Kanadai Magyar Munkás, 1937. július (8. évfolyam, 148-154. szám)

1937-07-01 / 148. szám

JULIUS a HALADÁS, DEMOKRÁ­­CZIA I ~ N/1 PS? Álljon Magyar-Kanada a márciu­ CIA és BÉKE kampány­ hónapja! I MSP (WN •195ek «§« ips eaHk ja !­sí ifjak Márciusi Frontja mellé! Am egyetlen hetenként 3-szor megjelenő magyar- 8­­JjÉf UHi ff p jafBf M regÉL The Only Thrice-Weekly Hungarian Paper In nyelvű lap Kanadában, mely a dolgozók jS 'w* Sagt,­­ B­B JMNKmjRyijL SL Wpl Canada Published In The Interest érdekében küzd -Ujj t, ' Of The Working Class Entered as Second Class Matter, June 19, 1934, by the t>o*c Office Department, Ottawa, Ontario _ _____________ _______ Vol. VIII. Évfolyam — No. 148. Szám. Toronto, Ontario­. Csütörtök, 1937 julius 1. Egyes szám ára 8 cent ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- -................-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— nyílt háborújuk tudomásul vételét követelik Munkás szervezetek és a lelkészek jobb reliefért Az egyik piszkos, düledező munkáslakásban patkány harapta meg a kicsi lánykát NEM AKAR A VÁROS JOBB SEGÉLYT ADNI TORONTO. — Elrettentő kö­rülmények között élnek Toronto város patkányfészkeiben az évek óta segélyen élő családok és ma­gánosok. A düledező sárhalmazok­ban a szenny és az egészségtelen­ség az úr.A másik oldalon rogyásig van a gazdagságból, a város mil­liomosai szaporodnak. Ez ellen a szörnyű társadalmi igazságtalan­ság ellen akarnak cselekedni azok a munkásszervezeti, szakszerveze­ti és egyházi vezetők, akik a vá­ros VI. választókerületében kon­ferenciát tartottak az Ontario Federation on Unemployment-hez lecsatlakozott itteni Unemployed Protective Association vezetésé­vel. . A konferencia a Szent Anna nevű anglikán templomban folyt le, a Dufferin utcán. Részt vettek a konferencián református, evan­gélikus, baptista és egyesült egy­házi lelkészek, valamint a Salva­tion Army (üdvhadsereg) egy tisztje. Rev. F. Noel Palmer: A St. An­na Church lelkésze volt a konfe­rencia elnöke. Megnyitó megjegy­zéseiben kijelentette, hogy a pol­gári tisztesség megkívánja, hogy állati sorba taszított embe­reket felemeljünk. „Valamit ten­ni kell,“ mondta, „hogy a szenve­dőidet, amelyekből annyi van a munkanélküliek között, megvéd­­jük.“ Megjegyzéseivel a jelenlevők mindegyike megegyezett. A rovarokkal teli és patkány­lakta munkáslakások rettenetes szemléltetését adta az egyik előa­dó, aki egy Clayton nevű család leánykájának egy patkány hara­pás miatti szenvedéseiről beszélt. A kicsiny lányka lábcsontja mérgezést is kapott és m­a a kis lábszár vaspántok között gyógyul. Ezeket a vaspántokat éjjel és nappal viselnie kell a kislánynak Maga az édesanya is beszélt a patkányharapásról és arról a „la­kásról“ amelyben éltek a harapás idején. Ez a lakás a 179 Clare­mont St.-en van. A lányka apja e múlt világháború frontharcosa. Általános hozzászólásuk után Rev. C. E. Cragg, M. A. a Grace United Church lelkésze javasolta hogy az egész városra kiterjedt kampányt kell indítani a nyomor­lakások kitakarítása ellen. Java­solta, hogy meg kell mozdítani a város becsületes lakosságát a ha­tóságok ellen, hogy a város szé­gyenét takarítsák el a közegész­ség és tisztesség érdekében. Rev. J. K. Holland, az Oliver Baptist Church lelkésze erőteljes és elszánt kampányt javasolt, a­­melyet egy nagy népgyűléssel kell elindítani. Népgyűlést sürgető megjegyzéseivel mindenki mege­gyezett. Rev. C. E. Russel, egy másik baptista­ templom lelkésze kijelen­tette, hogy lemond szabadságáról, hogy ebben a nemes munkában segédkezhessen. Az egyik lelkész, hogy ne kell­jen munkát vállalnia, hogy ne kelljen semmit sem tennie a ret­tenetes nyomor ellen, egyszerűen Inzt állította, hogy a munkanélkü­­i­liek szervezete csak egy takaró a­­ kommunisták romboló politikájá­­­nak. Ez a pap Rév. Thomson volt. A megjelentek mind hamisnak minősítették állítását és sürget­ték a nyomorgók kisegítését. Általában az egész konferencia látta, hogy igenis nagy a nyomor és a kérdést nem oldhatjuk meg egyszerűen azzal, hogy kommunis­ták is vannak a munkanélküli szer­vezetben. Hogy a kommunisták erőteljesen harcolnak a nyomor ellen, nem jelentheti azt, hogy az egyháznak fel kell ad­ni a küzdel­met a becstelen életbe taszított segélyesek megmentéséért. Mr. Murphy az Ontario munka­nélküliek vezére megfelelt az egy­séget romboló Rev. Thomsonnak, amikor rámutatott arra, hogy az ilyen emberek csak a felelősség a­­lól akarnak kibújni, hogy az ilyen emberek nem akarnak hallani a szerencsétlen segélyesek nyomo­ráról. Thomson provokálása nem ta­lált visszhangra és így a segélye­sek megmentésére elindult egy e­­rőteljesebb mozgalom, amiről a kapitalista lapok is kénytelenek voltak írni. Hitler és Mussolini elismert hadfelek akarnak lenni ezután Tovább folynak a tárgyalások Anglia külügyminisztériumában ÁLTALÁBAN AZT HISZIK, HOGY ITT A HÁBORÚ Holnap (péntek) reggelre halasztották el a kilenc nagyhatalom képviselői a dön­tő tárgyalásokat. A nagyhatalmak között a legjelentékenyebbek Nagybritánia, Fran­ciaország, Oroszország, Olaszország és Németország. Nagybritánia és a szárnyai alatt levő fasiszta hatalmak fogják eldönteni,hogy lesz-e újabb világégés a közeljövőben, vagy nem. Franciaország nyomást gyakorolt Nagybritániára és emiatt a brit urak meglehetős zavarban vannak, hogy a fasiszta hatalmakkal való titkos kapcsolatukat takarják. Franciaország követeli Nagybritániától, hogy a két de­mokratikus ország vegye át a spanyol pártok ellenőrzését a két fasiszta hatalomtól, amely állandóan provokál, tör­vénytelen támadásaival. Franciaország és Anglia köny­nyen átvehetné a partok őr­szolgálatát, mert a két fa­siszta hatalom nagy garral kilépett az ellenőrző bizott­ságból, hogy szabadabb ke­zet nyerjen a további provo­kációkra. Mussolini és Hitler ügynö­kei tiltakoztak az ellen, hogy Franciaország és­­ An­glia ellenőrizzék a spanyol pártokat. Szerintük ez a lojalisták előnyére történne, akiket ők nem ismernek el Spanyolország törvé­nyes kormányának, bár a népaka­rat választotta meg a lojalista kormányt. Grandi olasz ügynök és Ribben­­tropp náciügynök a „nemzetiek“ (Franco olasz és német csapatai) háborújának elismerését követel­ték. Hitler és Mussolini követelik háborújuk hivatalos kinyilvánítá­sát Spanyolország lojalista­­kor­mánya ellen. Követelik, hogy a törvénytelenül fellázadt spanyol tábornokok olasz és német hade­rővel folytatott háborúja legalább olyan jogosnak legyen elismerve, mint a lojalisták törvényes, védel­mi harca. A Szovjetunió követe támogat­ta a francia javaslatot. Az olasz és német ügynökök VEZÉRCIKK HÁBORÚ KÜSZÖBÉN B­emutatkozott Hitler a maga mivoltában. Kétségkí­vül a brit kormány titkos bizta­tására merte kijelenteni, hogy „nekünk nyersanyagra van szük­ségünk azért akarjuk a nemzetiek győzelmét.“ Mussolini ugyanek­kor, hogy az egész világra rái­jesszen, háborút kiabál Anglia és Franciaország ellen, ha azok nem engedelmeskednek rablópolitiká­jának. Sürgős a háború mindkét fasisz­ta bandavezérnek. Németország­ban zendü­l a katolikus nép, meg a protestáns is; Olaszország népe pedig tudja már, hogy a fasiszta hadsereg nem legyőzhetetlen. A lojalisták, kitartó rendszeres helyt­állása gyöngíti a fasiszta államo­kat erkölcsileg és gazdaságilag. Igaz Bilbao elesett, de nagyon ma­gas árat fizettek érte a fasiszták Az idegen hordák tíz­ezreit kell bérelniök, felszerelniök, eltarta­­niok. Franco már nem tud csapa­tokat verbuválni. M­ussolini és Hitler nyiit beavatkozást sürgetnek. Flottájuk ott ólálkodik a spanyol vizeken, készen a támadásra. De a fasiszta diktátorok még így sem érzik biztonságban magukat. Emlékszenek még nagyon jól a guadalajajai, jaramai, caraban­­chesi, brihuegai, madridi, cordobai és Parque del Ouests-i vereségek­re. Nem olyan bizonyosak még abban, hogy Spanyolország nem-e valóban a fasizmus sírja lesz. A kérdés most már az, hogy meg­engedjük-e nekik, hogy a vi­lágot háborúba sodorják? Milliók pusztuljanak, mert a bitangok fa­sizmust akarnak. Az emberiesség ,,nem“-mel felel. Párisban tanácskoznak a Kom­intern és a II. Internacionálé kép­viselői, hogy a nemzetközi prole­­tariátust eggyé olvasszák a fa­sizmus ellen. Mindnyájunkat lel­kesít ez a tudat Aki nem bitang és nem gyilkos, az örül ennek. A fasizmus vadállatait meg kell fé­kezni! K­ANADA demokratikus erői kétség kívü­l megmozdulnak most a spanyol nép megmentésé­re, mert meg kell mozdulniok, ha jót akarnak. De ezeknek a kana­daiaknak egy jelentős részét mi képezzük, bevándorolt munkások, akiket egy háború már megtépá­zott és ide kergetett s akik félünk is a háborútól, különben nagyon sokan nem volnánk itt. Álljunk hát talpra mindnyájan! Csatlakoz­zunk a háborúellenes ,harcias fa­sizmusellenes szervezetekhez a­­zonnal­ megszokott förtelmessége lehetet­lenné tette a tárgyalások folyta­tását. Holnap reggel folytatják a tárgyalásokat, amikor a francia nép képviselőitől, valamint a többi demokratikus országok küldöttei­től elvárja a világ becsületes né­pe, hogy állást foglaljanak a fa­siszta banditahatalmak erőszakos­kodása ellen. A 27 nemzet demok­ratikus erőinek összefogása meg­akadályozhatja a világháború ki­törését. Anglia urai háborút jó­solnak, mert háborút akarnak. Franciaország, Csehszlovákia, Bel­gium és az északi demokratikus államok képviselőitől erőteljes ál­lásfoglalást vár el a világ a béke mellett. Grandi, olasz fasiszta ügynök, Mussolinit képviselve és Ribben­­trop Hitler küldetésében együtt mentek egy horogkeresztes zász­lóval díszített hatalmas bérautón a tárgyalásokra. Amíg a vita folyt, Nagybritánia flottája gyakorlatozott és legú­jabb repülőgépeit próbáltatta ki a Royal Air Force legjobb pilótái­val. A hercegnőkből is cserkészek lettek London, Anglia. Az angol ki­rály két lánya, Erzsébet és Rose- Mary, beálltak a cserkészek szer­vezetébe. Anglia cserkészmozgal­mát akarják ezzel kívánatosabb­nak feltüntetni. Lord Powel főcserkész örömmel vette tudomásul, hogy a királylá­nyok is csatlakoznak az általa a­­lapított szervezethez, amely állító­lag jó polgárokat akar nevelni. Powell gróf ugyanis azt mondta Kanadában tett látogatása alkal­mával, hogy „ha egy cserkész tudni akarja, milyen embereket akarunk nevelni a cserkészekből, nézzen az RCMP üde, áldozatkész tagjaira.“ Szóval munkásverő mintapéldányo­kat akarnak nevelni belőlük. Az első 16 dollár kampányunkra — Szőke István riportja —­­ Vasárnap este Cooksville-en lel­kes kis vigadó csoport 16.35 dol­lárt adott össze a mai dátummal meginduló nyári, JÚLIUSI kam­pányunk támogatására. Ismert kanadai-magyar köl­tőnk, Kovács Károly, és neje ott­honában jöttünk össze Torontóból és Hamiltonból jónéhányan, abból az alkalomból ,hogy megünnepel­jük a Kovács-családnál beállott változást. Ugyanis már csaknem 3 hónapja, hogy a Kovácsék csendes cooksville-i háza táját egy egész­séges fiúgyermek hangja teszi é­­lénkebbé. Vendéglátó gazdánk ezúttal nem az eddigi szokásos költői mi­nőségben szerepelt, hanem a pénzköltő lett. A rokonok és isme­rősök segédkezésével kitűnő ün­neplést készített elő nejével a ven­dégek részére Hogy milyen nagyszerű volt a hangulat­ és megértő a vendégség, abból is kitűnik, hogy mikor Schaeffel R. Ádám, lapunk főszer­kesztője, a vendéglátók és a ven­dégek szellemének megfelelően, ma induló kampányunk jelentősé­gére és lapunk történelmi szerepé­re hívta fel a jelenlevők figyelmét, rövid másodpercek alatt összejött a fent jelzett összeg. Meg vagyunk győződve, hogy Kovácsék a gyermekből erős har­cost fognak nevelni a Békének és Szabadságnak! Jó lesz mindnyájunknak meg­szívlelni Schaeffer főszerkesztőnk szavait: „Míg sokan közülünk Spanyol­­országban életüket ajulják fel az emberiség boldog jövőjének, addig nekünk itt kell mindent megtennünk a kanadai, spanyol, magyar és minden demokrácia érdekében, és most különösen lapunk kampánya érdekében, mely erre a harcra képessé fog tenni bennünket!“ (Kampányunk híreit lapunk 2. oldalán fogjuk hozni.) Cselekedni fog mindkét Internacionálé Hitler és Mussolini terve ellen MOSZKVA.­­ Dimitrov György, a Kommunista Internacionálé tit­kára, a Kommunista Internacioná­­lé végrehajtó bizottságának nevé­ben terveket közölt a Második In­­ternacionálé vezetőivel Spanyolor­szág megmentése érdekében. Di­mitrov a két nemzetközi erő kö­zötti tárgyalások folytatását ké­ri. Maurice Thorez, francia kom­munista vezér a következő távira­tot kapta Dimitrovtól: „Kérem, szíveskedjen átadni következő üzenetem a Munkás és Szocialista Internacionálénak, va­lamint a Szakszervezeti Szövet­ségnek : „Anemassei gyülésezésünk fo­lyamán, delegáltjaink egyhangú­lag megegyeztek abban, hogy mindkét nemzetközi erőnek min­den eddiginél jobban kell oda hat­ni, hogy Spanyolország meg le­gyen védve s ezt a védelmet min­den feleseleges szakadárkodás el­kerülésével meg kell adnunk.“ „Mindkét delegáció (kommu­nista és szocialista) megegye­zett abban, hogy egy újabb gyű­lés összehívása szükséges, még­pedig a lehető legrövidebb időn belül, hogy megadhassák a kí­vánt erkölcsi és anyagi segítsé­get, a spanyol népnek.“ SÜRGETNEK AZ ESEMÉNYEK Dimitrov György hosszú távira­tában jelzi, hogy Bilbao elfoglalá­sával, a német és olasz fasizmus erőszakos háborúprovokálásával e­gészen közel jutottunk a végső összecsapáshoz, ami miatt a két internacionálé közös akciója ége­tően sürgős. Nagyon kéri a II. In­­ternacionálét, ne akarja többé fel­szaggatni a nemzetközi proletari­­átus hatalmas erőit, ne gördítsen az egység elé felesleges akadályo­kat. Örömmel vett tudomást Dimit­rov arról, hogy a második inter­nacionálé elfogadta a Komintern indítványát. Elfogadta a Komin­tern indítványát a Szakszervezeti Szövetség is június 24-én. Dimitrov szerint most már le­hetséges felszólítani a demokrati­kus államokat Spanyolország tá­mogatására és lehetséges a kom­munista és szocialista proletariá­­tus eggyé forrasztása, hogy így e­­rőteljes segítséget lehessen adni a spanyol népnek. ELSŐRENDŰ FÜRDÉSI LEHETŐSÉG — Képünk azt a nagyszerű fürdőmedencét mutatja, amely a Hamilton melletti Hidden Valley Park-ban van vagyis pontosan ott, ahol a MUNKÁS július 4-én tartandó nagy piknikjét fogjuk tartani. Kampányunk a spanyolokért! A spanyol szabadságharcban küzdő kanadai­magyar fiúk iránti elismerésünket és szolidaritásun­kat akarjuk kifejezni akkor, mikor lehetőséget nyúj­tunk arra, hogy kanadai ismerőseik és barátaik ked­vezményesen előfizethessék lapunkat a fiúk részére. Lapunk előfizetési ára külföldre $4.00 évente, de JÚLIUSI KAMPÁNYUNK alatt a spanyol földön küzdő bajtársaink részére $3.00-ban állapítjuk meg az előfizetést. A fiúk részére most is küldünk lapokat, de mennyivel jobban esne nekik, ha látnák, hogy isme­rőseik ezt az alkalmat is felhasználják, hogy elisme­résüket, szeretetüket kifejezzék irántuk s ugyanak­kor lapunk ezen rendkívüli kiadását is legalább rész­ben fedeznénk. Kanadai Magyar MUNKÁSt a fiúknak! Óriási méretű fegyverkezés Tokió, Japán.­­ Hat évre szóló fegyverkezési tervet dolgozott ki a kormány, amely a japán ipari ter­melést a mostani gyorsaság három­szorosára fogja emelni. A gépek javát Németországból szerzik be, melyekért a rablott Manchuria babterméseit fogja szállítani Ja­pán cserébe. Tiltakozás Phiadelphia. — Az egész városi társadalmat felháborította a Mi­sinai kórház három orvosának el­csapása. Radikális nézeteik miatt­­ kellett menniök. VEZÉRCIKK: TÖRTÉNELMI KAMPÁNY INDUL MA J­ ULIUS 1! Ma veszi kezdetét egyhónapos nyári kam­pányunk, melynek anyagi célja: az őszi kampá­­­nyunkkal egyetemben $3,500 sajtóalap és $1,500 értékű­­ előfizetés megszerzése. Kampányunk kezdete nagyon alkalmas és SZÜKSÉ­GES, hogy lapunk, a Kanadai Magyar MUNKÁS céljait és irányelveit tisztázzuk, mert csak így tudjuk kampá­nyunk történelmi jelentőségét megérteni, csak így tudunk­­ helyes munkát végezni annak sikerre viteléért. A KANADAI MAGYAR MUNKÁS az itt élő magyar dolgozók kultúrszervezetének, a Kanadai Magyar Munkás és Farmer Kluboknak hivatalos lapja. S éppen e­­zért legfőbb feladata a kanadai magyarság kulturális ne­velése. Tudjuk azonban azt, hogy a kulturális nevelés, úgy szervezetten és tömegesen, mint egyenként is, gazdasági és politikai lehetőségekhez van kötve. S éppen ezért tisz­tán kell előttünk állnia annak, hogy a KULTÚRÁért való harc elválaszthatatlan a GAZDASÁGI és POLITIKAI harcoktól. Tudjuk azt is, hogy kultúra és politika a társadalom gazdasági felépítményének, mibenlétének függeléke, a gazdasági fejlődés határozza és határozza meg a politikai és kulturális fejlődést. A FÖNTI megállapításokból folynak lapunk irányelvei, melyeket hozzá-nem-értők őszintén, hozzáértők és nem-értők rosszakaratúlag magyaráztak félre vagy leg­alább is megkísérelték. Tehát leszögezzük: 1. A fejlődést, a HALADÁSt természeti és társa­dalmi törvénynek ismerjük el. Az ugrásszerű fejlődést vagy forradalmat, mely úgy a természetben mint a tár­sadalomban előfordul, nem tartjuk a fejlődés elvével elenesnek, a haladás természetes és mesterséges aka­dályainak SZÜKSÉGSZERŰ elhárításának tekintjük azt. 2. A jelen társadalmi rendszerben harcolunk a (Folytatása a 4. oldalon) ! / ^ Rokonszenveznek a sztrájkolókkal Philadelphia­, Pa. — 256 munkás elfoglalta, ülő­sztrájkot kezdett az Apex-féle harisnyagyárban. A sztrájkolókkal annyira rokonszen­veznek a munkások, hogy 20 ezer munkás éltette őket Wilson polgár­mester vezetése alatt. A hatalmas tüntetést akkor szervezték meg, a­­mikor Kikpatrick főbíró elrendel­te a sztrájkolók kidobását. Húsz­ezer rokonszenvezővel azonban már nem igen tudott elbánni a bíró úr. Kovácsold az egységet! Vasas- sztrájk Montrealban A Trades and Labor Council tá­mogatásával, megindult az Amal­gamated Association of Iron, Ste­el and Tin Workers of America néven ismert harcos szakszervezet első bérharca a W. Cuthbert-féle gyárban. Ez a­ szakszervezet a C. I. O. egyik társ­szervezete. Egy erre a célra összehívott szakszervezeti gyűlés döntött a sztrájk mellett. Kollektív kiegye­zés jogát és a szakszervezet elis­merését követelik a 20 százalékos bérvágás visszaállításán kívül. Clovis Barnier, Quebec tarto­mány munkaügyi minisztériumá­nak kiküldöttje helyeselte a mun­kások memozdulását és az üzem igazgatóságának ezt mondta: „Itt nincs más hátra, mint a sztrájk.“ Teljesen jogosnak találta a mun­kások követeléseit. Ugyanez a W. Cuthbert egy ru­hagyár tulajdonosa is. A ruhagyá­ri munkások elhatározták, hogy leteszik a szerszámot, ha Cuth­bert nem teljesíti a vasmunkásai követelését. A ruhagyári munká­sok vezetői szerint az egész gyár munkássága szervezve van és bár­mikor képesek az egész üzemet teljesen hasznavehetetlenné tenni. Raoul Trepanier, a Trades and Labor Council elnöke vállalta a sztrájkbizottság elnökségét. A TLC teljes támogatását ígérte meg a munkásoknak. A gyáros úr azzal akarja megnyerni az ü­­gyet,hogy a CIO-t kommunistának bélyegzi. Szerinte az egészet a kommunistákkal szövetkezett nemzetközi szakszervezeti mozga­lom erőlteti és nem az ő munká­sai. A munkások azért mégis sztrájkolnak. Németország katolikusai tovább szervezkednek az elnyomók visszaverésére BERLIN.­­ Hogy a német ka­tolikusok nem ijednek meg Hitler úr kihívásától, azt az egész Har­madik Birodalomból jövő jelenté­sek fényesen igazolják. A német katolikussság ilyen ellenállást nem tanúsított , mint a napokban. Ez a fő oka annak, hogy Hitler há­borút erőltet és ezért változtatta meg őszentsége is a német kato­likusok iránti magatartását. Jellemző a német katolikusság ellenállására az oldenburgi eset, a­­hol a kerületi házihatóság elrendel­te, hogy a katolikus kórházról tá­volítsák el a keresztet. Erre a ka­tolikusok tiltakozó népgyűlést hív­tak és delegációt küldtek a názi­­hatóságokhoz a legnagyobb ve­szély ellenére. NE BÁNTSÁTOK MA I­ SPA­NYOLORSZÁGOT Később ugyanitt, amikor a ná­­zik egy ellen-népgyűlést rendez­tek a Münster-féle teremben és ép­pen üdvözölni akarták a népgyű­­lés főszónokát, már bátor tünte­tések előjeleit lehetett látni s ami­kor a főszónok, Statthalter Rover deresszájú kijelentései folyni kezdtek Spanyolország ellen, ezek a kiáltások hangzottak el: „Ne bántsák önök Spanyolországot, mi Németországban vagyunk, beszél­jenek a németországi helyzetről.“ Ekkor a szónok átcsapott a Szov­jetuniót gyalázó vonalra. Itt ismét ellenállással találkozott, amikor ezt kiáltották a katolikusok: „Hagyja ki Moszkvát. Adja vissza keresztjeinket!“ Erre a rohamosztagosok feláll­tak és letartóztatással fenyegetőz­tek. A tömeg ekkor mint egy em­ber állt fel és ezt kiáltotta: „Ha elviszik ezeket az embere­ket, mi kivesszük őket az önök kezeiből!“ A Hitler-fiúk erre már jobbnak látták a hallgatást, mire egész gyűlésükből egy zajos názi-elle­­nes tüntetés lett. Utána a kereszt is visszakerült a katolikus kórház­ra. A Saar-medencében hasonló el­járást akar foganatosítani egy másik Statthalter, Herr Burckel, aki Jézus képei helyett Hitlerét a­­karja kiaggatni az iskola falaira. Erre azonnal sztrájk ütött ki az iskolában, ami visszavonulásra kényszerítette a náci urakat. Rövid Külföldi Hírek Új állásban Kleber Madrid. — Emile Kleber gene­rális, a nemzetközi brigád volt fő­parancsnoka, aki csapataival sike­resen védte Madridot, a huescai front lojalista haderőknek tábor­nokává lett kinevezve. Ünnepük őket New York City. — Szerda este tovább ünnepelték a három hős pilótát, aki Moszkvából Ameriká­ba repült az északi sark érintésé­vel. Az Amerikai-Orosz Kultúrszö­­vetségi Intézet ünnepi vacsorát rendezett számukra. Dr. V. Ste­­fanson elnökölt. Betiltották Madrid. — A Népfronthoz hű spanyol szakszervezetek és általá­ban a nép követelésére betiltották a trockisták lapját, amely állan­­dóan uszított a népfronti kormány ellen. A lap neve „La Batalia“ volt. A döntést a nép örömmel vet­te tudomásul Csempészáru London, Anglia. A Vámhiva­talnokok nagymennyiségű csempé­szett japán és német árut talál­tak a tárházakban. Liverpool, Glasgow, Manchester, Belfast stb. városokban halomszámra találtak becsempészett német és japán á­­rut Lépten-nyomon becsapják egy­mást a kapitalista államok. Német támadás Valencia, Spanyolország.A Nagy német csatahajók megtámadták Sagutot. Amikor a lojalista kor­mány tiltakozik, egyszerűen leta­gadják, sőt ellen­vádakat emelnek minden bizonyíték hiányában. Utolsó állomás Darwin, Ausztrália. — Elindult Eirhart híres amerikai pilótanő. világkörüli repülőútjának utolsó állomása, Amerika felé, ahol a hét végére várják megérkezését. Kitüntették Perth, Ausztrália. — Dr. Kurt Teichert, fasiszta-ellenes német tu­dóst a palaeontológiai kutató inté­­­­zethez állította be a University of West Australia, (nyugat-au­­sztrá­­liai egyetem), amelynek három é­­vig volt tanára. Az antifasiszta t­udós számos más demokratikus országban, köztük a Szovjetunió­ban is fejtett ki palaenontilógiai kutató munkát. A náziknak nincs szüksége a híres tudósokra.

Next