Kanadai Magyar Munkás, 1937. december (9. évfolyam, 60-71. szám)
1937-12-02 / 60. szám
, 1937 DECEMBER 2. %1 A HALADÓ NŐVHIEI Mások nevelik gyermekét, mert neki dolgoznia kel! Haragszik az öccsére, amiért az Spanyolországban harcol a fasiszták ellen TÖNKRETETT ÉLET — MONTREAL, QUE. — A napokban a városból hazafelé jövet, nagy meglepetésemre találkoztam egy régi jó ismerősömmel. Együtt jöttünk ki Kanadába 1930- ban. Azóta nem találkoztam vele. Érdeklődtem, hogy és mint vannak, mit csinál a kislánya, mint van a kedves férje? Szomorúan mondja el, ami vele történt azóta. — Már az első évben meghalt a férjem! Nagyon nehéz munkán dolgozott, ahol tüdőgyulladást kapott és egy héten belül a sírba is vitte. Nem tudtam mihez kezdeni, pénzem nem volt, beszélni angolul nagyon keveset tudtam. Hosszú utánjárás után mégis sikerült egy hónap múlva munkát kapnom egy milliomosnál. Takarítónő lettem. A nagy baj az volt, hogy a gyermekemet nem vihettem magammal. Nagyon nehéz volt a kislányomtól megválni, de az ő érdekéért is ,hogy ruházhassam, nevelhessem, kényszerülve voltam az áldozatot meghozni. A kislányomat egy ismerősöm neveli mindaddig, amíg nekem szolgálnom kell. Minden héten egyszer kijöhetek. — Most azoban, hogy az urak Amerikába, mentek — folytatta beszédjét— most többször kijöhetek, hogy meglátogassam a kislányomat. Beszélgetés közben rátértünk a hazai helyzetre, elbeszéli, hogy mint vannak a szülei Magyarországon, a szegénység és a nyomor leírhatatlan. Szidta a fivérét, aki elhagyta az öregeket és elment Spanyolországba harcolni. — Melyik oldalon harcol a fivére? — kérdeztem. — A felkelők ellen, a kormány oldalán, — felelte. Igyekeztem megmagyarázni neki, hogy a világ minden részéről mennek az elszánt antifasiszták, akik a nemzetközi brigádhoz csatlakozva harcolnak az igazságért. Próbáltam megmagyarázni neki, hogy a fivére amikor Spanyolországban a fasizmus ellen harcol, akkor nemcsak Francoék ellen küzd, hanem az egész világ munkásságának érdekéért. A kormány oldalán harcoló magyar önkéntesek harcolnak a magyar burzsoázia által elnyomott milliók szabadságáért éppen úgy, mint a kanadai özvegyek és árvák jogaiért. A felkelők, akik Hitler és Mussolini támogatását élvezve ártatlan asszonyokat és gyermekeket védtelen aggokat ölnek lakásra. Teszik ezt mind csak azért, hogy elfojtsák a nép jogos szabadságharcát. Ha Franco a fasiszta reakció támogatásával le bírja verni a szabadságharcosokat, akkor el lehetünk készülve egy még nagyobb világégés fog következni, egy olyan háború, amely az egész világot lángba fogja borítani. Készülnek az urak karácsonyra A burzsoák már most készülnek is. HASZNOS TUDNIVALÓK Színes harisnya mosása Tegyünk egy vödör vízbe egy evőkanál sót s áztassuk a harisnyát ebben a vízben egynegyed óráig, majd szappanos meleg vízben szokás szerint mossuk ki. * * # Szarvasbőr mosása Tegyünk 2 liter vízbe 1 evőkanál sztearin-olajat és 1 evőkanál szalmiákszeszt, aztán keverjük és rázzuk addig, mig habos lesz. Ekkor osszuk 2 részre a folyadékot. Az egyik részben dörzsölés nélkül nyomkodjuk addig a bőrt, mig megtisztul, majd a másik folyadékban öblítsük ki s végül árnyékban szárítsuk. * * * Férfi kabátgallérok tisztítása Készítsünk oldatot tizrész szalmiákszesz, háromrész konyhasó, tizrész alkoholból. Ebbe mártsunk flanelldarabot és dörzsöljük vele a kabát gallérját. karácsonyra, külföldről szerzik be a drágábbnál drágább ajándékaikat. A szegény gyermekek nagyon sok helyen ajándék nélkül és sok esetben éhen ünnepelnek. A munkásanyák másra kell bízzák gyerekeik nevelését, amíg ők robotolnak a gyárakban és gazdag burzsoá lakásokban. Láttam, hogy beszédem hatással volt rá, hiszem, hogy ha több időt és gondot fordítunk a munkástársnőinkkel való beszélgetésre, nagyon sok olyan anyát megnyerhetünk az eszmének, akik idág nem érdeklődtek vagy egyenesen ellenszenvesek voltak idág velünk szemben. Forrainé x Mozaikok a gyermekekről A cuclit gumiból készítik és ar- ra alá, hogy ha bőg a gyerek, be- tömjék elő a száját. Csalétek.. . Nincs benne semnmi^ A gyerek mégis szívja reggeltől estig és hallgat. . ' ] Szerettem volna már sokszor megmagyarázni magamnak a folyamat lélektani, élettani, -a vagy talán kórtani okát. És rájöttem ar- ra, hogy nem tudok rájönni. .. Ta- , tán úgy meg tudnám fejteni, ha te vgyük fel," reggel hatkor bevennék egy cuclit a számba és szívnám este hatig. Na de ezt már nem éri meg! ’ A cucli egészen rendes találmány. Ami nem rendes benne, az, elszokott veszni. Ez aztán rémes, ha a cucli elvész! A gyerek bőg és mi, az egész háznépe, sápadtan kérdezzük, hol a cuclia a gyereknek? Hol a cucli? És keressük, ahányan vagyunk. Először felforgatjuk a gyerekkocsit, hátha lecsúszott a vánkos alá. Nincs! Hát hol van? Széjjelszélvedünk a lakásban. Nagyapa a hálóban kutat, Mari úgy véli, hogy a konyhában hagyta, a gyerek mamájának az a gyanúja, hogy az ebédlőben a díványon maradt. A nagymama azt állítja, hogy lehetetlen, mert ebben a pillanatban volt a kezében. A gyerek bőg. Többen erélyesen rám szólnak, hogy én miért nem keresem?! Engedve az erőszaknak, leguggolok az asztal mellé, négykézláb állok, mellő lábammal végigsimogatom az asztal környékét, beszagolok zugokban rejtekhelyekbe, szögletekbe. A cucli nincs és nincs, na! Be a hálóba! Nagypapa már hasonfekve kaszálja a parkettet. Én, be az ágy alá. Bemászom az ágy alá. Percek múltán félholtan húznak ki az ágy alól. Csurog rólam a verejték. Alig ismernek rám. Beszélni nem tudok, de balkezemben diadalmasan szorítom a cuclit. — Mhreg - vahan! — súgom elhalóan. — Kifőzni hamar! Az etetés, jobban mondva az ebédeltetés pontosan déli tizenkét órakor kezdődik és a következőképpen megy végbe: Mari behozza a levest, leteszi az asztalra. Erre a gyermek mamája cukrom, bogaram, tubicám, virágom s a többi kiszólásokkal felveszi a kis cukrost a kocsiból, leül vele az asztal mellé, belekóstol a levesbe, hogy nem hideg-e, vagy nem meleg? És akkor oda akarja adni neki a levest. Az első kanállal beveszi. A másodikat kiüti anyukája kezéből, a harmadiknál összeszorítja a száját és rúg. Ha nem rúgta fel a levest, akkor fogunk mi! Tudniillik mi már mindannyian ott állunk az asztal közti készenlétben. Éspedig: nagyapja egy cintányérral és dobbal, szem- ben a gyerekkel. Én ingusra vetkőzve, tapsolásra készen .Remekül tudok tapsolni, ifjabb éveimben primadonnáknak voltam elszerző- dött tapsolója. Ez után bátor vagyok az illetékesek nagybecsű figyelmét magamra felhívni . . . ( Nagymama szájharmonikával van felszerelve, Marinál nincs semmi , ezzel szemben befogja a száját és a felpuffadt képét ököllel ütögeti, különös hangokat hallat és grimaszokat csinál. Ez nagyon tetszik a gyermeknek. Nagyapa kezdi. Kettőt csap a cintányérra, egyet ver a dobra. Egy kanál leves! Nagyapa tovább Cintányéroz és dobol. A gyermek nem eszik. Én következem. Ugrálok, nagyokat tapsolok. Két kanál leves! De abba kell hagynom, mert nincs eredmény tovább. Nagymama jön a szájharmonikával. Eljátsza a boci, boci, tarkát, mely népszerű dal szintén egy kanál levest eredményez. Aztán jön Mari. Felfújja a képét, piff, puff! Sikere van! De kezdjük elölről: nagypap, én, nagymama, Mari... A leves elfogy. Boldogan sétálgatunk a szobában. De azért mindannyiunk arcára távoli sejtések sötét kontúrjai rajzolódnak. Mert, uramistenem!.... Hol van még a spenót?... Ha az orvos nem talál semmi hibát a gyerekben, rendel neki csukamájolajat. Aszongya, naponta egy kávéskanállal! Jó, megvesszük a csukamájolajat.......... — Na, mit kap most a mi kis drágánk ? — vesszük körül a kis totyogót. — Na, mit kap?... Finom olajat kap, amit ha bevesz egy kanállal, olyan erős lesz tőle, mint apuka, vagy nagypapa! (Nagyon hirtelen kihúzza magát) Anyuka önt a kanálba. A gyerek erősen tiltakozik, összeszorítja a száját, elfut, sír. És mi tanácsta■ lanok vagyunk. Mit tegyünk? Hogy adjuk be neki? Végre nagy■ apa kitalálja. Azt mondja, hogy példát kell statuálni! Valamelyikünknek be kell vennie egy kanál csukamájolajat a gyerek előtt, 1-1 hogy kedvet kapjon! De ki legyen ez a valaki? Látom, hogy nagymama sápadt lesz, elfordul. Anyukának az a véleménye, hogy el kell hívni az orvost, hogy az orvos vegye be a gyerek előtt, de ő a maa részéről... neki gyenge gyomora van. Marinak hirtelen dolga akad a konyhában. Nagyapa gyanúsan köhög párat, de látom, hogy Li valamennyiük között ő a legbátorabb, arcszíne se változott, hozzá képest én meglehetősen felforrt vagyok. .. itt Várható volt ebben a feszült pillanatban, hogy nagypapa lesz a hős... elveszi a kanalat. — Gyere ide kisfiam!... Látod!... Igy ni!... Remek ez!... És hősiesen lenyeli a csukomájolajat. Egy hónap múlva látom, hogy a gyerek nagyszerű kondícióban van és Mari jelenti, hogy kifogyott a csukamájolja. Örömmel értesültem, hogy az olajat az utolsó cseppig nagyapa itta meg —■ mutatóul — reggelenként. Csurka Péter KANADAI MAGYAR MUNKÁS LEVELEZŐINKTŐL _____________ . . .________..... _____________________|Vitassunk gazdasági problémákat a FBSz.-ben| ^“^1- jltt az ideje, hogy a tagszerzéssel foglalkozó tagjaink megértsék szövetségünk elszigetelésé- ■ nek okát Siessünk Sam Lawrence A Kanadában, élő úgy bennszülött, mint a bevándorolt munkások nagy része abban a hitben ringatja magát, hogy ebben az országban teljesen meg vannak védve a jogaik, így tanították ezt az iskolában a benszülöttekkel, így tanították a bevándorlóknak, ezt hirdetik a kapitalista lapok, ezt az illúziót táplálta a magyar reakció úgy szervezetein, mint lapjain keresztül. Az úri propagandán keresztül félrevezetett dolgozó csak akkor veszi észre magát, amikor a bajok a nyakába szakadnak. De vannak, akik nem figyelnek az úri propagandára, dolgoznak a saját érdekeikben, nem várják azt amíg a bal ajtóstól szakad a nyakukba, hanem cselekszenek, szervezetten segítenek sorsukon a tőkés osztály fosztogatóival szemben. A Független Betegsegélyző Szövetség a nyunkások védelmezője. Ma már nemcsak a gyárak, bájnyák és vasúttársaságok urai ellen van szervezetünk, hanem a biztoosító társaságok kizsákmányolása ellen is van egy erős fegyverünk: a Független Betegsegélyző Szövetség, amelyen keresztül a munkások százait ragadtuk ki a biztosító társaságok ügynökei karmaiból. A mostani kampányunk alatt elért eredmények fényesen igazolják, hogy a munkások látják, érzik, hogy nekik olyan betegsegélyzőre van szükségük, amely nemcsak a tagdíjak beszedésében meríti ki munkáját, hanem a tagság érdekeiért kész mindent megtenni. A dolgozók tízezreit fojtogatják a különböző nagy kapitalista biztosító intézetek. Azok amikor biztosításról beszélnek, akkor a biztosított fél alatt nem az áldozatot értik, hanem önmagukat. A kapitalista biztosítók között nincs különbség, az kivétel nélkül a profit érdekében dolgozik valamennyi, az csak hazug jelszó, hogy a tagjaikon akarnak segíteni. Amíg a munkást megszerzik tagnak, ígérnek fűt-fát. Ha a munkanélküliség és más nehézségek mellett, nagy nélkülözések között fizetni is tudja, amikor betegség vagy baleset éri, akkor veszi észre, hogy mennyire becsapták. Az angolul írni-olvasni nem tudó munkás amikor a baj megtörténik, akkor látja meg, hogy azok a feltételek, amit az ügynök felsorolt hiányoznak a kötvényből. Kifogás után emelik a kifogásokat, amiért nem fizethetik, amiért nem jár betegsegély, vagy a haláleseti biztosítás. Ha a Compensation Board fizet, akkor azt is felhasználják őknak, hogy ne fizessenek. A halál esetén kutatják a halál okát, hogy alkalmat találjanak a rafináltal megszerkesztett kötvényük értelmében a fizetési kötelezettség alóli kibúvásra. Nálunk ennek az ellenkezője áll A Független Betegsegélyzőnél a tagság határozza meg a szövetség működését. Az alapszabály kidolgozása, annak módosítása a tagság jóváhagyása mellett történik. A tagság határozza meg a betegsegély rátát. A tagoktól bejött pénzt a tagok érdekében használják fel. Nehézségeink Számos fiókunknál azonban még mindig nehézségekkel küzdünk, amikor új tagok felvételéről, vagy új osztályok megszervezéséről van szó. Még mindig úgy kezelnek bennünket, mint radikális politikai szervezet, mert még mindig nem tudtuk leküzdeni a régi szektarianista magatartásunkat, tévesen ismertettük a szövetségünk célját, történelmi hivatását. Volt olyan eset, amikor tagszerzésre indultunk a betegsegélyző gazdasági előnyei helyett politikai kérdéseket vitattunk. Bizonyíték erre az a tény, hogy ahol szövetségünk célját és gazdasági előnyeit vitatták a, tagszerzésre kiment tagtársaink, ott sikeres is volt a munka. Nemcsak a kampány alatt kell dolgozni Nem elég, csak a kampányok alatt dolgozni a szövetségünk érdekében. A tagszerzést állandóan napirenden kell tartanunk. Csak az egy előre bedolgozott kampányelőtti munkának van meg a sikere a kampányok alatt. Ahol a fent említett, vagy ehhez hasonló módon dolgoztunk, ott a nyelvi csoportok szervezése terén is sikeres volt a munkánk. Példa erre East Coulee. Itt néhány angol nyelvű munkástárssal való beszélgetés után, ők nagy segédkezet nyújtottak a gyűlés összehívásában és előkészítésében. Ahányan megjelentek, azok mind tagjaivá váltak a szövetségnek. Egyes helyeken még napokig, sőt hetekig kell dolgozni, mire egy új osztály alakul, vagy csak kiáltás is van a megalakulására. Szakszervezeti munkásokat kell megnyernünk Kanadában a különböző nemzetiségű munkások ezrei dolgoznak a különböző nagyiparokban és nem tartoznak semmiféle biztosító intézethez. Ezeknek a megszervezése a legfontosabb probléma. A mai rendszerben nem rendkívüli valami, amikor egy munkás temetéséhez szükséges összeget úgy kell adakozásból előteremteni, amíg a tőkések nagy vagyonokat halmoznak össze a „biztosításból", ami szintén a mai rendszer jóváhagyásával történik. Ezért szükséges, hogy szövetségünk minden tagja az eddiginél aktívabb munkát végezzen, saját maga és szövetségünk érdekében. Müller József albertai szervező. ••ux ... Hunter támogatására Csomag Gaál János volt nyugatkanadai szervezőnek Tisztelt Szerkesztőség! Mellékelten küldök egy gyűjtőívet és a gyűjtött összeget amit Jankó János gyűjtött karácsonyi ajándékcsomagra Gaál János részére. Kérem önöket, hogy juttasák el mint a Melville környéki magyarok ajándékát, a spanyol harctérre. Tisztelőjük, Alakas F. Az adakozók a következők: Alakas Ferenc 25, J. Young 10, Fred Young 10, St. Maconkay 20, Rageber Mihály 50, Jankó István 25, Pádár Kálmán 10, Farkas Gábor 15, Bucsics Gyula 15, Viher Albert 25, Simon Ferenc 50, Jankó János 50 és Puhle Kálmán 25 cent, összesen $3.40. Menekülnek a szülőházából a pécsi és salgótarjáni bányászok családjai Sokan egy fillér nélkül vágtak neki a nagy útnak Az alábbi szívfacsaró riportrészletet a budapesti Népszavából idézzük. Menekül a jobbsorsra érdemes magyar munkás a szülőházból menekül az idegen és a belföldi tőke karmaiból. Menekülnek idegen országba, abban a reményben, hogy munkájuk után több megbecsülésben lesz részük mint a hazai földön. Szomorú, szörnyű valóság ez. Megcáfolódik aSzózat, amikor azt mondja: „Áldjon vagy verjen sorskeze, itt élned, s halnod kell.“ A magyar munkás már csak halni tud az úri Magyarországon, ha élni akar, akkor menekülni kénytelen, ősei örökéből. De majd egyszer visszatérnek a kiüldözöttek, számon kérni az urak bűneit. „Az egyhónapos kivándorló sír az anyja karján. Az anya maga is ápolásra szorulna. Késő este van. Aznap reggel kapták meg a szükséges iratokat, sebtében szedték össze a kis motyót és rohantak, hogy elérjék a vonatot. A pályaudvar várótermének fénye esik a többi eltávozóra. Belgiumban megy az egyhónapos kivándorló és vele apróbb-nagyobb társak és anyák, öthónapostól kezdve tizennégy évesig, sőt köztük egy anya, aki áldott testében viszi a magzatot, hogy idegen földön adjon neki életet.“ MENEKÜLNEK A NYOMOR ELŐL „A váróterem olyan, mintha ellenséges megszálló seregek elöl menekülő szerencsétlenek ülnének egy csomóban. ” 1914 őszén láttam utoljra ezt a képet. Úgy érzem, hogy ennek a párja mostanában Spanyolországban és Sanghaj körül fedezhető fel. Pedig ezek az asszonyok és gyermekek nem idegen csapatok elöl futnak. A Duna-gőzhajózási társaság pécsi bányatelepén lejátszódott tragédiának utolsó fejezete tárul elénk ennek a 35 bányászcsaládnak kivándorlásával. Asszonyok és a gyermekek — néhány salgótarjáni családdal együtt — most kapták meg a beutazási engedélyt a belga bányákban dolgozó hozzátartozóikhoz. Mennek utánuk, remélve, hogy ott kenyeret találnak, sőt talán egy falat húst is a kenyér mellé. " •" Elvégezteti, a jövő héten megy utánuk még 25 család és ezzel lezárul a társaság bányászainak éhségsztrájkja. Szabályszerűen bevégződött. A Tár- TUDJA-E, hogy a Szovjetunióban legújabban a fáradt olajból gumit készítenek, s hogy egy tonnányi fáradt olajból 35 fontnyi gumit tudnak előállítani ? hogy egy adamanéziai özvegy sohasem feledheti el, hogy ő özvegy. (Az Adaman szigetek a Bengal öbölben vannak és félvac törzsek lakják), mert mindegyik özvegyaszony a nyakába akasztva, a mellén csüngve hordozza holt férjének kiszáradt koponya csontját? hogy legújabban olyan módszer találtak fel, melynek segítségével a cigaretta füstjének színe lehet olyan színűvé tenni, amilyen a cigarettát szívó egyén ruhiája, ékszere, vagy más valamihez hasonló színűvé lehet varázsolni aszerint, hogy a rendes egyén milyenre kívánja, hogy feltalálták újabban a falfestést teljesen feleslegessé tev festéklemezt, amit akár csak falpapirt tekercsekbe lehet hajtani és mint a falpapirt a falt lehet ragasztani ? Iünt győzött. Idegen vezetői már a szokásos vizitet is megcsinálták aFelséged lábai előtt heverő telepeken. A magyar bányászok künn dolgozik sok száz kilométernyi messzeségben és viszi maga után fáradt, elcsigázott, vörösresirtszemü asszonyát, rosszul táplált, roszszul felöltöztetett gyermekeit. De még ez az elvonulás sem történhetett meg békességesen. A bányatelepeken fölpakolták az asszonyokat, gyermekeket, a csomagokat a szekerekre, fölraktak mindent, amit a hirtelen menekülés zűrzavarában magukkal tudnak hozni. A gyermekes anyák magukhoz ölelték a kocsin az apróságokat, a gyermektelenek pedig a kocsis mellett gyalogoltak, a pénteki hófúvásban, sárban, hogy valami el ne hulljon a pusztulástól megmentett holmiból." ÚTRAVALÓ NÉLKÜL Sokan egyetlen fillér nélkül vágtak neki a nagy útnak. Soknál egy falat kenyeret nem találtunk, amikor a pályaudvaron szóbavettük őket. AzOrszágos Nőszervező Bizottság és a szövetkezeti Negilie asszonyai osztottak ki közöttük némi útravalót, az Általános Fogyasztási Szövetkezet ajándékét. A gyermekeknek alma és cukor is jutott. Szívfacsaró látvány vót a gyümölcs után kapkodó gyermeksereg, ugyan mikor ettek ezek utoljára ilyesmit." A riport a következő szavakkal végződik: „A vonat már a pályaudvaron kívül kattogott. Még , visszahangzik a síró gyermekek kórusa, még hallani véljük a helyüket és csomagjaikat kereső anyák zokogását. Még halljuk a mellettük levő vagonokban elhelyezett kivándorló háztartási alkalmazottak énekét .Megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt!" Várjon eleget bünhődött-e már?" GYAKORLATOZNAK MONTREALBAN . . . (Folytatás az 1. oldalról) fiúk úgy sorakoztak, mint az angol vadászatokon a kutyák a lovak közé. „Kinyitni azokat a kezeket!" kiáltotta a képzőtiszt. „Itt nincsennek ökölbe szorított kezek. Csak nem akarnak egy csomó kommunistának kinézni?" tette fel a szigorú kérdést, mire a kezek kinyíltak, szorosan rálapulva a nadrágra, feszes ,,vigyázz“-állásban. Egyelőre marsolni, rendekbe fejlődni, de főleg karokat és lábakat kificamítani tanulnak. Egy embert kettő vesz „kezelésbe." A birkózó instruktor megmutatja, miképen kell elbánni egy karral, vagy egy lábszárral, így készülnek a sztrájkolók ellen. A nőket is szervezik, ők fogják „megmenteni" azokat, akiket a férfibanditák megtámadnak és összetörnek, a „törvény és rend" védelmében. és December 6-án lesz a városi elöljáróság választása Hamiltonban. Ezen alkalomból a haladó gondolkozásúak választási bizottsága ismételten a hamiltoni választópolgárokhoz fordul és kéri, hogy adják szavazataikat olyan jelöltekre, akik bebizonyították, hogy a nép érdekeiért cselekszenek. Az egyik ilyen jelöltünk Sam Lawrence, aki városi ellenőrnek van jelölve, hosszú éveken keresztül bebizonyította, hogy a dolgozó nép érdekeiért kész harcolni úgy gazdasági, mint politikai téren. Sam Lawrence-re Hamilton minden választókerületében lehet szavazni. Harry Kunter tanácsos jelölt a 7-ik kerületben, aki szintén a munkásság érdekeiért harcol. A hetedik kerületet képezi a King Streettől a vízig, az Ottawa Streettől a Saman Streettig. A választási bizottság annak a reményének ad kifejezést, hogy minden magyar szavazó azokra a jelöltekre adja szavazatát, akik a népet képviselik. A választási bizottság megbízásából: Nádas Mihály. Meg akarják duplázni soraikat A calgary-i fiókja a F. B. Sz.nek, példát mutat a kampányban Amíg a múltban a calgary-i (16.) fiók nem nagyon vette ki a részét a szövetségünk építő munkájában, most annál inkább munkának lát, hogy az idáigi mulasztásait pótolja. A folyamatban lévő kampányban mindent megteszünk a fiókunk naggyá építésére. Taglétszámunk szépen emelkedik.. Sorainkat a kampány végére meg akarjuk duplázni. A közelmúltban a fiókunk egy sikeres szüreti mulatságot rendezett, ami úgy anyagilag, mint erkölcsileg szépen sikerült. November 20-án szintén tartottunk egy táncmulatságot, amelyen a nyugati szervezőnk, Müller tagtárs tartott rövid ismertetőt szövetségünkről Ezen összejövetel szintén sikeres volt. Ezek után minden reményünk megvan arra, hogy az itteni magyarság nagy részét szövetségünk tagjai sorába hozhatjuk. Az idáig elért eredmények után ítélve, hiszszük, hogy ezen reményünk valóra fog válni, hisz az utolsó hónapban taglétszámunkat megdupláztuk. Minden reményünk meg van rá, hogy a magyar munkásság támogatását a jövőben is megkapjuk ebben a nemes munkában. Deák Ferenc titkár. _4gg g»'S. OLDÁS . ÍGY LAT* ■ MIN A ÖRÖMMEL töltheti el a Kanadai Magyar Újság szellemi vezéreit az a tudat, hogy gárdájuk újabban egy taggal szaporodott. És ami a fő, hozzájuk méltó egyéniséggel. Aki könyv nélkül tud hazudni, akinek olyan jó orra van, hogy még azt is megérzi, hogy „mi bűzlik Dániában“. A szellemes, a nevét kölcsönadó riporter beszámol a torontói magyarok demokratikus gyűléséről, amely november 14-én zajlott le. Azt írja a szemfüles riporter: „lezajlott a demokratikus koncert, amelyet Szőke elvtárs vezetett le.“ Ezzel szemben a valóság az ,hogy Szőke nem is volt jelen a gyűlésen — nem azért, mintha nem akart volna, de mert beteg volt. De hát miért ne hazudjon már a kezdet kezdetén, náluk egy hazugsággal több vagy kevesebb, az nem számít. Szőkével kapcsolatban megjegyzi, hogy „nagy érdemei vannak a ‘Magyarság Történelme’ elferdítése terén“. A kritika joga mindenkit megillet, aki ért a dologhoz, de várjon az újdonsült névkölcsönző riporter ismeri-e a magyarság történelmét és különösen a Szőke által megírt könyvet, amit még nem olvashatott, amiről csak annyiban lehet tudomása, mint amennyire tudomása van Dániáról . . . Elképzelhetjük azt a szörnyű lelkifurdalást, ami gyötörte a riporterkészítő kupaktanácsot, amikor megírták, hogy a nagyterem zsúfolásig megtelt. Ez a része a riportnak kárpótolja a bizottságot az ellene felhozott rágalmakért. Továbbá megemlékszik valami bárányokról és farkasbőrökről a konzuli medália fényétől megvakult és a boroshordó nedvétől megzavarodott szellemi tőke. Az értelmezés szerint, a bárány alatt önmagát érti, hogy azután lenne valaki, aki az ő ronda bőrére kívánkozna, azt igazán nem tételezzük fel, nem emberről, de a legveszedelmesebb ragadozó vadállatról sem. Azt állítja az üres hordótól irtózó riporter, hogy nagyítóüveggel sem lehetett a bizottságban keresztény embert találni. A kérdést szemtelenül és ügyetlenül állítja be a magyar királyi konzul alázatos szolgája. Hiszszük, hogy lesz alkalma az új író-géniusznak ezen állítását tisztázni. Késztetni fogják erre ókereszténységét a vádlottak. Mivel az olvasó előtt nem akarjuk eltitkolni a „híres“ névkölcsönző riporter olyan nevét, amit mi nem nevezünk becsületesnek, azért ide írjuk a magyar urak talpnyalójának a nevét: Asztalos József, akinek nem volt elég az úri barátságért fizetett pár száz dollár,amivel becsapta kedves barátja, a börtönben ülő Jánossy István. Ez a tudatlan ember örömmel vesz tudomást arról, hogy Quebec tartományban fasiszta diktatúra lépett életbe, örül annak, hogy a munkásság szervezeteit elnyomják, a nagyobb darab kenyérért folyó harcot lehetetlenné teszik. Az Asztalos neve mögül lesipuskázók pedig óriási keserűségüknek adnak kifejezést a Munkás kampányának sikeres kilátásai miatt, elárulva az ő kilátástalan jövőjüket, mivel megutáltitták magukat. A mérgezett nyilak azonban célt tévesztenek, minden ilyen szemtelenkedés után kevesebb és kevesebb lesz hajlandó a maszlagot bevenni. Asztalos honfitárs elfelejtette, hogy ő egyedül többre volt megkvótázva a Híradó által, mint az egész Toronto a Munkás által. Nagyon szépen hangzott volna, ha az a párszáz dollár ki lett volna tüntetve, amivel berészvénytársaságolták a honfitársaikat a nemzeti lobogóba csavarodott Hitlerek. KARÁCSONYRA és ÚJÉVRE“”‘1 Küldjük pénzünket Kanada legrégibb H magyar irodája útján. A távirati átutalá H sok,, mint valamikor, ismét 3—4 NAP H ALATT LESZNEK KIFIZETVE. H kábeldíj 25 cent. — gyorskábel 35 cent. A LEGMAGASABB ÁRFOLYAMOK ! Ha családját vagy menyasszonyát akarja kihozatni, a beván- Hidorlási engedélyt — Permit-et — kieszközöljük. Rff HAJÓJEGYEK RÉSZLETRE IS ! ALEX. A. KELEN LIMITED 1 1^56 City Hall Ave., MONTREAL, QUE. HAJÓJEGYEK AZ ÖSSZES TÁRSASÁGOK VONALAIRA, KÖZ - JEGYZŐI OKIRATOK HITELESÍTÉSE. AFFIBAUTTOK, IŐHAZAI BÉLYEGEK, MAGYAR JÁTÉKKÁRTYA. Ha nincs pénzküldőíve, vágja ki és töltse ki az alábbi szelvényt és MoneyJCarderrel együtt küldje be hozzánk: H ““I..!“::::::::::::..I Mi a hazai cím? ................/.............................................. M Hány dollárt küld? ............ BLilyen pénzben? ............. fi A küldő neve: .....................................it.............................9 ” ” címe: .................................................................... B