Új Szó, 1977 (48. évfolyam, 1-48. szám)

1977-12-10 / 47. szám

4 OLDAL ÚI SZÓ [3 Jz Új arcú magyar tájak ]3 J ______ ✓ _____ ___* ____ SS ✓ ______ // KORKÉP AZ EPÜLO PÉCSRŐL Modern város - múzeum-város A 150 ezer lakosú Pécs nem csupán egyik legnagyobb, hanem egyben egyik legszebb városa is Magyarországnak. Már a fekvése is igen szerencsés: a Mecsek hegység lábainál, szelíd dombok között helyezkedik el, kicsit maga is lejtős domboldalra épülve. Nevezetes szőlőtermő vidék ez: az itteni lankákon teremnek a messze földön híres vellányi és siklósi borok. A jugoszláv határhoz közeli, déldunántúli város éghajlata általában néhány fokkal melegebb mint másutt az országban, s a szinte állandó kellemes napsütés mediterrán hangulatot áraszt. Ez a hangulat sugárzik Pécs utcáiból, épületeiből is, amelyek némileg különböznek az általában ismert magyar építészeti stílustól. A látogató itt úgy érzi, mintha egy valódi déli — mondjuk olasz vagy jugoszláv — városban sétálnak a girbegurba kis utcácskák, a csaknem összeérő KÜLÖNBÖZŐ KOROK EMLÉKEI — SZOMSZÉDSÁGBAN Kevés magyar város van, ahol olyan épségben megmaradtak volna a történelmi emlékek, s olyan szépen egymás mellett élnének a különböző korok középkori térképét, és ennek alapján muzeológusok hosszú hónapokig tartó munkával elkészítették a középkori város méretarányos makettját. A térképből kiderül, hogy a 44 utcából álló mai történelmi városrész utcarendszere szinte teljesen megegyezik a hajdanival. Az utcák girbegurba vonalvezetése még a török megszállás előtti és alatti időkből ered, s a telkek nagysága és határa is alig változott az eltelt évszázadokban. A városban az utóbbi években jelentősen megélénkültek az építészeti és rekonstrukciós munkálatok, s ebben a középkori viszonyokat őrző térkép nélkülözhetetlen segítséget nyújt. A tervezőknek és építőknek úgy kell átalakítaniuk Pécset korszerű ipari nagyvárossá, hogy közben a műemlékekkel zsúfolt régi városrészt — amely ma is Pécs központját alkotja — épségben átmentsék a jövő számára. KÖNYVTÁR A GRIFFATON-HÁZBAN Ennek a történelmi város­magnak a rekonstrukciója, belső korszerűsítése, s a régi Pécs műemlékeinek újjáépítése nagy erővel folyik már évek óta. Az értékes épületeket igyekeznek stílszerű módon felhasználni, bennük múzeumokat, könyvtárat, klubokat helyeznek el. A város elsősorban törökkori műemlékekben gazdag. A XVI. és XVII. századi török megszállás erőteljesen rányomta bélyegét a városképre. A már régóta nyitva álló mecset és a főtéren található impozáns dzsámia után tavaly előtt újabb restaurált török imaházat nyitottak meg. A Jakováli Hasszán pasa nevét viselő dzsámit eredeti állapotában állították helyre, berendezését a török kormány ajándékozta a városnak. Jelenleg is folynak a helyreállítási munkálatai Pécs egyik legszebb régi épületének, az úgynevezett Griffaton-háznak. A XVIII. század végén épült árkádos barokk épületet, amely hajdan egy gazdag kereskedő­­családé volt, most hárommillió forintos költséggel könyvtárrá építik át; a bot­ozatos földszinti termekben harmincezer könyv várja majd az olvasókat, a hatalmas emeleti szalonban pedig olvasótermet rendeznek be. Múzeum-utca lesz a pécsi városközpont műemlékekkel szegélyezett legrégibb utcájából, a Káptalan utcából. Néhány éve nyílt meg a század legegyénibb magyar festőjének életművét őrző Csontváry-múzeum, majd a pécsi születésű neves képzőművész. Vásárhelyi Viktor (Victor Vasarely) állandó múzeuma, a művész által ajándékozott anyaggal. Rövidesen újabb állandó kiállítások nyitnak — a Modern Nemzetközi Múzeum, amelyben a század olyan kimagasló művészei kapnak helyet, mint Arp, Kupka, Schöf-­­­fer és Herbin, valamint a Magyar Aktivisták Múzeuma. A Káptalan utcában áll egyébként a híres Zsolnay-gyár porcelánjait, kerámiáit őrző Zsolnay-múzeum és a Pécsett élő idős festőművész, Martyn Ferenc állandó kiállítása is. Pécs városvezetői nemrég helytörténeti múzeum felállítását is elhatározták. Ebben felépítik a régi Pécs egy darabját: egy teljes árkádos utcasort állítanak majd eredeti szépségében, szigorú korhűséggel helyre. A látogatók úgy sétálhatnak majd itt, mint elődeik a hajdani város egy utcájában, eredeti cégérek és reklámok között, amelyek korabeli berendezésű ci­pész-, lakatos- és cukrászműhelyt, szatócsboltot, vendéglőt és kávézót hirdetnek majd. Az itt sétáló pécsiek a régi hangulatot árasztó falak­ között egy kicsit belekóstolhatnak őseik életmódjába. erkélyek, a domboldalra épült, építészeti emlékei, mint éppen belső kertes házak délies, latinos Pécsett. Nemrég találták meg légkört idéznek, például az egyik levéltárban Pécs MEZESKALÁCS-SZIV CSÁKVÁRI CSERÉPEDÉNYEK - NAGYÜZEMBEN PÉCS CSERÉPVÁSÁR PÉCS — 1977. DECEMBER 10

Next