Kanadai Magyar Munkás, 1940. augusztus-december (12. évfolyam, 3-24. szám)

1940-08-01 / 3. szám

KANADAI----------------------------------------------------­ TLM f T M \C 1KQL *TM i yi I f% ZAvJ gumim Entered as Second Class Matter, June 19, 1934, by the Post Office Department, Ottawa, Ontario VOL. XII. ÉVF. , No. 3. SZÁM TORONTO, ONT., CSÜTÖRTÖK, 1940 AUGUSZTUS EGYES SZÁM­ÁRA 5 CENT -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------* AZ „ÁRULÁSÁT ELFOGADTÁK, A BIZTOSÍTÁST HALASZTJÁK ›e‹­­›s› „TRAGIKUS IRÓNIA LENNE...“ A HÁBORÚ eddigi menete és tapasztalata rengeteg tanulságul szolgált úgy a h­adviselő kormányok, mint országjaik népei számára. Mindjárt kezdetben nyil­vánvalóvá lett, hogy az engesztelési politikának sok­kal pusztítóbbak a következményei, mint sokan, de különösen a különböző kormányok felismerték vagy beismerték. Angliában még a szabadságkorlátozások is lehetővé tették, hogy a közkritika megnyilvánulásá­nak nyomására a sorozatos kudarcot valló »engesz­telő« Chamberlain kormányának mennie kellett. Franciaországban az engesztelők annyira gúzs­ba kötötték a szabadságot, hogy ott semmi kritika nem érvényesülhetett és így nyílegyenesen sodorhatták az országot a pusztulás felé. így nem lehet csodálkozni azon, hogy a burmai út japán fasiszta imperializmust engesztelő lezárása ma­gában a brit parlamentben is nagy ellenzésre talált, noha már csak a befejezett ténnyel számolt be a kor­mány. * * * FRANCIAORSZÁG esete különös élesen bizonyította be, hogy a végletekig fokozott rendkívüli hatalmi in­tézkedésekkel mennyire nem lehet a fasizmus ellen harcolni, csak annak győzelmét siettetni. Most, hogy a nyugati fronton a légi és­­ tengeri csatározások mellett csak a rádiókon és újságokon ke­resztül folyik a harc, itt Kanadában a hazai fronton oly erővel folynak a rendkívüli intézkedések és tör­vényhozások, hogy méltán okot adnak az aggodalom­ra. Elég a háborús törekvésnek olyan fenntartás nél­küli támogatójára hivatkozni, mint a Toronto Star, mely júl. 26-án egyik vezércikkében, miután elismeri, hogy bizonyos megszorításokat kell eszközölni a kor­mány részéről, ezeket mondja: » ... De egy tény megmarad, és bár gyakran meg­mondták, időről-időre szükséges ismét megmondani: mi szabadságért harcolunk , és tragikus irónia lenne, hogy a szabadságot megmentsük az ellenség legrosz­­szabb gyilkolásaitól és aztán úgy találjuk, hogy itt­hon vesztettük el azt. »Ez az, ahol tanulhatunk valamit Britániától, úgy a brit, mint a kanadai parlament fogadott el rendkívü­li hatalmi törvényeket, de a csupasz tény az, hogy a kanadai parlament sokkal messzebb ment, mint a brit szabadság bizonyos alapvető elveinek eltörlésében. A gyanúsításra való letartóztatás ügyében, például, a ka­nadai szabályzatok megengedik, hogy egy egy­ ember vizsgálati tanács sötétkamrában üljön. Az egy ember­ből álló tanács veszélyes. A brit szabályzatok számos bírákból álló vizsgálati tanácsról gondoskodnak. És a véleménynyilvánítási szabadság ügyében, mint a to­rontói Civil Liberties Association kimutatja, a „brit szabályzatok csak a közvélemény befolyásolására irá­nyuló törekvésekkel foglalkoznak, míg az idevágó ka­nadai szabályzatok lehetővé tették személyek perbe­fogását és megbüntetését magán összejöveteleken ko­moly szándék nélkül tett megjegyzésváltásokért.« »A demokráciához méltó jelenet volt Westmins­terben szerdán, amikor Sir John Anderson belügymi­niszter, akit minden párt tagjai, de különösen a kon­zervatívok tüzesen megtámadtak, kénytelen volt meg­ígérni a fellebbezési jogot a halálos ítéletek ellen és bírói ítéletfelülvizsgálatot kevésbé súlyos kihágások részére. Hírközlemények világossá teszik, hogy Britá­­nia hadikormánya vereséget szenvedett volna a kép­viselőházban, ha szószólója nem ígérte volna meg ezt az enyhítést . . . »Semmi ok nincs arra, hogy a kanadai nép egy jójával is miért lenne kevésbé buzgó az itthoni demo­krácia megőrzése iránt, mint az anyaország népe és törvényhozói, „örök éberség a szabadság ára“, és a ALÁÍRTÁK A „HAVANA! TÖRVÉNYT“. KÍNA VISSZAUTASÍTOTTA JAPÁNT. ROMÁNIA SZEPT. 15:16 TÁRGYALHAT írnisban­ a nyugati fronton a háború folyásának bi­zonytalansági állapota egyre inkább komplikálódik a balkáni és távolkeleti feszültségek révén, az Egyesül Államok nagyhatalmi irányelve, a Monroe Doctrin­­(»Amerika az amerikaiaké«), egy újabb lépést halad előre. rlA V­AISA xvGQCl 6SL6 VéJ2j'Gt ért­­jrxvwi­.cjr— a jvmai truimnany határozottan visszautasította azt a japán alku­ajánlatot, hogy 5 északi kínai tartomány Japán­nak való átengedésével, a Wang­­hábkormány elismerésével és Brit Burma, Francia Indo-Kína és Sziam közös japán-kínai ki­használásával kössék meg a bé­két. London — Churchill miniszter­­elnök üdvözlő táviratot küldött Argentina kormányának a Ha­­vanában tanúsított magatartásá­ért. Washington — Az amerikai kormány arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy ha Franciaor­szág fasiszta függvénye lesz Né­metországnak, az amerikai köz­társaságoknak át kell venni sür­gősen az amerikai féltekén lévő francia gyarmatok közigazgatá­sát. London — Sir Robert Craigie tokiói brit nagykövet azonnali elbocsátását kérte a kémkedés vádja alapján letartóztatott bri­­t Folytatása a 15. oldalon) társaság kikötötte, hogy a nyu­gati féltekén lévő gyarmatok a­­merikai birtokbavételére vonat­kozó közös intézkedéseket csak a kérdés tényleges előállásakor tárgyalják meg közvetlenül. britek fenntartják éberségüket, noha ők közelebb van­nak az ellenséghez, mint mi.« E vezércikk megírása óta eltelt nem egészen egy hét hazai fejleményei azt mutatják, hogy erre az éber­ségre fokozott szükség van. az amerikai 21 köztársaság kül­ügyminiszterének konferenciája, mikor az okmányokat aláírták. Argentína, Mexikó, Chile, Bolí­via, Kolumbia, Venezuela, Peru és Uruguay nem voltak hajlandók elfogadni az Egyesült Államok Hull külügyminiszter által kép­viselt ama tervét, hogy azonnal létesítsenek amerikaközi bizott­ságot, amely kidolgozná a nyu­gati félteke európai gyarmatjai­­ra vonatkozó közös akciókat egy más földrészről jövő támadás e­­setére. Mr. Hull távozásakor kijelen­tette, hogy mindamellett sokat végeztek. Az okmányok a követ­kezőket tartalmazzák: 1. Az úgynevezett­­Havanai törvény­ kijelenti, hogy minden amerikai köztársaság ellene van annak, hogy a nyugati féltekén lévő európai birtokok hovatarto­­zandóságában változás álljon be. 2. Amerikaközi együttműködés az »ötödik hadoszlop« vagy más felforgató elemek ellen. 3. Közös törekvés »amerikai módon« való közgazdálkodás fenntartására, óvintézkedéseket téve a háború által okozott piac­eltolódások ellen, és őrködés eu­rópai csererendszerek beférkőzé­se ellen. Argentina és a másik 7 köz- INDIA TOVÁBB IS A FÜGGETLENSÉGÉT KÖVETELI POONA, India — Az össz-indiai kongresszuspárt munkabizottsá­ga 10:5 arányban elvetette szom­bati gyűlésén Mohandas K. Gandhi nem-erőszak irányelvét a belső támadást és zavargást ille­tőleg. Ezt követőleg a párt vég­rehajtó bizottsága vasárnap — Gandhi tiltakozó távolléte mel­lett — jóváhagyta a munkabi­zottság döntését 91:63 arányban. Ugyanakkor 95:47 arányban hagyta jóvá a munkabizottság ama határozatát, hogy teljes füg­getlenséget adjon Anglia Indiá­nak és engedje meg ideiglenes nemzeti kormány alakítását, ha háborús törekvése támogatását akarja India részéről. A bizottság szocialista és kom­munista tagjai ,a brit imperia­lizmussal való« minden alkut el­leneztek. A HÁZNAKSZÁMADÁS A HÁZNAK SZÁMADÁST ADOTT A HADIKORMÁNY „Nem kell béremelést kérni a hadiadók ellensúlyozására" OTTAWA — Ne kérjetek a busztól emelést azért, hogy a védelmi adó és a háborús jövedelmi adó beleharap a fizetéstekbe — mondta Hon. J. L. Ilsley pénzügyminisz­ter kedden a képviselőházban. Az adóztatás azért van, hogy a munkások ezt az áldozatot is meghozzák a há­ború sikeréért, a béremelés^­— ------------*-----------— viszont az egyéni áldozat kikerülését jelentené a mi­niszter szerint. Ottawa — A szenátus a halál­­büntetést szabó »Árulási Tör­­vény«-t Meighen konzervatív ve­zér azonnali beleegyezésével ha­ladéktalanul elfogadta. (A tör­vényt részletesebben lásd a 2. ol­dalon.) Ottawa— A szenátus előtt má­sodszor olvasták fel kedden a munkanélküli biztosítás törvény­­javaslatát, de előzőleg Meighen konz. vezér a szenátusban sür­gette, hogy a szenátus bank- és kereskedelmi bizottsága tüzetes megfontolás alá vegye a javas­latot, akármennyi időt is vesz az igénybe és akármilyen forró­ra válik is az időjárás. A bizott­ság mindjárt hozzá is fogott. Dandurand szenátusi kormány­vezér ezzel sürgette a vitát: »A kapitalizmus van most próbán, és hogy túlélhesse, mindenkiről gondoskodnia kell.« Norman J. Dawes a kereske­delmi kamara részéről a törvény­­hozás elhalasztását kérte, hogy alapos megfontolásra legyen idő. (Az előzményeket lásd a 2. ol­dalon.) Ottawa , Kanada hadiminisz­terei részletes nyilatkozatokat tettek a képviselőházban e hét elején az országnak a háborús törekvések érdekében tett szer­vezési lépéseiről és eredményei­ről. King miniszterelnök beveze­tő megjegyzéseiben azt mondta, hogy ha a felfedett tényekkel a képviselők nem lesznek megelé­gedve, akkor kénytelenek lesznek a Hanson konzervatív vezér által javasolt titkos ülésezést megej­teni. Ugyanakkor kijelentette, hogy a »titkokkal« való tapasz­talata az, hogy valamit úgy le­het a legjobban elterjeszteni, ha azt mondják róla, hogy titok. S ezért ő nem ajánlja a titkos ü­­lésezést. Hanson konz. vezér a nyilatko­zatok megtétele után kijelentet­te, hogy teljesen meg van elé­gedve. Néhány adat a nyilatkozatok­ból: " (J. G. Gardiner, a hadiszolgálat minisztere:) Minden nőtlen, testileg alkal­mas, 21—45 éves kanadai férfi­nak 30­ napi kiképzésben kell ré­szesülnie egy éven belül. Kanada a jelen rendszer mel­lett 1.000.000 embert képezhet ki anélkül, hogy az iparban és ős­termelésben nagy eltolódást idéz­ne fel. Ha rendkívüli fejlemény nem adódik elő, a védelmi ügyosztály az első éven a 21—35 éves ma­gánosokat hívja be. Október 1 (Folytatása a 15. oldalon) ■

Next