Kanadai Magyar Munkás, 1941. január-július (12. évfolyam, 25-52. szám)

1941-01-02 / 25. szám

" MON­KÁS " M Entered as Second Class Matter, June 19, 1934, by the Post Office Department, Ottawa. Ontario VOL. XII. ÉVF. —No. 25. TORONTO, ONT., CSÜTÖRTÖK, 1941 JANUÁR 2. EGYES SZÁM ÁRA 5 CENT —-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ee jAOl ||Jj ANGLIÁNAK MEGTÖBB SEGÍTSÉGET -- ROOSEVELT A REVÍZIÓ fejfájára MAGYARORSZÁGON keresztülrobogó zsúfolt náci katonavonatok dübörgése tragikusan bizonyítja iga­zunkat,­­ hogy a magyar-jugoszláv »állandó béke és örökös barátság« szerződésének megkötésénél Csáky hangja mögött Hitler keze vitte a főszerepet; hogy Erdély jeles »revíziója« nemcsak a magyar és román függetlenség utolsó megrongált bástyáinak ledöntésé­re bevitt trójai faló volt, hanem a magyar és román nép életszekerének Hitler harcikocsijának kampóske­­resztjére való akasztása is; hogy a felvidéki szalagocs­ka és Kárpátalja visszacsatolása a magyar független­ség elzálogosítása; hogy Horthy kormányának Mün­chenben való statisztálása a legnyilvánvalóbb és leg­veszedelmesebb hazaárulás, mert a csehszlovák demo­krácia megdöntésének­ segítése éppen úgy a magyar függetlenség kapuinak ötödik hadoszlopos kizárása az ellenség előtt, mint amennyire Prága védelme akkor Budapest védelmét is jelentette; s végül, hogy Horthy kormányainak kultúr-együttműködéssel, diákcserével, munkáscserével, borotvapengéért és nadrágtartóért bú­zát és vágómarhát adó »kereskedelmével« kezdődő náci-barátsága a gyarmati rabiga lejtőjére vitte az or­szágot és népét. A »revízió« csődje magyar vonatkozásban éppen olyan teljes és végzetes, mint az »engesztelésé« brit és francia vonatkozásban. Hogy a náci katonavonatok dü­­­börgése mennyire tudatosítja a szélesm­agyar tömegek­ben a Horthy-Szálasi verseny-hazaárulással Magyar­­országra szakasztott veszedelmet, afelől csak megkö­zelítő elgondolásaink lehetnek; de ugyanakkor sokat sejtet az, hogy a kérdés olyan zajlást indított meg a Teleki-kormányban is, hogy Teleki Mihály földműve­lésügyi miniszter lemondott és a kormányválság meg­oldása alig várható. Az első világháborúban a »nagy német« gondola­tot úgy próbálták a német hadseregben megtartani, hogy magyar búzából készült fehér kenyérrel injekci­ózták akkor, amikor az imperialista háború különböző frontjain a magyar katonáknak már kukoricakenyér is csak ritkán és gyéren jutott. Most, a második világhá­borúban, az erdélyi »revízió« után lefoglalták az e­­gész magyar búzatermést, hogy Hitler »nemzeti szo­cialista eszméjét« legyen mivel injekciózni a náci ha­digépezet éhes emberi gyomrába. Teleki Mihály valószínűleg tisztábban meglátta, mint a főcserkész Pál professzor-miniszterelnök, hogy a kukorica- vagy zabkenyérre és káposztatorzsára szo­rítkozó magyar menü segíteni fogja a széles magyar tömegeket abban, hogy a »revízió-pótlékon« a »Made in Germany« védjegyet tisztán felismerjék és a náci katonavonatok vészes dübörgéséből a Horthy-ellenfor­­radalom egyetlen következetességét, a belső és külső hazaárulások végtelen bűnlajstromát kibetűzzék. A kanadai magyarság abban a szerencsésebb hely­zetben volt, hogy útmutatásunk nyomán mindezeket előreláthatta és nem is dűlt be annak a néhány ötödik hadoszlopos kolomposnak, akik üdvözlő táviratokat küldtek Hitlernek és Mussolininek. De ezeknek a ko­­lomposoknak Pesten át Berlinből irányított szócsöve még mindig össze tudja — ha esetlenül is — egyez­tetni a »hitlerizmus ellen folyó háború« támogatását Horthyék hazaárulásával és a hitlerizmus dicsőítésé­vel. Lehet, hogy nem is olyan nehéz ez az összeegyez­tetés; nem tudjuk — mi nem próbáltuk. »Horthy kormányzó messzetekintő elgondolása most teljes mértékben megvalósul«, írja a szócső. »A szegedi ellenforradalom eszméit tette magáévá a bu­dapesti nagygyűlés«, hazudja másik címében. »Mun­kás Újság« című rovatában ilyen náci cseppeket ada­gol kisszámú, megtévesztett olvasói agyába: »Németországban új és rendszeres munkakör nyílt az orvo­sok részére: minden gyár és ipari üzem alkalmaz egy üzemorvost. Feladatuk a tisztviselők és munkások egészségi állapotát vizs­gálni, a munkások egészségi, tisztasági viszonyait ellenőrizni . . . A „KÉTÉVES HIVATAL" REAKCIÓS GOLDSTICK a WARD 4. F. egyetlen haladó tanácsos-jelöltje TORONTO, dec. 31. — A város szavazói holnap az urnákhoz já­­­­rulnak, hogy a város elöljárósá­­­gát megválasszák és eldöntsék, hogy azok egy vagy két évig ma­radjanak-e hivatalban. Haladó szószólók ismételten be­bizonyították, hogy minden mun­kásnak, minden középosztálybeli polgárnak érdeke, hogy a váro­si tisztviselők továbbra is EGY­ÉVI szolgálatra legyenek választ­va, mert a kétévi hivatalviselés reakciós érdekeket szolgál. A választási kampány megle­­­­hetős lanyha volt. Nagyobb é­­lénkség csak a Ward 1, 2, 4 és 5- ben volt, mivel ott haladó jelöl­tek is vannak. Meglehetős feltű­nést keltett, hogy Lewis Duncan őrnagy a polgármesterségre való jó kilátást elejtve, ellenőrségre pályázik. A Ward 4-ben, ahol a magyar­ság zöme lakik, csak egy haladó tanácsosjelölt pályázik: David Goldstick, aki szakszervezeti és általában munkásügyekben jól is­mert ügyvéd. Programján a kö­vetkezők vannak: 1. Polgári szabadságjogok. A demokráciáért külföldön harcol­va, nem szabad azt itthon felál­doznunk. 2. Segély-színvonal javítása. Az elégtelen segély sok ezret végle­gesen munkaképtelenné tett. 3. Szakszervezeti feltételek a helyhatósági munkaszerződések­nél. Fellendülést csak tisztessé­ges béreken keresztül lehet elér­ni. 4. Méltányos adómentesítés és bérlet­szabályozás a munkások otthonaira. 5. A közszolgálati kellékek köz- Több repülőgépet! London — Itteni körök Roose­velt elnök beszédét nagyon »idő­­szerü«-nek tartják s különösen jó hatást tulajdonítanak a beszéd ezen részének: »Azt hiszem, hogy a tengelyhatalmak nem nyerik meg ezt a háborút.« Ugyanakkor gyorsabb segítséget, elsősorban több repülőt várnak. Róma — A Stefan­i­ hírügynök­­ség 50 szavas szó szerinti idéze­tet küldött a lapokhoz Roosevelt tulajdonba vétele. A miénk a vil­lanyvezeték, de nem a miénk a telefonvezeték; a miénk a vízve­zeték, de a gázvezeték nem; mi­ért? 6. A gázóra-adó eltörlése. 7. A közszükségleti cikkek ár­­szabályozása. Állítsuk meg a profitharácsolót, mert a nép el­lensége. 8. Egyéves szolgálati idő a ta­nácsban, elnök beszédéből. Virginio Gayda szerkesztő és fasiszta szószóló a beszédet további lépésnek tekin­ti az Egyesült Államok részéről a »nyílt beavatkozás« felé. Sztambul — Roosevelt elnök beszédét az ankarai hivatalos rá­dió a »háborúban való nagyobb fordulat«-nak minősítette, míg a Yeni Sabah vezércikke szerint: »Roosevelt elnök a tengelyorszá­gok halálos ítéletét olvasta fel.« Tokió — Hivatalos nyilatkozat még nem történt Roosevelt elnök beszédére vonatkozólag. Mexikó — Az Ultimas Noticias nyilatkozott elsőnek Roosevelt el­nök beszédére s kijelentette, hogy az elnök háborúba akarja vinni az Egyesült Államokat, »és ez borzasztó azokra, akiket — mint bennünket is — hatáskörébe von­hatnak . . . Tegnap estétől, min­den kétséget kizárólag, elkezdő­dött az egyetemes háború.« D. R. BESZÉDE EGYÉRTELMŰ A HADÜZENETTEL - OTTAWA Bék­én, Tokió hallgat, Róma vádol LONDON MÉGTÖBBET AKAR WASHINGTON — »összes jelenlegi törekvésünk sem elég. Több hajóra, több ágyúra, több repülőgépre — mindenből többre van szükségünk«, mondotta Roosevelt elnök vasárnap esti rádióbeszédében, mely a N. Y. Times szerint »egyik törté­nelmi mérföldköve az ame­rikai külpolitikának«, ha­sonlóan Monroe elnök több mint egy évszázaddal eze­lőtt kinyilatkoztatott híres »elvé«-hez, mellyel Mr. Roosevelt is azonosította magát beszédé­ben. Az elnök, noha az amerikai kontinens védelmét hangoztatta, a lehető legnagyobb anyagi és erkölcsi segítséget ígérte Britá­­niának, az Atlanti- és Csendes­óceánon való angol-amerikai ura­lom biztosítására. Erélyesen el­utasította azokat, akik az Egye­sült Államoknak háborúba keve­redésétől félnek. Ottawa — A kanadai kormány­körök Roosevelt elnök beszédét a háború óta a legnagyobb je­lentőségűnek s a tengelyhatal­mak elleni hadüzenettel egyértel­műnek tekintik. Berlin­t .Hivatalos német vé­lemény hétfőn még nem mutat­kozott Roosevelt elnök vasárnap esti beszédére s még a sajtó sem vette tudomásul. Egyes források szerint, gondos tanulmányozás u­­tán Hitler fog válaszolni. »Egyetemes háború« A mrankóarcvonal gondoskodik arról is, hogy a sokgyermekes a­­nyákat az üzletekben soronkívül szolgálják ki, továbbá, hogy a munkásokat és munkásnőket szabadságra küldjék.« Azok a kolomposok, akik az ellenforradalom és nácizmus dicsőítését össze tudják egyeztetni a »hitle­rizmus elleni háborúval«, bizonyára nem éreznek lel­­kiismeretfurdalást igazi antifasiszták besúgása miatt sem. De mit lehet gondolni azokról a hivatalosakról, akik ilyenek »útbaigazítása« nyomán indulnak el? MOZGÓSÍT HORTHY JANUÁR 15.-ÉRE BUDAPEST • Magyarország hétfőn új korosztályokat hívott be és egyes források szerint a kormány jan. 15-re általános mozgósítást akar nyélbeütni. Né­mely források ebben azt a célt látják, hogy a magyar hadse­reg a szovjet-magyar határt biz­tosítsa, míg Hitler délkeleten ma­nőverezik vagy támad. A személyvonatok közlekedését »rendkívüli megszigorítás« alá vették jan. 31-ig, a német csa­­patszállítások miatt. (Bővebben lásd a 16. oldalon.) Teleki Mihály földművelésügyi miniszter lemondása a náci csa­patok roppant számban való át­vonulása miatt, nem az egyedü­li jele a kormányon belül mu­tatkozó válságnak, de semmi e­­gyéb nem jutott még eddig nyil­vánosságra. Bukarest — Három expressz és 13 helyiérdekű vonat kivételével, az egész romániai vonat- és re­­pülőforgalmat leállították, min­den hivatalos magyarázat nélkül. Belg­rád — Rendszerint jólér­tesült körök szerint, eddig 45—1­50.000 főnyi német haderőt szál­lítottak Olaszországba a nyugati Brenner-hágón és a keleti Tar­­visia-hágón át.

Next