Kanadai Magyar Munkás, 1965-1966 (37. évfolyam, 1-49. szám)
1966-06-16 / 45. szám
4. oldal A MAGYAR N — Hazai Tudósítások — “A HAZA védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége.” Ezekkel a szavakkal rögzíti az Alkotmány az általános honvédelmi kötelezettséget. Ennek megfelelően minden 18 és 50 év közötti férfi és 18 és 45 év közötti nő behívható honvédelmi szolgálatra. A nők azonban csak háború esetén és csak szakszolgálatra vehetők igénybe, fegyveres szolgálatra nem kötelezhetők. A törvény magában foglalja azt is, hogy az a férfi, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesít, egy ideig honvédelmi hozzájárulást köteles fizetni. Ennek összege az érintett havi fizetésének körülbelül 8 százalékát éri el. A hadseregbe e besorozottat általában három évre hívják be, a gyakorlatban azonban két év a katonai bő utosítására, amennyi feltétlenül szükséges. 1963-ban 6,6 milliárd forintot, a költségvetés összegének 7.4 százalékát, 1964-ben 6.16 milliárd forintot, a költségvetés 6.6 száázalékát, 1965-ben 5.75 milliárd forintot, a költségvetés 5.9 százalékát és 1966-ban 5.22 milliárd forintot, a költségvetés 5.5 százalékát irányozták elő honvédelemre. Érdemes megemlíteni, hogy ugyancsak erre az évre a költségvetésből beruházásokra 46.8 milliárd forintot, a kiadások 49.1 százalékát, szociális, egészségügyi és kulturális célokra 29.8 milliárd forintot, a kiadások 31.3 százalékát irányozták elő. KATONÁK AZ ÉPÍTŐ MUNKÁBAN Ma már el lehet mondani, hogy a fegyveres erők nemcsak kapnak az országtól, hanem adnak is a népszabadságnak. A hadsereg — a kiképzés minőségéből és üteméből nem engedve — igyekszik minél több produktív munkával is hozzájárulni az ország építéséhez. A néphadsereg tagjai 1963-ban mintegy egymillió munkanapot dolgoztak az iparban és a mezőgazdaságban és 400 millió forint értékű munkát végeztek el. 1964-ben munkájuk értéke elérte a 700 millió forintot. 1965-ben az árvíz elleni védekezés 120 napos munkájában több mint tízezer katona vett részt. Naponta 12- 16 órát voltak talpon és oroszlánrészük volt abban, hogy mintegy 600.000 hold termőterület, városok, községek, falvak sokasága menekült meg a szennyes ár pusztításától. A magyar néphadsereg gyakorlatait is az ésszerűség vezeti. Korábban általános volt, hogy a kiképzés során a gyakorlatokon a katonák hidat vertek, utat, vasútvonalat építettek, telefonvonalat húztak ki, majd ezeket a létesítményeket a gyakorlat végén lebontották, felszedték. Most oda építenek hidat, vasútvonalat, utat stb.-t, ahol ezt a lakosság érdeke megkívánja. Ilyenformán a katonai kiképzés a népgazdaságnak is hasznos. A hadsereg új kiképzési rendszerű műszaki alakulatainál szolgálatot teljesítők híd-, vasút-, mély- és magasépítési műszaki ismereteket szereznek a katonai kiképzés keretében. A katonafiataloknak tehát lehetőségük és módjuk van olyan műszaki, technikai ismeretek elsajátítására is, szakmai képzettség megszerzésére, amit leszerelésük után a polgári életben is hasznosíthatnak. 18 ÉVES KORHATÁR Hazánkban a bevonulási korhatárt a szokásostól eltérően nem a 19. vagy a 20., hanem a 18. életévben határozták meg. A kérdésben mindenekelőtt az döntött, hogy a mai 18 évesek testileg és szellemileg is érettek és alkalmasak a katonaságra. Aki tovább akar tanulni, az egy évi sorkatonai szolgálat után kerül az egyetemre, vagy a főiskolára. Kedvező ez a bevonulási idő a fiatalok szempontjából, mert általában a 18 évesnek a bevonulás jóval kevesebb gondot okoz, mint az idősebbeknek. Előnyös a hadsereg szempontjából is, mert a korszerűbb, bonyolult hadfelszerelés megismerése egyre több műveltséget követel meg és ezért is helyes, hogy azok a középiskolások, akik tovább akarnak tanulni, szintén legyenek sorkatonák. ÚJ FEGYVEREK Elmondható, hogy a magyar fegyveres erő Közép-Európa egyik legkorszerűbb hadseregévé vált. A hadsereg új fegyvernemekkel, a fegyvernemek pedig új fegyverekkel gazdagodtak. Czinege Lajos honvédelmi miniszter a Néphadsereg Napja alkalmából elmondott beszédében kiemelte: ‘‘Hazánk jól felszerelt, korszerű légvédelemmel rendelkezik. Légterünket többszörös hangsebességgel suhanó, rakétákkal és egyéb harceszközökkel felszerelt repülőgépek védik. Légvédelmi rakétáink képesek megsemmisíteni egy esetleges támadás esetén a jelenlegi maximális sebességgel és magasságban repülő ellenséges gépeket is. Légvédelmi fegyvereink összehangolt, eredményes működését korszerű rádió-technikai, felderítő, jelző- és irányító rendszer biztosítja.” A korszerűsítés során teljesen átalakult a szárazföldi hadsereg is. Tulajdonképpeni gyalogságról már beszélni sem lehet. A gépkocsizó lövészeket a legkülönbözőbb szállítóeszközök, páncélozott gépkocsik, kétéltű járművek szállítják nagy gyorsasággal. Az itt szolgálatot teljesítőket könnyű automata és korszerű páncélelhárító fegyverekkel látták el. Felszerelésük védelmet nyújt az atom- és a vegyiháború ártalmaival szemben is. Az éjszakai harchoz szükséges eszközökkel is rendelkeznek. A tömegpusztító fegyverek megjelenése megnövelte a páncélos csapatok szerepét. Ennek megfelelően a magyar szárazföldi haderő gerincét a páncélos csapatok képezik. A harckocsizó egységek önálló harci feladatok megoldására is képesek és korszerű felszerelésükkel sikerrel küzdik le a szárazföldi és vízi akadályokat. Minden terepen gyorsan mozognak és a harckocsik belső berendezése alkalmas az időjárástól és a napszakoktól független, folyamatos harcra. A szárazföldi csapatok fő tűzerejét a harcászati-hadműveleti rakétafegyverek képezik, amelyek hagyományos és nukleáris töltettel egyaránt felszerelhetők. A rakéták gyorsak, nagy távolságban is meg tudják semmisíteni az ellenséget s mozgékonyságuk kivonja őket az ellenség csapásai alól. Hajtóanyaguk bármilyen időjárási viszonyok között is nagy tűzgyorsaságot biztosít. A műszaki, vegyvédelmi egységek, a modern építő, szállító és egyéb eszközökkel, hidakkal biztosítani tudják a hadsereg műszaki, vegyi és bakteriológiai védelmét, gyors mozgását. A magyar hadsereg technikai hadsereggé vált. MENNYIBE KERÜL A HADSEREG? Természetes, hogy a fegyveres nagyon gondosan mérlegelik, erők fenntartása jelentős anyagi hogy csak annyit fordítsanak az áldozattal jár. Magyarországon ország katonai védelmének biz- ÖT ÉV IDEGENFORGALMI MÉRLEGE 100 ORSZÁGBÓL NÉGYMILLIÓ VENDÉG • 3.700.000 MAGYAR UTAZOTT KÜLFÖLDRE AZ ELMÚLT öt évben Magyarország az európai turizmus egyik jelentős pontja lett: ez idő alatt több mint 100 országból mintegy 4 millió külföldi vendéget fogadott a magyar idegenforgalom. Az átutazók száma is magas volt: 2.300.000. Öt év alatt a kiutazók száma szintén jelentősen emelkedett: 3.700.000 volt. Az utazásokat elősegítették azok az intézkedések, amelyeket ez idő alatt léptettek életbe, például a vízumok gyors kiadása, s a vízumkényszer megszüntetése több országgal. A magyar idegenforgalom vezetői a nemzetközi kapcsolatok további fejlesztését tűzték ki célul, s ennek eredményeképpen a közelmúltban írták alá a magyar-jugoszláv idegenforgalmi egyezményt; idegenforgalmi megállapodás jött létre az Egyesült Arab Köztársasággal, s most azt vizsgálják, hogy szélesíthetnék a turistakapcsolatokat Ausztriával, Olaszországgal, Indiával és Kuvaittal. KANADAI MAGYAR MUNKÁS TIZENKÉT viharsarki faluban rendeztek magyar-szovjet barátsági napot. Ebből az alkalomból 12 szovjet család érkezett Békéscsabára, majd utazott tovább a 12 községbe. Valamennyi faluban magyar-szovjet barátsági találkozót tartottak. CORNELIU MANESCU, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere Prágából hazatérőben Péter János külügyminiszter meghívására rövid látogatást tett Budapesten. CSEHSZLOVÁK NÉPKÖZTÁRSASÁG• LOSONCON PÉLDAMUTATÓAN ÁPOLJÁK A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGEKET DÉL-SZLOVÁKIA irodalmi,történelmi emlékekben egyik leggazdagabb járása a losonci járás. Területén századokon keresztül a haladó magyar irodalomnak és történelemnek olyan jelesei éltek mint Balassai Bálint, Rimay János, Ráday Pál, Katona István, Kármán József, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, hogy csak azoknak a neveit említsem, akik ma már irodalmunk, történelmünk halhatatlanjai. A losonci járás lakosai mindig nagy tisztelettel adóztak a kultúra nagyjainak. Emlékművek, emléktáblák hirdették, hogy itt született, itt élt, vagy itt van eltemetve ez vagy az a jeles költő, író, történész vagy tudós. Legtöbbnyire ezeket közadományból emelték a XIX. század folyamán. Sajnos, a második világháború zivatarában és az azt követő években a haladó jellegű magyar irodalmi és történelmi emlékek nagy része elpusztult, bombák, gránátok vagy az oktalan elfogultság áldozatául estek. Ez történt a losonci irodalmi emlékek esetében is. Akna verte le Kármán József szülőházának faláról az emléktáblát, az 1895-ben tiszteletére emelt emlékoszlopot is félreállították. A népeink között egyre javuló kapcsolatok következtében azonban a szlovák és magyar kulturális emlékeket mind több kölcsönös megbecsülés éri. Ezt bizonyítja az 1964-ben Alsósztregován megrendezett Madách-centenárium, és azt bizonyítják a Kármán-emlékek viszszaállításának losonci előkészületei. A CSEMADOK losonci járási vezetősége három évvel ezelőtt javaslatot nyújtott be a Losonci Városi Nemzeti Bizottság tanácsának, valamint az illetékes kulturális szervekhez a Kármán-emlékek visszaállítása ügyében. Ezt a javaslatot az illetékes városi és járási szervek elfogadták, magukévá tették és így kerül most sor arra, hogy Losonc város lakossága újból kegyelettel adózhat nagy fiának, a XIX. század nagy magyar írójának, Kármán József emlékének. Eredeti helyére kerül viszsza az a gránittábla, amelyen ez a felirat áll: "E házban született Kármán József magyar író 1769. március 14-én. Azt a klasszikus stílusú emlékoszlopot pedig, amely ideiglenesen az eléggé elhanyagolt református templomkertben volt elhelyezve, a Losonc centrumát képező templom előtti téren állítják fel, arra a helyre, ahol 1947-ig az 1848-as honvédemlékmű állott. A Losonci Városi Nemzeti Bizottságon, a CSEMADOK járási titkárságán, valamint a haladó magyar irodalmi emlékek visszaállítását, és restaurálását már évekkel ezelőtt kezdeményező irodalmi körön kívül a helyreállítási munkálatokból a Losonci K. Gottwald Építészeti iskola tanárai és diákjai is kiveszik részüket. Ferenci Ferdinand ADATOK A CSEHSZLOVÁK TECHNIKAITUDOMÁNYOS TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉRŐL • A társaságnak 192.000 tagja van,amelyek 3148 üzemi szakosztályban működnek. Ezeket 35.000 szakember vezeti. • A társaság szervei, mint szakértők a népgazdaság, a gazdasági és politikai szervezetek kérdéseiben nyújtanak segítséget. • 1965-ben 3000 komplex brigád és kollektíva tevékenykedett a társaság keretében, amelyek 16.599 feladatot oldottak meg. • A társaság nagy mértékben segítette elő a dolgozók továbbképzését. Az elektrotechnikai tanfolyamokon 12.000, a gépesítő iskolákon 10.000 hallgató vett részt.Számolótechnikai tanfolyamokon 1000, központi fűtés kezelőin 15.000, építőmesterin 4000, a fémforrasztás technikai tanfolyamokon 7000 dolgozó nyert továbbképzést. Világszéles repülőjáratok NEGYVEN országba repülnek a csehszlovák repülőtársaság gépei. 1946-ban 58 ezer utas repült a társaság gépein, 1965-ben már 1 és egynegyed millió volt az utasok száma. Jelenleg 40 ország 43 városába repülnek a Cs. Aerolinia gépei. Igazi vadász KEVÉS vadász dicsekedhet olyan eredménnyel, mint Sava Neszkovics hegyi lakos. 20 év alatt több mint 40 farkast, 400 rókát, 100 borzot, 60 nyusztot, 50 görényt, 40—50 vadmacskát és 20 vidrát ejtett el. 1966 június 16 A CSEHSZLOVÁKIAI Volticei Állami Gazdaságban egyik tehénnek négy borja ellett. A jelentés szerint a borjak egészségesek. A ROZSNYÓI bányászmúzeum építését befejezték és májusban ünnepélyesen megnyitották. A ZEMPLÉNI CSISZ műkedvelő csoportja sikerrel mutatta be Egri Viktor "Házasság” című színművét. NEMRÉG nyitották meg a Kassai Műszaki Múzeumban az Atom a békéért című kiállítást, amelynek anyagát a moszkvai Politechnikai Múzeum állította össze.