Állami Főgimnázium, Karánsebes, 1907

6* 83 és madarak jelentőségéről szólott s megbecsülésüket, szeretetüket a fia­talság lelkére kötötte. Utána vidáman labdáztak, énekeltek s egy kelle­mesen eltöltött délután emlékével értek haza. Az említett alkalmakon kívül még két ízben rándult ki ifjúságunk egy-egy helybeli ipari vállalat megtekintésére. Május 6-án a villamos te­lepen jártak, hol Gansz Gábor gépészmérnök úr a tanulók szellemi fej­lettségéhez mért, népszerű előadásban ismertette a petróleum- víz- és gőzerőre berendezett telep működését. Május 16-án pedig Schwab Károly gőztéglagyárát látogatták meg, hol az üzemi munkáról szintén szakszerű felvilágosítást kaptak, majd a figyelmes tulajdonos bő uzsonával ven­dégelte őket. Fogadják e helyen is a nevezett urak iskolánk őszinte köszönetét és háláját szíves előzékenységükért és ifjúságunk iránt tanú­sított szeretetükért. Tanulmányi kirándulás E kisebb kirándulások folyama alatt az intézet igazgatósága már megtette az előkészületeket egy hosszabb tanulmányi kirándulásra, mely­nek célja volt az Alduna, Orsova, Adakaleh, Herkulesfürdő megtekintése. Tekintettel tanulóink meglehetősen gyenge anyagi viszonyaira, az igaz­gatóság célszerűnek látta a Vagyonközség, a városi tanács és helybeli pénzintézetek megkeresését némi anyagi támogatás megadása iránt. A mondott testületek szívesen hozzájárultak a nemes cél érdekében az ifjúság anyagi segélyezéséhez, amiért magunk s az ifjúság nevében őszinte, benső köszönetet mondunk nekik ,s kérjük őket, hogy iskolánk iránt való szíves hajlandóságukat és jóindulatukat továbbra is tartsák meg. A segélyezés mértékét különben beszámolónk végén adjuk közre. Ámbár azon az útón, melyet mi megtettünk, akárhány középiskola ifjúsága végighaladt már s ők is beszámoltak róla értesítőjük keretében, mi mégis kívánatosnak tartjuk ennek a kirándulásnak részletes leírását, hogy tanulóink emlékébe frissen fölidézzük e kellemes és tanulságos napokat. A körültekintő előkészületek megtétele után jún. 13-án, szombaton délelőtt útra készen állott a 67 főből álló csapat, melyet az intézeti igazgató, Elekes Pál és Weigl Géza tanárok vezettek. Pergő dobszóval vonultak ki az állomásra s a személyvonat két, számukra fenntartott kocsiját rendben elfoglalván, csakhamar harsogó énekkel búcsúztak el Karánsebestől. Gyönyörű idő, felhőtlen, tiszta ég kedvezett utazásunknak. Tanulóink közül nem egy akadt, aki most ült először a vonaton s bi­zonnyal szorongó érzéssel repült végig a hegyi patakok felett magas ívben emelkedő hídon s a sötét alagutakon át. De az erről a vidékről való pajtások jókedve, vidámsága s a tájék szépsége őket is magával ragadta.

Next