Kapu, 1989. május (2. évfolyam, 5. szám)

Sebeők János: Az önbecsapott ajtó kitárulása (vers) - Restár Sándor: "Lui Katorznak" (vers)

SEBEŐK JÁNOS Az önbecsapott ajtó kitárulása Kelt: 1989. márc. 15-én Mint a szégyenlős falusi vénkisasszony, ki fél tenyér mögül mer csak nevetni egy pikáns vicc hallatán . „Na még ilyet..úgy nevettünk mi is legföljebb fél tenyér mögül, ha azt mondta egy nálunknál bátrabb, hogy tulajdonképpen rabok vagyunk. Mert a félelem az igazságot szemérmes viccé vetkőztette, kérném — s négyszem­közt perpetum hamuka sumák volt a Király csak meztelen. Mondhatnék intim „testműködés” vált abból, mi szabadságvágy, hisz közel egymáshoz, annyi szent: a szabadság, s a szerelem — hát nem szégyelljek magatokat? S öncenzúránk a legislegisseözebbre, ügyebbre, s a hozzánk legközelebbire kiírta: „Magánterület” — ki itt túllépsz, az ballépsz és botlás és elvégre nemzetközi konstelláció, s egy joviális, jellemző vállmozdulat elég volt ahhoz, hogy „Ez már nem személyi kultusz” — mert gyárlátogat, s a lábvíz, ha nem véres, akkor hol a nyak? — talán nincs is, csak tévedtünk, s ágymelegbe rejtendő négyszemközti titkos tétel volt az is, hogy „amúgy gyakorlatilag” Náluknál... fejletlenebbek vagyunk. Az igazság meztelen volt — és más volt a király. S azt mondták a dialektikusok és a történelmiek: „A tény beszél”, de mi láttuk, hogy a karaván halad, s ugattunk szájkosárral, hallgattunk zablával, és sajtószabadságnak hittük, ha a rikkancs így kiált: „Itt a Zokszó Nélkül, vegyenek” — „Itt a Zokszó Nélkül, vegyenetek ...” — s nélkül vettük. S most? Mikor be már nem vesszük, s kimondva végre zokszavunk, most, egyszer csak kiderül, hogy amiről el sem mertük még félig sem, ARRÓL kiderül, hogy még annál is sokkal, s kiderül, hogy ami úgy volt, az van is úgy, s egyáltalán, kiderül, hogy a szabad is lehet. RESTÁR SÁNDOR „Lui­katorznak99 (Luika — Torznak) „... én vagyok!” csörgőre húzott kígyókkal ébredek ideiglenesen hazámban állomásozom tudásom hatalom — mellyel sokszor visszaélek Vigyázz! — menet vagyok és felvigyázó tiltom tűröm MAGAM támogatom szerény képességeimhez mérten vívmányaimat megbecsülöm én az Állami Balek — Intézetben szteppelek ősszel kopaszodom tőlem megkopasztanak, tavasszal őszülök — jó nyaramra már alig emlékszem forradalmaim malmai lassan őrülnek — öregszem időnként magamba nézek — elkelne már egy jobb szemüveg SZŰCS LÁSZLÓ Helyzettanulmány Jézussal éjfél van kossuth rádió budapest brit szakértők merénylet­­enem kabuli követ menekült erdélyi gyerekek éjfél van már el is múlt egy perce és részletes jelentéseink helyett megmozdul végre a Megváltó mária méhében éjfél éjfél éjfél éjfél jól bejárt küszöb a félelem a kisded és fél és te is rejtőzz a résbe szerelem a csillag ma éjjel meghibásodott betlehem fölött most különös jeleket rögzít a néma feketedoboz (Nagyvárad, 88. december 24 oh 18 min) 3

Next