Kapu, 1992. március (5. évfolyam, 3. szám)
KULTÚRA - Bánkúty Miklós: Kunyhó-konyha - Egy magyar múzeum Izraelben
Kunyhó-konyha (ízletes hadiételek - Szakái László kiadása, Jánoshalma 1991.) Rendkívül érdekes könyvet újított fel és adott ki Szakái László, az ismert jánoshalmi vendéglős, aki nemcsak gyakorlatban, de tájékozottsága, felkészültsége okán is jeles tudósa a gasztronómiának. Madár Imréné a második világháború előestéjén szerzette ma is figyelemre érdemes tanácsok tárházának bizonyuló szakácskönyvét, az ízletes hadiételeket. No, nem éppen háborús felhasználhatósága miatt olyan izgalmas ez a gyűjtemény. Bájos naivitásáról tesz e téren tanúbizonyságot a jóságos szerzőasszony. Ilyen tüneményeket ír: „tojás, tej, tejfel, túró, vaj bőven lesz; marhahús állandóan beszerezhető; amíg a Duna-Tisza folyik országunkban, halunk mindig lesz; Kárpátalja, Erdély kimeríthetetlen vad állománya rendelkezésünkre áll...” Meg hogy: „A magyar háziasszony nehezen tud belenyugodni abba, hogy egy kis fánkkal, palacsintával, kirántott szeletekkel, finoman mártogatni való „szaft”-os pörkölttel ne tudjon szolgálni családjának.” Az aranyszívű hölgy nem tudhatta, hogy egy igazán praktikus könyvben inkább afféle recepteket kellett volna megadnia, mint: „Uborkaleves halfejekkel”, vagy „Rántott fikuszlevelek”, „térképésztáska-ragu”, netán „Lóbőr-tokány pincelakó módra”. Hasznos lett volna egy fejezet „Mit legeljünk?” címmel is. Mert ez a háború éppen abból forgatott ki bennünket, amit oly állandónak és mindig adottnak szerettünk volna hinni. S ez, sajnos nem csupán a marhahúsra vonatkozik. Hogy a könyv mai megjelentetése mégis roppant hasznos, azt viszont aligha kell bizonygatnom. Állapotunk most nem háborús, csak éppen a népesség jelentősebbik fele halad a lerongyolódás biztos útján. Számukra (számunkra) igazi szenzációkkal szolgál ez a kollekció. A „Mákos kukorica”, a „Csontleves babbal”, vagy a „Hadi krémsajt” részeiről sürgősen kipróbálandó. Bánkúty Miklós KULTÚRA Egy magyar múzeum Izraelben Levelet kaptam Izraelből, Josef Lustig úrtól. Eljutott hozzá a Kapu múlt évi 8-9-10-11. száma, amelyekben az én cikksorozatom jelent meg Érdekességek zsidó származású nevezetes magyarokról címen. S ez nagyon hasznos, érdekes volt számára. Mert az ő ügyvezető igazgatósága alatt működik Sasad városában A MAGYAR NYELVTERÜLETRŐL SZÁRMAZÓ ZSIDÓSÁG EMLÉKMÚZEUMA. És Lustig úr elküldte néhány kiadványukat és egy cikket, amelyek ismertetik e múzeum tevékenységét. Alapcéljuk, hogy bemutassák a magyar zsidóság gazdasági és kulturális életét most és a múltban, az óhazában és bárhol a nagyvilágban. Ezt írja - többek között - az egyik brosúra: „A magyar nyelvterületről származó zsidóság óriási kulturális hagyománya nincs benne a mai izraeli közönség tudatában. Pedig ennek a zsidóságnak - Magyarország, Bácska, Burgenland, Erdély, Kárpátalja, Szlovákia területén - ezeréves hagyománya van, s a mi nemzedékünknek egyedüli és utolsó lehetősége, hogy e hagyományokat, amelyek felmérhetetlenül sokat adtak az európai és a magyar kultúrának - sőt, az egész világ kultúrájának - megmentse a pusztulástól, s a jövő nemzedéknek megőrizze. ” A múzeum 5-6 évi gyűjtő-előkészítés után 1990-ben nyílt meg a Safad város által adományozott, olaj- és fenyőfákkal övezett szép kis házban. E bájos, ősi város a fenséges Galilea hegyei által körülzárt vidék központja. Történelme 2000 éves, Josephus Flavius is megemlítette, mint a rómaiak elleni lázadásban szerepelt erődítményt. A múzeum körül kialakult egy baráti kör, amely alapot létesített az épület korszerűsítésére, és Izraelben, de azon kívül is mozgalmat indított az alap anyagi bővítésére. A baráti kör egy tagjának több ezer dolláros adományából film is készült, amely „a magyar zsidóság múltjának leglényegesebb szellemi és gazdasági vonatkozásait ismerteti”. A filmet a múzeum megnyitásának első évfordulóján rendezett ünnepségen mutatták be, 1991 augusztusában. Egy másik adományból modern audiovizuális termet nyitottak meg. A múzeum jelenleg több mint 3000 tárgyat birtokol. Szívesen fogadnának további dokumentumokat is - eredetiben vagy másolatban - a Kárpát-medencéből származó magyar nyelvű zsidóság történelméből: képeket, könyveket, kéziratokat, újságokat, leveleket, kegytárgyakat, művészi alkotásokat, monográfiákat, vagy akár egyéni emlékezéseket is. Címük: EO.B. 68, Safad 13100, Izrael. R. Gy. I. Szívesen adunk helyet e kérésnek, hogy ezt az egyedülálló feladatot vállaló múzeumot gazdagítani segítsük. KAPU/71