiunknak megvan a saját tapasztalatunk, hogy amikor a legfájóbb sebeinkre gyógyírt kérünk, gorombáskodást, rendőrt és csendőrt, börtönt és akasztófát kapunk. Egyedüli mód a szervezkedés, ha azt akarjuk, hogy megakadályozzuk a küszöbön lévő vérengzést. Építsük naggyá szervezeteinket, építsük a munkássajtót, amely minden erejével harcol a mi szabadságunkért és a békéért. Illés Balázs, Driftwood, Ont. Dolgoznak az antifasiszták Titkos nyomdában készítették tízezerszámra a röplapokat A felsőstájerországi Knittelfeld városkában csendőrségnek föltűnt, hogy állandóan igen sok ember látogat egy köszörűs műhelyt s ott még éjszaka is szüntelenül dolgoznak. Váratlanul házkutatást tartottak és így derült ki, hogy a műhelyben titkos nyomda működött, amely tízezerszámra készítette az antifasiszta röplapokat. Két teljesen megrakott teherautóval tudta csak a lefoglalt nyomtatványtömeget elszállítani. A jelek szerint sok letartóztatás várható. Küldjük pénzünket a KELEN irodával! LEGJOBB - LEGGYORSABB - LEGMEGBÍZHATÓBB! Legmagasabb árfolyamok ! ALEX. A. KEEN LIMITED1 1156 CITY HALL AVE., MONTREAL, QUE. KEDVEZMÉNYES HAJÓJEGYEK, KÖZJEGYZŐI OKIRATOK HITELESÍTÉSE, AFFIPAINTOK, ÓHAZAI BÉLYEGEK. Magyarország tükre Koldusok Budapest utcáin A kolduskérdés megoldása nem sikerült. A magyar norma nem vált be.Horony-Pálfi Aurél fővárosi tanácsnok a koldusalamizsi. megváltási akció első negyedévi eredményeiről szóló beszámolójában elmondta, hogy 200.000-nél több kérőlevélre, mindössze 75.000 megajánlás érkezett, 93.424 pengő havi fölajánlással. Viszont a jelentés szerint újra több panasz érkezik amiatt, hogy a koldusok újra megjelentek a budapesti utcákon. A polgármester éppen azért fölkérte a rendőrséget sorozatos koldusrazziák tartására. A polgármester azt hiszi, hogy razziával meg lehet oldani a kérdést ? Ejnye! A koldusrazzia, mint a szociálpolitikai gondolat megvalósításának eszköze, nem vált be. Emelkedik a szívbajosok száma Baj van a szívek körül éspedig nemcsak a gazdag emberek szíve körül, amelyben megfagyott a könyörületesség. A tisztifőorvos most nyilvánosságra hozott évi jelentése szerint egyre emelkedik a bajok halálozási száma. A gazdsági és szociális válság ny más válságba jutott az emberi szív. A tisztifőorvos megállapítja: a hosszabb idő óta tartó súly gazdasági és szociális viszae kutatása érvényesül a szívbeteg.-... növekedésében. És a szexus nyomorúság, a vérbajok szopnodása is közrejátszik a szívbetegségek terjesztésében. Megérjük r,és, hogy a szívbajok terjedése !! : razziával akarnak majd vele.. .• hi. I * 1* Csökken a gyermekek teherbíróképessége A gyermek idegéletére is hat a súlyos gazdasági és tár .-.deli helyzet. Ezt is a tisztiforvos alapította meg jelentésében és rágásan rámutat arra, hogy "a ír társadalmi és gazdasági helyzetben a szülök és a pedagógusok idegélete következtében p. tanulók mai testi és lelki állapotában a tanulás terén a gyermekek teh '.bo képessége csökkent és főképpen a középiskolákban a túlterhelő; jelei határozottan megállapíthatók. Sokat szónokolnak napjainkban a gyermekekről és az ifjúságról. 1. cselekedni érte elfeledtek. Elsikkasztották a délvidéki menekülteknek gyűjtött pénzt A menekültek, ínségesek pénzével valami baj van Szegeden. Lázár Ferenc szegedi járásbíró tudja is, hogy mi a baj, hszén ő vitte nyilvánosságra, egy ítélőtáblás tárgyaláson, hogy valakik elsikkasztották a délvidéki menekültek számára gyűjtött pénzeket, és a tanyai ínségesek segélyezésére szánt pénzeket is. ( Amikor ez a gyűjtési akció folyt itt Kamraban is, már előre megjósoltuk, hogy így járnak a magyar urai, karmai közé küldött összegek, de a magyar reakció akkor azzal vágott vissza, hogy mi akarjuk elkódolni. Itt van, beteljesedett és nyilvánosan napfényre is jött.) Kill vitték el, az még nem tudatik. Suttognak egy szegedi élharcosról, de hivatalos részről a titkolódzás leplébe burkolóznak. De hiába, mert mégis csak kiderül az is, hogy az erkölcsi megújhodást hogyan értelmezik a magyar fasiszta berkekben. falra hányt borsó. Egy másik sikkasztás A baranyai háromszögben a Karasica folyó áradása árvízveszelmet okozott. Igen, mert az ÁRVÍZVÉDELMI PÉNZEKET ElSIKKASZTOTTÁK. Az árvízvédelmi mérnök agyonlőtte magát , ez a revolvergolyó nem tehet pontot a szörnyűséges pusztulás után ",amelynek sok szegényember áldozatául esett. A Karasica medre nem kotorták, eliszaposodott, hn volna egy kicsit felkotorni az egész fasiszta folyam medrét i, mert elöntéssel fenyegeti Xi- avarországot. A DRAMA HALÁLA Kivonat egy iskolásfiú leveléből: „Mielőtt hazamentünk ” 3. OLDAL ÍGY LÁTJUK] V IrJ-l il =|| A \V1 H DSORI munkástárpiáktól értesültünk, hogy Papp János László evangéikus pap újra emelgeti a, fejét, mint az a kígyó, amelyet IV. ;g- agyonvertek. Most: a kommunisták gyalázásával, azok ócsárolásával akarja a magyar társadalom által meggyűlölt személyét a szereplés mezejére tolni. Azt állítja ez a hétpróbás fasiszta palánta,hogy a kommunisták gyávák bevallani a nyilvánosság előtt kommunista voltukat. Azzal szeretné állítását bizonyítani, hogy hivatkozik a tárgyalásra, amelyen őt a bíróság rágalmazásért elítélte azon cikke miatt, amit Matty János windsori katolikus plébános ellent írt a Híradóba „Leplezzétek le őket“ címmel. Tudvalevőleg, mint tanú szerepelt Dezső Tamás is ezen a tárgyaláson. Amikor a kihallgatásra került a sor, az előre elkészített provokáció alapján, azt kérdezte Dezsőtől a Papp Jancsi ügyvédje : Ugye, ön aktív tagja a kommunista, pártnak?“, amire Dezső az felelte: „aktívan dolgozom a munkásai mozgalomban.“ Látta Dezső, amikor a dejnrciáló kérdést feltették, hogy miről van szó, tudatában volt, hogy a 98-as tórv.vő.j,le ütköző vallomást : martai- kicsikarni, amivelötfős céljuk volt: denunciálni a bíró ág előtt Dezsőt. Írnándszor ezen keresztül Papp Jancsi az ügyet úgy akarta a bíróság elé állítani, mintha, ő nem Matty ellen harcolna, hanem a kommünék ellen; úgy akarta feltűnni, mint a kapitalista rendszer .védelmezőinek ■ ' el. . Azonban Dezső kiérő vak a minden számításait keresztül húzta a fa^ j s*sz-. .-1 • ikonak. Hogy Dezső [nem | elei; közvetlenül a telített kérd '-re, arra a fenti 1 m * * g van a magyart. Tehát ez nem lehet , hogy Dezső ;’n ■ .t.'V •; kommunista mi. jv( iát és .. kommunista párjot. Ha Dezső kommunista , aktiv.rímért, mint vádlott lett volna a bíróság előtt, ak , [ha sem volna helye ilyen . mnemji vádakat felhozni ellenné, hisz az egész kanadai n munka , ág tudja, hogy De.z. ■ minden idejét a munkásosztál.. felszabadulási harcénak zenteli. A Papp Jancsi vádja visszahull, mint a ■ * , JjH k is SSOIMNIÉK elkoboztak egy turini fasiszta újságot, mert be merte vallani, hogy Spanyolországban tényleg is romák olaszok a Francok!. oldalán. Tehát ha igazat ír egy fasiszta újság, akkor már nem is lehet kiadni. Az említett újság „Gazetta del Popolo“ a következőkkel adott okot az elkobozásra: „ . . . Spanyolországban franciák, angolok, oroszok, belgák, németek, lengyelek stb. küzdenek. Nincs abban semmi rendkívüli, hogy olaszok is vannak a spanyol harctéren. Ismerve, hogy az olasz ifjúságot milyen érzések töltik el, bizonyos, hogyha önkénteseknek sikerül Olaszorszából elutazni, akkor éppen azért mennek oda, hogy a vörösek ellen küzdjenek.“ A fasiszták azért háborodnak fel, mert ők úgy tüntetik fel agyország nép előtt, hogy Spanyolországgban csak spanyolfasiszták harcolnak, mindenidegen támogatás nélkül,, JA fasiszta lap ezen elszólássa fényt vetett volna az olasz nép előtt a fasiszta po.litikára, azért kellett betilta-ni. A népet azért tudják be. i csapni és félrevezetni, mert t, I a sajtóban csak az jelenik , meg ami megfelel a fasisztía politikának. A fasiszta G !.i.-ágok jelszava úgy külföldi d-n, miit belföldön: HA- I_ | ZUDNÍ A VÉGTELENSÉ- n, r.,V . ,viszonidőre, lejiszott tűkslert, és nagyon sok a eljött megnézni. Bár : r . látták azt előzőleg, mind’* ... ... sokat kacagtak."